Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-07 / 130. szám, csütörtök
4 6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 7. Halált kér az ügyész Washington. Halálbüntetést kért az ügyész az esküdtszéktől a 24 esztendős Mohamed Rasíd Daud al-Auhalira, a három évvel ezelőtti afrikai nagykövetségrobbantási ügyben New Yorkban folyó per négy vádlottjának egyikére. Az USA kenyai és tanzániai képviseletének épülete ellen ‘98 augusztusában elkövetett pokolgépes merényletekben 224-en haltak meg. (MTI) Trockista volt Lionel Jospin Párizs. Egy évvel a jövő évi elnökválasztás előtt késleltetett bombával ér fel Jospin kormányfő beismerése eddig titkolt trockista múltjáról - írták a tegnapi francia lapok, hozzátéve: az ügy távolabbi következményei beláthatatla- nok. Jospin - mozgalmi nevén Michel elvtárs - kedden any- nyit vallott be, hogy „a hatvanas években érdeklődött egy szélsőbaloldali mozgalom eszméi iránt”. A kormányfőt főleg azért bírálják, mert eddig nem mondott igazat. (MTI) Eredménytelen közgyűlés San Jósé. Az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) közgyűlése anélkül ért véget, hogy a tagállamoknak sikerült volna a demokratikus intézmények védelmére hivatott megállapodásokig eljutniuk. Az erről szóló charta lehetővé tette volna a demokráciát megsértő kormányok kizárását az AÁSZ-ból, s lényegében az összamerikai gazdasági integrációs folyamatból. (MTI) Kadhafi líbiai vezetőt hivatalos látogatásra hívta meg Putyin orosz elnök, Moszkva „minden területre kibővítené" a jó kapcsolatokat. (Archívum) Megsérült egy amerikai túsz Lamitan. Az Abu Szajjaf Fü- löp-szigeteki iszlám szélsőséges csoport szóvivője cáfolta Gloria Arroyo államfő bejelentését, mely szerint Janjalani, a szervezet vezetője életét vesztette a hadsereggel való összecsapásokban. Arroyo asszony azt is mondta, hogy a szóvivő, Abu Sabaya is megsebesült, de mint a nyüatkozat tanúsítja, ez sem igaz. Megsérült viszont a legutóbbi összecsapásokban a három közül az egyik amerikai túsz. (MTI) Sorozási haladék Ungvár. Kárpátalja árvíz sújtotta járásaiból a tavaszi sorozáskor nem hívták be az újoncokat az ukrán hadseregbe. Kárpátaljáról 1500 fiatalt vonult be, s Kuzmuk védelmi miniszter külön parancsára a márciusi árvíz által sújtott kárpátaljaijárásokban 200 fiatal behívását elhalasztották, egészen a helyreállítási munkálatok befejeztéig. Ezer kárpátaljai újonc a lakóhelye közelében teljesít szolgálatot. (MTI) A britek többsége a lehető legnagyobb Labour-többséget támogatná - 659 mandátumért folyik a küzdelem Gyimóthy lesz az utód Túlnyerheti magát a Munkáspárt aľlStfélti Szúrd ki, hogy ne pattogjon! - mondhatnánk Hofi Géza után szabadon. A toryk választási plakátjukon így láttatják Tony Blairt, kérdés, hogy a választók mennyire vevők erre a humorra. (TASR/AP) London. Sokan tét nélkülinek is nevezik a mai brit törvényhozási választásokat, hiszen a kormányzó Munkáspárt a felmérések szerint akkora előnnyel vezet fő riválisával, a Konzervatív Párttal szemben, hogy szinte lehetetlen megszorítani. Sőt, Tony Blair kormányfőt és csapatát csupán egyetlen veszély fenyegeti, az, hogy túlnyerik magukat. ÖSSZEÁLLÍTÁS A 48 órás kampánycsend előtti utolsó közvélemény-kutatás a Labour 17 százalékpontos előnyét jelezte. A megkérdezettek 47 százaléka a Munkáspártot, 30 százalék a torykat és 18 százalék a liberális demokratákat támogatja. A Munkáspártnak ennél jóval nagyobb, 27 százalékpontos az előnye Londonban, ahol a válaszadók 57 százaléka szavazna a Labourre. Ha a londoni felmérés adatai valóra válnak, a Konzervatív Pártnak, amely négy éve csak 11 mandátumot szerzett a fővárosban, idén be kell érnie hat képviselői hellyel. A felmérések szerint sikertelen volt William Hague tory vezér azon próbálkozása, hogy a kampány finisében taktikát vált, és egy földcsuszamlásszerű győzelemből adódó hatalmas Labour- többség hátrányaival szembesíti a szavazókat. A többség - 52 százalék - nem bánja, sőt azt kívánja, hogy a Munkáspárt nagy többséget szerezzen a parlamentben, sőt háromnegyedük a lehető legnagyobb Labour-többséget támogatja. Összesen 659 mandátumért kezdődik ma reggel a küzdelem. A magyarországihoz hasonló listás jelölésen és egyéni körzeteken alapuló arányos képviseleti rendszer csak a skóciai parlamenti és a walesi nemzetgyűlési választásokon érvényesül, a brit parlamenti mandátumot az egyszerű többségen alapuló választáson lehet megszerezni: minden körzetben a legtöbb szavazatot kapott jelöltet hirdetik ki győztesnek. E rendszerben a három országos párt, a jelenleg kormányzó Munkáspárt, az ellenzéki Konzervatív Párt és a Liberális Demokrata Párt mellett Skócia és Wales nemzeLondonban számíthat a legelsöprőbb győzelemre a Labour. ti pártjainak, valamint Észak- Írország négy nagy politikai erejének van a legnagyobb esélye arra, hogy mandátumhoz jusson. Új erők is megjelenhetnek az alsóházban a választások után: a Zöld Párt és a Függetlenségi Párt, amelyek az elmúlt időszakban megerősödtek, sőt már az Európai Parlamentbe is bejutottak. Versenybe szálltak a szélsőjobb- oldali Brit Nemzeti Párt, a közelmúltban alakult, szélsőbaloldali Szocialista Szövetség, valamint az Életért elnevezésű abortuszellenes párt képviselői is. Anglia, Wales és Skócia 641 választási körzetében 3294 jelölt indul a szavazatokért. Mivel a hagyományok szerint a pártok nem állítanak ellenjelöltet az alsóház elnökének a körzetében, a Labour és a toryk 640 mandátumért versengenek, a liberális demokraták eggyel kevesebbért. Skóciában a Nemzeti Párt, Walesben a Plaid Cymru valamennyi választókörzetben indul - ezek száma 72 az előbbi, 40 az utóbbi esetében. Észak-írország pártjai 18 helyért mérkőznek meg egymással, mivel a három országos párt nem állít jelölteket Észak-írországban. A választási kampány központi kérdése a közszolgáltatások - az oktatás, az egészségügy, a tömegközlekedés - korszerűsítése, a pártok elképzelései a közkiadások nagyságáról illetve az adózásról. A gazdaság alakítására vonatkozó ígéretekben alig van jelentős különbség a három nagy párt között, mivel tudatában vannak annak, hogy a brit választók számára az amerikai típusú (alacsony) adózás és a jóléti állam nyugat-európai (hagyományosan magas) színvonalú szolgáltatásainak a biztosítása a vonzó, sőt a többség jobban érdekelt a közszolgáltatások színvonalának emelésében, mint adóterhei csökkentésében. A skót és a walesi nemzeti pártok az országrészek önállóságának további kiterjesztését tűzték zászlajukra. Északírországban a nagypénteki békemegállapodás támogatása vagy elvetése a fő kérdés. Budapest. Torgyán József javaslatára Gyimóthy Géza főtitkár lesz a pártelnök utóda abban az esetben, ha ő nem tudja betölteni ezt a posztot. Ezt tegnap szavazta meg az FKGP országos elnöksége, de határidőt nem neveztek meg. Torgyán bejelentette: egy csoport elhatározta, hogy likvidálja őt - erről különböző forrásokból megbízható értesüléseket szereztek, ám további részleteket nem árult el. Hozzáfűzte: ha ez megtörténik, „megfelelő letéti borítékokban nevek és utalások lesznek”. Hangsúlyozta: nem az FKGP-ből kivált, vagy kizárt személyekről van szó. (MTI) Tagadják a faji jelleget Zavargások Leedsben London. A leedsi rendőrség és a helyi közösségek vezetői tegnap cáfolták, hogy faji jellegűek voltak az angliai város Harehills negyedében éjszaka történt zavargások. Az ázsiai fiatalok valószínűleg a rendőrség túl kemény fellépése ellen tiltakoztak azzal, hogy törtek, zúztak, gyújtogattak a városrészben, majd a kivonuló rohamrendőrökre támadtak. A több mint hat órán át tartó rombolás során felgyújtottak 25 gépkocsit és egy üzletet, és megsebesítettek két rendőrt. Hat randalírozót előállítottak, és további őrizetbe vételek várhatók. A nyugat-yorkshire-i rendőrség szóvivője nem cáfolta, de nem is erősítette meg a helyi lakosok feltételezését, hogy a bangladesi fiatalok egy általuk túl keménynek tartott rendőrségi fellépést toroltak meg. Tíz napja hasonló incidens helyszíne volt a Manchesterhez közeli Oldham városa, azt azonban a helyi ázsiai és fehér lakosok közötti, gyűlöletbe csapó feszültség váltotta ki. (MTI) Csökkent az erőszak az utóbbi napokban - a Dzsihád folytatja a háborút Rendkívüli állapotot akar bevezetni a macedón kormány Befagyasztva az izraeli telepépítés Albán követelések HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Bejrút. Izraeli lapértesülések szerint Jeruzsálem és Washington megállapodott arról, hogy Izrael részlegesen befagyasztja a ciszjordániai és gázai zsidó telepek építését. A Háárec tegnap azt írta, hogy az egyezség szerint ízrael a jelenlegi határain kívül nem építhet újabb zsidó telepeket, de a telepesek igényeinek megfelelően folytathatja az építkezést a már beépített területeken. A lap szerint a egyezségnek van egy feltétele: Izraelnek végre kell hajtania az úgynevezett Mitchell-jelentés többi pontját. Washingtonban egyelőre nem kommentálták a Háárec értesülését. Izrael tegnap feloldotta a Gáza-öve- zetbe és Ciszjordániába irányuló élelmiszer- és üzemanyag-szállításokra vonatkozó tilalmat, valamint részlegesen a személyi forgalom is felújulhat. E döntést megelőzően tájékoztattak arról, hogy az izraeli Brüsszel. Svédország vüágos bővítési menetrendet szeretne meghatározni a göteborgi EU-csúcson, de közben mindkét oldalon fogy a bővítés iránti lelkesedés - írta tegnap a Financial Times. Anna Lindh, a soros EU-elnök Svédország külügyminisztere szerint a tizenötöknek arra kellene törekedniük, hogy 2002 végére lezáiják a tárgyalásokat a legelőrébb tartó tagjelöltekkel, amelyek így már 2004 elején az unió tagjává válhatnának. Bizonyos tagországok azonban ellenállkormány átadott a Palesztin Hatóságnak egy névsort, amelyen mintegy háromszáz palesztin szélsőséges szerepel, és követeli letartóztatásukat. Sáron kormányfő szóvivője elmondta: a kabinet eltökélt szándéka az Izrael elleni terrortámadások elkövetőinek kézre kerítése. A listán az Iszlám Dzsihád és a Hamász palesztin szervezetek, a Fatah mozgalom legfontosabb keresett tagjainak, illetve a terrortámadások, pokolgépes merényletek feltételezett elkövetőinek, az öngyilkos merénynak. Maga Lindh is elismerte, hogy a bővítési menetrend konkretizálása vitatott kérdés az EU-ban, ezért nem lehet tudni, milyen mértékben sikerül konkrét menetrendet kidolgozni a jövő hét végén tartandó göteborgi csúcson. A lap Finnországot nevezi meg azon tagállamok közül, amelyek úgy vélik, az unió már elég pontos menetrendet adott a tavaly decemberi nizzai csúcson, amikor kilátásba helyezte, hogy az elsőként csatlakozó tagjelöltek már részt vehetnek a 2004- ben esedékes következő európai parlamenti választásokon. Lindh letek feltételezhető kitervelóinek, segítőinek neve szerepel. Az Izrael elleni háború folytatására hívott fel minden palesztint a Hezbollah libanoni síita ellenállási szervezet vezetője. Naszralláh sejk, az iráni támogatást élvező szervezet főtitkára Bejrútban kijelentette: senkinek sem szabad megrettennie a megtorlásra vonatkozó izraeli fenyegetésektől. (Izrael a pénteki, húsz zsidó fiatal halálát okozó tel- avivi merénylet után megtorlást helyezett kilátásba.) viszont azzal érvel, hogy ha nem próbálják meg konkretizálni a menetrendet, akkor gyengülhet a késztetés a bővítés jelenlegi ütemének fenntartására. A lap brüsszeli tudósítója a bővítés iránti lelkesedés lanyhulására következtet a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos vitákból és egyes közelmúltbeli közvélemény-kutatási adatokból. A bővítés elszánt hívei attól tartanak, hogy a nemzeti önzés lépett annak a szolidaritásnak a helyébe, amely a 80-as években Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát bevitte az EU-ba. MTI-HÍREK Szkopje. A rendkívüli állapot bevezetését tartja szükségesnek a macedóniai kormány annak érdekében, hogy megoldódjon a több hónapja tartó fegyveres válság. Georgievszki kormányfő tegnap a parlamentben kijelentette, hogy a békét csak erőteljes katonai válasszal lehet elérni. A rendkívüli állapot bevezetése lehetőséget teremt a hadseregnek, hogy harcba hívjon minden épkézláb embert - tette hozzá. Egy ilyen döntés eléréséhez kétharmados többségre van szükség a parlamentben. Az előzményekhez tartozik, hogy a tegnapra virradó éjszaka rendkívül súlyos harcok robbantak MTI-HÍREK Szaloniki. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter tegnap azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az amerikai katonai jelenlétet Koszovóban, és nem fogják csökkenteni az ottani amerikai csapatok létszámát. Sajtóértekezletén Rumsfeld kijelentette: az amerikai békefenntartóknál tett látogatása meggyőzte arról, hogy a 6000 amerikai katonának továbbra is részt kell vennie a KFOR tevékenységében, mert a nemzetközi erő igen jelentős mértékben hozzájárul a térség stabilitásának fenntartásához. Az amerikai védelmi miniszter Szalonikiben a balkáni országok védelmi miniszterei koordinációs bizottságának ülésén vett részt. Rumsfelden kívül az albán, bolgár, görög, horvát, jugoszláv, macedón, olasz, román és ki, az albán gerillák támadása nyomán 5 kormánykatona elesett, négy pedig megsebesült. A macedóniai alkotmány megváltoztatását és vétójogot követel a kormány és a parlament döntéseire az albán felkelők vezetője. Ali Ahmeti követeléseit a Fiaka című macedóniai albán nyelvű újság közölte tegnap. A lázadók vezére amnesztiát követel bajtársainak, valamint nemzetközi közvetítőket a kormány és a felkelők közötti tárgyalásokhoz. Továbbá igényt tart arra, hogy állítsák helyre a szétlőtt házakat, népszámlálást követel annak feltárásara, hogy megállapítsák az albán lakosság pontos létszámát. első ízben - az ukrán védelmi tárca vezetője is megjelent, s képviseltette magát Szlovénia is. A résztvevők bírálták a macedón kormányhadsereg és az albán felkelők között folytatódó erőszakot. A miniszterek közleményükben szorgalmazták, hogy a macedón parlament a sürgető reformok megvalósítása érdekében tegye érdemibbé az etnikumközi párbeszédet. A BBC szerint a macedón kormány amerikai segítséget kért kommandósainak - a felkelők elleni harca való - kiképzéséhez. Rumsfeld és a balkáni védelmi miniszterek azt tanácsolták Szkopjénak, hogy tanúsítson önmérsékletet a lázadók elleni hadműveleteiben. A Szalonikiben kiadott közlemény szerint Macedóniának megfelelő választ kell adnia a felkelők provokációira, ugyanakkor kerülnie kell az emberi áldozatokat. Az EU nem lehet Amerika vetélytársa Hamburg. A térségbeli körútjáról hazatérő Joschka Fischer német külügyminiszter szerint az EU nem lehet vetélytársa az USA-nak a közel-keleti közvetítésben. Az ARD német televíziónak hangsúlyozta: a válságövezetben bekövetkezett események már csak a területi közelség miatt sem hagyhatják érzéketlenül Európát. De mindig tudatosítani kell, hogy az Egyesült Államok a rendezésben nélkülözhetetlen - tette hozzá. (MTI) Mára önzés lépett a nyolcvanas évekre jellemző szolidaritásnak a helyébe Göteborg sem ad majd választ? MTI-JELENTÉS Szalonikiben önmérsékletre szólították föl Szkopjét Maradnak az amerikaiak
