Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-14 / 136. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 14. Gazdaság és fogyasztók fg A papíron milliárdokat érő Szlovák Hajózási és Kikötővállalatból valójában csak a pozsonyi kikötő nyereséges Léket kapott a cég privatizálása A Szlovák Hajózási és Kikötővállalatnak 230 folyami teherhajója és uszálya, 9 személyszállító hajója és 3 ten­gerjáró hajója van (Illusztrációs felvétel) Pozsony. Az elmúlt hetek­ben a lapok címoldalára ke­rült Szlovák Hajózási és Ki­kötővállalat Rt.-nek (SPaP) a jelene sokkal szerényebb, mint a múltja. A jövőjével kapcsolatban pedig nyilván­valóan az ingatlanjai érnek legtöbbet. TUBA LAJOS Az SPaP tavaly 2,7 millió tonna árut rakott át, 1,34 millió tonna árut és 65 ezer személyt szállított. Ehhez 230 folyami teherhajója és uszálya, 9 személyszállító hajója és három tengeri hajója volt. Hozzá tartozott ezenkívül a pozsonyi és a komáromi kikötő, továbbá a pozsonyi hajó­gyár. A komáromi kikötő azonban inkább csak tehert jelentett számá­ra, hiszen a nagy mennyiségű öm­lesztett nyersanyag átrakására épí­tett berendezések ma szinte teljesen kihasználatlanul állnak. így azután a laikusok számára is nyilvánvaló, hogy bár a cég könyv szerinti értéke 2,5 milliárd korona, a valódi érték ennek csak a töredéke. Az esedeges privatizáció során véte­lárként várható piaci értékkel kap­csolatban eddig csak egyetlen anyag látott napvilágot, ezt a leállí­tott pályázat során is megjelent Pen- ta Grouphoz tartozó, egyébként jó­nevű P67value elemző cég tette köz­zé. Az általuk készített befektetési elemzés legfontosabb következteté­seként a szerkezetátalakítás szüksé­gességét jelölték meg. Példaként a komáromi kikötőt emelték ki, amely jelenlegi állapotában alig működik. Épp arra hivatkozva, hogy a vállalat vagyonának nagy része a ma már aktualitását vesztett áruféleségek mozgatására szolgáló eszközökből áll, a cég tényleges értékét 250-300 millió koronára becsülték. A hasz­nálhatatlan eszközök listájára egyébként az uniós hajózási szabvá­nyoknak nem megfelelő uszályokat is besorolták. Az új tulajdonost ter­helő legfontosabb beruházások kö­zött szerepel például új, duplafe­nekű uszályok vásárlása, a régiek átalakítása, a kikötőkben pedig mo­dern átrakási technológiák beveze­tése. Például csak az ásványolaj biz­tonságos, a vízszennyezést ldzáró átszivattyúzásának megoldásához Az SPaP számára a ko­máromi kikötő valójá­ban csak terhet jelent. több 100 millió koronára lenne szükség. Az elemzők szerint a cég marketingstratégiája is alapvető változásra szorul, egyben arra is utaltak, hogy bizonyos részeket akár le is lehetne választani róla. Vé­gezetül leszögezték, hogy a legko­molyabb perspektívát egy pozsonyi szabadkikötő kialakításában látják. Ez egyébként évek óta a cég egyet­len nyereséges részlege, innét fede­zik a többi divízió veszteségeit. A jövő szempontjából viszont azt is fi­gyelembe kell venni, hogy a kikötő állami telkeken található, márpedig az Állami Hajózási Felügyelet már jelezte, hogy a 2002 végéig szóló szerződés lejárta után a jelenlegi többszörösére szeretné emelni a bérleti díjat. Az SPaP a tavalyi évet 1 milliárd koronás forgalom mellett 15 millió korona nyereséggel zárta. Ezzel és az 1999-ben elkönyvelt 3,4 millió koronás nyereségével azon­ban még bőven nem egyenlítette ki az 1997 és 1998 során felhalmozott és egyelőre fedezetien több mint 400 millió koronás veszteségét. A Trend című lap arra is figyelmezte­tett, hogy a tavalyi nyereség is több, hosszabb távon bizonytalannak te­kinthető tételt tartalmaz. Ilyen pél­dául a korona árfolyameséséből származó bevételtöbblet, mivel a vállalat a szolgáltatásaiért elsősor­ban valutában számláz. A privatizá­ció során egyébként a cég részvé­nyeinek 