Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-15 / 137. szám, péntek
19 ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 15. Ízvilág A déli ország különleges ízei a közép-európai turista számára is eífogadhatóbbá teszik a túl csípős ételeket, mert kissé tompítják az orientálisan eltúlzott fűszerek hatását A zöldségek helye a bolgár étlapon OLVASÓI RECEPTEK Külföldi ízek a mi konyhánkban Felhívjuk főzni szerető olvasóink figyelmét, hogy ha határainkon túl finom új ételellel ismerkedtek meg, küldjék el nekünk a receptjét (névvel, címmel ellátva a melléklet utolsó oldalán levő címre). A beküldött recepteket megjelentetjük és a legjobbat beküldőt megjutalmazzuk. Csibemell gyümölccsel Nagyon finom görög ünnepi előétel: Hozzávalók: 200 g kicsontozott sült csibemell, 1 banán, 3 szelet : ananász, 2 őszibarack, 80 g szőlőlevél, 1 fejes saláta, só, 1 ek tejszín, citrom. A sült csibemellet nudlikra vágjuk a gyümölcsökkel együtt. A szőlőleveleket és a salátát összetépkedjük, majd minden hozzávalót j összekeverünk. Megsózzuk, megborsozzuk, ráöntjük a tejszínt és j lecsöpögtetjük a citrom levével. Kis tálikákban - esetleg tányéron salátalevélben - alaposan lehűtve kínáljuk, de még mutatósabb, ha ünnepi alkalmakra széles talpas poharakba tesszük. A receptet Grman Jolán pozsonyi olvasónk küldte. MALIK ÉVA Dobar apetit! A reggeli A legfontosabb reggeli ital a tej - hidegen, vagy melegen, de leginkább savanyítottam A reggeli a miénkhez hasonló, némely vidékeken kedvelik a vajas kenyeret nagyon sok paprikával, másutt sajttal, olvasztott vajjal tálalt tésztaféléket fogyasztanak. A teakészítés érdekessége, hogy szinte valamennyit borsmentával is ízesítik. Az ebéd Előtétéinek salátát esznek - egész éven át, hiszen a bolgár kertészek az egész világon elismert szakemberek. A török időkben a paradicsomot, a paprikát és sok gyümölcsfélét a török megszállók idevezényelt bolgár kertészei plántáltak el, honosították meg hazánkban. A salátákat nem sokkal az evés előtt készítik, hogy minél kevesebbet veszítsenek vitamintartalmukból, ízesítésükre a levesekkel azonos anyagokat használnak. A hideg előételeket mindig nagyon lehűtve tálalják. Éttermekben a kaviár a leggyakoribb előétel. A meleg előételeket két étkezés közben is kínálhatják, ilyenkor a kevésbé kiadós főételeket is kísérhetik. Levesek Húsok A leveseik általában valamilyen hússal készülnek és nem túl sűrűek. A leves az étkezés nagyon fontos része, mert p szervezet megnyugtatására és a gyomor étkezésre való előkészítésére szolgál. A Balkán-félsziget vidékein a leves elkészítésének kétféle módját ismerik. A savanyú csorba készülhet halból, húsból, zöldségből. A leves savanyítására citromot, zöld szőlő és zöld szilva levét használják. A nagy melegre való tekintettel azonban - főleg nyáron - legtöbbször hideg leveseket főznek (uborkából, joghurtból, tejfelből, káposztaléből vagy vegyes zöldségekből). Ezeket jégbe hűtve, lehetőleg jégdarabokkal tálalják. Némely leves főételnek számít, A gabrovói falumúzeum A balkán háztartásokban a húsok elkészítésének két jellegzetes módja van: zöldséggel való párolás és a nyílt lángon való sütés. A párolásra általában kőedényeket használnak, melyeknek előnyük, hogy sokáig képesek állandó hőmérséldetet tartani, így hosszabb készítés során sem sül le bennük az étel. A roston, nyárson való sütés tulajdonképpen fantasztikus szórakozás, hiszen a leggyakrabban kint, nagyobb társaságban grilleznek. A húsételek terén sok a közös vonás a bolgár, a szerb, a görög, a török konyha között. A bolgár „kebapcse” roston sült kolbászkái közeli rokonai a szerb csevapcsicsinek, a bolgár „kjufte” fűszeres, roston sült vagy zsírban pirított húspogácsa pedig a török „kafta” közeli rokona. A