Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-21 / 142. szám, csütörtök

6 Politika ÜJ SZÓ 2001. JÚNIUS 21. Volt, nincs ház. Az Egyesült Államok Wisconson államát tornádó sújtotta. (ČTK/AP) A NATO kész katonákat küldeni Macedóniába, ha az albánok leadják-fegyvereiket Várva várt válasz Vizsgálat kezdődött a kolozsvári polgármester ellen Funar hatalmaskodik Árvízvédelem a Dunán Győr. Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Du­na szigetközi, Rajka-Vének kö­zötti szakaszán. A folyó felső vízgyűjtő területén az esőzé­sek hatására a Duna vízszintje megemelkedett, és a felső sza­kaszon árhullám alakult ki. A tetőzés mára várható. (MTI) Berlusconi bizalmat kapott Róma. Silvio Berlusconi újon­nan alakult jobbközép kormá­nya megkapta a bizalmat a szenátusban. A szenátorok többsége 175 igen szavazattal -133 nem ellenében és öt tar­tózkodás mellett - felruházta bizalmával a választások győztesét és kormányát. Ugyanezt a procedúrát a kép­viselőházban is végig kell csi­nálni, a szavazásra holnap ke­rül sor. (MTI) Lemondott a litván kormányfő Vilnius. Lemondott tisztségé­ről Rolandas Paksas litván kormányfő. Valdas Adamkus államfő elfogadta lemondá­sát, aki átmeneti időre Jonas Lionginas pénzügyminisztert nevezte ki ügyvezető minisz­terelnöknek. A balti állam­ban hétfőn esett szét az adó­politikával és a privatizáció­val kapcsolatos viták miatt szétzilálódott liberális kor­mánykoalíció. (MTI) A távozó kormányfő (ČTK) II. Simeon a héten dönt Szófia. II. Simeon volt bolgár cár még a hét folyamán dönt arról, hogy elvállalja-e a mi­niszterelnöki tisztséget, miu­tán pártja egyértelmű győzel­met aratott a parlamenti vá­lasztásokon. Petar Sztojanov államfő holnapra hívta megbe­szélésre II. Simeont, aki koalí­ciót ajánlott minden olyan pártnak, amely osztozik vá­lasztási programjában. (MTI) Izrael a béke mellett Jeruzsálem. Az izraeli biz­tonsági kabinet hosszú vita után úgy határozott, hogy Iz­rael kitart a palesztinokkal kötendő béke mellett, bár a Jordán folyó nyugati partvi­dékén halálos lövéseket ad­tak le izraeliekre. A miniszte­rek azonban jelezték: Izrael fenntartja magának a jogot, hogy elejét vegye az izraeli polgári személyek és katonák elleni támadásoknak. (MTI) Illegális szülések az USA-ban New York. Egy amerikai­orosz illegális hálózat éveken át „szállított11’ várandós orosz nőket az Egyesült Államokba, hogy ott szüljenek és kicsinye­iket amerikaiaknak adják örökbe, szerződéses alapon. Csak 1994 és 1998 között 33 orosz nő utazott be, vagy pró­bált beutazni az USA-ba ilyen céllal. (MTI) Brüsszel/Szkopje. A NATO kész sürgősen több ezer kato­nát küldeni Macedóniába, hogy felügyeljék az albán fegyveresek önkéntes leszere­lését, ha ennek mikéntjéről megállapodásra jut velük a szkopjei kormány - közölték Brüsszelben a szövetség veze­tő politikai szervének ülése után. MTI-HÍREK A tagországok felajánlásaitól függő­en 2-4 ezer fős kontingens feladata Verhofstadt MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Guy Verhofstadt belga kormányfő négy tekintélyes Euró- pa-politikust kért fel arra, hogy ve­gyen részt abban a most alakuló ta­nácsadó csoportban, amely az Euró­pa jövőjéről tartandó vita előkészí­tését fogja segítem. Belgium július 1-jén veszi át az EU soros elnöksé­HUNOR PRESS Bukarest. A román kormány közle­ményben fejezte ki sajnálatát ami­att, hogy Budapest figyelmen kívül hagyta Bukarest észrevélteleit a stá­tustörvény elfogadásánál. A kabinet fő kifogása az, hogy az más orszá­gok területén is kifejti hatását. Erre példa a magyar igazolvány is. A tör­vény diszkriminatív, és nincs össz­hangban a kisebbségi vonatkozású nemzetközi szabályozásokkal, véli a kabinet Hangsúlyozza, azon van, hogy javítsa kisebbségvédelmi szab­ványait és határozottan