Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-11 / 133. szám, hétfő

n Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 11. Ciprus kettéválhat Athén. Ciprus török fennható­ság alatt álló, északi része Tö­rökországhoz fog csatlakozni, ha a sziget déli részén lévő, görög többségű Ciprusi Köz­társaságot felveszik az Európai Unióba - mondta Rauf Denk- tas. A ciprusi törökök vezetője közölte: „Ugyanazt fogjuk ten­ni, amit az EU a déli résszel tesz. Ha 10-15 év múlva Tö­rökország is az EU tagja lesz, újra beszélni fogunk a sziget újraegyesítéséről.” (MTI) Meglőtte magát egy cseh katona Prága. Meglőtte magát egy, az SFOR kötelékében Boszniában szolgálatot teljesítő cseh kato­na. A katonát azonnal a sipo- vói kórházba szállították; álla­pota nem életveszélyes. Az alakulat parancsnoka közölte: az esettel a brit katonai rend­őrség foglalkozik, a részletek­re azonban nem tért ki. Miloš Zeman cseh kormányfő éppen Boszniában tartózkodik, ahol meglátogatja a cseh kontin­genst. (idnes) Soros György új igazgatót keres Washington. Soros György vissza akar vonulni a filantróp tevékenységi szférába, és be­fektetési birodalmának üzleti irányítását át kívánja adni va­lakinek, azonban még nem ta­lálta meg a megfelelő embert. A magyar származású üzlet­ember befektetési alapjai 11 milliárd dollárt érnek, 1998- ban 22 milliárd volt az alapok értéke. (MTI) Unja az üzletet? (Archívum) Isznak a Bush-lányok New York. Tiltott alkoholfo­gyasztás miatt felelősségre vonták George Bush amerikai elnök másik lányát, a 19 éves Barbarát is, akinek az illetékes austini bíróság döntése értel­mében nyolc óra közhasznú munkával és az alkoholfo­gyasztás káros hatásairól szóló előadások látogatásával kell megváltania bűnét. Testvérét, Jennát áprilisban hasonló ügy­ben fülelték le. (MTI) Áradások Amerikában Washington. Egy trópusi vi­hart követő négynapos esőzés okozta áradások hét hálálos áldozattal jártak az amerikai Texas és Louisiana államban. Az áradások lakások ezreit rongálták meg. Bush elnök természeti katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította az álla­mot. (MTI) Ismét gyermeket késeitek meg Tokió. Megkéseltek még egy- 12 éves - gyermeket Japán­ban, egy nappal az oszakai, 8 gyerek életét kioltó támadás után. Egy férfi egy parkban odalépett két gyerekhez, egyi­küket egy konyhakéssel négy­szer megszúrta. A gyerek álla­pota nem életveszélyes. (MTI) Két nappal George Bush amerikai elnök spanyolországi látogatása előtt ismét robbantott az ETA. Ezúttal Logrono városában repült a levegőbe egy autó. Személyi sérülés nem történt. (TASR/AP) Robin Cook helyett a kevésbé Európa-párti Jack Straw irányítja a brit külügyeket Blair átszabta kabinetjét London. A Munkáspárt vá­lasztási győzelme után Tony Blair kormányfő szerkezeté­ben és személyi összetételé­ben is gyökeresen átalakítot­ta kormányát. Miniszteri tár* cákat vont össze, új minisz­tériumokat hozott létre, és új arcokat - köztük három nőt - vont be kabinetjébe. MTI-TUDÓSÍTÁS A legjelentősebb változás a belügy- és a külügyminisztérium élén kö­vetkezett be. Hatalmas meglepe­tésre Blair Jack Straw eddigi bel­ügyminisztert bízta meg a külügyi tárca vezetésével. Straw a Munkás­párt euroszkeptikusabb vonalához tartozik. Robin Cook a külügymi­nisztérium éléről az alsóház vezére lett. David Blanke« oktatási mi­niszter, Blair előző kormányának legsikeresebb tagja vette át a bel­ügyminisztérium irányítását. Az új­jáalakított oktatási és szakképzési tárca élére eddigi államminisztere, Esteile Morris került. John Prescott miniszterelnök-helyettes maradt, egyben átvette a miniszterelnöki hivatal vezetését. Korábbi tárcája, a közlekedési, regionális miniszté­rium irányítását Stepehn Byers volt kereskedelmi és ipari miniszterre bízták. A kereskedelmi és ipari mi­nisztériumot Patricia Hewitt veze­ti, egyben ő látja el a nők ügyeinek miniszteri tárcáját. Az új kormány­ban továbbra is Gordon Brown irá­nyítja a pénzügyi, Geoff Hoon a vé­delmi tárcát. Új minisztériumot hoztak létre a környezetvédelem és a vidék ügyeinek irányítására Mar­garet Beckett, az alsóház eddigi el­nöke vezetésével. Az Alistair Darling vezette népjóléti tárcát át­alakították munka-és nyugdíjügyi minisztériummá. Tessa Jowellt bíz­ták meg a kulturális, média és sport tárca vezetésével. A belügy­minisztérium eddigi államminisz­terét, Charles Clarke-ot tárca nél­küli miniszterként a Munkáspárt elnökévé nevezték ki. Tisztségében maradt Lord Irvine lordkancellár, a felsőház elnöke és Clare Short a nemzetközi fejlesztési programok minisztere. Nick Brown eddig me­zőgazdasági miniszter munkaügyi államminiszter lett, de nem ma­radt a kabinet tagja. Észak-írországban a David Trimble első miniszter vezette mérsékelt protestáns erő, az Ulsteri Unionista Párt (UUP) a nagy vesztese a brit törvényhozási választásoknak. Az UUP eddigi 10 brit parlamenti mandátumából négyet elveszített - kettőt a nagypénteki egyezményt ellenző protestáns erő, a Demokra­tikus Unionista Párt (DUP) javára, kettőt pedig az ír Köztársasági Hadsereg politikai szárnya, a kato­likus Sinn Fein párt javára. A 18 északír választási körzetből hatban az UUP győzött, a DUP eddigi há­rom mandátumát ötre növelte, a Sinn Fein megduplázta brit parla­menti képviselő helyeinek számát, és négy mandátumot nyert. A John Hume vehette mérsékelt katolikus erő, a Szociáldemokrata és Mun­káspárt (SDLP) az előző parla­menthez hasonlóan három mandá­tummal bír. Macedónia: alig 15 kilométerre megközelítették az albán lázadók a fővárost Szkopje kapujában az UCK MTI-HÍREK Szkopje. A macedóniai albán geril­lacsoport ultimátumot intézett Ljubcso Georgievszki miniszterel­nökhöz, azzal fenyegetőzve, hogy támadást intéz Szkopje ellen, ha ma reggelre nem szűnik meg az északi országrészben'fekvő falvak kiveté­se. „Üzenetet küldünk Georgiev- szkinek, hogy reggelig állítsa le az albán házak földig rombolását. El­lenkező esetben elkezdjük támadni Szkopjét, különösen a repülőteret, az olajfinomítót, a kormányhivata­lokat, a rendőrségeket és általában mindent, amelyet eltalálhatunk a szomszédbs hegyekből” - mondta Hoxha parancsnok. A macedóniai albán lázadók koráb­ban elfoglalták a fővárostól, Szkop­jétól alig 15 kilométerre fekvő Ara- cinovo települést. A macedón had­sereg ugyanakkor arról számolt be, hogy a gerillák ellen indított offen- zíva teljes sikerrel járt: ellenőrzése alá vonta a Szkopjétól mintegy 40 kilométerre északra levő Kumanovo körzetét. A tízezer lakosú, albán né­pességű Aracinovóból az albán har­ci előkészületek láttán tömegesen menekült a polgári lakosság, ki ko­csival, ki traktorral. Mintegy 7 ezer macedóniai albán menekült a szom­szédos Koszovóba - közölte Astrid van Genderen Stort, az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának koszovói szóvivője. A macedóniai válság feb­ruári kitörése óta mintegy 29 ezren menekültek Koszovóba, az ENSZ el­lenőrzése alatt lévő, többségében albánok lakta szerbiai területre. Az amerikai terv hathetes „lehűlési időszakot" irányoz elő Izraelnek és Palesztinának A CIA közel-keleti békeközvetítése MTI-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli sajtó sze­rint George Tenet, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főnöke szigorú, teljes körű tűzszünetet kért az izraeliektől és a palesztinoktól, és részletes tervet terjesztett elébük, amelyre máig várta a választ. A palesztin ható­ságtól azt kéri az ügynökség igaz­gatója, hogy lépjen föl a terrortá­madások ellen a saját területén és azon kívül is, tartóztassa le a táma­dásokat szervező szélsőségeseket, a Hamász és az Iszlám Dzsihád szervezet 20-30 aktivistáját, állít­tassa le az uszítást, és kobozza el az illegális fegyvereket, különös­képpen az aknavetőket. A palesz­tin hatóságnak meg kell akadá­lyoznia azt is, hogy a területén ta­láljanak menedéket olyan terroris­ták, akik máshonnan indultak be­vetésre. Izraeltől Tenet azt várja el, hogy állítsa le a palesztin célpont­ok elleni támadásokat, a hadsere­get vonja vissza a felkelés kitörése előtti pozíciókba, és ne hajtson végre megtorló behatoló akciókat a palesztin területekre, ne pusztít­sa a palesztinok javait. Véget kell vetni a palesztin települések és övezetek blokádjának, és Izraelnek féken kell tartania saját harcias te­lepeseit is. Az amerikai terv egy hathetes „lehűlési időszakot” irá­nyoz elő, s ha ezalatt megfelelő mértékben lecsökken az erőszak szintje, akkor következhetnének a Mitchell-jelentésben javasolt biza­lomerősítő lépések, végül pedig a béketárgyalások felújítása. Vele párhuzamosan Göran Persson is kísérletet tett a közvetítésre: az Eu­rópai Unió soros elnökségét adó Svédország miniszterelnöke Javier Solana, az unió védelmi és külpoli­tikai főképviselője társaságában találkozott Jasszer Arafat palesz­tin elnökkel és Ariel Sáron izraeli kormányfővel. Az AFP értesülése szerint Izrael nem ismeri el őket hivatalos személyeknek. Posztfasiszták és szakadárok is az olasz kormányban Berlusconi listája MTI-HÍR Róma. Silvio Berlusconi kijelölt olasz miniszterelnök tegnap átnyúj­totta kabinetjének listáját Carlo Azeglio Ciampi államfőnek. A kül­ügyi és a gazdasági tárca élére a jobbközép koalíciót vezető média­vezér tekintélyes politikusokat állít Renato Ruggiero, a Kereskedelmi Világszervezet volt vezérigazgatója, illetve Giulio Tremonti volt pénz­ügyminiszter személyében. Polemi- kusabb lépés a részéről Umberto Bossinak és idegengyűlölő Északi Ligája még két tagjának a kabinetbe való meghívása. A botrányhős és ki- számíthatadan Bossi, aki valaha függedenséget követelt Itália gazda­gabb, északi vidéke számára, az in­tézményi reformok és decentralizá­ció minisztériumát irányítja. Berlus­coni előző, hét hónapos miniszterel­nöksége idején, 1994-ben jórészt Bossi idézte elő kormánya bukását, megvonva tőle támogatását a nyug­díjreform körüli perlekedés után. A 64 éves milliárdos kormányfő ma teszi le a hivatali esküt. Helyettese Gianfranco Fini, a Nemzett Szövet­ség (AN) vezetője lesz. A poszt­fasiszta AN, amely a második leg­erősebb pártja a Szabadságjogok Háza koalíciónak, öt miniszteri tár­cához jutott. A kormány összeállítá­sa az ötpárti koalíción belüli négy­heti egyezkedés eredménye. Az Északi Liga és az AN követelésem túl Berlusconinak két centrista párt igé­nyeit is figyelembe kellett vennie. Közép-európai államfők tanácskozása Verbanában Szabadság és identitás MTI-TUDÓSÍTÁS Stresa. A közép-európai térség ti­zennégy államfője (köztük Rudolf Schuster, Mádl Ferenc és Václa Havel) szerint biztosítani kell a földrész egészét érintő, „integrált” értékrendet, amely nélkül elkép- zelheteden az egyes államok jóléte és felvirágzása. A verbaniai tanács­kozás házigazdája, Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök örömmel állapította meg, hogy a mostani, nyolcadik alkalommal megrendezett találkozón először vett részt Vlagyimir Voronyin moldvai és Vojiszlav Kostunica ju­goszláv elnök. A résztvevők négy fő témát - az európai szabadság és demokrácia, a nagy Európa és az európai alkotmány, a balkáni hely­zet, valamint az európai kulturális identitás - vitattak meg. Ciampi el­mondta: a közép-európai országok az Európai Unióra bízzák remé­nyeik valóra váltását, hogy meg­gyorsíthassák demokratikus és gazdasági fejlődésüket. Az EU- tagállamok e fórumon résztvevő államfői (Ausztria, Németország és Olaszország) biztosították az érintetteket, hogy minden segítsé­get megadnak ehhez. Az államfők megállapodtak abban, hogy követ­kező találkozójukat jövőre Szlové­niában tartják. Markó Béla ismételten elutasította Orbán Viktor ötletét Munkahelyet exportálni MTI-HÍR Szováta. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség el­nöke kijelentette: aggasztónak tartja azt az elképzelést, hogy a Magyarország gazdasági növeke­désének fenntartásához szüksé­ges többletmunkaerőt a szomszé­dos országokból biztosítsák, így az erdélyi magyar közösség adja majd. Az RMDSZ elnöke szerint egy ilyen folyamat nagyarányú ki- telepedéshez vezethet. „Eddig is hangoztattuk, a magyar kormány is jól tudja, hogy nem a munka­erőt kell Magyarországra expor­tálni, hanem ellenkezőleg, a mun­kát, a munkahelyeket kell idehoz­ni. Ehhez nyilvánvalóan igen ko­moly stratégia szükséges” - fogal­mazott Markó. Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti ebéd­jén a következőt mondta: “Hogy­ha fent akarjuk tartani a gyors gazdasági növekedést Magyaror­szágon, ehhez 10 millió magyar nem elég, a soron következő né­hány évben be kell fogadnunk né­hány millió embert munkaerőként a szomszédos országokból.” Kanada óvatosabb NATO-bővítést képzel el Prága ne legyen Madrid MTI-HÍR Ottawa. Kanada szerint a NATO- nak nagy körültekintéssel kell megvizsgálnia a szövetség további bővítésének kérdését, hogy ne kelljen az 1997-es madridi első bő­vítési értekezlethez hasonlóan az utolsó pülanatra hagyott döntést hozni. A Reuters egy nevének el­hallgatását kérő vezető beosztású kanadai tisztviselőt idézett, aki el­mondta, még mindig nincs eldönt­ve: vajon csak egy egészen szűk bővítésről lesz szó, vagy nagy szá­mú állam magába fogadásáról dönt majd a NATO a 2002-es prá­gai csúcstalálkozón. A NATO kibő­vítésének kérdése az egyik köz­ponti téma lesz George Bush ame­rikai elnök e heti európai látogatá­sa során is. A kanadai illetékes alá­húzta: az elkövetkező 18 hónapot a lehető leghatékonyabban ki kell használni a kilenc jelentkező ál­lammal való közvetlen párbeszéd­re, hogy azok maximálisan felké­szülhessenek a csadakozásra. Iráni elnökválasztás: valószínűleg zöld út a reformoknak Hatami hengerelt MTI-HÍR Teherán. Mohammed Hatami iráni elnök a hivatalos végeredmény sze­rint elsöprő győzelmet aratott az el­nökválasztáson. A leköszönt állam­főt a szavazatok 77 százalékával vá­lasztották újjá. A szavazásban a sza­vazati joggal rendelkező irániak 67 százaléka vett részt. Hatami újravá­lasztásával Irán világosan kifejezte, hogy elutasítja a konzervatív pap­ság szemléletét, és további reformo­kat akar. Amíg a négy évvel ezelőtti elnökválasztáson még a szavazók legalább 30 százaléka sorakozott föl a vallási iszlám rendszer mögé, ad­dig ezúttal csak mintegy 15 százalé­kuk. Az elnökválasztás alkalmából nemcsak a Hatamira szavazó közel 80 százalék biztatta a maradi klé­rustól való további eltávolodásra az 57 éves elnököt, hanem azok is, aki­ket a reformok akadozása miatti ki­ábrándulása tartott távol az urnák­tól. Mindamellett kérdéses, müyen következetesen tudja majd folytami ezt a kurzust - jegyezte meg a dpa hírügynökség, rámutatva: az alkot­mány értelmében nem Hatami az „igazi” államfő, hanem Ali Hamenei ajatollah, a vallási vezető, aki nem­csak a bel- és külpolitikát, hanem a fegyveres erőket is ellenőrzi. w

Next

/
Thumbnails
Contents