birkahúsból főtt, krumplis, rizses, paradicsomos „műszaka” és „gjuvecs” valamennyi balkáni ország konyhájában megtalálható. A hasonló természeti környezeten kívül a már említett török megszállásnak is köze van mindehhez. Az étlapon a leggyakrabban spízt, párolt dzsuvecsot, keKészül a tipikus bolgár barna agyagváza mert húst, hüvelyest, tésztát vagy zöldséget is tartalmaz. Szinte valamennyi leves alapja a húsleves. A bolgár levesek eléggé zsírosak és a miénktől merőben eltérő módon sűrítik be őket. Nagyon ritkán használnak besamelt. A levesek sűrítésére hideg tejben vagy lisztben elkevert lisztet vagy felvert tojást használnak (tojás esetében a levest leveszik a tűzről, a tojást néhány kanál levessel elkeverik a levesestálban, s a többi levest csak apránként, állandó keverés mellett öntik bele. Ezután már nem főzik tovább). A legtöbbször azonban joghurtot, tejfelt, sajtot kevernek bele. A joghurtot a bolgárok úgy használják, mint mi a tejfölt, s az ételeknek kellemes pikáns, sa- vanykás ízt kölcsönöz. Ízesítésre petrezselymet, zellerlevelet (a nálunk megszokottnál jóval többet) tesznek a levesbe, a báránylevesek ízesítője a borsmenta, a bableveseké pedig a kapor. A meleg levesekhez fehér kenyeret vagy zsúrkenyeret esznek, a savanyú levesekhez inkább a barna kenyér vagy a pirítós illik. A Balkán-félsziget vidékeire a legjellemzőbb, hogy a húsokat kétféleképpen készí- mm—m tik: zöldséggel párolják vagy grillezik. Ugyancsak két jellegzetes bolgár levest ismernek: a savanyú csorbát és a jéghideg zöldséglevest. babot és őrölt műszakát találunk, mert a harmadik leggyakoribb húskészítési mód a darált húsok sütése. Az alaposan megzsírozott húsok szép aranysárgára sütöttek, piros- paprikával bedörzsölve készülnek. A húshoz is tálalnak salátát, de az előételtől eltérőt. Mindenféle húst készítenek, a baromfit, halakat és vadakat beleértve, de a leggyakoribb a bárány. A csibét zöldséggel és különféle mártásokkal, a tyúkot és kakast levesekben, a pulykát töltve készítik. A bárány jellemző elkészítése az „agneska skembe csorba” - báránybélből készült leves ecettel, az „agneski csrevca sz preszen luk na fúrna” - a báránybelet zöldségekkel együtt megfőzik, majd hagymával, paradicsompürével és fokhagymával megsütik és sűrű, besamelszerű mártással leöntve tálalják, az „agnesko mag- danozlija” - a kockára vágott bárányhúst hagymával, petrezselyemmel és citromszeletekkel lassú tűzön megpárolják, a „szarmi” - darált hús, főtt rizs, sárgarépa és édes paprika, káposztalevélbe göngyölve és megsütve. A tengerparttal megáldott Bulgáriában sok halat esznek. A Fekete-tengerből halászott szardella, szardínia olívaolajban ropogósra sütve és salátával, olajbogyókkal körítve felséges eledel. A vacsora Az éttermekben általában valamilyen gyorsan elkészíthető sültet kínálnak, apróra vágott hagymával, babbal, paradicsom-vagy paprikasalátával és egy kis adag burgonyával. Az ebédnél felsorolt húsféleségeket vacsorára ugyanúgy fogyasztják. A kedvelt vacsora, a „banyica" (Archív felvételek) Sok helyen ma is régi kemencékben sütik a péksüteményt BOLGÁR SPECIALITÁSOK Gradinarszka csorba- azaz „kertészleves”: tulajdonképpen zöldségleves, melybe hagymát, sárgarépát, zellert, céklát, zöldbabot, zöldborsót, káposztát főznek és joghurttal ízesítik. Ribena csorba- halleves: a joghurt-tojás keveréket zöldségekkel vegyítik, ebben a lében főzik meg a halat. Tarator- kockára vágott uborkából és joghurtból készült leves, apróra vágott dióval, kaporral, fokhagymával és olajjal ízesítve. Hidegen fogyasztják. Sopi saláta A nálunk is ismert sopi saláta: paprika, paradicsom, uborka, hagyma, chili, olaj, ecet felhasználásával készül, melynek tetejére bolgár fehér sajtot, szirénét szórnak.
