Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-11 / 133. szám, hétfő
8 Kultúra - oktatás új szó 2001. JÚNIUS 11. Átadták a Besey-díjakat Éjsekújvár. Pénteken a Korzó Szálló különtermében a budapesti székhelyű Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány átadta a Besey László-Tatárik Erzsébet, valamint a Gaál Dániel-Besey Lujza Sarolta Díjakat két pozsonyi és négy nyitrai egyetemistának, valamint a nagycétényi alapiskola két tanulójának. Megemlékeztek Besey Lászlóról, a Felvidéki Magyar Oktatásért Szakalap alapítójáról, (km) Nyújtsd a kezed! Rimaszécs. Június 19-én kerül sor a Nyújtsd a kezed! alapiskolások országos roma vers-és prózamondó versenyére. Reisz Éva, a rimaszécsi alapiskola igazgatója elmondta, kilenc járásból nyolcvan versenyzőt várnak, legtöbben a Rimaszombati járásból érkeznek. A szakmai zsűriben hazai és magyarországi szakemberek lesznek. A rendezők, az alapiskola Romarin Polgári Társulás vezetői Ígérik, hogy egyetlen versenyző sem tér haza üres kézzel, (tt) Drámai forgatókönyvek egy kötetben A Felső Magyarország Kiadó könyvsátrában ma Budapesten a Vörösmarty téren Nagy siker volt! - egyszemélyes színpadi művészet címmel érdekes könyvújdonságot kínálnak az érdeklődőknek. Az elmúlt évtizedek legsikeresebb irodalmi-drámai forgatókönyveit a szerző-előadók délelőtt 10 órától dedikálják. Bánffy György és Jancsó Adrienn mellett a kötetben megjelenő Petőfi perceinek életrehívója, Gálán Géza is jelen lesz. (zk) Tízéves a Szent György cserkészcsapat A dunaszerdahelyi 10. számú Szent György cserkészcsapat 2001. június 17-én ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A műsor 10 órakor zászlófelfonással kezdődik a Cserkészotthonban, ll.órakor kezdődik az úrnapi szentmise és körmenet a Szent György római katolikus templomban, 15.30-kor a helyi vidámparkban tartanak lovasbemutatót, 16.30-kor ünnepélyes fogadalomújítás és zászlószentelés a Szent György római katolikus templomban, 18 órakor nyílik a cserkészkiállítás a Cserkészotthonban, 21 órakor tábortűz a vidámparkban. Kulturális programok is színesítik az egésznapos programot; délután fél ötkor kerül sor a néptáncegyüttesek zenés, táncos felvonulására, fél hétkor pedig a Nemzetiségek Néptáncfesztiválja 2001 gálaműsora kezdődik a Városi Művelődési Központban, (ag) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: Operagála 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém, vendégjáték Rimaszombatban 14,19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Erős János 9,11 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hamlet 18.30 MOZI POZSONY CHARLIE CENTRUM: Halálos lövés (amerikai) 20.30 Pan Tadeusz (lengyel-francia) 18.15 Human Traffic (angol) 18.45 A szamuráj útja (amerikai) 20.30 Tájkép (szlovák-cseh) 18 A kupa (Bhutan) 17.30 Emlékszel Dolly Belire? (jugoszláv) 20 A boszorkány (szlovák) 19 HVIEZDA: A múmia visszatér (amerikai) 15.30,18, 20.30 TATRA: 460 gyanúsított (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOSŤ: Hannibal (amerikai) 15,17.30, 20 KASSA CAPITOL: Hannibal (amerikai) 15.45,18, 20.15 A XXVI. Duna Menti Tavasz díjazottal Minőség és könnyek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Szombaton minden beteljesedett, ami a szlovákiai magyar gyermekszínjátszók és bábosok fesztiváljain, a Duna Menti Tavaszok évfolyamain a legnagyobb izgalmat kiváltja. Az eredményhirdetés a szervezők minden igyekezete ellenére, egyszerre kitörő öröm és visszafojtott csalódás. Idén is így volt ez, pedig általános volt a színvonalemelkedés, ami örömre adhatott volna okot mindenki számára. A színjátszó csoportok mezőnyében nagydíjas lett az ipolysági Csillag-szóró, fődíjat a szepsi Iglice Színjátszó Kör kapott. Nívódíjakkal jutalmazták a királyhelmeci Áp- rókát, a tornaijai Kincskeresőket, a bélyi Csicsergőket és a dunaszerdahelyi Fókusz Gyermekszínpadot. Ebben a kategóriában rendezői díjat kapott Köteles Judit, az ipolysági csoport vezetője. A jó színpadi megoldásért a nagygéresi Vadóc vehetett át díjat. A közösségi játékért a magyarbéli Csengettyűt jutalmazták. Ä szép mozgás és térszervezés díját a nyárasdi Tekergőknek adták át. A hangulati váltások szép megoldásáért a komáromi Egyszervani komédiások kaptak díjat. A zsűri oklevéllel jutalmazta a tornai Bódvát és az udvardi Nyitnikék színjátszócsoportokat. A bábcsoportok közül a nagydíjat a kisudvarnoki Kabóca kapta, s ennek az együttesnek a vezetője, Makki Márta vehetett át rendezői díjat. Nívódíjas a párkányi Kuckó lett. Az újszerű bábtechnika sikeres alkalmazásáért a somorjai Futrinkát jutalmazták. A jó szcenikai munkáért a galántai Manócska bábcsoport vihetett haza díjat. A farkasdi Bukfenc bábcsoport a dramaturgiai munkáért kapott jutalmat. A zsűri oklevéllel jutalmazta a galántai Fabula, a pozsonyeperjesi Kis Ugri-bugri és a harkácsi Pimpó bábcsoportokat, (dn) Szíjjártó Jenő népdalgyűjtéseiből Ág Tibor válogatásában készül könyv a dunaszerdahelyi Nap Kiadóban A szakmai szigort képviselte Szíjjártó Jenő a szlovákiai magyar zeneszerzők és karmesterek legkiválóbbjaihoz tartozott. 1986. július 28-án bekövetkezett haláláig nemcsak a magyar az itteni népdalkincset dolgozta fel muzsikájában, hanem alapítója volt a Népesnek, szervezője volt a kórusmozgalomnak. Az 1964-ben alakult Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának a létrehozásánál is jelentős szakmai munkát végzett. DUSZA ISTVÁN A dunaszerdahelyi Nap Kiadónál jelenik meg válogatás népdalgyűjtéseiből, amelyet Ág Tibor népzenekutató állított össze. Milyen munkatárs volt Szíjjártó Jenő? Annak idején a Népes megalapításakor bevonultunk az írószövetség budmericei üdőlőjébe, ahol hat hétig amolyan „csemadokos” lassúságé munka folyt. Amikor lejárt a hat hét, a vezetők kapkodni kezdtek, hogy hová helyezzék el azt a hatvan-hetven fiatalt, akit összetoboroztunk. Énekkar, tánckar, zenekar. Zenei szempontból egyedül már kevés voltam mindehhez. A legtöbben Szíjjártó Jenőt javasolták, aki elismert zenei szakember hírében állott. Ő akkor a Csehszlovák Rádió zenei rendezője volt, s amikor először tárgyaltunk vele, nem akarta feladni a biztos állását. Persze, akkor még úgy látszott, a Népesnél bizonyos lesz a kórusvezetői státusa. Pozsonyból járt ki a Galánta melletti hódi kastélyba. Naponta utazott, akár esett, akár fújt. Akkor ismertük meg egymást. A népesnek 1954. április 25-én volt a bemutatója, amelyen már ő dirigálta a kórust, és a himnuszokat is. Milyen volt karmesterként, muzsikusként? Jenő mindig nagyon precíz munkát akart végezni. Még az énekkarral is, amelyben az énekeseknek semmiféle zenei előképzettsége nem volt, tehát ott kellett valamennyit megtanítani a kottaolvasásra. A zenészek más típusok voltak, ők kottából játszottak. Felmerült tehát, hogy milyen zenekari kíséret legyen, hiszen akkor még nem létezett a ma ismert táncházi muzsika. Jenő a jobb cigányzenészeket válogatta egybe, akiktől sziÁg Tibor most rendezi sajtó alá Szíjjártó Jenő népdalgyűjtéseit (A szerző felvétele) gorúan megkövetelte a partitúra- olvasást. Volt is néhány tréfás esete az egyik nagybőgőssel, aki szívesebben muzsikált volna kotta nélkül. 1953 nyarától 1954 áprilisáig olyan hatalmas Kodály-műveket kellett betanítani, mint a Békességóhajtás vagy a Székely keSzíjjártó Jenő " már fiatalkorában, konzervatóriumi tanulmányai idején érdeklődött a nép- dalok iránt. \> serves. Mindezt olyanokkal, akik soha nem kaptak zenei képzést, csak ott. Hogyan kerültek kapcsolatba a népdalgyűjtéssel, hiszen az ötvenes közepén közösen kiadtak egy népdalgyűjteményt? Nagyon érdekes volt az egész, hiszen ő már fiatalkorában, konzervatóriumi tanulmányai idején érdeklődött a népdalok iránt. Kiderült az is, hogy egy egész füzetre való, hatvan-hetven dallam szerepelt az 1942-43-as tanévben feljegyzett dolgai között. Akkor a pozsonyi kollégiumban falusi diákoktól gyűjtött dalokat. Később, a Népes idején és megszüntetése után is voltunk együtt gyűjteni. A Néprajzi Intézet gyűjtőútján a Garam és az Ipoly közötti terület falvaiban gyűjtöttünk, ahol részt vett Szíjjártó Jenő is. Részben ennek az anyaga szerepelt az említett 100 szlovákiai magyar népdal gyűjteményben is. Később a saját alkotásainak forrásaiként sokat gyűjtött Nyitra környékén. Átkerülve a népművelési intézet kerületi irodájának az elődjéhez, előadóként is foglalkozott gyűjtéssel. Mint zeneszerzőre nagy hatással voltak rá a népdalok, s egy olyan rutinra tett szert az osztályzásuk során, hogy biztos kézzel kiválasztotta a feldolgozásokra érdemes dallamokat. Zeneszerzőként nem tudott a szlovákokhoz hasonló közülmények között dolgozni, mert nem volt kinek rendszeresen írnia. Még a Népesnek, az Ifjú Szíveknek megrendelésre írt, később legfeljebb a pályázatok jelentettek számára zeneszerzői feladatokat. Ezeket a népdalfeldolgozásait szánta az amatőr mozgalomnak. Ezek a kórusművei napvilágot láttak? Tudomásom szerint napvilágot láttak a Csemadok gondozásában, de eléggé pontatlanok. Sokszor a szerző által ellenőrizetlenül jelentek meg a kották. Olykor kórusok tagjai által lemásolt partitúrákból átvéve, amelyekben hibákat ejtettek, jelentek meg. Szíjjártó Jenő hagyatéka pontosabb feldolgozást kívánna. Ennek eléggé nagy akadálya, hogy a kiadott művek nem kerültek kereskedelmi forgalomba, s a megjelent kétszáz példányt idővel kiselejtezték a közkönyvtárakból. Mindez talán a fiatal zenekutatóinkra vár. Igaz az, hogy 1956-ban egy karvezetői tanfolyamon vetette fel a gondolatot, amelyből 1964-ben megszületett a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkara? Előtte a műkedvelő kórusok fórumát is megteremtették Zselízen, ahol az első kórustalálkozót rendezték. Erre a találkozóra írt egy békedalt is, két kórusra: egy vegyes karra és egy gyerekkarra, amelyet többször is megszólaltattak a Kodály Napokon. Jól szólt, de eléggé igényes volt, így a gyerekkórusok karnagyai nem mindig tudtak vele megbirkózni. Több kórusművet is írt a nyitravidéki népdalok motívumaira. Nagy sikert ért el az Esti hangulat Zsérén című vegyeskari népdalfeldolgozásával, amelyet három népdalból merített. Ézt a budapesti rádióénekkar is énekelte. Szíjjártó Jenő 1986-ban halt meg. Feldolgozták-e az életművét? Jeleztem már, hogy eléggé méltatlanul szedték össze és adták ki a válogatást a Csemadokban. Milyen célok motiválják népdal- gyűjtéseinek kiadását? Elsősorban az özvegye és a gyerekei szorgalmazzák. Biztos vagyok benne, hogy ez a kiadvány méltó lesz Szíjjártó Jenő személyéhez, mert magam is és a kiadói is kellő gonddal végezzük a munkánkat. Az anyanyelv és az oktatási nyelv váltása sérülést okoz A zenéé lesz a főszerep a nemzetközi fesztiválon Neurotikus gyerekek Kulturális Nyár Győrött ÖSSZEFOGLALÓ Dunaszerdahely. Pénteken tartót ta XXXIV. ülését a Katedra Társaság, melynek témája a Neurotikus gyerekek az iskolában volt. Stredl Terézia pszichológus, a Galántai Pedagógiai-pszichológiai Tanácsadó munkatársa tartotta a vitaindító előadást; hozzászólásukat a Katedra Társaság elnöke, Csicsay Alajos, valamint Horváth Géza és Iványi Éva pedagógusok olvasták fel. Az ülésen a tagok állásfoglalást fogadtak el. A WHO által meghirdetett idei Lelki Egészségvédelem Évében - ami a pedagógustársadalom számára is felhívás, hogy következetesebben foglalkozzon a pszichohigiéné követelményeivel, a gátló tényezők megelőzésével - a Katedra Társaság a gyermekkori neurózissal mint az optimális fejlődés egyik gátló tényezőjével foglalkozott. A társaság a következőket ajánlja. A pedagógiai folyamatok humanizálásának feltételeznie kell a személyközpontú oktató-nevelő munkát, amely szavatolja a harmonikus személyiségfejlődést. Az iskola fontos feladata diákjainak az életre való felkészítése; a divergens és a problémamegoldó gondolkodást (problémaközpontú, érzelemközpontú stratégiák), a konstruktív vitát, a kreativitás fejlesztését is alkalmaznia kell. A hangsúlyt ne csak a kognitív képességek, vagyis az értelmi intelligencia, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztésére is helyezze. Az anyanyelvi oktató-nevelő munka meghatározó tényező a gyermek egészséges fejlődésében. Az anyanyelv és az oktatási nyelv váltása mindig testi-lelki sérülést okoz, ezért kerülni kell. A szülők és a pedagógusok együttműködése nélkül nem működik azt a biztonságot és biztatást nyújtó háttér, amely fontos az iskolai alkalmasság, alkalmazkodás biztosításához, a tanulás tanításának folyamatához. Az egységes megerősítés segíti a nevelést, következetes elvárási normákat vetít ki. A pedagógusképzésben a személyiségformálás, a stressztűrés, a tolerancia és az együttműködés készségtárának formálására több időt (nagyobb óraszámot) kell fordítani. Természetesen a neurotikus tényezők összhatásának megszüntetésében nem mellőzhető a társadalom gazdasági, kulturális, erkölcsi háttere, amely felelős a pedagógus egészségvédeleméért is. (ú) MTI-TUpÓSÍTÁS Győr. A zenéé lesz a főszerep a június 22-e és július 21-e közötti nemzetközi kulturális fesztiválon. Csaknem harminc koncertet tartanak a Győri Nyár időtartama alatt, a kínálatból a dzsesszkedvelők, a klasszikus zene barátai és a köny- nyűzene rajongói egyaránt válogathatnak. A Cotton Club Singers és a Hot Jazz Band közösen június 24- én lép először a közönség elé a Zsinagógában. Három nappal később ugyanott ad koncertet a Class Jazz Band. A Budapest Saxophone Quartet Gershwin-esttel szórakoztatja a nagyérdeműt július 2-án a Xantus János Múzeum udvarán. A Győri Filharmonikus Zenekar Medveczky Ádám Liszt-díjas karnagy vezényletével győri ősbemutatón szólaltatja meg Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendáját június -27-én a Bazilikában. A győri filharmonikusok szerenádestre invitálják a közönséget a Klastrom Szálló udvarára július 3-án, ahol egyebek között Csajkovszkij Vonósszerenádja és Benjámin Britten Szerenád tenor hangra, kürtre és vonószenekarra című kompozíciója csendül fel. A Belfasti Ifjúsági Szimfonikus Zenekar július 10-én mutatkozik be a győri közönség előtt. A franciaországi Colmar testvérváros Saint- Andre fiúkórusa július 18-én vendégszerepei a Bazilikában. A zenei programokat balett és táncműsorok színesítik. A Győri Balett a Széchenyi téren táncolja a Carment, Robert North koreográfiáját június 29-én. Ugyanott divattánc-, show- és szalontánccsoportok gálaműsora szórakoztatja a közönséget július elsején. A Rába-parti város nemzetközi néptáncfesztiválnak ad ottA Győri Balett a Széchenyi téren táncolja a Carment június 29-én. hont július 7-én és 8-án, a seregszemlén tizenkét külföldi és ugyanannyi hazai néptáncegyüttes mutatkozik be. A Győri Nyár időtartama alatt kiállítások is vátják a közönséget a város bemutatótermeiben. Francia fotóművészek tárlata látható a Váczy Péter gyűjteményben, közép-európai avantgarde rajz- és grafikai anyagának válogatását állítják ki a Városi Képtárban, az ingolstadti fotóklub pedig a városi könyvtár galériájában vonultatja fel munkáit.
