Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-08 / 131. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 8. Politika 5 Miroslav Kusý professzor: „Optimista vagyok, egyébként nagyon nehéz lenne túlélni ezt a kort." Nem látunk tovább az orrunknál Miroslav Kusý professzor, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, évek óta foglalkozik az emberi jogokkal. Pedagó­gusként türelemre, a másság tiszteletére próbálja neveim az embereket. Az emberi jo­gok tiszteletben tartása ér­dekében kifejtett munkájá­ért a Márai Sándor Alapít­vány a Nyitott Európáért díj­jal jutalmazta. SZENTGÁLI ANIKÓ Professzor úr, Ön az első, aki a szlovák nemzet képviselőjeként átvehette ezt a díjat. Nagy megtiszteltetés számomra, már csak azért is, mert nem hiva­talos, állami díjról, hanem egy pol­gári szervezet kitüntetéséről van szó. A Márai Sándor Alapítvány a magyar kultúra színe-javát képvi­seli, a díj ennek a rétegnek az őseinte megnyilvánulása.' Azzal, hogy egy szlováknak adták a díjat, igyekeztek lerombolni a két nem­zet közötti előítéleteket, melyek nálunk, sajnos, még mindig na­gyon erősek. Az ilyen gesztusérté­kű tiszteletnyilvánítás példaként szolgálhatna a szlovák szerveze­teknek, melyek gyakran az etnikai elszigeteltség útjára lépnek. Ön nyíltan vállalja a más nemze­tek, különösen a magyarok irán­ti barátságát. Mit szól ehhez a környezete? Szerencsés ember vagyok, elnéző környezetben élek. Más helyen, más emberek között talán számta­lan bonyodalom származna belőle. Teljesen hidegen hagy,- hogy mit szól ehhez egy Slobodník vagy a hozzá hasonlóak. Az én hozzáállá­somon nem változtathatnak a gyű- lölködő-rosszalló megjegyzések. Nyitott Európáért díjat vehetett át, ugyanakkor felmerül a kér­dés: létezik-e egyáltalán nyitott Európa? \\ Példaként szolgál- ' hatna a szlovák szervezeteknek, melyek gyakran az etnikai el­szigeteltség útjára .. lépnek. >N Ez ma még inkább eszme, mint va­lóság. Arra kell törekednünk, hogy Európa nyitottá váljon, és én min­den erőmmel ezen fáradozom. Szlovákia igyekszik minél gyor­sabban közelíteni az EU felé. Kérdéses, Európa megnyílik-e előttünk. Ez összetett kérdés. Először is tel­jesítenünk kell a csatlakozási fo­lyamatban velünk szemben tá­masztott követelményeket. Más­részt nemcsak mi akarunk belépni „Mivel mi itt élünk, nem érzékeljük a változást" (Somogyi Tibor felvétele) az EU-ba, az EU is be akar lépni Szlovákiába. Ez kétirányú folya­mat, Európának is figyelembe kell vennie a mi érdekeinket. Nemcsak nekünk kell maradéktalanul telje­sítenünk Európa elvárásait, ha­nem értelmes igényeket is meg kell fogalmaznunk. El kell gondolkod­nunk azon, miért is akarunk Euró­pába menni. Társadalmunk nem minősíthető elnézőnek, sem türelmesnek, sőt egyre gyakrabban fordulnak elő fajgyűlölő megnyilvánulá­sok. így is kellünk majd Európá­nak? Nem hiszem, hogy az EU ebből a szempontból különb lenne nálunk. Ott is vannak súlyos problémák, másrészt éppen ezért nincs szük­ség olyan országra, amely maga is rengeteg új gonddal küszködik. Természetesen nem várhatjuk el senkitől, hogy megoldja helyet­tünk például a romakérdést, ezt nekünk kell itthon orvosolnunk. Az Unió nem jótékonysági egylet. Ezért fontos, hogy mielőbb stabili­záljuk a romák helyzetét és felvá­zoljuk a megoldási lehetőséget. Azzal az uniós intézmények is tisz­tában vannak, hogy mindez nem megy máról holnapra. Csakhogy ennek nagyon mély gyökerei vannak, és addig nem lehet hatékonyan fellépni, amíg az emberek fejében nem törté­nik pozitív változás, így van. Szlovákia multikulturális, többnemzetiségű állam, amit min­denki tudatosíthatna, és amit az országalkotóknak is figyelembe kell venniük. Hogyan lehet a másság iránti tü­relemre nevelni az embereket? Pedagógusként nagy jelentőséget tulajdonítok a művelődésnek. Le­het és kell is tanítani a másság tisz­teletét, az idegen- és fajgyűlölet­ellenes harcot. Rendkívül fontos az együttélés, a mindennapi érint­kezés, azaz a másság iránti türe­lem gyakorlati