Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-12 / 134. szám, kedd

6 ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 12. ( l Politika Haid^rék a referendumért Bécs. A Haider-féle FPÖ vasár­nap megismételt álláspontja szerint Ausztriában népszava­zást kellene kiírni az EU bőví­téséről. Grasser pénzügymi­niszter ezt azzal indokolta, hogy a döntéseket a lehető leg­szélesebb körben kell hozni, s az írországi figyelmezetetést komolyan kellene venni. A na­gyobbik koalíciós párt (ÖVP) nevében Benita Ferrero-Wald- ner külügyminiszter elutasítot­ta a referendum gondolatát, hangsúlyozva: az Írországban kimondott nemnek az uniós bővítési folyamatot nem sza­badna lassítania. (TASR) Északi hajók provokációi Szöul. Észak-koreaiak tüzet nyitottak dél-koreai halászha­jókra a két állam vitatott ten­geri határán. A déliek a hálói­kat akarták összeszedni, ami­kor az északiak rájuk támad­tak. A KNDK teherhajói rend­szeresen átszelik a két Korea közötti határvonalat, és beha­tolnak a déli vizekre. (MTI) Valakiknek kínos lenne Washington. Az idén már má­sodszor döntött úgy a Bush- adminisztráció, hogy leállítják a ‘80-as évek - 68 ezer oldal­nyi - dokumentumhalmazá­nak a nyilvánosságra hozata­lát. Az okmányok választ ad­hatnának arra, ki volt hatással az amerikai döntésekre Ro­nald Reagan elnöksége idején. A Watergate-ügy óta érvényes törvény szerint minden elnök dokumentumait hozzáférhető­vé kell tenni, s üyen befagyasz­tásra az utóbbi évtizedekben nem volt példa. (TASR) Már Reagan alatt is fontos tisztséget töltött be a mostani elnök néhány közeli tanács­adója (Archívum) Hatalmi Harc az UNITÁ-ban Windhoek. Az angolai kor­mánycsapatok elfoglalták a lá­zadó UNITAbengelai központ­ját, ahonnan a terrorista szer­vezet az utóbbi időben a lakott települések elleni rajtaütések sorozatát irányította. Mind több UNITA-harcos adja meg magát önként a kormányerők­nek, egyrészt a meghirdetett amnesztia miatt, másrészt azért, mert a hatalmi harc mi­att egyre zavarosabb a helyzet az UNITÁ-n belül is. (MTI) Fokozott óvintézkedések Moszkva. Csecsenföld terüle­tén fokozott biztonsági intéz­kedéseket léptettek életbe, mert a szövetségi erők attól tartanak, hogy a szakadárok - a mai orosz állami ünnep, a függedenség napja alkalmából - terrorcselekmények soroza­tát hajtják majd végre Groznij- ban, Gudermeszben és Argun- ban. Csecsen források tegnap azt állították, hogy az arguni pályaudvaron felrobbantott szerelvényen 27 orosz katona vesztette életét. (MTI) Megfigyelők szerint jó, de túl nagy az új olasz kabinet - az esélyegyenlőségnek is van minisztere Státustörvény Bossi sötét öltönye Róma. Silvio Berlusconi kormá­nya tegnap Ciampi államfő előtt letette a hivatali esküt. A második világháború utáni 59. olasz kabi­net beiktatása csak mintegy húsz percig tartott, ezt követte az ilyen­kor szokásos fényképezkedés. Berlusconi külön felvételt készítte­tett magáról kormánya két hölgy­tagjának, Letizia Morattinak és Stefánia Prestigiacomónak a a tár­saságában. Ez utóbbit - aki az esélyegyenlőség minisztériumát vezeti majd — különös tisztelettel ünnepelték férfi kollégái, mivel tu­dott róla, hogy gyermekáldás elé néz. Az újságíróknak feltűnt, hogy a szélsőséges viselkedéséről is hír­hedt Umberto Bossi (a reformok minisztere és az Északi Liga főtit­kára) a többiekhez hasonlóan sö­tét öltönyben jelent meg az esküté­telre, de ragaszkodott a liga színét jelképező zöld nyakkendőhöz. A parlamenti bizalmi szavazásra egy hét múlva kerül sor. (MTI) Berlusconi kormányában két hölgy kapott tárcát. Baloldalt Stefánia Prestigiacomo, aki gyermekáldás elébe néz. (TASR/AP-felvétel) Ukrajna nagyon visszafogott Kijev. Pozitívan értékelte a Magya­rországon készülő státustörvényt Hennagyij Udovenko, az ukrán parlament nemzeti kisebbségi és emberi jogi bizottságának elnöke. A volt külügyminiszter kijelentette: Magyarországnak joga van - és ez a jog egyetien államtól sem vitat­ható el - olyan törvényeket kidol­gozni, amelyek a külföldön élő ma­gyarok érdekeit szolgálják. Az uk­rán legfelsőbb tanács is jó ideje tár­gyalja a külföldi ukránokról szóló törvénytervezetet, és az a közeli napokban az emberi jogi bizottság­ban megvitatásra kerül. „Teljesen normális dolog, ha egy ország kife­jezésre juttatja külföldön élő nem­zeti kisebbségeinek érdekeit. Vé- delmezésük annak az államnak a joga, amelynek az állampolgárai. Segítésük szintén fontos dolog, és ezt én pozitívan értékelem” - hangsúlyozta Udovenko. (MTI) Tűzszünet van - fegyvernyugvás mégsincs Tévedésből öltek Állásfoglalást tettek közzé a balkáni helyzetről a tizenötök külügyminiszterei Önmérséklet, bizalom MTI-HIREK Luxembourg. Az Európai Unió külügyminiszterei a ka­tonai önmérséklet folytatá­sára biztatták a macedón kormányt, a jugoszláv kabi­netet pedig további komoly bizalomépítő intézkedések­re a dél-szerbiai albán ki­sebbség iránt. MTI-JELENTÉS A balkáni helyzetről kiadott állás- foglalásukban a külügyminiszte­rek Macedóniáról szólva egyfelől fegyverletételre szólították fel a merényletekkel harcoló albán szélsőségeseket, másfelől ará­nyos, azaz olyan visszafogott ka­tonai válaszra sürgették a mace­dón egységkormányt, amely nem veszélyezteti a polgári lakosságot. A dokumentum teljes támogatás­ról biztosítja Borisz Trajkovszki elnök válságrendezési tervét, de a népközösségek közti párbeszéd további erősítését és olyan lénye­ges reformokat sürget, amelyek szélesítenék az albán kisebbség jogait. Szerbiát illetően az EU üdvözölte, hogy az albán fegyveres csoportok leadják fegyvereiket. A külügymi­niszterek felhívták a jugoszláv, il­letve szerb hatóságokat és az albán kisebbség képviselőit, hogy mie­lőbb léptessenek életbe újabb biza­lomerősítő intézkedéseket, így szerb-albán vegyes összetételű rendőrség létrehozását, a mene­kültek hazatérését, az albán ki­sebbség bevonását a helyi önkor­mányzatokba stb. Koszovóról szól­va üdvözölték az ideiglenes önkor­mányzat alkotmányos kereteinek kihirdetését és a választások kiírá­sát, a határok szigorúbb őrzését és a lakosságnál illegálisan kinnlevő fegyverek begyűjtését. A volt Jugoszlávia öt utódállamá­nak megállapodását az utódlási kérdések rendezésére történelmi jelentőségű áttörésként méltatták. Végül a tanácsülés jóváhagyta a Délkelet-Európai Stabilizációs és Társulási Folyamat felülvizsgálati jelentését, amely értékeli a térség államainak haladását, és ajánláso­kat tesz nekik az európai integráci­óhoz való közeledésre. Ezt a jelen­tést a göteborgi csúcsértekezleten fogadják majd el. Jeruzsálem/Kairó. Az izraeli hadsereg harckocsijai tévedésből ölhettek meg szombaton késő éj­szaka három palesztin nőt a Gázai övezet déli részén - közölte Saul Mofaz tábornok, izraeli vezérkari főnök. A palesztin nők halála olaj volt a tűzre az izraeli-palesztin vi­szályban a törékeny tűzszünet kö­zepette; a nőket utolsó útjára kísé­rő gyászoló tömeg vasárnap dél­után bosszúért kiáltott. A vezérkari főnök azt mondta, hogy négy oldalról tűz alá vették az ott állomásozó izraeli biztonsá­gi erőket, és ők visszalőttek, de el­képzelhető, hogy a tankok rosszul mérték be a távolságot. Éjszaka volt, sötét, tüzeltek az izraeli csa­patokra, és a tábornok szavai sze­rint nagyon is elképzelhető, hogy hiba történt. Az esetet kivizsgál­ják. Az AP szerint a gázai paleszti­nok halála elhalványította a tűz­szünet megszilárdításának esélye­it. A Jasszer Arafat vezette Fatah mozgalom egyik vezetőségi tagja kijelentette: a palesztinok nem fo­gadják el azt az izraeli követelést, hogy tartóztassák le az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezet tag­jait. Az érvényben lévő tűzszünet ellenére tegnap is több településen voltak szórványos lövöldözések, miközben a tűzszünet megszilár­dítása érdekében jelentős nemzet­közi diplomáciai erőfeszítések tör­ténnek. Konzervatív előretörlés a brit helyhatósági választásokon Némi gyógyír a toryknak Fenyegetőző UCK - nagyhirtelen befejezték offenzívájukat macedón csapatok Szkopje tűzszünetet hirdetett MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szkopje. A macedón kormány teg­nap fegyverszünetet rendelt el az al­bán nemzetiségű lázadók elleni harcban. A szkopjei rádió jelentése szerint az ország északi részén, ahol biztonsági erők reggel új előrenyo­mulást kezdtek, dél óta hallgatnak a fegyverek. A rendelkezést nem sok­kal azután hozták, hogy az albán lá­zadók azzal fenyegetőztek: aknave­tőkkel fogják támadni Szkopjét, az ország fővárosát. Ugyanis a mace­dóniai albán felkelőket tömörítő UCK fegyveresei megszállva tartják immár a macedón főváros közvet­len közelében lévő Aracsinovo falut is, amely a Szkopjét a főváros repü­lőterével összekötő autópálya mel­lett fekszik. A DPA német hírügy­nökség szerint még a fegyverszünet bejelentése előtt számos légitársa­ság - köztük a British Airways (BA) és a JAT jugoszláv légiforgalmi vál­lalat - lemondta szkopjei járatait. A BA - indoklás nélkül - délelőtt való­ban közölte, hogy egyik gépét nem indította el a macedón fővárosba, a JAT viszont határozottan cáfolta azokat a külföldi jelentéseket, hogy akár csak egy szkopjei járatát is tö­rölte volna. Egyébként tegnap hajnaltól késő délelőttig a macedón hadsereg tü­zérséggel és helikopterekről lőtte Szlupcsane és Matejce falvakat, az albán gerillák bázisait. Az UCK többször felszólította a kormányt, hogy szüntesse be a támadásokat, ellenkező esetben „megvannak az eszközei ahhoz, hogy támadást in­tézzenek a szkopjei repülőtér és olajfinomító, valamint több közin­tézményellen”. MTI-JELENTÉS London. A brit törvényhozási vá­lasztáson elszenvedett súlyos ve­reségével szemben az ellenzéki Konzervatív Párt megerősödve ke­rült ki a helyhatósági választások­ból - 11 megyei közigazgatás irá­nyítását szerezte vissza a parla­menti választásokkal egy időben Anglia 45 közigazgatási térségé­ben megrendezett helyi választá­sokon. Anglia 34 megyei és 11 egyesített közigazgatási térségének önkor­mányzatát választották újra csü­törtökön. A kormányzó Munkás­párt kettő - köztük a délnyugat­angliai Devon -, a liberális De­mokrata Párt három megyei ön- kormányzat irányítását veszítette el, miközben az ellenzéki toryk 11 megye élén átvették a hatalmat. A toryknak több mint 120 új mandá­tumot sikerült megszerezniük ön­kormányzatijelöltjeik számára, és ezzel újra a Konzervatív Párt lett a domináns erő 19 megyei önkor­mányzatban. Eredményük azért figyelemre méltó, mert az öt évvel ezelőtti helyhatósági választások következtében egyetlen megye állt tory irányítás alatt. Az azóta megrendezett helyhatósági vá­lasztásokon lépésről lépésre nyo­multak előre. A Munkáspárt szá­mára a legérzékenyebb Devon irá­nyításának elvesztése. Agyrém - vagy valami más? Lord Owen szerint is véget kell vetni a status quo mindenáron való fenntartását célzó politikának Elméletek a Balkán átszabásáról MTI-JELENTÉS Zágráb. Két horvát napilap is is­mertette a Glas Javnosti belgrádi napilapnak azt az állítólagos érte­sülését, amely szerint március 28- án Washingtonban tanácskozást tartottak volna a Pentagon, a kül- ügy, a Fehér Ház és a CIA képvise­lői, akik között jelen volt Henry Kissinger egykori külügyminisz­ter, valamint David Owen lord, a 90-es évek egykori balkáni béke­közvetítője is. A belgrádi lap a délkelet- európai térség új határ­vonalait feltüntető térképet is köz­zétett, azt állítva, hogy azt a wa­shingtoni Balkán Intézetben dol­gozták ki. A térkép szerint az állí­tólagos washingtoni találkozó résztvevői háromfelé osztanák Bosznia-Hercegovinát. A hercego- vinai részt Horvátországhoz csa­tolnák, míg a boszniai Szerb Köz­társaságot, valamint a két részre osztott Koszovó szerbek lakta ré­szét Jugoszlávia kapná meg. Jugo­szláviáé lenne továbbá az adriai Prevlaka-félsziget, amelyre azon­ban Zágráb is jogot formál. Ivica Rácán horvát miniszterelnök csak annyit jegyzett meg az állítólagos balkáni határátszabási tervről: Ugyan kérem! Az ilyesmit még de- h'riumos állapotban sem fogadná A lap szerint Románia magyarok lakta része Magyarországé lenne. el ez a kormány! Pedig Rácán is elégedetlen Bosznia és Hercegovi­na államberendezkedésével, né­hány hete éppen ő foglalt állást a boszniai entitások (a Szerb Köztár­saság és bosnyák- horvát fedárció) megszüntetése mellett. A horvát sajtóismertetések alapján az új balkáni határvonalak szerint Albá­nia megkapná a főképpen albánok lakta területeket Koszovóban, va­lamint Macedóniában. Bulgária is átadna Törökországnak török nemzetiségűek lakta területeiből, míg egy félmondat szerint Romá­nia magyarok lakta része Magya­rországé lenne. Lord Owen egyébként a Berliner Zeitungban nemrégiben kifejtette, szerinte a balkáni határokat kijelö­lő 1878-as berlini konferenciához hasonló balkáni csúcsot is elkép­zelhetőnek tart, de most a balkáni államok vezetőinek a bevonásával. Úgy véli, túl sok döntés születik er­ről a térségről az ottani országok bevonása nélkül. Owen szerint vé­get kell vetni a status quo minden­áron való fenntartását célzó politi­kának, és általános balkáni rende­zést kell végrehajtani. A lord né­hány hete ismét felvetette azt az 1992-es tervét, hogy Bosznia és Hercegovinát 10 kantonra kellene felosztani, megszüntetve a ketté- osztottság állapotát. Robert Barry, az EBESZ boszniai képviseletének amerikai vezetője erről csak annyit mondott: a lord nem tudja, hogy mit beszél. S valószínű, hogy a Glas Javnosti című belgrádi lapról is sokan azt állítják: nem tudja, hogy mit ír.

Next

/
Thumbnails
Contents