alkalmazza a kétoldalú alapszerződés kitételeit. A kormány abban, hogy a jogsza­bály nem vonatkozik Ausztriára, an­nak bizonyítékát látja, hogy a doku­mentum ellenkezik az európai szel­lemmel. A kormány közleménye vé­gül hangsúlyozza: ,A státustörvény után kialakuló, a román-magyar alapszerződés szellemével és betű­jével ellentétes helyzet nem érvé­nyesíthető Románia szuverén terü­letén”. Keményen és ironikusan fo­galmazott Adrian Nastase kormány­fő is Kolozsvárott a törvény kap­csán. Megismételte, a törvényt sem­milyen szín alatt nem fogják alkal­mazni Románia területén. Ahogyan azt nem alkalmazzák az ausztriai magyarokra,ugyanúgy nem fogják alkalmazni a romániai magyarokra sem, fejtette ki., Azt hiszem, végül is a törvényt csak a magyarországi a határok biztosítása és a fegyverek begyűjtése lenne. A NATO tegnap arra kérte katonai szerveit, hogy kezdjék meg egy esetleges, korláto­zott időtartamú csapattelepítés ta­nulmányozását. Macedóniában az albán felkelők tegnap sem válaszoltak a hadsereg soros, immáron tizenegyedik aján­latára, hogy tegyék le fegyvereiket. A lázadók folytatták támadásaikat a hadsereg állásai ellen Tetovo, Ku- manovo és Aracsinovo környékén. Géppisztolyokkal, aknavetőkkel és mesterlövészekkel szállnak harcba - közölték katonai és rendőri forrá­sok. A hadsereg megőrizte állásait gét, s ennek a vitának a továbblendí- tését tekinti fő feladatának. Elnök­sége csúcspontjának pedig a decem­beri csúcsértekezleten Európa jövő­jéről kiadandó laekeni nyilatkozatot szánja. Verhofstadt Giuliano Amato és Jean-Luc Dehaene volt olasz és belga miniszterelnököt, Jacques Delors-t, az Európai Bizottság volt elnökét és Bronislaw Geremek volt magyarokra alkalmazzák majd, akik turistaként az országhatáron túl tartózkodnak, s amikor vissza­térnek, bizonyos kedvezményekben részesülhetnek” - szögezte le. Hoz­zátette, a törvény elfogadásával Ma­gyarországon több lesz a munka­hely. Romániának azonban arra kell törekednie, hogy állampolgárai ott­hon maradjanak. Mint hangsúlyoz­ta, fontosak az emigráció csökkené­sét célzó programok, ezért már tet­tek gyakorlati lépéseket. Pozitív pél­daként említette, hogy megszüntet­ték a számítógép-programozók bér­adóját. Ugyanakkor emlékeztetett, hasonló intézkedéseket nem lehet bevezetni a foglalkoztatottak min­den kategóriájában. A státustövényt élesen elítélte a ro­mán külügyminiszter is. Mircea Geoana a törvényt kortévesztőnek, Európa-ellenesnek, diszkriminatív­nak nevezte. Szerinte jóllehet Buka­rest kérte a törvény kapcsán a meg­beszélést Budapesttől, a magyar kormány mégsem tett bizonyságot, hogy figyelembe vegye a román ja­vaslatokat. Geoana arról beszélt, hogy magyar kollégájával, Martonyi Jánossal két héttel ezelőtti budapes­ti találkozóján megegyezett abban, hogy a román fél észrevételeit meg­felelően tükrözi majd a törvény vég­ső formája. „Sajnálattal kell monda­nom azonban, hogy a törvény végső formájában nem lelhetők fel a ro­mán fél észrevételei. Valószínűleg és viszonozza a tüzet, de nem bo­csátkozik támadó hadműveletbe. A Reuters hírügynökség ennek elle­nére arról számolt be, hogy Szlup- csanéban két polgári személy életét vesztette a hadsereg ágyúzásában. További áldozatokról nincs jelentés. Egy térségbeli orvos, Fatmir Hasam elmondta, az ágyútűzben több száz állat is elhullott. A férfi attól tart, hogy az állati tetemek megfertőzik a környékbeli vízforrásokat. Blagoja Markovszki, a hadsereg szóvivője elismerte a tüzérségi támadás té­nyét, de szerinte az csupán válasz a felkelők provokációba. Ő áldoza­tokról nem számolt be. lengyel külügyminisztert szemelte ki a „laekeni csoportnak” keresztelt testületbe. A névsor még nem teljes. A kormányfő egy brit tanácsadót is szeretne meghívni, emellett egy-egy német és spanyol személyiséget is felkérnek, s így reprezentatívvá vál­na a csoport, képviselvén az öt leg­nagyobb és az egyik „kis” EU-tag- országot, valamint a tagjelölteket is. abszolút újdonság az, hogy egy más állam polgáraira vonatkozó tör­vényt úgy fogadnak el, hogy nem konzultálnak elmélyülten azzal a kormánnyal, amelynek állampolgá­rairól van szó” - jelentette ki. Ge­oana aggódik a törvény kihatásai miatt is. Mint mondta, Szlovénia és Szlovákia néhány évvel Románia előtt lesz tagja az EU-nak, így a stá­tustörvény középtávon elsősorban Románia esetében hat majd. A tör­vény számos rendelkezése szemben áll a kétoldalú alapszerződéssel és a román törvénykezéssel. Külön ki­emelte az idénymunkások foglal­koztatására vonatkozó kitételt, amely értelmezésében bizonyítja, hogy a magyar kormányfő a ma­HUNOR PRESS Bukarest. Kolozs megye prefektu­sa, Vasile Soporan bejelentette, a kolozsvári ügyészség büntetőjogi dossziét állított össze Gheorghe Funar ellen. A vádak szerint a pol­gármester visszaélt hatalmával. Az ügyészség két héttel ezelőtt kezdett vizsgálatot az ügyben, és a rendőr­ségi dosszié lezárása után megindí­totta a bűnvádi eljárást. A polgár- mester azonban nem tett eleget be- idézésének, ezért várhatóan kény­szerelőállítást alkalmaznak. A polgármester két héttel ezelőtt lepecsételtette a városháza azon termét, ahol a tanácsülést tartot­ták, ezzel megakadályozva az ön­Budapest. „Jugoszláviában hama­rosan olyan kisebbségi törvény születik, amely az országban élő összes kisebbség problémáit meg­oldja és bizonyos vonatkozásban az európai normákat is meghalad­ja” - jelentette ki Vojiszlav Kostu­nica jugoszláv szövetségi elnök Budapesten. A belgrádi vezető Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök meghívására tárgyal Buda­pesten. Kostunica közölte: a Hágai Törvényszékkel történő együttmű­ködést segítő jogszabályt a szövet­ségi parlamentben meglévő ne­hézségek miatt várhatóan a szerbi­MTI-TUDÓSÍTÁS London. II. Erzsébet királynő Lon­donban ünnepélyesen megnyitotta az újonnan megválasztott brit parla­ment első ülésszakát. A brit uralko­dó által előterjesztett törvényhozási program a kormányzó Munkáspárt választási kiáltványában a gazdasá­gi stabilitás megteremtésére, a köz­szolgáltatások, az oktatás, az egész­ségügy, a jóléti állam, a bűnüldözés korszerűsítésére, Nagy-Britannia nemzetközi szerepvállalásának a ki­terjesztésére tett ígéretek teljesítését célozza. - Külpolitikai programjá­gyarországi munkaerőhiányra a környező magyarlakta országok ol­csó munkaerejének felhasználásá­val keres orvoslást. A román kül­ügyminiszter kifejtette: „Románia és Magyarország nemzeti érdeke is, hogy kapcsolataink túllépjenek ezen a szerencséden momentumon, amelynek magyarázata valószínű­leg a magyarországi választások előtti hangulatban is keresendő” - mondotta. Végül leszögezte: a tör­vény nem érvényesíthető Romániá­ban, s Bukarest azon lesz, hogy a dokumentum határon túlra ható elemei ne fejtsék ki hatásukat ro­mán területen. Korábbi nacionalista és magyarellenes kirohanásai után meglepetésként hat a Nemzed Libe­kormányzati képviselőket abban, hogy ülésezzenek. A képviselők en­nek ellenére a múlt héten megbe­szélést tartottak a teremben, ami­ért Funar fejenkéntí 600 ezer lejt (ezer korona) követel a résztvevők­től. Miután a tanácsosok nem sza­vazhatták meg Kolozsvár ezévi költségvetését, fennállhat a ve­szély, hogy zárolják a polgármeste­ri hivatal bankszámláit. Funar nem fogadja el a helyi tanács illetékes­ségét, szerinte az új közigazgatási törvény értelmében 17 képviselő mandátuma érvénytelen, ugyanis összeférhetedenség áll fenn, ha a helyi tanácsosok különböző válla­latok vezető testületében is tisztsé­geket töltenek be. ai parlament hozza meg. „Szeret­nénk, ha Hágában a lehető legtel­jesebb igazságszolgáltatási gya­korlat érvényesülne, mert jelenleg sajnos ez nincs így” - tette hozzá. Mádl Ferenc kiemelte: Magyaror­szág és Jugoszlávia hamarosan szabadkereskedelmi megállapo­dást köt, emellett szó van nagyobb projektek megvalósításáról, a vas­úti, közúti összeköttetés fejleszté­séről, új határátkelőhelyek meg­nyitásáról, továbbá a Duna hajóz­hatóságának visszaállításáról, hi­dak építéséről. Kostunica később találkozott Orbán Viktor minisz­terelnökkel, és tárgyaiét folytatott a két ország külügyminisztere is. nak középpontjában a nizzai szer­ződés ratifikálásának a törvénye áll, amelynek elfogadásával Nagy-Bri­tannia az Európai Unió bővítési fo­lyamatának gyors végrehajtását kí­vánja elősegíteni - hangoztatta II. Erzsébet királynő. A parlament ün­nepélyes megnyitójával egy időben a törvényhozás munkájának radiká­lis átalaldtására tett javaslatot brit törvényhozók egy magas rangú tes­tületé. Az úgynevezett Hansard- bizottság sürgette a kormány - a kormányfő és a miniszterek - széle­sebb körű elszámoltatását a parla­ment előtt. rális Párt elnöke, Valériu Stoica kije­lentése, miszerint ő természetesnek tartja, hogy a magyar kormányt fog­lalkoztatja az országhatárokon túli magyar közösségek identitásának megőrzése. Kifejtette, nem lát okot aggodalomra amiatt, hogy Buda­pest támogatást nyújt a romániai magyar közösségnek, de hozzátet­te: „Nem érthetünk egyet semmiféle olyan előirányzattal, amely vitatja az európai politikai és gazdasági el­veket, illetve amelyek tagadják a nemzeti szuverenitást”. Comeliu Vadim Tudor a Nagy-Ro- mánia Párt elnöke hangoztatta, a magyar igazolványok gyakorlati ér­téke a nullával egyenlő. A státustör­vényben és a magyar igazolványok­ban Budapest arra irányuló „provo­kációját” látta, hogy hatálytalanítsa a tiranoni békeszerződés következ­ményeit. Frunda György, az RMDSZ szenáto­ra kifejtette, a törvényt mind az RMDSZ, mind az egész romániai magyar közösség üdvözli, hiszen az hozzásegíti a Magyarország határa­in kívül élő magyar közösségeket identitásuk megőrzéséhez, úgy, hogy eközben nem csorbítja a több­ségi lakosság érdekeit. A Maros me­gyei szenátor szerint a státustör­vény példáját követve hasonló do­kumentumot kellene megszavaznia a román parlamentnek is, az ország­gal szomszédos államok román kö­zösségeinek védelmében. Martonyi a román és szlovák reakciókról Budapest. - Jövőbe mutató és történelmi horderejű döntéseket gyakorta félreértéssel fogadnak. A szomszédos államokban élő ma­gyarokról elfogadott törvénnyel is ez a helyzet, jóllehet több mint másfél éve folyamatosan tájékoztattuk szomszédainkat - jelentette ki Martonyi János. „A kedvezmények Magyarországon élvezhető- ek, Budapest eddig is nyújtott támogatást a szomszédos országok­ban élő magyaroknak, amivel kapcsolatban sohasem vetődött fel, hogy ütközne az érintett államok jogrendjével. A törvény megvaló­sítása során magyar hatóságok a szomszédos országok területén semmilyen tevékenységet nem fognak kifejteni” - szögezte le. Az Európa Parlament Magyarországról készülő országjelentése a státustörvénnyel kapcsolatban hangsúlyozza majd, hogy Budapest a végrehajtás során tartsa tiszteletben az uniós törvényeket, a bi­zottság azonban nem lát okot különösebb aggodalomra. (MTI) A belga EU-elnökség előtt Brüsszel létrehozza a gondolkodó bölcsek tanácsát laekeni csoportja Bukarest aggodalommal fogadta a magyar Országgyűlésben elfogadott, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot Romániára állítólag nem vonatkozik a státustörvény Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök Budapesten tárgyalt Európát ígérnek MTI-TUDÓSÍTÁS II. Erzsébet királynő megnyitotta az új parlament ülését Brit bővítési sürgetés

Next

/
Thumbnails
Contents