Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-07 / 130. szám, csütörtök

Politika 5 Beszélgetés Urban Rusnákkal, a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatójával Egyéves visegrádi sikertörténet Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország, vagyis a visegrádi négyek (V4) együttműködésének tá­mogatására jött létre tavaly a Nemzetközi Visegrádi Alap. Urban Rusnákot, az alap ügy­vezető igazgatóját az egyéves tapasztalatokról kérdeztük. JUHÁSZ LÁSZLÓ Egy évvel ezelőtt, 2000. június 9- én írták alá az alap létrehozásá­ról szóló dokumentumot. Milyen előzményei voltak ennek az alá­írásnak? 1999 májusában, a visegrádi orszá­gok miniszterelnökeinek pozsonyi csúcstalálkozóján született az ötlet. Eredetileg visegrádi kulturális ala­pot akartak létrehozni, azonban ké­sőbb kibővítették ezt a gondolatot, így a következő találkozók után a szélesebb értelemben vett kultúra, a tudomány, az oktatás, a határo­kon átnyúló együttműködés és a vi­segrádi országok ifjúságának együttműködése is az alap látókö­rébe került. A múlt héten Krakkóban a négy miniszterelnök megállapodott, hogy az alap eredetileg 1 millió eurós költségvetését kétszeresére emelik. Ez mindenképpen jó hír. Kinek a hatáskörében vannak ezek a döntések, és miből telik er­re az emelésre? A Visegrádi Alap belső szerkezeti felépítésében a nagykövetek taná­csa és a külügyminiszterek konfe­renciája alkotja a csúcsszervet. Ez utóbbi hozhatja meg a formális döntést a költségvetés módosításá­ról. Krakkóban a miniszterelnökök \\ Nem adunk ~ előleget a projek­tek megvalósításához, hanem visszafizetjük a tevékenységgel járó költségek 50 száza- * * lékát. NV csak politikai döntést hoztak, hogy a rendkívüli érdeklődés miatt szük­ség van az alap emelésére. A közel­jövőben ismét összeül a külügymi­niszterek konferenciája, hogy jóvá­hagyja a kormányfők kötelezettség­vállalását. Ezután minden tagállam évi 500 ezer euróval járul hozzá az alap működéséhez. ,Mi a jó gondolatokat támogatjuk, nem azok kiötlőit' (Somogyi Tibor felvétele) Rendkívül nagy érdeklődést em­lített. Hogyan értékelné a Nem­zetközi Visegrádi Alap elmúlt egy évét? Azt a kifejezést használnám, amely a kormányfői csúcstalálkozón el­hangzott. A Nemzetközi Visegrádi Alap eddigi működése „success story”, azaz sikertörténet. Amikor tavaly létrejött az alap, létrehozói egyáltalán nem voltak biztosak a si­kerben. Tavaly szeptemberig azon­ban 236 pályázat érkezett, az óriási érdeklődés miatt mindössze 5 szá­zalékának tudtak eleget tenni. Idén márciusig 272 pályázatot iktattunk, ezek 12 százalékát tudjuk támogat­ni az alapból. A négy ország 60 mil­lió lakosára ez az 1-2 millió euró nem sok pénz, azonban segíthet megvalósítani a legéletképesebb ötleteket. Kiket támogatnak? Magánszemélyeket és szervezeteket csak akkor támogathatunk, ha a Vi­segrádi Alap által odaítélt pénzeket kizárólag a projektek megvalósítá­sára fordítják. Mi a jó gondolatokat támogatjuk, nem azok kiötlőit. Iro­dák bérleti díját, telefonszámlákat, benzinköltséget nem tudunk pén­zelni, csak akkor, ha ezek a költsé­gek közvetlenül összefüggenek a pályázatokkal. Ha azonban egy konferencia helyszínén a terembér­letet kell kifizetni, ezt már át tudjuk vállalni. Szeptember 15-én zárul a pályá­zatok benyújtásának következő fordulója. Szeretném, ha súgna egy kicsit az érdeklődőknek: mi­lyen jellegű projekteknek van a legnagyobb esélye a támogatás elnyerésére? Ideális projekt nem létezik. Mindig egymással hasonlítjuk össze a pá­lyázatokat, minőségi sorrendet állí­tunk fel. A sikeres tervezet mind a négy visegrádi ország bevonásával számol - a kétoldalú együttműkö­déseknek nagyon kis esélye van a sikerre. Támogatjuk ugyan a hatá­rokon átnyúló együttműködést is, azonban a legutóbbi körben példá­ul csak két magyar-szlovák kétol­dalú együttműködési pályázat járt sikerrel. A másik feltétel, hogy reá­lis legyen e költségvetés. Általában 15-25 ezer eurót tudunk elkülöní­teni egy-egy elképzelés megvalósí­tására. Ezek témája pedig rendkí­vül széles skálán mozoghat: az álta­lunk támogatott tevékenységek kö­zött van egy Kassán esedékes viseg­rádi mülenniumi koncert, egy prá­gai sportvetélkedő fogyatékos fiata­loknak, de említhetném a gödöllői Agrowebsite elnevezésű projektet is, amely az agráriumban érdekelt cégek internetes hálózatának létre­hozását célozza. A visegrádi fiata­lok klubja egy szlovák-lengyel ifjú­sági csereprogramot valósít meg. Ebből is látható, hogy valóban nincs eszményi téma, az egyetlen fontos szempont a V4-ek országai­nak minél szélesebb körű együtt­működése. Az utóbbi hetekben egy kor­mányhivatalbeli visszaélési ügy kapcsán sok szó esett az Európai Unió előcsatlakozási támogatá­sairól. Önöknél milyen ellenőrzé­si mechanizmus működik a pénz­ügyi visszaélések megakadályo­zására? Bennünket valamennyi visegrádi ország ellenőrizhet, évente könyv- vizsgálat készül az alap gazdálkodá­sáról. Az egyes projektekkel kapcso­latban fontos tudnivaló, hogy nem adunk a megvalósításukhoz előle­get, -hanem visszafizetjük a tevé­kenységgel járó költségek 50 száza­lékát - ezzel csökkenjük a vissza­élések lehetőségét. Tudom, hogy a pályázók számára ez okoz bizonyos nehézségeket, azonban az alap há­rom főfoglalkozású munkatársa csak így tudja megvalósítani a tá­mogatások folyósítását. Mivel a pá­lyáztok összköltségének csak a felét fizeti a Nemzetközi Visegrádi Alap, a maradék 50 százalékkal a pályá­zónak rendelkeznie kell, így a pro­jektek megvalósítása nem kerülhet veszélybe. Attól függően, hogy a szervezők hogyan teljesítik a pályá­zatok pénzügyi ütemtervét, részle­\\ Nincs eszményi ' téma, az egyetlen szempont a V4-ek országainak minél szélesebb körű > együttműködése. ^ tekben, 6-12 hónap elteltével mi is fizetünk. A Helyi Fejlesztések Kö­zép-európai Hálózata, a CELODIN például 12 hónapos költségvetéssel dolgozik, ők havonta készítenek ki­mutatást a pénzek felhasználásáról, így mi is havonta térítjük meg költ­ségeiket. Mennyi jut a költségvetésből az alap pozsonyi központjának mű­ködtetésére, a három dolgozó bérére? Az összköltségvetés 7 százalékát fordíthatjuk az iroda fenntartására. Összehasonlításképpen, más szer­vezeteknél, alapítványoknál ez az arány akár 15 százalék is lehet. Parlamenterek vizitje Az MKP a kisebbségek ügyén és a lakáshelyzeten javítana Elfogadták a keretszámokat Költségvetési prioritások ÚJ SZÓ-HÍR Baráti találkozó Budapest. A szlovák parlament szlovák-magyar baráti tagozatának küldöttsége - Duka-Zólyomi Árpád elnök vezetésével - tegnap Buda­pesten megbeszélést folytatott Gyi- móthy Gézával, a magyar Ország- gyűlés alelnökével. Gyimóthy hang­súlyozta, jók és szorosak a kor­mányközi, valamint a parlamenti kapcsolatok a két ország között. „Bí­zunk benne, hogy Szlovákia gyor­san felzárkózik az integrációs fejlő­désben, s hamarosan a NATO, illet­ve az Európai Unió tagjaként üdvö­zölhetjük” -jelentette ki az Ország- gyűlés alelnöke. Gyimóthy remé­nyét fejezte ki, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatról folyó szakértői szintű tárgyalások tisztázzák a ké­szülő jogszabállyal kapcsolatos fél­reértéseket, hiszen - mint mondta - ez a törvény nem irányul más orszá­gok ellen. Ma Szarvasra és Békés­csabára látogatnak, holnap tárgyal­nak a Határon Túli Magyarok Hiva­talában Szabó Tibor elnökkel. Pilis­szántón a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat tevékenységével is­merkednek meg, majd Esztergom­ban megtekintik a Mária Valéria híd építésének munkálatait. (MTI) Pozsony. Van esély arra, hogy a jövő évi költségvetési prioritások közé bekerüljön az a javaslat is, mely értelmében anyagi juttatás­ban részesülnének azok a csalá­dok, amelyek középiskolába járat­ják gyerekeiket. A hozzájárulást a családi pótlék kiegészítéseként kapnák azok a szülők, melyeknek gyerekei lak­helyükön kívül járnak középisko­lába. A munka-, szociális és csa­ládügyi minisztérium számításai szerint a hozzájárulás fedezésére 