86,99 százalékát kínálják eladásra. Ezenkívül 7,01 százalékot Pozsony, 3-3 százalékot pedig Ko­márom és a Restitúciós Befektetési Alap kapott meg. Az idén tavasszal meghirdetett pályázat során az erre felállított bizottság két lehetőséget javasolt a Nemzeti Vagyonalap (FNM) végrehajtó bizottságának. Elsőként a pályázat érvényteleníté­sét, mivel a hét jelentkező közül csak hárman feleltek meg a pályázati fel­tételeknek. Végül azonban a másik változat mellett döntöttek és a meg­maradt érdeklődők közül választot­tak. Amikor azután az FNM elnöksé­ge a végrehajtó bizottság javaslatára a Penta Group köréhez tartozó Du- najservist választotta, a vételár miatt kirobbant politikai vita láttán a kor­mány javaslatára az FNM végül ér­vénytelenítette a pályázatot. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet tevékenysége Új tagok a környezetkímélő termékek családjában Egyre kevesebb a pénz Vízben oldódó fólia ÚJSZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A rendelkézünkre álló pénzből egyre kevesebb ellenőrzést tudunk végezni - mondta Ivan Raj- niak, a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) megbízott igazga­tója a szervezet nyilvános meghall­gatásán. Ezt az állami pénzből fi­nanszírozott szervezeteknek újab­ban egy kormányhatározat úja elő - igaz, ezúttal kizárólag újságírók vol­tak kíváncsiak a helyzetre. A fel­ügyelet tavaly 39 millió koronából gazdálkodhatott, ebből 17 miihót a 120 alkalmazott bérére költöttek el. Az igazgató szerint az uniós csatla­kozással kapcsolatban egyre több a feladatuk, így ennek ellátásához az eddiginél több pénzt kell kapniuk. Csehországban például ezzel össze­függésben a felügyelet létszámát idén 420-ről 600-ra növelték. A SIŽP-en belül jelenleg víz-, levegő, természetvédelmi, illetve hulladék­gazdálkodási részleg működik, júli­us 1-től ezt az építkezési felügyelet egészíti ki. Azt az egyes részlegek vezetői is elismerték, hogy munká­juk nagy része az egyes vállalatok által kidolgozott szabályozók el­lenőrzésével telik el, miközben a fej­lettebb országokban dolgozó kollé­gáik inkább szúrópróbaszerű el­lenőrzéseket végeznek, a vállalato­kat pedig minden ágazatot felölelő komplex vizsgálatoknak vetik alá. A rendszernek is változnia kellene, hi­szen manapság a felügyelet foglal­kozik a kiszabott büntetések behaj­tásával, pedig ez gyakran csak vég­rehajtók útján sikerül, (tuba) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Három új taggal gazda­godik ma este a környezetkímélő termékek családja, az erről szóló tanúsítványt Miklós László kör­nyezetvédelmi miniszter ma este az Incheba vegyipari nagyvásáron adja át a gyártóknak. A Bučany-i SELEKT kutatóintézet vízben oldódó, biológiai úton fel­dolgozható fóliát dobott a piacra. Ennek környezetvédelmi szem­pontból kettős előnye is van. Egy­részt csökken a hulladéktárolóba kerülő nehezen bomló fóliák mennyisége, másrészt pedig a gyártás során a szintetikus mű­anyag egy részét a bőrcserzés mel­léktermékével helyettesítik, amely egyébként szintén komoly környe­zetszennyezőnek számít. A SE­LEKT fóliáját főként a mezőgazda­ságban és az egészségügyben használják, de lényegében bármi­lyen hagyományos csomagolásra felhasználható. A pozsonyi FESTAP cég két termé­kére is megszerezte ezt a minősí­tést: az ESTAP márkájú zománco­zott acél fürdőkádra és zuhanyozó­sarokra. Itt elsősorban a gyártási technológia nyerte el a bíráló bizott­ság elismerését. Míg ugyanis a ha­gyományos technológiák alkalma­zásakor a zománc felvételekor erő­sen szennyező vegyszereket hasz­nálnak, az új technológia 70 száza­lékkal kevesebb vegyszert és 50 szá­zalékkal kevesebb energiát igényel, miközben a termék élettartama is hosszabb az eddiginél. (U) A vízi útvonalak kihasználásához nem elegendő azok hajózhatóvá tétele, ráadásul hatalmas beruházást igényelnek Mikor válik főútvonallá a Vág? GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A Vágnak, mint fontos közlekedési útvonalnak a kihaszná­lása is szerepel a vágsellyei régió fej­lesztési tervei között. Az illetékes ál­lami vállalat, a Vág Menti Folyam­kezelő Vállalat (Povodie Váhu) igaz­gatójával, Miroslav Spállal folyta­tott beszélgetésünkből azonban az derül ki, hogy a Vágnak, mint keres­kedelmi vízi útvonalnak kihasználá­sa és annak a dunai nemzetközi ha­jóközlekedésre történő rákapcsoló­dása, igencsak távlati tervnek szá­mít. „A vízi útvonal kiépítése az au­tópályákhoz hasonlóan hatalmas beruházást igényel, de eltérően az autópályától, amelynek egy-egy szakasza csak komplett kiépített ál­lapotban helyezhető üzembe, a vízi útvonal fokozatosan, üzemelés köz­ben is bővíthető, építhető. A bővítés üteme pedig attól függ, hogy azt mennyire sürgetik a víziutat hasz­nálni kívánók. Németországban például azért építették meg a Maj- na-Duna csatornát, mert a szállítók már alig fértek el az autópályákon és a vasúton” - vezet be a problémá­ba az igazgató. Szerinte az olyan fo­lyót, mint a Vág, mindenütt a fejlett világban kihasználnák mind a ke­reskedelem, mind a sétahajózás cél­jaira, ám mindehhez elsősorban sok pénzre van szükség. Amióta néhány évvel ezelőtt megépült a sókszelőcei vízlépcső, a Vág elméletileg, és bizo­nyos vízállások mellett gyakorlati­lag is hajózható, és „kísérleti jelleg­gel” már ki is használják. Ä vág­sellyei Duslo Rt. vegyiüzem szállítja így a termékeit, tavaly kb. húszezer tonna árut juttatott el megren­delőihez a folyó vizén. Sajnos a régi­óban egyelőre nincs több olyan nagyüzem, amelynek kifizetődő lenne a vízi útvonalon való szállítás. A sétahajózás egyelőre nem műkö­dik a folyón, s ennek egyebek mel­lett az is az oka, hogy a lakosság részéről nincs rá igény. Mivel a Vág a Dunába folyik, a hajózhatóságát az a tény is befolyásolja, hogy nem épült meg a bős-nagymarosi víz­lépcső alsó szaksza, és az alacsony vízállás mellett főleg a Sókszelőce és a Gúta közötti szakasz nem felel meg a hajózhatóság követelmé­nyeinek. Például ha Komáromnál a Duna vízállása 240 cm-nél ala­csonyabb, akkor tilos a Vágón ha­józni. A kísérleti hajózás azt a célt is szolgálja, hogy kitapasztalják, milyen hatással van a hullámverés a folyó partjaira. A vízi útvonal fokozatosan, üzeme­lés közben is bővíthető (Illusztrációs felvétel) TANÁCSADÓ Nem jár szabadság? T. Zs. Nővérként dolgozunk 12 órás műszakokban. Előfor­dult, hogy éjjeli műszak után délben vissza kellett men­nünk a munkahelyünkre tan­folyamra. Nincs jogunk pi­henni éjjeli műszak után, és kötelezhetőek vagyunk-e, hogy szabadidőnkben tanfo­lyamon vegyünk részt? BERNÁTH SZILVIA Feltett kérdéseikre a Munka tör­vénykönyvében (MT) találjuk meg a választ. Ezen jogszabály 126. §-a három féle oktatási faj­tát különböztet meg. Az első a társadalmi szervezetek által szer­vezett szeminárium, melynek idejére a munkáltató fizeteden szabadságot ad. A bérmegtérítést és az utazási költségeket a szer­vezet állja. A másik fajta tanfo­lyam során az alkalmazottnak a jogszabályok által előírt vagy a munkaszerződésben meghatáro­zott ismereteket kell elsajátíta­nia, melyek a rendes munkavég­zéshez nélkülözhetetlenek. Ilyen esetben a törvény szerint az al­kalmazottnak nem jár bérmegté­rítés, de a kollektív szerződés alapján kedvezőbb feltételeket, akár bér- és utazási költségmeg­térítést is nyújthat a munkáltató. A harmadik típusú, a munka- szerződésben meghatározott munkavégzéshez szükséges ké­pesítés elmélyítésére szolgáló ok­tatás munkavégzésnek minősül, és az ezen való részvételért az al­kalmazottnak fizetés jár. Ha a tanfolyam a munkahelyen kívül zajlik, akkor szolgálati úrnak minősül. A levélben leírtak alap­ján az Önök esetében a harmadik fajtájú iskolázásról van szó, mely tehát munkavégzésnek minősül. A törvény kimondja, hogy az üyen típusú továbbképzésen való részvételt a munkáltató köte­lezővé teheti, s elmulasztása ese­tén, mely a munkafegyelem meg­sértésének minősül, szankcióval élhet. Az MT 90. §-a viszont azt is kimondja, hogy a munkáltató kö­teles úgy beosztani a munkaidőt, hogy az alkalmazott egyik műszakjának vége és másik műszakjának kezdete között leg­alább 12 óra legyen. Mivel a tan­folyam munkaidő alatt történik, a törvényben megszabott 12 órát tehát a munkáltatónak be kell tartani, és ezen belül nem köve­telheti az oktatáson való részvé­telt alkalmazottjától. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Pol'nobanka merész tervei Pozsony. A Pol’nobanka idén 460 millió koronás nyereségre számít, miközben május végéig 162 milliós nyereséget halmo­zott fel. Az elkövetkező három évben a nyereséget 860 millió koronára szertnék növelni, piaci részesedésük pedig a tervek szerint a jelenlegi 3,5-ről 5 százalékra nő. (SITA) Eladják a vegyiműveket Pozsony. A Nyitranováki Ve­gyiművek 41%-os részvénycso­magjának privatizációja iránt érdeklődők július 18. és 20. kö­zött tehetik meg ajánlataikat. Továbbra sem ismert azonban, hogy a vagyonalap meddig bí­rálja el a pályázatokat. Az elbí­rálásnál elsősorban az ár szá­mít majd, nem kevésbé fontos azonban a fizetési határidő és a vállalkozói terv sem. A felkí­nált vállalat alaptőkéje 1,6 mil­liárd korona. (SITA) A Mól ajánlatot tett a PKN-re Varsó. A Mól Rt. szándéklevelet nyújtott be a lengyel minisztéri­umban a PKN Orlen lengyel kőolajipari nagyvállalat 18%-os részvénycsomagjának megvá­sárlására. (MTI) Nőttek az ipar bevételei Pozsony. Áprilisban az előző év azonos időszakához képest 8,5%-kal, 86,4 milliárd koroná­ra nőttek az ipar bevételei. Az ipari termelésben a növekedés csaknem elérte a 10%-ot, az energiaiparban a növekedés a 4%-ot sem érte el. (SITA) A GDP negyedévi növekedése Pozsony. Az első negyedév bruttó termékének növekedése 2-3,3% között mozog. A GDP növekedéséhez a háztartások fo­gyasztása járult hozzá. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. június 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,008 Magvar forint (100) 17,366 Angol font 69,241 Német márka 21,990 Cseh korona 1,266 Olasz líra (1000) 22,212 Francia frank 6,557 Osztrák schilling 3,126 Japán jen (100) 41,231 Spanyol peseta (100) 25,848 Kanadai dollár 33,040 Sváici frank 28,196 Lengyel zloty 12,763 USA-dollár 50,361 Augusztustól jelentősen javu a Duna hajózhatósága Folyik a meder tisztítása MTI-HÍR Budapest. Augusztustól várhatóan jelentősen javul a Duna újvidéki szakaszának hajózhatósága, mivel a Duna Bizottság közbenjárására a ju­goszláv hatóságok menetrend­szerűen nyitják meg az ideiglenes ponton-hidat és csökkentik az átha­ladásért kért magas díjat - mondta Valkár István, a magyar közlekedési tárca hajózási főosztályvezetője. Az Európai Belvízi Hajózási Konferen­cián a főosztályvezető közölte: az intézkedésnek azért lesz jelentősé­ge, mert a díjcsökkentés gazdasá­gossá és tervezhetővé teszi a folya­mi fuvarozást a Dunán. Az újvidéki Duna-szakaszon a meder teljes ki­kotrása és a hidak újjáépítése várha­tóan csak a jövő évben fejeződik be. A kivitelezést egy magyar-dán kon­zorcium végzi el a Duna Bizottság és az Európai Bizottság támogatásá­val. A Duna Európa fő folyami köz­lekedési útja, és így meghatározó szerepet játszik a kontinens belvízi szállításában. Ez különösen igaz Magyarország esetében is, mivel a jugoszláv háború és az újvidéki hi­dak két évvel korábbi lebombázása előtt Magyarország teljes nemzet­közi áruszállításának 15-20%-át a Dunán bonyolították le.

Next

/
Thumbnails
Contents