alkalmazása. Gon­doljunk az idegennyelv-tanulásra. Ha nem használjuk az adott nyel­vet, csak passzív tudás alakul ki, sőt egy idő után el is felejtjük. El­lenben ha mindennap rendszere­sen alkalmazzuk, mélyen belénk ivódik, természetessé válik. Ugyanez érvényes a toleranciára is. Ha valakinek csak elméleti is­meretei vannak, az még nem je­lent minőségi változást. Viszont ha valakinek naponta problémákat kell megoldania, konszenzusokat kell találnia, ha rendszeresen ta­lálkozik más nézeteket valló, elté­rő vallású, bőrszínű, anyanyelvű stb. emberekkel, elengedhetetlen a toleráns hozzáállás. A gyereke­ket kicsi koruktól arra nevelhetjük,' hogy ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is tolerálják a fogya­tékos társaikat, hogy ne nevessék és csúfolják ki őket, inkább segítse­nek nekik. Ezek olyan apróságok, melyekre a kezdet kezdetén kell megtanítani gyermekeinket. Pél­dául úgy, hogy nem különítik el a „más” gyerekeket, akik megtanul­nak együtt élni, játszani a „normá­lisakkal”. És mi a helyzet a felnőttekkel? Megtanulhatják a toleranciát? Igen. A munkahelyeken sem kelle­ne elkülöníteni az embereket. Akik etnikailag különböző, fogya­tékos vagy egyéb szempontból „más” emberekkel dolgoznak, job­ban tolerálják a másságot: együtt élnek vele. Mit várhatunk az egyszerű em­berektől, ha naponta arról olva­sunk, hogy politikusaink, közjo­gi méltóságaink sem tisztelik egymást, türelmetlenül viszo­nyulnak egymás nézeteihez? Hiányzik a színvonalas politikai kultúra. Politikusainknak meg kell tanulniuk: ha csak a saját érdekei­ket tartják szem előtt, bárkit és bár­mit hajlandók eltaposni, akkor ez természetszerűleg visszaüt, konf­liktusok keletkeznek. Csakhogy őket mi választottuk. Az egyedüli megoldás, hogy ha nem képesek tanulni hibáikból, a következő vá­lasztások során nem ültetjük őket oda, ahol most vannak. Minden a választópolgárokon múlik. Az intoleráns polgárok hogyan választhatnának toleráns veze­tőket? Semmi sem lehetetlen. Az ameri­kai polgárok Észak-Karolinában sem mentesek a faji előítélettől, de ott olyan hangulat alakult ki, hogy egyszerűen lehetetlen nyíl­tan fajgyűlölő eszméket hirdetni. A szívük mélyén gyűlölködő em­bereknek is úgy kell viselkedniük, mintha meggyőződéses antirasz- szisták lennének. Nem az a fontos, hogy az amerikai elárusítók az üz­letekben gyakran kényszerből mo­solyognak. Ennél fontosabb, hogy anélkül nem létezhetnek, hogy ne \\ Lehet és kell is r tanítani a másság tiszteletét, az idegen- és fajgyűlölet-elle- . . nes harcot. mosolyogjanak a vásárlókra, hogy ne legyenek kedvesek velük. A vá­sárlónak nem kell tudnia, hogy az eladónak fáj a foga, rosszul aludt vagy összeveszett a férjével. Ba­rátságosnak kell lenni. Olyan lég­kört kell teremteni a társadalom­ban, hogy az intoleránsaknak ne legyen esélyük érvényesíteni né­zeteiket. Ez jól hangzik. De nem csak álomról van szó? A szlovákiai vi­szonyok között Ön ezt reálisnak tartja? Optimista vagyok, egyébként na­gyon nehéz lenne túlélni ezt a kort. 1989-től óriási eredménye­ket értünk el. De mivel mi itt élünk, nem érzékeljük a változást, az orrunknál sem látunk tovább. A külföld azonban észrevette a javu­lást, különösen az emberi jogok terén történt pozitív változást. Az emberek jobban tudatosítják joga­ikat, többször felemelik szavukat a jogsértés ellen, ezért tűnik úgy, mintha elégedetlenebbek lenné­nek, pedig csak az öntudatuk erő­södött. A bizonytalan privatizációs bevételekből pótolnák a hiányt Veszélyben a lakásépítés Mondjon le Schmögnerová Folytatódó IRB-botrány Pozsony. A Beruházási és Fejleszté­si Bank (IRB) csúcsvezetésében to­vábbra is ott ülnek azok, akik támo­gatták az elektronikus bankrend­szer kiépítésére kiírt, botrányba ful­ladt versenypályázatot, közölte a Twist rádióban Ondrej Kollár, az IRB informatikai osztályának na­pokban távozott vezetője. A volt al­kalmazott szerint a bankban uralko­dó helyzetért Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter és Viliam Vaško- vič