250 millió koronára lesz szükség, jelentette ki Bauer Edit, a tárca ál­lamtitkára. „Mivel a Magyar Koalíció Pártja elsősorban kisebbségeket képvise­lő párt, a kisebbségi kérdésekre is hangsúlyt kíván fektetni” - mond­ta Bauer Edit. A párt érdeke, hogy a jövő évi büdzséből a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájának gyakorlatba ültetésé­re is jusson pénz csakúgy, mint a kisebbségek kulturális intézmé­nyeire és iskoláira. A roma kisebb­ség problémái megoldásának stra­tégiájára az MKP 200 millió koro­na elkülönítését javasolja. A párt a jövőben is nagy hangsúlyt kíván fektetni a lakáshelyzet javítására és a környezetvédelemre. „Azt szeretnénk, ha a prioritások kiegyensúlyozottak lennének. Természetesen nemcsak a kisebb­ségi témákat favorizáljuk, de ezeknek éppen olyan súllyal kell megjelenniük a költségvetésben, mint a többinek” - jelentette ki az államtitkár asszony, aki szerint a párt prioritásai reálisak, és bízik abban, hogy a költségvetésben is helyet kapnak, (szm) A többi koalíciós párt mit javasol? Pozsony. Az SOP a munka- nélküliség visszaszorítására, a gazdaság felélénkítésére szeretne összpontosítani, a KDH kitart az általa már ko­rábban beharangozott „Nagy Bumm” mellett. Az SOP-hoz hasonló hangzatos tervei vannak az SDĽ-nek: a munkanélküliség csökken­tése, az ískolaügy fejlesztése és az adóreform a párt leg­főbb célja. A koalíciós ta­nács a baloldal hét prioritá­sát fogadta el. (TASR) Alakulóban a büdzsé Pozsony. Tegnap a miniszterek re­kordmennyiségű, 35 napirendi pon­tot töröltek a kormány üléséről, ezek megtárgyalása helyett a jövő évi költségvetésről vitatkoztak. „Jó­váhagytuk a keretszámokat, meg­kezdődhet a részletek kidolgozása. Nem titkolt ambíciónk még a nyári szünet előtt elfogadni a tervezeted’ - tájékoztatott Brigita Schmögner- ová pénzügyminiszter, majd ismer­tette a módosított számokat. A 2002-es állami költségvetés terve­zett bevételi oldala 210,9 milliárd, a kiadási oldala 247,9 müliárd lesz. A tervezett hiány a GDP 3,4%-ának fe­lel meg, abszolút számokban 37 milliárdra rúg majd. A tegnapi vita eredményeképpen a kiadási oldal­ból 4,5%-ot sikerült lefaragni. 2,4 milliárddal kevesebb jut szociális já­radékokra, autópályákra (1,5 milli­árddal) és lakásfejlesztésre (1,1 mil­liárddal). 4500-ról 4000-re csökken a lakás-takarékpénztárak állami prémiuma is: a maximális prémium jövőre nem 25, csak 20 százalékos lesz. A kormány ugyanakkor rábó­lintott a fegyveres erőknél szolgálók tizennegyedik fizetésére, erre, vala­mint az új nemzeti színház építésére is lesz pénz a büdzséből, (sza) RÖVIDEN Hiányos gyermekjogvédelem Pozsony. Tíz éve lépett hatályba Csehszlovákiában a gyerekek jogai­nak védelméről szóló nemzetközi egyezmény, gyakorlatba való átül­tetése azonban Szlovákiában késik. Ä legfőbb akadályt a családról szóló, nem megfelelő törvény jelenti, amelyet még a 60-as években fogadtak el. Az igazságügyi tárca már készíti az új jogszabályt, mondta tegnap Bauer Edit, a munka-, szociális és családügyi minisz­térium államtitkára. Amíg azt nem fogadják el, nem lehet a gyerme­kek jogainak védelméről rendelkező normát kidolgozni, (szm) Újabb vád Jaroslav Svéchota ellen Pozsony. Újabb bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják Jaroslav Svéchotát, Ivan Lexa volt SIS-igazgató egykori jobbkezét. Az STV értesülése szerint 18 millió koronát vett ki a titkosszolgálat pénztá­rából, 3,5 millióért vásárolt hírszerzési műszaki berendezéseket, a fennmaradó összeg zsebre tette, (ú) Új rendszer a horvát határon Zágráb. Kétszáz szál cigarettát, egy liter égetett szeszt, két liter likőrt vagy bort és ötven gramm illatszert vihetünk be Horvátországba júni­us elsejétől vámmentesen. „Csempészni” nem érdemes, a büntetés az árumennyiségtől függően elérheti a 6 millió koronát. (TASR) Vádemelés Černák fia ellen Pozsony. Vádat emeltek Ľudovít Černák volt gazdasági miniszter fia ellen halált okozó testi sértés címén. A vádlott egy pozsonyi gyalo­gos-átkelőhelyen gázolt halálra egy 63 éves férfit, ezért akár öt év börtönbüntetést is kaphat. Az ügy régóta húzódik, a vádlott sokáig nem vette át a rendőrségi idézést. (TASR) Ján Bílek nem sértett törvényt Pozsony. Nem sértett törvényt Ján Bílek, a köztársasági elnök tanács­adója azzal, hogy közjogi méltóságként több vállalat felügyelő taná­csának is tagja. Áz elnöki hivatal tegnapi nyüatkozata szerint Büek csupán szerződéses munkaviszonyban áll az elnöki irodával, így az összeférhetedenségi törvény rá nem vonatkozik. Vállalkozói tevé­kenységet különben sem folytat, mutat rá a nyilatkozat. (TASR) Rudolf Schuster, a majdnem díszpolgár Selmecbánya. Rudolf Schus­ter köztársasági elnök kitünte­tést vehetett át tegnap a Törté­nelmi Városok és Falvak Társu­lásától. Eredetileg Selmecbá­nya díszpolgári címét kellett volna megkapnia, ám e javas­latot végül a város képviselő­testülete - igaz, kis szavazat­különbséggel - elutasította. Az államfő ezt demokratikus dön­tésnek nevezte. Schuster teg­nap leereszkedett a város egyik bányájába is. (TASR) Elnök a bányában (TASR) Külügyminiszteri értekezlet a közép-európai stratégiáról Regionális partnerség MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Ausztria hívta össze azt a kül­ügyminiszteri értekezlet, amelynek témája a stratégiai partnerség az EU-tagság küszöbén álló szomszé­dos országokkal és Lengyelország­gal. A tegnapi bécsi tanácskozáson Lengyelország kivételével a meghí­vott országok külügyminiszterei vettek részt: Ausztriát Benita Ferre- ro-Waldner, Csehországot Jan Ká­ván, Magyarországot Martonyi Já­nos, Szlovákiát Eduard Kukán, Szlo­véniát Dimitrij Rupel képviselte, Lengyelország nevében Andrzej Ananicz külügyi államtitkár jelent meg. Az Ausztria által a szomszédos EU-tagjelölt államokkal és Lengye­lországgal kezdeményezett stratégi­ai partnerséget az értekezleten el­nevezték regionális partnerségnek. Martonyi szerint a regionális part­nerség konzultációs fórum lesz, melye számos témát érintenek, pél­dának a biztonság és a kultúra terü­letét hozta fel, megemlítve, hogy Csehország és Szlovákia nagy hang­súlyt helyezett az infrastruktúra fej­lesztésére is. A munkaerő szabad vándorlásáról az osztrák álláspont­ban fokozatos oldódás mutatkozik. Jóváhagyták az egészségügy tehermentesítésének tervét Fellélegezhet a tárca ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Tegnap a kabinet elfogad­ta azt a tervezetet, amely megoldja az egészségügyi intézmények idén február 28-ig felhalmozott adóssá­gait. A miniszterek módosították eredeti rendeletüket, mely a teher­mentesítés időpontját 2000. decem­ber 31-re állapította meg. „Az ener­giaszolgáltatókkal, a Szociális Biz­tosítóval és a Munkaügyi Hivatallal szemben február végéig felhalmo­zott tartozás 15 müliárdra rúg. Az adósságot a Szlovák Takarékpénz­tár, a gázművek, a gyűüyi gyógyfür­dő magánosításából, valamint a vasút 902 milliós adósságtörleszté­séből kívánjuk téríteni” - tájékozta­tott Roman Kováč egészségügyi mi­niszter. A kabinet a tárcavezetőt megbízta az egészségbiztosításról szóló jbgszabály kidolgozásával, mely az egészségbiztosítók számára lehetővé tenné, hogy a Szociális Biz­tosítóhoz hasonlóan eladhassák a kinnlevőségeik behajtási jogát. Ko­váč a jövő évi költségvetéssel kap­csolatban óvatosan fogalmázva el­mondta, az egészségügy jövőre „egy kis levegőhöz juthat, de ez nem ok az ész nélküli költekezésre.” Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint az egészségbiztosítók 51,2 milliárd koronás bevétellel számol­hatnak, miközben a kiadások 51,9 milliárdra rúgnak. A költségvetés számol a közalkalmazottak - köz­tük az egészségügyi dolgozók - áp­rilis 1-jétől esedékes béremelésével is, amire Kováč így reagált: „A jövő évi büdzsé tervezete kegyesebb hoz­zánk a mostaninál.” A tehermente­sítésnek köszönhetően 2002-re a tárca adóssága a tervek szerint 3,18 milliárdra csökken, (sza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents