Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-15 / 137. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 15. TANÁCSADÓ Ä Elfogulatlan bíróságot M. T. Rossz tapasztalataim vannak a lakhelyem szerinti il­letékes bírósággal, ezért más­hol szeretném válóperemet le­folytatni. Megtehetem-ezt? Féijemmel egy házban élünk, de külön háztartást vezetünk. A keresetben elég ezt az egy okot feltüntetnem, vagy a töb­bit is meg kell neveznem? BERNÁTH SZILVIA A válóper lefolytatására a házas­társak utolsó közös lakhelye sze­rinti járásbíróság az illetékes, amennyiben legalább az egyik házastárs ezen bíróság körzeté­ben lakik a kereset benyújtása­kor. A polgári perrendtartás fel­sorol e szabály alól néhány kivé­tel. Az elfogultsággal kapcsolat­ban, melyre Ön hivatkozik, a polgári perrendtartás a követ­kezőképpen rendelkezik: Ha az illetékes bíróság az összes bíró elfogultsága miatt nem tárgyal­hatja az ügyet, akkor azt egy má­sikjárásbíróságra kell átutalni. Az átutalásra sor kerülhet cél­szerűségi szempontok alapján is (pl. mindkét fél a lakhelyétől tá­vol dolgozik). Egy bíró akkor nem tárgyalhatja az ügyet, ha a tárggyal, a per résztvevőivel és azok képviselőivel kapcsolatban elfogulatlansága kétségbevon­ható. A kinevezett bíró elfogult­ságára vonatkozó tényeket a tárgyalás résztvevői azonnal je­lezhetik a bíróságnak, ám ha a bíró saját magáról ítéli meg, hogy elfogult, ezt haladéktala­nul a bíróság elnökének tudomá­sára kell hoznia. Arról, hogy a ki­nevezett bíró lefolytathatja-e az ügyet, a felettes bíróság szenátu­sa dönt. A válókeresetben annyi okot kell feltüntetni, amennyi ténylegesen létezik. Az ügyben kinevezett bíró nem ismervén Önöket, csupán a tények ismere­tében dönthet igazságosan és el­fogulatlanul. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Aktuális átlagbérek Pozsony. 2001 első negyedévé­ben a pénzügyi szektorban vol­tak a legmagasabb átlagbérek (21494 korona), az átlagot meghaladó volt a fizetés a villa- mosenergia-termelésben (15 568 korona), a nyersanyagbá­nyászatban (13 514), a közigaz­gatásban és a honvédelemben (13 411). A bérlista sereghajtója az egészségyügy (8783 korona), az oktatás (8895) és a mezőgaz­daság (8984). (SITA) Meghosszabbították a jelentkezést Galánta. A Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron Magyar Világ 2001 címmel rendezendő bemutatón a határon túli magyar vállalkozók kedvezményesen mutathatják be termékeiket. A június 15-ig szóló jelentkezési határidőt jún. 20-ig meghosszabbították. Érdeklődni lehet: Győrfi Judit, a Hungexpo Rt. külkereskedelmi managere, tel. 0361-263-6060, fax: 0361/263 6068, E-mail: gyor- fi.judit@maü.hungexpo.hu. (gl) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. június 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,030 Magyar forint (100) 17,386 Angol font 70,203 Német márka 22,001 Cseh korona 1,270 Olasz líra (1000) 22,223 Francia frank 6,560 Osztrák schilling 3,127 Japán ien (100) 41,327 Spanyol peseta (100) 25,862 Kanadai dollár 33,186 Svájci frank 28,189 Lengyel zloty 12,752 USA-dollár 50,466 Több mint 9 milliárd korona a mobilszolgáltatóért Elkelt a Globtel egy része ÚJSZáÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnap aláírták a Globtel mobüszolgáltató 36 százalékos részvénycsomagjának eladásáról szóló szerződést. Az energetikai vállalatok és a gázművek tulajdo­nában lévő tulajdonrészt az Ameri­can Investment Group (AIG) az Eu­rópai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) és további nyolc cég alkotta konzorcium veszi meg 180 millió dollárért, vagyis mintegy 9,06 milliárd koronáért. Ha a szer­ződést a kormány is jóváhagyja, a konzorcium kész a közeli napok­ban kifizetni a szerződésben sze­replő összeget. Ľubomír Harach, gazdasági miniszter szerint a pri­vatizációból befolyó összeget a Szlovák Villamosművek és a regio­nális energiaelosztó vállalatok köl­csönös tartozásainak kiegyenlíté­sére fordítják. Az adásvételi szer­ződés megvitatása során azonban Harach szeretné elérni, ha a Szlo­vák Vasutak tartozásainak kifizeté­sét is ebből az összegből térítenék. A szlovák korona tegnap épp az el­adás miatt 43,060/120 SKK/EUR árfolyamról 42,820/890 SKK/EUR szintre erősödött, mivel a londoni bankok nagy tételben vásárolták fel a koronát. Két pénzintézet verseng az Általános Hitelbankért Megérkezett az aj ánlat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Általános Hitelbank (VUB) 69 százalékos részvénycso­magját hivatalosan a francia Sori- été Générale és az olasz Banca Commerciale Italiana pályázta meg. A privatizációs minisztéri­um szerdán vette át a két nyugati pénzintézet ajánlatát, és a magá­nosítást levezénylő bizottság teg­nap először véleményezte az aján­latokat. Viliam Vaškovič, a pénz­ügyminisztérium államtitkára szerint a részvénycsomagért na­gyobb bevétel várható mint a Szlovák Takarékpénztár magáno­sításakor befolyt összeg. A VÚB tovbábbi 25 százaléka az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, va­lamint a Világbankhoz tartozó IFC kezében van. (Ú) BSE a szomszédban. Kell-e tartanunk attól, hogy nálunk is felüti fejét a kór? Megtudhatja a Vasárnapból. A Szlovák Statisztikai Hivatal szerint 2001 első negyedévében másfél éves szünet után újra nőtt a reálbér Gyorsul a gazdaság növekedése Az egyes ágazatok részesedése a GDP-böl földművelésügy 4U építőipar kereskedelem, vendéglátás M Jj 9 f>,@ posta, távközlés |jj|||j 33 egyéb piaci szolgáltatások ny.« nem piaci szolgáltatások f>,f> A százalékban kifejezett adatok 2001 első negyedévének valóságát tük­rözik (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Pozsony. A mérséklődő kül­földi konjunktúra hatását egyelőre ellensúlyozza a nö­vekvő hazai fogyasztás - de­rült ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett első ne­gyedéves jelentéséből. TUBA LAJOS Az első negyedév során Szlovákia 221,8 müliárd koronás bruttó ha­zai összterméket (GDP) produkált, ez az előző év hasonló időszaká­hoz képest 3 százalékos növeke­dést jelent. Bár a növekedés to­vábbra is főként a kivitelnek kö­szönhető, a statisztikusok kiemel­ték, hogy már a második negyedév során sikerült kimutatni a hazai fo­gyasztás növekedését, melynek di­namikája 4,6 százalék volt. Az át­lagember számára leginkább érde­kes tétel is nőtt: a háztartások fo­gyasztása 4 százalékkal volt maga­sabb az egy évvel korábbinál. A közszféra fogyasztása stagnált, a növekedést produkáló ágazatok között ezúttal a földművelésügy (0,3 százalék), az ipar (5,4 száza­lék), az építőipar (15,2 százalék) és a piaci szolgáltatások (4,3 szá­zalék) szerepeltek. Az év elejei áremelések januárban 1,9 százalékos, februárban pedig 2,3 százalékos inflációt okoztak, az éves szinten mutatkozó 7,1 szá­zalék még így is majdnem egy szá­zalékkal kisebb, mint a tavalyi ha­sonló érték. Az állami költségvetés az első fél­évet 5,6 milliárd koronás hiánnyal zárta. Ez ugyan csak 15 százaléka az egész évre tervezettnek, de való­jában közel hétszerese a tavalyinak. Ennek oka, hogy már javában tör­leszteni kell a bankkonszolidáció költségeit, az erre fordított 5,4 milli­árd koronát leszámítva a költségve­tési hiány csak 200 millió korona volt. A költségvetési bevételek elér­ték az 50 milliárd koronát, így az első negyedév során a terv 27,7 szá­zalékát sikerült teljesíteni. Nem tel­jesültek az adóbevételek csökkené­sével kapcsolatos aggodalmak sem, a 40,4 milliárd koronás bevétel az előzetes terv 25,5 százaléka. A tava­lyihoz képest a költségvetési bevéte­lek 2,2 százalékkal csökkentek, ezt főként a vámpótlék megszüntetése, illetve a külföldi pályázatokból be­folyó kevesebb pénz számlájára ír­ható. A költségvetési kiadások rova­tában 55,6 milliárd korona szere­pelt, ez az éves terv 25,5 százaléka. Az első negyedévben tovább nőtt a munkanélküliek száma, a statiszti­kában szereplő 19,3 százalék 512 ezer embert takart, ami újabb re­kordot jelentett. A munkanélküli­ek seregét főként a szolgáltatások­ban, a kereskedelemben, a ven­déglátóiparban és az oktatásügy­ben dolgozók, valamint a pálya­kezdők szaporították. Ennek ellen­ére nőtt a gazdaságban foglalkoz­tatottak aránya, a 2,1 millió alkal­mazott az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal több. Ezen belül érdekes adat, hogy az alkal­mazottak száma 0,6 százalékkal, a vállalkozóké viszont 8,2 százalék­kal nőtt (ők 173 ezren voltak). A gazdaságban dolgozók bruttó át­lagfizetése a negyedév végén 11 315 korona volt, ez 7,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel koráb­binál. Újdonság, hogy az árak eny­hébb növekedésének köszön­hetően másfél év után újra nőtt a reálbér (0,6 százalékkal). A Szlovák Statisztikai Hivatal pon­tosította az idei évre szóló makro­A gazdaságban dol­gozók bruttó átlagbére 11 315 korona volt. gazdasági előrejelzéseit is. Ennek megfelelően december végén 8,1 százalékos, éves szinten pedig 7,7 százalékos inflációra és 19 százalé­kos munkanélküliségre számítha­tunk. A legnagyobb érdeklődésssel várt tételt, a GDP éves növekedését a korábbi 2,8 százalékról a jóval kedvezőbbnek számító 3,3 száza­lékra módosították. Szakadék a cseh és szlovák bérek között Prága. Annak dacára, hogy Szlovákiában 2001 első negyedévében végre újra nőttek a reálbérek, mégis egyre inkább elmaradunk a cseh átlagfizetések mögött. Míg nálunk a reálbérek csupán 0,6%- kal, addig nyugati szomszédunknál 5%-kal emelkedtek. A cseh nem­zetgazdaságban az év első három hónapjában 1128 koronával nőttek a nominálbérek, s ezzel túllépték a 13 ezer koronát, (s, ú) A Volkswagen Slovakia autógyár biztosan áll a legnagyobb szlovákiai vállalatok élén Negyedévi nyereség Kissé lemaradt a kassai vasmű ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia 200 legna­gyobb - nem a bankszférában tevé­kenykedő - vállalata 2000-ben összesen 22 müliárd korona adózás előtti nyereséget könyvelt el, ami lényeges javulás az 1999-es 5 müli- árdos bruttó profithoz képest - de­rül ki a Trend gazdasági és pénz­ügyi hetilap legfrissebb Trend Top 200 elnevezésű összeállításából. A listára felkerült 200 legnagyobb cég tavalyi kumulatív forgalma 820 milliárd korona volt, ami 20 száza­lékkal több, mint 1999-ben, együt­tesen 282 ezer főt alkalmaztak, ez 3 százalékkal kevesebb, mint 1999­ben, végezetül összesített exportjuk 2000-ben 363 milliárd koronára rúgott, ami 20 százalékos növeke­désnek felel meg 1999-hez viszo­nyítva. „A 2000-es év a Szlovákiá­ban működő váüalatok számára a stagnálás végét és a növekedés kez­detét jelentette” - vélekedett Ján Kovalčík, a Trend elemzője, hozzá­téve: a hitelkamatok mérséklődtek, a vállalati körbetartozás, a tartozá­sok törlesztése javult, számos cég­nek sikerült meglovagolnia az eu­rópai piacokon uralkodó konjunk­túrát. A Trend Top 200-as lista ér­dekessége, hogy az 1999-ben az első helyről letaszított kassai Ke­let-szlovákiai Vasmű (VSŽ) 2000- ben tovább esett a listán, s már csak a 4. pozícióban van. Ellenben a 2. helyre ugrott fel a Slovnaft kőolajfinomító, amely 2000-ben 80 százalékos forgalomnövekedést könyvelt el. Az élen megerősítette pozícióját a pozsonyi Volkswagen Slovakia autógyár, amely Szlová­kia gépipari termelésének több mint a felét adja. (ú, só) Javulás a profit terén Pozsony. A Szlovákiában működő pénzintézetek és vállalatok első ne­gyedévi együttes bruttó nyeresége 43.5 milliárd koronát tett ki, ez 48,9%-kal több, mint 2000 első ne­gyedében - adta hírül a statisztikai hivatal. Ebből a nem a pénzügyi szférában tevékenykedő társaságok bruttó nyeresége 36,5 milliárd ko­ronára rúgott. Az adózás előtti nye­reség látványos növekedése első­sorban a pénzügyi szektornak kö­szönhető, amely a vizsgált időszak­ban 4,8-szor magasabb profitot könyvelt el, mint tavaly ugyaneb­ben az időszakban; a pénzintéze­tek nyeresége 2001 első negyedé­ben elérte a 6,6 milliárd koronát. Ha a nemzetgazdaságot ágazatai­ra lebontva vizsgáljuk, akkor kitű­nik: az ipar adózás előtti profitja 16.6 milliárd koronát (142,6%-os évközi növekedés), a közlekedés, raktározás, postai szolgáltatások és távközlés nyeresége pedig 6,4 milliárd koronát (102,2%-os növe­kedés) tett ki. (SITA) A legnagyobb vállalatok Szlovákiában 2000-ben Vállalat Forgalom Nettó nyereség Volkswagen 85,6 3 -7 Slovnaft 70,0 1,8 Szlovák Gázművek 53,8-0,8 Kassai vasmű 48,8 3,0 Szlovák Villamos Művek 37,7 0,1 Az adatok milliárd koronában értendők. (Forrás: Trend) A Szlovák Gázművek (SPP) számára az volna a legkifizetődőbb, ha a Jamal gázvezeték Nagykaposon át haladna Már készülnek a tervek Az Oroszországból Nyugat-Európába tartó gázvezetékek meglévő és ter­vezett hálózata (Forrás: SPP) SIDÓ H. ZOLTÁN Pozsony. Szlovákia számára az vol­na a legjobb, ha a tervezett, Orosz­országból kiinduló Jamal gázveze­téknek a fehéroroszországi Kobrin városából Lengyelországba vezető ága dél felé fordulna és a kelet-szlo­vákiai Nagykaposnál rákötődne a már meglévő és a Szlovák Gázmű­vek (SPP) által működtetett gázve­zetékre - közölte sajtótájékoztató­ján Pavol Kinčeš, az SPP vezérigaz­gatója. A lengyel kormány a napok­ban előzetesen már beleegyezett eb­be a megoldásba, a vonal megépí­téshez szükséges műszaki előtanul­mányok elkészültek, jelenleg a pro­jektum gazdasági-kereskedelmi ter­vezetét dolgozzák ki - tette hozzá Kinčeš. A Szlovákia területén 130 km hosszan húzódó leágazás meg­valósítása az előzetes tervek szerint 330 millió amerikai doüárba kerül: az első lépcsőben 2005-ig egy, évi 30 milliárd köbméter földgáz továb­bítására alkalmas vezeték épülne, majd 2010-ig egy további, szintén 30 miüiárd köbméternyi áteresztő- képességű vezeték valósulna meg. Az orosz Gazprommal ez ügyben in­tenzív tárgyalásokat folytató SPP ér­velése szerint Nagykaposnál a gázművek kiépített infrastruktúrá­val rendelkezik, kompresszorállo­mása megfelelő kapacitású, 1999- ben például 88,3 müliárd köbméter földgázt továbbítottak nyugat felé. Pavol Kinčeš úgy látja, ha sikerülne nyélbe ütni az üzletet, akkor az SPP- t esedeg magasabb áron lehetne pri­vatizálni. A kockázatokról szólva Pavol Kinčeš közölte: az ország szempontjából rossz esetben a Ja­mal vezeték Csacánál lépne az or­szág területére (a 180 km hosszú ve­zeték megépítése 460 millió dohár­ba kerülne) esedeg a vezeték déli ága Szlovákiát kikerülve Csehorszá­gon át is húzódhat.

Next

/
Thumbnails
Contents