pénzügyi államtitkár a felelős, ezért mindkettejüket lemondásra szólította fel. Az IRB 50 alkalma­zottja tegnap nyílt levelet küldött Schmögnerovának, melyben a le­mondását követelik. A miniszter úgy látja, a végrehajtott személycse­rékkel pontot tettek a korrupciógya­nús versenypályázat végére, (ú, só) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány szerdai ülé­sén a lakásépítés jövő évi finanszí­rozására az eredetileg tervezett 5,3 milliárd korona helyett 1,1 mil­liárd koronával kevesebbet ha­gyottjóvá, így 4,2 milliárd koroná­ra csökkenhet 2002-ben a lakás­építésre szánt összeg - nyilatkozta lapunknak Harna István építés­ügyi és régiófejlesztési miniszter. E lépés komolyan veszélyezteti a kormányprogramban foglalt 56 ezer lakás felépítését. Harna István közölte: az Állami Lakásfejlesztési Alap számára 3,5 milliárdos, a tárca költségvetésé­ből finanszírozandó lakástámoga­tási programra pedig 1,85 milliárd koronás támogatást kért. Ebből 920 millió koronát a községi bérla­kások építésére, 780 milliót a köz­művesítésre, 150 milliót pedig a panellakások konstrukciós hibái­nak eltávolítására fordítanának. Ezeknek a feltételeknek az elfoga­dásával megteremtették volna a kormányprogramban vállalt 56 ezer lakás felépítéséhez szükséges feltételeket. Ezzel szemben a kormány szerdai ülése további megszorításokat fo­gadott el, mégpedig mintegy 5 milliárd korona összegben, mivel a jövő évi költségvetési hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék 3,5%-át. Harna mi­niszter ígéretet kapott viszont ar­ra, hogy a kormány megpróbál pótforrásokat mozgósítani, vagyis a majdani privatizációs bevételek­ből pótolják a hiányzó pénzeszkö­zöket. A tárcavezető viszont úgy véli, hogy ennek a valószínűsége kérdéses, (mi) Két hónapon belül: Konkrét eredmény Pozsony. Legkésőbb két hónapon belül meghozzák azokat az előcsat­lakozási alapokkal kapcsolatos dön­téseket, melyek átláthatóbbá teszik az uniós pénzek felhasználását. Má­ria Kadlečíková integrációs minisz­terelnök-helyettes az OLAF-fal, a korrupcióellenes európai hivatal nyomozóival folytatott tárgyalások után közölte, mielőbb el kell oszlatni az euroalapok felhasználásával kap­csolatos kételyeket. Részleteket sem ő, sem az OLAF - a folyamatban levő nyomozásra és biztonsági okokra hi­vatkozva - nem árult el. Az OLAF- szakemberek a korrupciós botrány kapcsán egy hónapja érkeztek az or­szágba. Ha kiderülne, hogy visszaél­tek az alapokkal, Szlovákiának az il­letéktelenül felhasznált összeget vissza kellene fizetnie. (TASR) RÖVIDEN Jogszabályokba ütköző HZDS-javaslat Pozsony. Törvényellenes a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) javaslata a Nemzeti Vagyonalap (FNM) elnökének visszahí­vására, mondta Gyurovszky László, az MKP alelnöke. Az FNM elnö­kének leváltására a jelenlegi jogszabályok értelmében csak a kor­mány és az illetékes parlamenti bizottság tehet javaslatot. (SITA) Kilyukadt egy gázolajvezeték Pozsony. Mintegy 500 liter gázolaj folyt a Šintavába. A környezet- szennyezés a szeredi járásban lévő Produktovod Slovnaft-KTačany vezetékének megfúrása során következett be. A vezetéket ideigle­nesen megjavították, az ügyben nyomoz a rendőrség. (TASR) Segélyszállítmány az árvízkárosultaknak Nagymihály. Újabb segélyszállítmányt küldött tegnap a kárpátal­jai árvízkárosultaknak a Szlovák Vöröskereszt nagymihályi területi szervezete. A kamionnyi tartós élelmiszert, ruhaneműt és tisztító- szert az ungvári és beregszászi térség lakosai kapják, (kát) Kinčešsel a vagyonalap sem számol Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap csúcsvezetése tegnap elfogadta a gazdasági minisztérium javaslatát, melynek értelmében a rész­vénytársasággá alakuló Szlovák Gázművek (SPP) új vezetésében nem kap helyet Pavol Kinčeš, a gázművek jelenlegi vezérigazgatója és Ladislav Krajňák, az SPP felügyelőtanácsának elnöke. (TASR) Panasszal éltek az internetszolgáltatók Pozsony. Az internetszolgáltatók szövetsége tegnap a Távközlési Hivatalban panaszt nyújtott be a Szlovák Távközlési Vállalat (ST) ellen, mivel az július l-jétől jelentősen drágítja szolgáltatásait. Ha marad az ST döntése, akkor a természetes személyek számára legalább 26 és legfeljebb 77 százalékkal drágulna az inter­nethasználat. (TASR) Andrej Egyed nem sértett törvényt Pozsony. A Szlovák Vasutak felügyelőtanácsa úgy döntött, hogy Andrej Egyed vezérigazgató sem a törvényt, sem a vállalat belső szabályzatát nem sértette meg akkor, amikor 600 millió dollár ér­tékben, egy közelgő hitelfelvétel érdekében, tavaly ősszel - egy az­óta már megsemmisített - váltót írt alá. (SITA) Büntetést kap a UPC Slovensko Pozsony. A Távközlési Hivatal (TÚ) tegnap befejezte azt a vizsgá­latot, amelynek során a UPC Slovensko kábelszolgáltató árpolitiká­ját vette górcső alá. A vizsgálat komoly hibákat tárt fel, közölte Roman Vavro, a TÚ szóvivője. Ezért az UPC Slovensko céget pénz­bírsággal sújtják, melynek nagysága egyelőre nem ismert. (SITA) Kočnár harmatos pártja Pozsony. Munkáspárt (ROSA) néven új pártot jegyeztetett be Mi­roslav Kočnár, Ján Lupták pártjának valamikori képviselője. A ROSA célja a munkások és parasztok szociális helyzetének javítá­sa. Ezt hivatott elősegíteni a párt első hivatalos felhívása is, amely hat ELÉG!-et tartalmaz: nemtörődömség az ország irányí­tásában, munkanélküliség, drágaság, hazugság, bürokrácia és korrupció. (SITA) Legfelsőbb szinten fogadták a szlovák kormányfőt Dzurinda Amerikában TASR-JELENTÉS Washington. A Madeleine Albright volt külügyminiszternél tett látoga­tással kezdte amerikai programját Mikulás Dzurinda kormányfő. A megbeszélés során beszámolt Al­bright asszonynak azokról az ered­ményekről, amelyeket Szlovákia a NATO-csatlakozási folyamatban el­ért, és meghívta őt a párkányi Mária Valéria híd átadására. Ezt követően fogadta őt Henry Hyde, a képviselő­ház külügyi bizottságának elnöke és Emest Hollings szenátor. A legfon­tosabb tegnapi eseményre már lap­zártánk után került sor: a szlovák kormányfőt George Bush elnök és Dick Cheney alelnök is vendégül lát­ta. Az előzetes tájékoztatás szerint Dzurinda a NATO-csatlakozásra vá­ró országok nemrégiben Pozsony­ban lezajlott konferenciájáról kíván­ta tájékoztatni vendéglátóit, vala­mint Szlovákia hozzájárulásáról Eu­rópa biztonságához a NATO-tagság elnyerése után. Valószínűleg Dzu­rinda az utolsó európai politikus, akit Bush jövő heti európai látogatá­sa előtt fogadott. A lakosság jelentős hányada nem olvas szépirodalmat Szellemi kincseink HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS Budapest. „Minden olvasmány egy magot hagy hátra, amely kicsírá­zik”. Jules Renard szavait választot­ta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az Olvasás évének mottójául. Az idei Könyvhéttel kez­dődő, egy éven át tartó ünnepi programsorozat célja az olvasáskul­túra fejlesztése, az olvasás presztí­zsének növelése, az ezeréves írásbe­liség szellemi kincseinek megőrzése és gyarapítása. A programot teg­nap, Nádas Péter író könyvheti meg­nyitóbeszéde után hirdette meg a minisztérium. Elhangzott az a megdöbbentő adat is, mely szerint Magyarországon szűkebb értelem­ben félmillió, tágabb értelemben másfélmillió a funkcionális analfa­béták száma, a lakosság jelentős hányada egyáltalán nem olvas könyvet, legalábbis nem szépirodal­mat. Az Olvasás éve rendezvényeibe az általános iskolákat, könyvtára­kat, könyvkiadókat és a közműve­lődési intézményeket is bevonják, kiemelt figyelmet kap a határon tú­li magyar olvasóközönség is. Az idei, 72. Könyvhét hivatalos kataló­gusa 196 újdonságot tartalmaz, ezeken kívül még több száz új kötet­tel készültek a kiadók a könyvba­rátok legnagyobb magyarországi eseményére. A központi rendezvé­nyek és a dedikálások ezúttal is a város szívében, a Vörösmarty téren zajlanak, újításként idén a Ráday utcában irodalmi kávézók, étter­mek, időszakos galériák is várják az írókat és olvasóikat, (juk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents