Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-04 / 102. szám, péntek

Életmód ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 4. Az újra divatba jött horgolt ruhadarabok olyan merész kombinációkra is alkalmasak, amilyeneket eddig még nem sokszor láthattunk divatberkekben A szezon slágere arannyal, horgolásos rátétekkel dí­szített (itt gyakran folklór ele­mek, virágminták szerepel­nek), a hosszú ujjú pólók ujja lefelé tölcsér alakban bővül, s szintén gazdagon díszített (horgolással, szalagokkal, vidám, mintás szilonból készült betoldásokkal) Az újra divatba jött horgolt ruhadarab ok olyan merész kombinációkra is alkalmasak, ami­lyeneket eddig még nem sokszor láthattunk divatber kekben. Újdonság­nak számít a termé­szetes alapanyag szintetikus anya­gokkal történő kombinációja is. j A kötöttet átlát­szó selymekkel is lehet kombi­nálni, mert ez a lenge anyag eny­he, „izgató” ellen­tétben áll a súlyos, komoly, szolid kötöt­tel. A fantáziának szinte semmi sem szab határt, aktuális hangu­latunk, az alkalom, vagy az időjárás szerint variálhatjuk a színeket és a kötöttet kiegészítő más anyagokat. Szép, napsüté­ses időben inspiráljon ben­nünket a Nap - divatos a méz, és az aranyszín, de jól mutat a zöld valamennyi ár­nyalata, a halványkék, a lila, akár ciklámen kombináció­jával is. A nyári divatszínek a fehér, az olivazöld és a kha­ki, valamint visszatérőben van a sárga és a narancssár­ga. Az egyedüli divatos min­ta a kockás, amelyet a kö­tött nem tud követni, ezért ezt csíkozással helyettesí­ti, hiszen ebben a mintá­ban a kötött alap­anyagnak nincs konkurrenciája. ^ A kötött ala- panyagú rúha­ní darabokat nemcsak ta- Isíls v a s s z a 1 ■ hordjuk majd, hanem - az esős nyári napokat is beleértve - biztos forrásból tudjuk, hogy még ős­szel is újdonságnak fognak szá­mítani, tehát megéri beszerezni belőlük néhány darabot. Elő­nyük, hogy jól bírják a gyűrődést, ezért utazások alkalmával sem kell otthon hagyni őket. (Archív felvételek) MALIK ÉVA ruhadarabként is. Ilyen minőség­ben jelenik meg a felsőrészeken és a nadrágok alján. yMinden még az elmúlt évezred­ben (vagyis ősszel) kezdődött a milánói Modaprima nagyvásáron, ahol a kötött alapanyagú holmik nagy tetszést arattak, mivel a di­vatdiktátorok rájöttek, hogy kivá­lóan alkalmasak a díszítésre (ez szintén a szezon jellegzetessége), a kombinálásra, ezenkívül szines és kényelmes viseletek készíthetők belőlük. A harsány színekből ké­szült topok nyak- és derékrésze idei tavaszi-nyá­ri szezonban - hosszú „kény­szerszünet” után - ismét re­neszánszát éli a kötött, mint alapanyag. Újdonság, hogy nemcsak pólók, kardigánok formájában, hanem szoknyák, nadrágok, sőt akár forrónadrágok is készülhetnek belőle. Ami pedig a legnagyobb meglepetést keltő új­donság: visszatért a horgolás - leg­inkább mint díszítőelem, de önálló Bármilyen tevékenységet végzünk, ezek mindegyike eszközhasználattal jár A bizottság olyan emberekből áll, akik egymaguk semmire sem képesek Az íróasztal elrendezése A költséges értekezletek ESZKÖZTÁR szköz minden, amit céljaink eléréséhez fel­használunk. A könyve­lő eszköztárába tarto­zik a toll, a papír, a szá­mológép. Ha irodában dolgozunk, maga az iroda, az író­asztal, a szék, a padló is az eszkö­zök közé sorolható. De eszköz az autó, a statisztikai táblázat, az újsá­gok, az idegen nyelvek ismerete, a tárgyalási módszerek. Bármilyen munka elvégzése előtt először gondoljuk át, melyek azok az eszközök, amelyekre szüksé­günk van hozzá. Lehet, hogy időt, energiát, pénzt takarítanánk meg, ha ezt a feladatot mással végeztet­nénk el. Ha csak mi végezhetjük el, tegyünk meg mindent annak érde­kében, hogy a lehető legjobb eszkö­zöket beszerezzük hozzá. A munkakörülmények megszer­vezése A helyszín. Ha maga választhatjuk meg a helyet, tegye úgy, hogy segít­se a munkában. Ha a helyszín adott, méije fel, mekkora területen kell berendezkednie. Többnyire az a helyzet, hogy kisebb helyünk van, mint amekkorát szeretnénk. Alap- követelmény azonban, hogy köny- nyű legyen hozzáférni a naponta használatos eszközökhöz. Olyan sorrendben helyezze el őket, hogy melyiket müyen gyakran használja. Ne zsúfolja tele felesleges tárgyak­kal a munkára szánt teret. A kényelem. Egyes emberek nem hiszik el, hogy dolgozni kényelme­sen is lehet. A kényelmes körülmé­nyek általában a következőt jelen­tik: kényelmes szék jó levegő, meg­felelő világítás. Kemény, kényelmes szék, amely jól megtámasztja a há­tat, egyenletes, szórt fény, és rend­szeres szellőztetés. Az íróasztal mesteri használata Az íróasztal nem hulladéklerakó hely. A papírfeldolgozó cégek job­ban járnának, ha nem eldobált, régi újságok után kutatnának, hanem az irodaépületek íróasztalain rendez­nének gyűjtést. Az íróasztal nem élelmiszer, ruhanemű, esernyő és egyéb különféle holmik raktára, amelyeknek a munkához semmi kö­ze. Nem emléktárgyak kiállítására szolgáló hely. Ha elhelyezzük rajta kellemes emlékeinket felidéző tár­gyainkat, valahányszor felnézünk, elkalandozik a fantáziánk. Nem státuszszimbólumok vitriné. Érde­kes, hogy minél nagyobb az íróasz­talunk, annál nagyobb a felfordulás, s nincs az a hatalmas hely, amely meg ne tudna telni kacattal. A repdrakás folyamata Készítsen elő egy szemétkosarat. Vegyen le mindent az íróasztalról és borítsa ki az összes fiókját. Dobjon ki mindent, amire nincs szüksége. Készítsen listát a meg­maradt tárgyakról, majd állítsa ezeket fontossági sorrendbe. Minden egyes tárgynál kérdezze meg magától: Mi történik, ha ezt kidobom? Ha a válasz nem túlsá­gosan elszomorító, hajítsa ki. Nagyon kritikus szemmel vizsgálja át az így megmaradt tárgyakat, s csak az igazán legfontosabbakat te­gye ki az asztalra. Amelyekre nincs azonnal szüksége, tegye az irattar­tóba vagy a könyvespolcra. A mé­lyebb fiókok legyenek az iratgyűj­tők, az aktákat címkézze fel, és so­rolja be őket könnyen és gyorsan hozzáférhető helyre. Az egy éves­nél régebbi iratok több mint kilenc­ven százalékához soha többé hozzá sem nyúlunk. Az információ-fel­dolgozásnál használja a következő módszert: vegyen két nagy irat­gyűjtő kosarat, az egyikbe tegye a bejövő, a másikba a befejezett és továbbításra váró munkákat. Elérhető eredményesség Egyetlen munka legyen elöl, még­pedig a legfontosabb. Amíg el nem végezte, ne vegyen elő mást. Ne hagyja, hogy más, könnyebbnek vagy kellemesebbnek tűnő felada­tok magukra vonják a figyelmét. Ha végzett egy munkával, tegye az el­végzett munkákat gyűjtő kosárba és minél előbb adja tovább. Azután nézze meg a feljegyzéseiben, mi kö­vetkezik, és fogjon hozzá. Ezek az ötletek jójjtmutatóul szo- gálhatnak a hatékonyság elérésé­hez. A rendben tartott íróasztal szerepét sem szabad azonban el­túlozni. Keresse meg a munkájá­nak és ízlésének megfelelő stílust, de legyen őszinte önmagához. Na­gyon kevesen tudnak jól dolgozni óriási felfordulás közepén, rendet­len íróasztalon, (-dd-) KARRIER értekezletek, a látogatók és a telefonhívások nem hátráltat­ják szükségsze­rűen a munkát, ahogy eredendően a puskapor sem ártalmas elegy. Alkalmazás kérdése az egész. Miért van annyi felesleges érte­kezlet? Ha értekezletekről van szó, úgy teszünk, mintha sosem hallottuk volna azt a mondást, hogy az idő pénz. Nem vesszük figyelembe a költségeket. Vizsgáljuk meg az értekezletek népszerűségének okát. Egyes emberek annnyira szeretik hallani a hangjukat, hogy úgy ér­zik, muszáj megosztaniuk ezt az élményt másokkal is. Az égvilá­gon mindenről kifejtik a vélemé­nyüket. Ez a gyakori felesleges ér­tekezletek egyik oka. Nagyon kevesen tűrik jól a huza­mosabb ideig tartó magányos munkát. Az értekezlet gyógyír magányukra és ürügy arra, hogy összejöjjenek. Mindenki jobban járna egy házibulival, de ahhoz különleges alkalom kell, így pedig bizottsági munka ürügyén nyu­godtan összejárhatunk. Az értekezlet valódi, első számú oka a hagyomány. A rendszeresen beütemezett értekezletek az idő­rablás első helyére pályázhatnak. Az emberek általába ellenállnak a változásoknak. A hagyományok ennek köszönhetően sokszor to­vább élnek akkor is, mikor már rég eleget tettek rendeltetésüknek. Gyakran előfordul, hogy valakinek meg kell hoznia egy döntést, ezt azonban vonakodik megtenni. Ekkor összehív egy bizottságot, és kéri a résztvevők javaslatát, me­lyet aztán automatikusan el is fo­gad. így ha a döntés rossznak is bi­zonyult, személy szerint senki sem vonható felelősségre. Az egyén, aki a döntéshozatalt a bizottságra ruházta át, azonban nem vonhatja ki magát a felelősség alól, hiszen a döntésért továbbra is ő felel. A bizottságok többsége valóban je­lentőségteljes döntések meghoza­talára veszi igénybe tagjai képes­ségét. Túl gyakori azonban az olyan példa, ahol a főnök bizottsá­got alakít, hogy az hozza meg a döntéseket, majd mindent figyel­men kívül hagyva, azt tesz, amit akar, vagy ami ennél is rosszabb, ő szabja meg, hogy a bizottság mifé­lejavaslatot terjesszen elő. Hogyan lehet hasznosan értekezni? Először is írja össze az adott hely­zetben elképzelhető összes bizott­ságot és összes gyűlést. Aztán írja fel, melyiknek mi a feladata. Való­ban van mindegyiknek értelme? Érje be a lehető legkevesebb állan­dó bizottsággal. Rendszeresen vizsgálja felül minden egyes bi­zottság létjogosultságát. Minden bizottság létrehozásakor pontosan határozza meg, mi lesz a feladata és az elvégzett munka után oszlassa fel. Sohasem hívjon össze értekezle­tet, ha van más, ésszerű megol­dás. Sohase menjen olyan érte­kezletre, ahová elküldhet mást is maga helyett. A lehető legkeve­sebb résztvevő legyen jelen egy- egy megbeszélésen. Ha eldönti, hogy öszehív egy ülést, nagyon pontosan határozza meg, mit szeretne elérni az adott meg­beszélésen. Jelentse be gyűlések kezdési és befejezési időpontját, és tartsa magát ezekhez a megadott időpontokhoz. Jóval az ülés napja előtt készítsen egy napirendet, ez arra is jó, hogy a résztvevők hátté­rinformációkat szerezzenek, és a helyszínen már tényleges megbe­szélésre kerüljön sor. Készüljön fel az ülésre a mondanivalója alátá­masztásához szükséges szemlélte­tő eszközökkel,. Minden értekezleten legyen jelen egy személy, aki mindent ponto­san lejegyez. A jegyzőkönyvet küldje szét a legrövidebb időn be­lül a résztvevőknek. Minden al­kalommal készítsen listát arról, hogy mit szeretne elérni az adott értekezleten, s a végén hasonlítsa össze az eredményekkel. Ez alap­ján eldöntheti, eredményes volt-e az értekezlet. Az értekezletek eredményességét a sikertelen értekezletek kiszűré­sével lehet fokozni. Ha elfogadjuk egyes értekezletek szükségessé­gét, eredményekkel kell alátá­masztanunk létjogosultságukat, s rendszeresen ellenőriznünk kell, hogy valóban hozzájárultak-e a célok megvalósításához. (-da-) rí' LÉTMÓD A mellékletet szerkeszti Bolemant Lilla E-mail: reklama@ujszo.com , levélcím: Új Szó, Prievozská 14/A, Bratislava, tel.: 077/ 582 38 308

Next

/
Thumbnails
Contents