Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-05 / 103. szám, szombat

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 5. VEND ÉG KOMMENTÁR Látszathatározottság SZILVÁSSY JÓZSEF Ha Roland Tóth nem nyújt be válókeresetet, feltehetően háborítatlanul basáskodhat tovább a kormányhivatalban, ahogy Mečiar országlása idején is tette. De benyújtott, és a feleségében nagyhirtelen felbuzgott az állampolgári felelősségérzet: vaskos irományban bizonygatta Mikuláš Dzurindának és Pavol Hamžíknak, férje miként mazsolázgat ki milliókat a brüsszeli kalácsból. A kormányfő pedig a tőle szokatlan határozottsággal döntött. És Hamžík távozni kényszerült, mert első­sorban övé a politikai felelősség. Ám ezek után is maradt számos meg- válaszoladan kérdés. Vajon a kormányfőt miért nem tájékoztatták Ro­land Tóth feleségének leveléről, holott neki is megküldte. S Tibor Tóth, a kormányhivatal vezetője, miért nem számolt be főnökének arról az április 20-i találkozóról, amelyen az Európai Bizottság illetékesei köve­telték, hogy a legfelsőbb kormányszinten foglalkozzanak azokkal a be­jelentésekkel, amelyek szerint Pozsonyban visszaélnek az EU-pénzek elosztásával. A kormányhivatal ellenőrző főosztálya, főleg annak veze­tője esedeg süket volt, hogy az elmúlt években semmit sem vett észre Roland Tóth manipulációiból? Dzurinda velük szemben miért nem olyan határozott, hiszen az ő politikai felelősségük alig kisebb Hamžflcénál? Nekik ráadásul közveden munkajogi kötelességük is van a kormányfővel szemben. Ha belátható időn belül nem vonnak felelős­ségre minden érintettet, igaza lesz a leváltott kormányalelnöknek, aki azt hangoztatja, nem követett el mulasztást, csak egy másik érdekcso­port áldozata, amely ugyancsak a brüsszeli pénzekre ácsingózik, és az ő nyomulásukat akadályozta. Ha a kormányfő nem ragaszkodik kö­römszakadtáig ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön a teljes igazság, akkor a mostani csak látszathatározottság, amely csupán azt palástol­ja, hogy közveden környezetében sem képes harcolni a korrupció el­len. Ha csak Hamžíkot meneszti, nem a sárkányt fejezi le, ezer feje kö­zül csak az egyiket vágja le, amely helyett tucatnyi nő. A tiszta brüssze­li forrásokat bemocskoló kormányhivatalnokok a markukba röhögnek, aztán továbbra is célirányosan osztogatnak, miközben fosztogatnak. A náluk kisebb rendű, rangú hivatalnokok, s a vészesen elbuijánzó egyéb siserehadak szerte az országban ismét vérszemet kapnak. És to­vább szipolyoznak bennünket, hiszen a fejétől bűzlik a korrupció is. A szerző a Csallóköz lapigazgatója KOMMENTÁR Megváltó hitelre várva MOLNÁR IVÁN Kemény fába vágja fejszéjét, aki vállalkozni kezd. A lakosság nagy ré­sze pénzügyi problémákkal küzd, és ha mégsem, kevés pénzét több­nyire a nagy bevásárlóközpontokban költi el. Emiatt a már befutott vállalkozások is problémákkal küszködnek, az indulók pedig csak ne­hézségekkel képesek fennmaradni. A problémák sora már a vállalko­zás beindítása előtt megkezdődik, hiszen a kezdő kisvállalkozók több­ségének nincs annyi pénze, amennyivel minőségi vállalkozásba kezd­het. Kénytelen hitelt felvenni, amit majd a vállalkozásból befolyó pénzből fizet vissza. A kisvállalkozók többsége ekkor ütközik az első falba, mert a bankok többsége nem szívesen kölcsönöz pénzt bizony­talan kimenetelű vállalkozások beindításához. A bankok tudják, az igazi nagy üzlet a nagyvállalkozások hitelezése, ahol hatalmas össze­gek forognak viszonylag biztos megtérüléssel. A kisvállalkozókon így nem segített az sem, hogy a hitelkamatok mára 9-10 százalékosra csökkentek, és az sem, hogy a bankoknak jelentősen nőttek szabad pénzforrásai. Ez utóbbi ugyan rákényszeríti a bankokat, hogy a kis­vállalkozóknak is több hitelt nyújtsanak, ennek azonban részükről egyelőre több akadálya is van. A bankok a kis- és középvállalkozók hi­telkérvényeinek pozitívabb elbírálásához központi hitelregiszter lét­rehozását szorgalmazzák, de elengedhetedennek nevezik a könyve­lésről szóló törvény elfogadását is, amely kötelezővé tenné a nemzet­közi könyvelési normák átvételét a szlovák cégek számára, átlátha- tóbbá téve a vállalkozások gazdálkodását. A helyzet komolyságát jel­zi, hogy a napokban Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a hazai bankok és vállalkozók képviselőivel közösen tárgyalt a kis- és közép- vállalkozók hitelezésének javításáról. Egyelőre mindkét oldal csak a hitelezés negatívumaira hívta fel a figyelmet, az álláspontok azonban megváltozhatnak a már említett törvények elfogadása esetén. A kis- és középvállalkozások az ország kivitelének csaknem a felét adják, és jelentős szerepük van a foglalkoztatottságban is, így sokáig sem a bankok sem az állam nem kezelhetik őket mostohagyerekükként. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fuimek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax' 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Nemcovej 32, 095/6709548,6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az ellen°rzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. »f Crtulátíons E-mail: redakcia@ujszo.com- Ezek a majmok váltottak le engem!? (TASR-felvétel) HÉTVÉG(R)E Terítéken a köz érdeke Akár izgalmasnak is nevez­hetnénk a múlt héten kitört EU-botrányt, ha nem lenne szomorú. Foglalkozni azon­ban azért is kell vele, mert ehhez fogható esemény ed­dig még nem történt egyik európai uniós csatlakozásra váró országban sem. JARÁBIK BALÁZS Az EU-ban is csak ritkán, igaz, ott legalább a politikai kultúra szintje magas, és a megfelelő személyek levonják a megfelelő következteté­seket. Jó előre említsük meg, hogy az EU-ban is mindennapos ese­mény a korrupció. Elég, ha a volt EU-biztos, Edith Cresson nevére és tetteire gondolunk. Alig pár éve bukott le ő és csipet-csapata, iga­zolva Roland Tóth esetét is, hogy az igazán nagy gazságokhoz álta­lában nincs szükség sok emberre. Hiszen ez csak akkor működhet, ha minél kevesebben vannak be­avatva. Azt csak az egyik jó és nős barátom tette hozzá halkan sóhajt­va: egy asszonyban nem lehet megbízni. Sietve szeretném leszö­gezni, hogy az utolsó mondatot nem hiszem el, bár nőtlen lévén barátom ezt azzal magyarázza, nincs tapasztalatom. Ezen tovább lehetne vitatkozni, a Roland Tóth- féle ügy (nevezzük az egyszerűség kedvéért így) kapcsán viszont több dolog vitathatatlan. Ad egy: Ham­žík felelőssége. Ha elhisszük neki, hogy nem tudott a dolgokról, ak­kor is felelősséggel tartozik a saját Nem gondolom, hogy egy szép na­pon Gipsz Jakabné harmonika- és dzsesszbalett-tanár, kiegészítendő szerény fizetését népszámlálási biztosnak kitanulván, becsönget a köztársasági elnökhöz és aziránt érdeklődik, vajon hányán vannak, mekkora a lakásuk, milyen közle­kedési eszközzel indulnak napon­ta munkába és gyakorolnak-e val­lást, abból is milyent. Ez álnaivság lenne. Azt gondolom, a közjogi méltóságokhoz és egyáltalán a fontos emberekhez igenis olyanok menjenek, akik munkájuknál, be­osztásuknál fogva oda bemehet­nek. Ez természetes, és senki nem ütközne meg ezen. Am ha ezt eltit­kolják (igaz, nem is kérdezte senki korábban), és amikor kiderül, cini­kusan a képünkbe vigyorognak (lásd a belügyminiszter lebilincse­lő mosolya), akkor azt gondolom, álljunk meg egy szóra! Pontosab­ban néhány kérdésre. felségterületén zajló eseménye­kért. Ad kettő: elfelejtette tájékoz­tatni a kormányfőt és a kormány tagjait arról az apróságról, hogy az EU leállította az euró folyósítását. Mellesleg Hamžík szerint ez nor­mális, bevett szokás ilyen esetek­ben. De milyen esetekben, hány­szor és melyik országban fordult elő ilyen? Ad öt: Csáky Pál és más magyar politikusok több mint egy éve tiltakoztak Tóth ellen. Miért nem akkor kezdtek vizsgálatot el­lene? Vagy ha a magyarok gyana­kodnak, az nem ér annyit? Meg­annyi kérdés, amire jó szlovák (vagy inkább kelet-közép-európai) szokás szerint várhatunk egészen addig, amíg meg nem unjuk. Hiá­ba váltották le Hamžíkot (ha már maga nem volt hajlandó távozni), ha Roland Tóth már ártatlanságát hangoztatja, a legjobb védekezés a Ha a magyar politikusok gyanakodnak, az nem ér annyit? támadás alapon. Mert a köz érde­ke nálunk még csak az ígérgetés és a vádaskodás szintjén nyilvánul meg. A köz (vagyis mi) pedig vár­hat a következő választásig, ami­kor ismét terítékre kerülnek a Hamžík-féle alakok, Robert Ficó- val és újabban Pavol Ruskóval ki­egészítve. Ez utóbbi dehogyis használja magántelevízióját ANO fantázianevű pártja kampányára. Éppen a minap erősítette meg a MEMO megfigyelócsoportban dol­Miért nem lehetett előre megmon­dani, hiszen tudtuk, hogy vannak védett személyek, akik a népszám­lálás idején is védettnek számíta­nak. Miért kellett a köztársasági őrezred embereinek más lakások­ba is bemenniük? (A választ meg­mondták, nevezetesen, ne legyen feltűnő, hogy más kérdez a házel­nöknél, és más ugyanabban az ut­cában a többi házban. Ez gyenge felelet, kicsit jobbat érdemel­nénk.) Miért éppen a köztársasági őrezred kiváló személyügyisei vé­gezték az összeírást, miért nem, teszem azt a Statisztikai Hivatal képzett és megbízható munkatár­sai? Mitől tartott a belügyminisz­ter, amikor ezt elrendelte, hiszen a védett személyek küszöbén négy­zetcentiméterenként két konyha- kredenc méretű igazi, nem szám­lálóbiztosnak álcázott kormányőr vigyáz, és ez így van jól? Miért higgyem el ezek után, hogy a többi lakásban, ahol álcából fel­mérést végeztek, nem hegyezték a gozó ismerősöm, hogy már most külön figyelmet fordítanak az ANO és a Markíza kapcsolatára. Botrány ide vagy oda, Szlovákia gőzerővel dolgozik azon, hogy mi­hamarabb a NATO-tagja legyen. František Šebej és Peter Weiss a múlt héten Washingtonból hazajö­vet szinte kuijongattak örömük­ben, hiszen az új adminisztráció szerint Szlovákia a legesélyesebb NATO-tagjelölt. Mindezt megerő­sítendő Kukán külügyminiszter is gyorsan az USA-ba utazott. Ezúttal azonban mindannyiukat lekörözte Orbán Viktor, akit a hét elején Ge­orge, W. Bush elnök és a szürke eminenciás, Dick Cheney alelnök is fogadott. Tegyük hozzá: Szlová­kia számára legalább annyira fon­tos volt ez a találkozó, mint a ma­gyar adminisztráció számára, hi­szen Orbán világosan közölte: Ma­gyarország számára szükségszerű a NATO további bővítése, elsősor­ban Szlovákia tagsága. Azért volt egy fideszesen aranyos része is Orbán vizitjének. A ma­gyar miniszterelnök kereken meg­mondta, tele van a hócipőjük az amerikaiak vízumrendszerével, és a kényszer eltörlését kérte. Való­színűleg pontosan tudta, hogy a válasz egy elfojtott mosolyba cso­magolt „nem” lesz. A magyar mé­diában azonban úgy jött le a kér­dés, mint egy váratlan, hősies pró­bálkozás. Alti valaha is állt sorba vízumért, megérti, micsoda remek ötlet volt a magyar kormányfő csa­patától bedobni a próbálkozást a köztudatba. Mert a köz érdekében ott is mindent... fülüket, nem néztek egy kicsit más szemmel körül? Ad abszurdum az is megfordult a fejemben, hogy a számlálóbiztosok, ha hivataluknál fogva volt fegyverviselési engedé­lyük, vajon fegyverrel, vagy anél­kül keresték fel a jó ideje már csak polgároknak nevezett embereket? Előfordult-e olyan eset, hogy a vé­dett személy őrzője vigyázzba vágta magát, mert éppen a felette­se érkezett egy halom kitöltendő kérdőívvel? Egy kérdésre magam is tudom a választ. Miért nem lett píár ese­mény, amikor a kormányfőt és csa­ládját összeírták. Képzeljék el, a fo­tó a számlálóbiztossal megjelenik a lapokban. Eltelik egy kis idő, és mondjuk a cselédtörvény elleni til­takozó felvonuláson felsikolt egy asszonyság, de hiszen ez a jóember számlálta a miniszterelnököt. Az lett volna csak igazán kínos. Persze ez is az. A szerző budapesti tudósítónk TALLÓZÓ SLOVO Kelet-Szlovákiában készített ripor­tot a cseh napilap. A cikkíró meg­állapítja: a romák állandóan azt hangoztatják, hogy Szlovákiában hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, nem jutnak munká­hoz, ezért kénytelenek elmenekül­ni. Miközben a szlovák kormány erőfeszítéseket tesz a "belgiumi ví­zumkényszer megelőzésére, a Nagymihályi járásban fekvő Pálóc község roma lakosai nyugati, könnyű életről álmodoznak. SME Mikuláš Dzurinda kormányfő csü­törtökön egyértelműen kijelentette: Pavol Hamžík miniszterelnök-he­lyettesnek mennie kell. Nyitott kér­dés maradt viszont, milyen indok­kal. A kormányfő ugyan felsorolta helyettese néhány ballépését, Hamžík például nem tájékoztatta sem felettesét, sem a kormányt az Európai Unió által nyújtott források befagyasztásáról. Ugyanezt viszont Tibor Tóth, a kormányhivatal ve­zetője sem tette meg, pedig még áp­rilis 20-án részt vett egy EU-tárgy- aláson, úja tegnapi számában a szlovák napilap, megjegyezve, Tóth ugyanígy két éven keresztül nem tu­dott arról, hogy a visszaélések miat­ti botrány után lemondott Roland Tóth osztályvezető járulékokat kap, amiért nem vállalkozik, pedig a va­lóságban van vállalkozói engedélye. NOVÝ ČAS A belügyminiszterrel készített vil­láminterjút a szlovák napilap. Mint kiderült, Ladislav Pittner március 26-án jutalmakat adott át 24 be­osztottjának rendkívüli teljesítmé­nyükért, köztük Angyal Imrének, Ján Piptának és Jaroslav Ivornak is. A kérdésre, hogy konkrétan meny­nyi pénzt adott át összesen, Pittner szűkszavúan csak annyit mondott: 781 ezer koronát. Ráadásul beje­lentette: kész több jutalmat ado­mányozni. HOSPODÁRSKE NOVjNY A szlovák külügyi államtitkár nyi­latkozik a lapnak az EU-támogatá- sok körüli botránnyal kapcsolat­ban. Ján Figeľ egyebek között hangsúlyozza: a mostani helyzet­ben sok múlik a megoldáshoz ve­zető lépések gyorsaságán és eré- lyességén. Szerinte az ügy nem lesz nagy befolyással a csatlakozási tár­gyalásokra. Ha azonban az össze­függések kivizsgálása nem lesz elég következetes, Szlovákia uniós csatlakozásra való felkészülésében komoly változások állhatnak be, fogalmaz a külügyi államtitkár. HOSPODÁRSKY DENNÍK Érdekes interjút készített a pozso­nyi Comenius Egyetem rektorával a szlovák napüap. Ferdinand De­vínsky szerint az oktatási intéz­mény jó hírnévnek örvend a vilá­gon, az általa osztott diplomákat egész Európában és az Egyesült Ál­lamokban is elfogadják. Az új egye­temek alapítása lehetőséget ad ver­sengésre - közölte. A finanszírozási rendszerre is kitért: az egyetem kö­rülbelül 1,3 milliárd koronát kap az állami költségvetésből, holott leg­alább 1,8 milliárd koronára lenne szüksége. Bár az egyetem működé­se fenntartható, nincs lehetőség a fejlődésre, állapította meg a rektor. EUROPEAN VOICE Magyarország figyelmeztette az EU-t, hogy csatlakozásával nem kí­vánja bevárni Lengyelországot. Az uniós ügyekkel foglalkozó hetilap így értelmezte Juhász Endre főtár­gyalónak azt a kijelentését, amely szerint egyetlen jelölt országot sem szabad arra kényszeríteni, hogy - miután teljesítette az uniós tagság feltételeit - másokra váljon. Simon Taylor kommentálja szerint a tagje­lölteket egyre jobban aggasztja, hogy a bővítés mindaddig halasz­tódni fog, amíg Lengyelország ké­szen nem áll a csatlakozásra. Né­metország ugyanis szomszédjának méretei és gazdasági fontossága mi­att csak ezzel a feltétellel egyezne bele a folyamat megindításába. MAGYAR TÜKÖR Kínos kérdések egy kínos ügyben FORRÓ EVELYN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents