Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-19 / 140. szám, kedd

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 19. Új műsor az STV magyar adásában Új műsorral jelentkezik az STV magyar szerkesztősége. Havonta egyszer Tükörben címmel Bárdos Agnes és Pék Zoltán műsorveze­tők állítanak tükröt meghívott vendégeik elé a Komáromi Jókai Színház színpadán. Ismert embereket bírnak így őszinte vallomás­ra hivatásukról, hétköznapjaikról, magánéletükről. Az első műsor holnap Í9 órakor jelentkezik, amelynek vendége Dráfi Mátyás Já- szai-díjas színművész. A Tükörben következő adása július 18-án, il­letve augusztus 15-én lesz. (ú) Dunaszerdahelyi Nyár Ma a Városi Művelődési Központ előtt csillapíthatják kulturális éh­ségüket, akik Dunaszerdahelyre látogatnak. Délután négytől a Csal­lóközi Ki mit tud-gála résztvevőié a téré, este fél nyolckor a Kor-Zár együttes ad koncertet, kilenc órától Gerendás Péter muzsikál, (ú) SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ HV IEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztűznéző 19 KIS SZÍNPAD: Kinek se nap, se szél 19 KASSA ALLAMI SZÍNHÁZ- STÚDIÓ: Meséről mesére 10 A denevér 19 STÚDIÓ: Rómeó és Júlia... 30 év múltán 19.30 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 10, 13 MOZI POZSONY CHARLIE CENTRUM: Kevin and Perry go large (angol) 21 Bátyám, hol vagy? (amerikai) 18.30 Hannibal (amerikai) 20.30 Tájkép (szlovák-cseh) 18 Underground (francia-német-magyar) 20 Szep­lős Max és a kísértetek (szlovák) 19 Bokszolok (amerikai) 18.45 HVIEZDA: A múmia visszatér (amerikai) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Kevin and Perry go large (angol) 21 TAT­RA: 460 gyanúsított (amerikai) 16,18, 20.30 KASSA CAPITOL: Sárkányüregek (amerikai) 15.45,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Vörös planéta (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: A mexikói (amerikai) 21.30 Öt év kihagyás után folytatódik a hagyomány Nemzetiségek forgataga ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. „Le se lehetett őket vakarni a színpadról” - pana­szolta inkább büszkén mint komo­lyan Nagy Melinda, a dunaszer­dahelyi Nemzetiségek Néptánc­fesztiváljának főszervezője a tiroli olasz hagyományőrzőkről, akik valódi fesztiválhangulatot terem­tettek. A nemzetiségek fesztiválja a Dunaszerdahelyi Nyár szerves ré­sze, melyet a város több kulturális polgári társulása szervezett a város önkormányzatával, a Dunaág nép­tánccsoporttal, a Csemadokkal, a városi művelődési központtal és a Családi Könyvklubbal. „Szerettük volna folytatni a hagyományt, me­lyet még Brandl Ferenc kezdett el majd tíz éve - mondta Nagy Melin­da a nemzetiségi műsorról. - Több helyre is pályáztunk, míg összejött a pénz, hogy újra létrejöjjön a fesz­tivál.” Hazai és külföldi szlovák, magyar, olasz, roma csoportok, lovasíjászok, cserkészek, felnőttek és óvodások mutatkoztak be a ren­dezvényen. A négynapos fesztivál több száz embert megmozgatott, s a péntekig tartó rendezvénysoro­zat már nem néphagyomány jelle­gű műsorai a szervezők reményei szerint további tömegeket vonza­nak. (e) Államfő vászonra festve. Tomáš Méšťánek húsz Havel-portréját tekinthe­tik meg a képzőművészet és a cseh köztársasági elnök kedvelői az olomouci Jan Galériában. (ČTK-felvétel) Parádés játék a szavakkal, a költészet eszközeivel. Igen, költészet ez is, mert értéket teremt Rímekkel, szójátékkal táncoló RESZELI FERENC PÄROSKÖNYV VERSEK ÉS MESÉK GYEREKEKNEK A szlovákiai magyar iroda­lom talán legismertebb és legolvasottabb alkotói azok, akik rendszeresen szólnak a gyermekekhez is. Szerencsé­re az elmúlt két-három évti­zedben számtalan kiváló, a határokon túl is méltán fi­gyelmet keltett gyermek­könyv látott napvilágot tája­inkon. íróink közül sokan éppen a gyermekeknek szánt műveikkel alkottak maradandót. LACZA Tihamér' Közéjük tartozik Keszeli Ferenc is, akinek hosszú idő után jelent meg újabb gyermekkötete. Ä Furafalvi kajlaságok - amelynek alcíme egy­ben műfaji meghatározás is: Pároskönyv - versek és mesék gye­rekeknek - válogatás a szerző ko­rábban már publikált és új írásai­ból. A kötetet Szkukálek Lajos fest­ményei illusztrálják, ami több szempontból is szerencsés válasz­tás volt. Szkukálek könyvillusztrá­torként is mindig a lényeget ragad­ja meg, s rajzainak, festményeinek hangulata szervesen üleszkedik a szövegek mondanivalójához és at­moszférájához. Emellett ugyan­olyan játékos kedvű művész, mint Keszeli, sőt humoruk és iróniájuk is egy tőről fakad. Csak a szűkös anyagiakkal magyarázható, hogy a kötetben olykor fekete-fehér ké­pekként bukkannak fel olyan alko­tások is, amelyek eredetileg nyil­ván színesek voltak. S ha már az Keszeli Ferenc és Szkukálek Lajos humora egy tőről fakad. anyagiakat hoztam szóba, akkor azt is meg kell jegyeznem, hogy a pénzhiány a legnagyobb akadálya a szlovákiai magyar gyermekiroda­lom további kibontakozásának. A kiadók tudatában vannak annak, hogy a gyermekek kezébe nem ad­hatnak szerény külsejű, gyengébb minőségű papírra nyomtatott, ke­vés színes illusztrációt tartalmazó könyvet. A minden feltételt kielégí­tő gyermekkönyv viszont igen drá­ga, sok szülő számára megfizethe­tetlen. Ebből az ördögi körből na­gyon nehéz vagy talán nem is lehet kilépni. Természetesen ebben a re­cenzióban aligha járhatom körül a problémát, s ne várják tőlem azt se, hogy valamilyen megoldást java­soljak, mert nem tudok, de ezzel, azt hiszem nem állok egyedül. Lássuk inkább a könyvet, amelynek azért is örülök, mert arról a Keszeliről adott hírt, akit már kezd­tünk elfelejteni; az egzisztenciális kényszer olyan teremtő energiáit emészti fel, amelyeket egy más műfajban eredményesebben tudna kamatoztani. Talán ezzel magya­rázható, hogy játékos rímeit, ked­ves falucsúfolóit, hangulatos és hu­moros verseit olvasva az az érzé­sem támadt, mintha a költő fityiszt mutatna a nyelvet elszürkítő, a stí­lust pongyolásító hivatalnokoknak és politikusoknak. A Furafalva cí­mű verset a gyerekek nyilván jópo­fának találják majd, de a felnőtt egyfajta társadalomkritikát is kiol­vas belőle: „A kútásó tornyot ácsol, patkót a borbély kovácsol. Kosárfonó lencsét arat, cukrász rakja a házfalat. A kőműves üvegezget, az üveges cserepezget.” Ugyanezt a motívumot variálja a Bukfenc is, Keszeli egyik legsikerül­tebb gyermekverse. 1998-ban je­lent meg a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanszékveze­tő tanárának, Komáromy Sándor­nak Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából című főis­kolai tankönyve, amely keresztmet­szetét adja a magyarországi és a ha­táron túli magyar gyermekiroda­lomnak. Ebben a maga nemében egyedülálló kötetben Keszeli Fe­rencről önálló fejezetet találunk, s olyan írókkal került egy társaságba, mint Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Szép Ernő, Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly vagy Kányádi Sándor. Komáromy egyebek között ezt írja: „Talán a lényegét ragadjuk meg Keszeli gyermekverseinek, ha azt mondjuk: parádés játék a sza­vakkal, a költészet eszközeivel. Igen, költészet ez is, mert értéket teremt, ha nem is a lírában megszo­kott ünnepélyesség sugárzik a so­rokból és nem magasztos eszmék­ben, érzésekben osztozunk, de megmutatja - a költészet sokszínű­sége mellett - a magyar nyelv alaki­ságának, a szavak jelentésének, je- lentésámyalatainak páratlan és ki- aknázhatatlan gazdagságát (...) Keszeli költői teljesítménye - s ez egyáltalán nem csökkenti lírájának formai és tartalmi értékeit - nem kizárólag a XX. századi poétikai új­Kajla Fülöp szereplői bábfigurákként is jól mu­tatnának a képernyőn. donság, jelenség. Sőt ellenkezőleg, modern szemlélettel kötődik ahhoz a régi magyar irodalmi és formai hagyományhoz, amely évszázad­okon át követhető a magyar költé­szetben.” Szívesen idéznék Komá­romy Sándor tanulmányából továb­bi passzusokat is, de erre most nincs elég terem. Azt viszont őszin­tén sajnálom, hogy a derék profesz- szor csupán a lírára korlátozta fi­gyelmét, hiszen Keszeli Ferenc gyermekprózája legalább annyira érdekes és figyelemre méltó, mint gyermekversei. Annak idején nagy élvezettel olvasgattam a Kajla Fü- löpről és Etüskéről szóló kedves tör­téneteket, s nagyon megörültem, amikor ebben a kötetben ismét ta­lálkozhattam velük. Ezek az állat­mesék a Micimackó-történeteket juttatják az ember eszébe. S ha Kovács Magda gyermekmeséi kapcsán egyszer már a rajzfilmesek figyelmébe ajánlottam a Csoda­gombóc című kötetet, ugyanezt örömmel megteszem most is, a Furfalvi kajlaságokról szólva. Sőt úgy vélem, a Kajla Fülöp kalandjait elmesélő történetek bűbájos sze­replői bábfigurákként is nagyon jól mutatnának a képernyőn, amelyet manapság sajnálatos módon bor­zalmas földön kívüli lények és pokémonok bitorolnak. Ideje már végre, hogy a pokolba küldjék őket. Családi programok a budapesti Néprajzi Múzeumban Az OFF Táncszínházi Társulat budapesti előadásai Időképek, avagy szent Requiem - balett idő a torlódó időben a templom terében MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Az Időképek című nagy­szabású millenniumi kiállításhoz kapcsolódva Szent idő a torlódó időben címmel nyűik ka­marakiállítás ma a Néprajzi Múze­umban, míg a nyári napforduló al­kalmából csütörtöktől vasárnapig az I. Budapesti Óraszalon bemuta­tójára és programjaira várja az ér­deklődőket a Kossuth Lajos téri gyűjtemény. A Szent idő a torlódó időben című kamarabemutatón a Néprajzi Múzeum új szerzeményei­vel, szakrális tárgyegyüttesével is­merkedhetnek meg a látogatók. Mint a kiállítás rendezője, Lux Éva az ismertetőben úja: a számtalan hindu vallás egyik Nyugaton ismert­té vált ága a Krisna-tudat. Nevét Visnu (a fenntartó legfőbb hindu is­ten) egyik ötezer évvel ezelőtti földi megtestesüléséről, Krisnáról kapta. A Krisna-tudat a XVI. századból ered. Magyarországon a Krisna-tu­dat képviselői a Magyar Vaisnava Hindu Egyház és a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, amely 1990 óta bejegyzett egyház. Az érdeklődők megtekinthetik pél­dául a somogyvámosi oltárt, vala­mint a szent tűzhelyet. A nyári napforduló időpontjában, június 21-én, csütörtökön 9 óra 47 perckor Ecsedy István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­nak helyettes államtitkára nyitja meg az I. Budapesti Óraszalont. Az alkalmi bemutatón különleges órák tekinthetők meg, illetve fényképek mutatják be az egykori pest-budai műhelyeket és mestereket, a mes­terség oktatásának történetét. IDŐtöltés kisebbeknek címmel gyermekeknek tartanak foglalkozá­sokat, amelynek ajánlatai között he­lyet kapott a többi között napóra és naptárkészítés. Gulliver zsebórája - zenés játék óri­ás hangszerekre mottóval szórakoz­tatja a közönséget Leskowsky „Leo” Albert, valamint a Győri Ütősök. A pénteki rendezvényeket színesíti Szombaton logikai és táb­lás játékoknak hódolhat­nak szülők és gyerekek. az európai óramúzeumokat és régi óragyárait bemutató videofilm. A hímzés reneszánsza címmel divat- bemutatót is tartanak az intéz­ményben. Szombaton a családi programok fü­zérében logikai és táblás játékoknak is hódolhatnak szülők és gyerekek. A budapesti amőbabajnokságot este nyolc és éjfél között rendezik meg. Vasárnap délelőtt Balett-óra címmel műsort adnak a Magyar Táncművé­szeti Főiskola díjnyertes növendé­kei. Szent Iván napján néphagyo­mányok is megelevenednek a mú­zeum falai között, és fellépnek ha­gyományőrző együttesek is. Minden nap 23 órakor Áloműzés címmel kezdődik zenés program. MTI-HÍR Budapest. Az OFF Táncszínházi Társulat Wolfgang Amadeus Mo­zart Requiem című zeneművére készült produkcióját ma és csü­törtökön mutatja be Budapesten, a Kiscelli Múzeum templomi te­rében. A táncszínház ezzel a darabbal, valamint a Városi levegő című produkcióval képviselte Magya­rországot, pontosabban Közép- és Kelet-Európát a hónap első napjaiban Lisszabonban, a Lugar MTI-HÍR Budapest. Magyarul is megjelent Micsiko japán császárné Először mászom meg a hegyet című ké­peskönyve; a színes illusztrációk­kal díszített verses mese eddig több mint tíz országban, tíznél több nyelven látott napvilágot. A császárné a kétnyelvű, magyar­japán könyv előszavában utal ar­ra, hogy lánya hatéves korában, első hegyi kirándulása után azt mondta neki: állandóan magán érezte a hegyi kecske tekintetét. A á Danca fesztiválon. A Portugáli­ában negyedik alkalommal meg­rendezett háromnapos fesztivál résztvevői a kortárs táncszínházi produkciókat hagyományosan köztereken, parkokban, turiszti­kai központokban, az utcán mu­tatják be. A hat évvel ezelőtt alakult, Hód Adrienn vezette OFF Táncszínhá­zi Társulat mindössze hat táncos­ból áll. Következő bemutatójukat, melynek címe az Arborétum, a tervek szerint a jövő év tavaszán tartják. szerző a mese megírásával - ti­zenhét év elmúltával - ezt az örö­met szerette volna szavakba önte­ni. „Magát a könyvet annak az egykori kislánynak ajánlom, aki élete első nagy akadályát, a he­gyet, láthatatlan társa, a hegyi kecske segítségével küzdötte le” - írja a császárné a kiadvány elő­szavában. A hegyi kecske szent állat Japán­ban, ahol azt tartják: ha valaki ma­gán viselte a kecske tekintetét, ki- választottá válik, az állat erőt ad neki és átsegíti őt a nehézségeken. A japán császárné képeskönyve magyar kiadásban Mese a kiválasztott kislánynak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents