Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-14 / 136. szám, csütörtök
feBSSBBSa 8 Agr árvilág - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 14. Júliustól szigorúbb jogszabályok - feltételekhez kötik a szarvasmarha-feldolgozást Nyugodt szabadságra vágyik, melyben nincs jelen a stressz, a bizonytalanság és a kapkodás? Csak a pihenés és a kikapcsolódás? Ám mi van akkor, ha éppen a bankjával való kapcsolatra van szüksége?! És ekkora megálmodott nyugalom szertefoszlik. Aktiváltassa az elektronikus banki ügyintézés szolgáltatást. Szabadságon, otthon vagy akár a tengerpart mellett, kéznyújtásnyira lesz a banktól. Az Általános Hitelbank (VÚB) bármikor és bárhol Önnel lesz. ^ Kontakt Költséges vizsgálatok Pozsony/Prága/Budapest. Megközelítőleg 160 millió koronába kerülne a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhák priontesztjének elvégzése. Ha azonban az összes feldolgozásra kerülő, vagy elhullott állatot ki akarnánk vizsgáltatni, az Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter becslése szerint 600 millió koronás többletköltséget igényelne. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A központi járványügyi bizottság az előbbi, tehát a korosabb szarvasmarhák kivizsgálása mellett tette le a voksát, azzal, hogy a pénzt a kormánynak kell biztosítania. (A kérdésről a kabinet tagjai várhatóan a jövő héten döntenek.) A szakértők nyilván abból indultak ki, hogy Nyugat-Európá- ban a betegnek bizonyult tehenek az esetek 98 százalékában 36 hónaposnál öregebbek voltak. Szlovákiában eddig szúrópróbaszerűen megközelítőleg ezer BSE- tesztet hajtottak végre, az EU- módszertan szerint év végéig 1800 tesztet kellene elvégezni. Ezen kívül kivizsgálásják az összes olyan exportból származó szarvasmarhákat, amelyeket olyan országokból importáltunk, ahol időközben kimutatták a kergemar- hakórt. Emlékeztetőül: Csehországban 11 ezer prion tesztet végeztek el, ebből megközelítőleg 7 ezer vizsgálatot a fogyasztók bizalmának megnyerése érdekében a húsfeldolgozó vállalatok rendeltek meg és finanszíroztak. Magyarországon szintén szúrópróbaszerűen végzik a teszteket. Eddig mindössze 1000-1500 ellenőrzést végeztek, ami azt jelenti, csupán minden 12-15. állatot vizsgáltak. A teljes körű vizsgálathoz 3 milliárd forintot kellene előteremteni, egyetlen próba ugyanis 20-25 ezer forintba kerül. Nálunk a priontesztek 2300 koronába kerülnek. Szlovákiában a július elsejétől hatályba lépő új jogszabályok értelmében csak azok az üzemek vághatnak és dolgozhatnak fel szarvasmarhát, amelyeket speciális elszívóberendezésekkel és a gerinccsont biztonságos eltávolítását lehetővé tevő daraboló berendezésekkel láttak el. Nálunk jelenleg öt húsfeldolgozóban vesznek agyvelőmintát a leölt állatokból. A priontesztet ténylegesen a zsólyomi és a pozsonyi szakintézetekben végzik el. Mindkét helyen naponta 200-250 darab minta kivizsgálására és kiértékelésére képesek, (gyor) Késve továbbított tilalmi lista Rimaszombat. Az állami tisztiorvosi szolgálat járási munkatársai csak tegnap adták át az óvodai és iskolai étkezdék vezetőinek a besztercebányai kerületi tisztiorvosi szolgálat határozatát, amely azonnali hatállyal elrendeli a Csehországból behozott marhaagy- velőt, vagy -gerincvelőt tartalmazó termékek étrendből való kiiktatását. Ugyanakkor az állat-egészségügyi szakhatóság még a múlt pénteken utasított e termékek felhasználásának betiltásáról. A határozatban felsorolt készítményeket a többi élelmiszertől elkülönítve kell tárolni. A jegyzék kitér azokra a konzervekre is, amelynek összetételét a gyártó cég nem tűnteti fel részletesen, ezeket tilos felhasználni. Az iskolai és óvodai étkezdék vezetői a kiselejtezett élelmiszerekről kötelesek nyilvántartást vezetni és annak egy példányát elküldeni a járási vagy kerületi tisztiorvosnak, (tt) A borjútáp hazai gyártója, a nagymihályi Zempmilk Rt. nem használ állati zsiradékot Garantálják a borjúknak adagolt tápszer összetételét ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagymihály. Egyes cseh állategészségügyi szakértők feltételezései szerint a borjútápba kevert proteintartalmú, vagyis állati eredetű hulladék feldologozása során nyert zsiradék is előidézhette a BSE-fertózést. Szlovákiában borjútápot a nagymihályi Zempmilk Rt. gyárt. Kedden állategészségügyi és közegészségügyi szakértők tesztelték a tejfeldolgozókban készülő termékeket, köztük az Anpromilk borjútápot. Az ellenőrzés során végzett elemzések eredményeiről később tájékoztatnak. Ján Subák, a Zempmilk Rt. vezérigazgatója a borjútáp előállításával, összetételével kapcsolatos lapunknak elmondta: Hét évvel ezelőtt vezették be a tejpótló borjútáp, a Laktavit gyártását. A tejzsír alapú borjútápot négy év után a Telamilk váltotta fel, mely növényi zsírok hozzáadásával készült. Két évvel ezelőtt láttak hozzá az Anpromilk tápszer gyártásához, melynek alapanyaga többnyire, pálma, kókusz és repce olaj. „Protein tartalmú zsiradék semmi A nagymihályi Zempmilkben előállított tápok nem tartalmaznak állati eredetű zsírokat (Illusztrációs felvétel) esetre sem kerülhetett a mi borjútápjainkba, annál is inkább, mivel gépeink nem alkalmasak állati eredetű hulladékok feldolgozására.” A cég igazgatója elmondta: kizárólag hazai piacon értékesítik termékeiket, borjútápot sohasem exportáltak, (kát) Az állami vagyonkezelő főképp a szélsőséges időjárást okolja a múlt évi veszteségért GSM Banking O Internet Banking VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA Döntsön helyesen Az elektronikus banki ügyintézésről bővebb felvilágosítást Kontakt Mmuszos magyar agrárcégek ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Megközelítőleg 870 millió forintos veszteséget szenvedtek el tavaly az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, tartós állami tulajdonú agrártársaságok. A negatív adózás előtti eredményből a magyar agrárium „zászlóshajójának” is nevezett Bábolna Rt. 417 millió, a privatizáció előtt álló, Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-hez kerülő 12 agrárcég pedig 447 millió forinttal részesedett. A többi ÁPV-s társaság összesített eredménye 284 millió forint volt, így a 27 állami mezőgazdasági cég 2000-ben együttesen 581 milliós veszteséget könyvelhetett el. Az ÁPV kommunikációs igazgatósága elsősorban a szélsőséges időjárással indokolta a múlt évi veszteségeket. A társaságok által kimutatott hozamérték-kiesés csaknem hatmilliárd forint volt, amit a növénytermesztésben csak részben kompenzáltak a magasabb árak. Az állattenyésztéssel foglalkozó társaságoknál pedig az önköltség növekedése és a kényszerű takarmányvásárlás rontotta a jövedelmezőséget. A cégek összesített eredménye azonban így is egymil- liárd forinttal jobb az 1999-es teljesítménynél - közölte a vagyonkezelő. Megdöbbentőnek nevezte az ÁPV-s társaságok tavalyi teljesítményét Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Hozzátette: a magyar agrárcégek élcsoportja akkor is rosszul szerepelt, amikor az agrárgazdaság eredménye javult. Az agrárium 2000-ben előreláthatólag 10 milliárdos nyereséget ért el az egy évvel korábbi, hatmilliárd forint körüli veszteséghez képest. Ez azonban Máhr szerint nem az előrelépést mutatja, hanem az agrárolló záródásának köszönhető. A sokszor csúcstechnológiával rendelkező ÁPV-s cégek eredménye is alátámasztja a Magyar Agrárkamara (MÁK) azon prognózisát, hogy az elmúlt évben nem javult alapvetően az ágazat helyzete - közölte Mészáros Gyula főtitkár. Szerinte az agrárium tavaly nem nyert az áremelkedéseken, az export-import szaldó romlott, a beruházások pedig jelentősen csökkentek. Nevük elhallgatását kérő ágazati szakértők szerint az állami cégek valós vesztesége jóval nagyobb is lehetett a kimutatottnál. A Bábolna Rt. eredményét például lényegesen javíthatták a rendkívüli bevételt képező földeladások. Ezek jelentősen csökkenthették a cég gazdálkodásból származó veszteségét - vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők. VK-505
