Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-08 / 131. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 8. Román segítség Moldovának Bukarest. Románia az idén a tavalyi összeg ötszörösére emelte a Moldovai Köztársaság támogatására szánt alapot. Adrian Balanescu, Románia chisinaui nagykövete szerint az idei támogatási alap 116 milliárd lejt tesz ki, ami „rendkívüli erőfeszítéseket követel” Romániától. Az EU-val kötött megállapodások miatt a moldovaiaknak útlevélre van szükségük a Romániába történő belépéshez, de tekintettel a két ország közötti különleges kapcsolatokra ez nem jelent vízumkényszert. (MTI) . Felbomlás előtt a nagykoalíció Berlin. Tízévi együttműködés után a berlini szociáldemokraták nyilvánvalóan arra készülnek, hogy felmondják a kereszténydemokratákkal 1990 decembere óta fennálló tartományi kormánykoalíciót. Megfigyelők erre következtetnek abból a tényből, hogy az SPD és a CDU fővárosi vezetőinek koalíciós egyeztetésén nem sikerült dűlőre jutni abban, hogyan lábaljon ki Berlin tartomány a súlyos pénzügyi válságból. (MTI) Carlos Menem őrizetben Buenos Aires. Carlos Menem volt argentin elnököt tegnap letartóztatták a kormányzása alatti tiltott fegyverszállításokért. Menemet, aki 1989-től tíz éven át kormányozta Argentínát, azzal gyanúsítják, hogy fegyvercsempész szövetkezet feje volt. A nyomozás a Horvátországnak és Ecuadornak 1991 és 1995 között illegálisan szállított kézi és tüzérségi fegyverek ügyében folyik. Ebben az időben Argentína békecsapatokat küldött a Balkánra. (TASR) Menem tegnap ártatlannak vallotta magát (TASR/AFP) Sorozatos iraki határsértések New York. Szaúd-Arábia sorozatos határsértésekkel, csapatai elleni rajtaütésekkel vádolta meg Irakot és figyelmeztetett: súlyos következményekkel lehet számolni, ha a támadások nem érnek véget. A szaúdi vezetés a Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében a BT segítségét kérte. (MTI) Hutu lázadók lemészárlása Kigali. Évek óta nem voltak olyan súlyos harcok Ruandában, mint szerdán. A tegnapi jelentések szerint a tuszi vezetésű kormány harci helikopterei pár óra leforgása alatt mintegy 150 hutu fegyverest és az előző kormány katonáit mészárolták le, miután azok a szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaságból beszivárogtak Ruandába. A harcok egész nap tartottak, és több mint ezer lázadó szállt szembe a hadsereg egységeivel. (MTI) Fárasztó volt a kampány. Amíg Tony Blair átnézi az újságot, a felesége, Cherie a vállán szunyókál. A felvétel egy helikopter fedélzetén készült. (TASR/AP-felvétel) Ma reggelre ígérték a nagy-britanniai parlamenti választások eredményeit Csak az arány kérdéses London. Az ország 43 ezer szavazóhelyisége tegnap reggel héttől este tíz óráig várta a több mint 30 millió szavazásra jogosultat. Mivel a csütörtök munkanap, várható volt, hogy az emberek többsége munka után, útban hazafelé adja le voksát, ezt a délelőtti alacsony részvétel is igazolta. MTI-JELENTÉS Az előrejelzések a második világháború utáni legalacsonyabb, 70 százalék alatti részvételi arányt jósoltak. Hogy minél többen vegyenek részt a választásokon, élelmiszer-áruházakban is rendeztek be szavazóhelyiségeket, sőt egy hagyományos angol pubban is. A pártok vezérei délig leadták szavazatukat: Tony Blair munkáspárti kormányfő felesége és három gyermeke kíséretében választó- körzetében, az észak-angliai Sedgefieldben kereste fel a szavazóhelyiséget. William Hague tory vezér szintén felesége, Ffion társaságában adta le voksát az észak- yorkshire-i Richmondban, Charles Kennedy, a Liberális Demokrata Párt vezetője már korábban postán szavazott. Az új választási törvény értelmében a szavazataikat már leadottak kikérdezésén alapuló exit-poll eredményeket csak a szavazóheÉlelmiszer-áruházak- ban is rendeztek be szavazóhelyiségeket. lyiségek este 10 órás zárása után - az időeltolódást is figyelembe véve jóval az Új Szó lapzártája után - tehetnek közzé a rádió- és tévéállomások. Este 11 óra körül az első körzetben, hagyományosan az angliai Sunderlandban általában győztest is hirdethetnek. Az eredmények többségének ismertetése a ma reggeli órákra várható, Észak-frországban azonban egészen estig keirVárni a végeredményre. A nap folyamán a főváros, London kivételével Angliában és Észak-írországban helyhatósági választásokat is tartottak. Eredetileg május 3-ra tervezték a helyi önkormányzatok újjáválasztását, de a száj- és körömfájás miatt egy hónappal elhalasztották a szavazást. A választások május 8-i meghirdetése óta a pártok szinte éjt nappallá téve kampányoltak, vezetőik, Tony Blair kormányfő, William Hague tory és Charles Kennedy liberális demokrata pártvezér több tízezer kilométert utazott be, hogy személyesen jutassa el pártja üzenetét a lehető legtöbb helyre. A kampány során, csakúgy mint 1997-es megválasztása óta a Munkáspárt támogatottsága messze megelőzte a konzervatívokét. A győztest tehát biztosra vették, csak az arány volt kérdéses. Washington ellenzi a hadiállapot kihirdetését, a válság fegyverrel nem oldható meg Szkopjéban háborúra készülnek HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szkopje/Washington. Nagymértékben fokozta a feszültséget Macedóniában az, hogy szerdán este fegyveresek két lövést adtak le az elnöki hivatalra, de Borisz Traj- kovszki államfő nem sebesült meg, a lövedékeket a golyóálló ablakok felfogták. Lubcso Georgievszki kormányfő azzal a kéréssel fordul a parlamenthez, hogy indítson hivatalosan háborút az albán lázadók ellen; az Egyesült Államok azonban máris jelezte, hogy ellenzi ezt. Georgievszki azután döntött a hadiállapot kihirdetésének kezdeményezése mellett, hogy az albánok a legutóbbi összecsapásokban öt kormánykatonát megöltek és hetet megsebesítettek. A hadiállapot meghirdetése esetén a teljes mobilizáció bevezetése mellett a kormányfő rendeletekkel kormányozhatna és saját belátása szerint nevezhetné ki minisztereit. A határokat teljesen lezárhatnák, országos kijárási tilalmat lehetne bevezetni, és minden tüntetést be lehetne tiltani. Nyugati szakértők szerint ezek a szélsőséges intézkedések azonban radikalizálnák az ország lakosságának egyharmadát kitevő albán kisebbséget. Az USA azt követelte Szkopjétól, hogy a legújabb albán támadások ellenére maradjon párbeszédben a lázadókkal. Richard Boucher külügyi szóvivő kijelentette: Washington nem támogatja a hadiállapot kihirdetését, mert az nem vezethet sem politikai megbékéléshez, sem a helyzet politikai megoldásához. Szerdán este és a tegnapra virradó éjszaka folyamán nagy szláv tömeg randalírozott a déli fekvésű Bitola városában; a hét eleji, öt macedón katona halálát követelő albán támadások elleni bosszúból albán üzleteket gyújtottak fel. Ugyanis kedden három olyan katona is életét vesztette, aki Bitolából származott. A felbőszült tömeg - amelynek méretéről nem érkeztek adatok - legalább 25 albán tulajdonú boltot lángba borított. Egy szemtanú szerint - aki telefonon számolt be az eseményekről - a városban teljes volt a káosz, mindent füst borított, és többen megégtek. (MTI) Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a státustörvényről is tárgyalt Brüsszelben Verheugen: hamarább kellett volna HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerdán Brüsz- szelben Günter Verheugen bővítési biztossal a státustörvényről is tárgyalt. Németh szerint az utóbbi időben e törvénnyel kapcsolatban már számos ponton sikerült megnyugtató választ adni az EU kérdéseire. Az államtitkár tájékoztatta Verheu- gent a magyar kormány legutóbbi döntéseiről, kiemelve azt, hogy Ausztria kikerült a törvény területi hatálya alól. A magyar kormány alapvető célja e tekintetben a hátrányos megkülönböztetések kiküszöbölése - fejtette ki az államtitkár, elismerve ugyanakkor, hogy az elkövetkező időszakban még komoly feladatot jelent a szomszédos országok megnyugtatása. A bővítési biztos ezúttal nem vetett fel olyan problémákat, amelyek gondot okoznának az uniónak ez ügyben - mondta Német Zsolt, értésre adva, hogy a legfontosabb mozzanat e tekintetben is a diszkriminációmentesség elvének érvényesülése. Márpedig a nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása az Európa Tanács és az EBESZ dokumentumai alapján sem tekinthető diszkriminációnak. A Duna Televízió jelentése szerint Verheugen úgy vélte, hogy Magyarország megkésett ezzel a törvénnyel, s úgy vélte, hogy a kilencvenes évek elején nagyobb szükség lett volna rá. (ú, m) Djindjics szerb kormányfő a hágai követelésről Mindenképpen kiadj ák MTI-HiR Belgrad. A háborús bűnösként körözött Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt Belgrad akkor is kiadja az ENSZ hágai törvényszékének, ha az ezt engedélyező törvényt nem cikkelyezik be, mert - mint Zoran Djindjics szerb miniszterelnök hangsúlyozta - Szerbia nem kockáztathat meg egy újabb nemzetközi elszigetelődést. Djindjics szerint a törvény körüli huzavoKínai-amerikai megegyezés Tisztázták a részleteket Peking. Egybehangzó kínai és amerikai közlés szerint a két ország tárgyalóküldöttségei megegyeztek a több mint két hónapja Kínában veszteglő EP-3 amerikai kémrepülőgép szétszerelése és visszaadása ügyében. Szun Ju-hszi kínai külügyi szóvivő tegnap közölte, tisztázták a technikai részleteket, és reményét fejezte ki, hogy a két ország kapcsolatai mielőbb visszatérnek a normális kerékvágásba. A kínai illetékes nem szólt arról, hogy miként szállítják el a gép darabjait, de Craig Quigley ellentengernagy, a Pentagon szóvivője korábban utalt arra, hogy egy óriás Antonov-124 típusú teherszállító gépet használnak fel e célra. (MTI) na csak a kiadatás időpontját hozza előbbre. Belgrádra nagy nemzetközi nyomás nehezedik abban a tekintetben, hogy javítson a hágai bírósággal való együttműködésén. Az erre vonatkozó törvényalkotással kapcsolatos ellentétek azonban azzal fenyegetnek, hogy a külföldi tőke elfordul az országtól. Djindjics leszögezte: ha a parlament nem fogadja el a Milosevics kiadatását lehetővé tevő törvényt, akkor minden bizonynyal anélkül adják őt át Hágának. Amerika-Észak-Korea Felújítják a párbeszédet Washington. George Bush amerikai elnök bejelentette: az USA széles témakörben újra hajlandó tárgyalni Észak-Koreával. Kiemelte: az átfogó tárgyalások témái között szerepel az is, hogy miként lehet ellenőrizni Phenjan tartózkodását a rakétafejlesztési program folytatásától, illetve a rakéták exportjától. A republikánus párti amerikai kormányzat három hónap alatt végezte el az Észak-Koreával szemben követett politika felülvizsgálatát. Előzőleg a Clinton-adminiszt- ráció meglehetősen intenzív és ígéretesnek mondott tárgyalásokat folytatott Phenjannal. Az amerikai döntést Dél- és Észak-Korea is üdvözölte. (MTI) Valóban Dipendra trónörökös követte el a mészárlást Vallott a szemtanú MTI-HÍR Katmandu. Nepálban egy szemtanú megerősítette, hogy csakugyan Dipendra trónörökös volt az, aki múlt hét végén meggyilkolta a királyi család tíz tagját. Ä szemtanú, a meggyilkolt Birendra király legfiatalabb testvérének veje újságírókKosovska Mitrovica Nem lesz berlini fal Pristina. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) vezetése úgy döntött, hogy mégsem építi fel a szerbek és albánok között kettéosztott Kosovska Mitrovica városában a két etnikumot elválasztó kőfalat. „Lemondtunk a tervről. Nem lesz fal, építése különben is csak az elképzelések szintjén merült fel” - közölte Gérard Dubois, a KFOR francia ezredese. A koszovói város albán lakossága az elmúlt napokban többször is az utcára vonult, hogy megakadályozza az új berlini falként emlegetett elválasztó létesítmény felépítését. Az eredeti elképzelések szerint a két méter magas kőfalat a várost kettészelő folyón átívelő híd - leggyakrabban itt csaptak össze egymással a város szerb és albán lakói - közepén építették volna fel. így mind a két hídfőnél továbbra is felfegyverzett KFOR-katonák folytatják az ellenőrzést. (MTI) nak tegnap elmondta, hogy az azóta már elhunyt trónörökös erősen ittas állapotban volt a pénteki vérfürdő időpontjában. Hozzátette: Dipendra géppisztollyal végzett az uralkodó család tíz tagjával, közte apjával, a lakosság körében rendkívül népszerű Birendra királlyal, akit Visnu isten leszármazottjának tartottak. Egyedül Írországban Népszavazás Nizzáról Dublin. Közel 2,9 millió ír állampolgárt vártak tegnap a szavazóurnákhoz azon a népszavazáson, amelyet az Európai Unió tavaly decemberben megkötött nizzai szerződésének ratifikálásáról rendeztek az országban. Az ír Köztársaság az egyetlen olyan EU-tagállam, ahol a közösség intézményi reformját célzó szerződést referendumra bocsátották. A dublini kormány és a két legnagyobb ellenzéki párt támogatja a tizenötök megállapodását. Ugyanakkor az egy héttel ezelőtt készített közvélemény-kutatás szerint az íreknek csak 45 százaléka kívánná törvényerőre emelni a nizzai szerződést. Ha a nem szavazat győzne, az a keservesen tető alá hozott megállapodás halálát jelentené, mert az EU szabályai szerint mind a 15 tagállamnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy életbe léphessen. A népszavazás eredménye ma délutánra várható. (MTI) Der Standard: Magyarország is lezárhatja munkaerőpiacát Budapest feltételei MTI-JELENTÉS Bécs. Magyarország is lezárhatja munkaerőpiacát, ha az EU bővítése nyomán az Unió piacának hozzáférhetőségét korlátozzák a mai tagjelölt államok számára - idézte tegnap Horváth Gábor budapesti külügyi szóvivőt a Der Standard. A bécsi lap azt írja, Magyarország két feltétellel hajlandó beleegyezni a munkaerőpiac korlátozásába: egyrészt ha minden tagállam részletesen ismerteti ezzel kapcsolatos álláspontját, másrészt Magyarország is ugyanazt a korlátozást vezetné be saját piacán, amelynek a magyar munkavállalókat a tagállamokban alávetik. A szerző ezzel kapcsolatban felhozta a linzi Imas közvélemény-kutató intézet májusi, több tagjelölt államban végzett felmérését, amely szerint Magyarországon a munkavállalók több mint harmada, Lengyelországban 45 százaléka, s a csehek 26 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy élne-e egy másik EU-tagállamban való munka lehetőségével.
