Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-30 / 123. szám, szerda
8 Agrárvilág - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 30. AGRÁRMORZSÁK Az agrárium romló mérlege Pozsony. Jelentősen ront az agrárium külkereskedelmi mérlegén, hogy Szlovákia a tavalyi aszály miatt gabonaimportra szorul. Januártól május 15-ig 310 ezer tonna gabonát hoztunk be, ebből a búza 142,3 ezer tonnát tett ki (átlagára 5 725 Sk volt). Árpából 6 361 koronás átlagáron 47,8 ezer tonnát, kukoricából 6439 koronás áron 117,3 ezer tonnát importáltunk. Kukoricavetőmagból 3,1 ezer tonnát im- porátltunk. A vizsgált időszakban Szlovákia 3,8 ezer tonna búzát (7 285 korona/t), 38 tonna árpát (15 316 Sk/t), 8001 kukoricát (6 931 Sk//t), valamint 2,1 ezer tonna kukorica-vetőmagot (88 829 korona/t) exportált. Az agrárium első negyedévi külkereskedelmi mérlege 6,2 milliárd koronás mínuszt ért el, ami 2,1 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbi eredményt. (SITA) Nem termesztenek burgonyát Kassa. Több mezőgazdasági vállalkozó a Kassai és az Eperjesi járásban a tavalyi tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy az idén nem termeszt burgonyát. Közéjük tartoznak a lemeši termelőknek is, akik tavaly 80 hektáron vetettek burgonyát, a termés 20-30 százalékát „hívatlan látogatók” megdézsmálták. A szaktárca adatai szerint a kassai régióban a tavalyi 340 hektárról 260 hektárra, az eperjesiben 610-ről 400 hektárra csökkent a burgonya vetésterülete. (Sme) Magyar mintafarm Moszkvában Moszkva. Magyar mintafarm épül 3,5 millió dolláros költséggel az orosz főváros által vásárolt földeken. A magyar mintafarmon húsmarhák és tejelő marhák lesznek, továbbá baromfifeldolgozó és takarmányüzem is helyet kap itt. Ilyen nagy értékű egyedi üzletkötésre jó ideje nem volt példa a magyar-orosz agrárkapcsolatokban, amelyek az 1998-as orosz pénzügyi válság után csak lassan térnek magukhoz. Az üzlet részleteit a szerződés véglegesítése után hozzák nyilvánosságra, erre várhatóan a jövő héten kerül sor. (MTI) Egyelőre több sör fogyott nálunk Pozsony. A szlovák sörgyárak az első negyedévben 870 ezer hektoliternyi sört állítottak elő, ami csaknem 10 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának termelését. Több mint 11 százalékkal nőtt a hazai gyártók exportja is, elérve a 18,6 ezer hektolitert. Tavaly 4,3 millió hektoliternyi hazai sört adtak el Szlovákiában. (SITA) Németek a Rajo tejgyárban Pozsony. A legnagyobb szlovákiai tejgyár, a pozsonyi Rajo részvényeivel nem lehet nyilvánosan üzleteim. A tejgyár részvényeivel folytatott üzletelés felfüggesztését a német Meggle cég betársu- lását követően kérte a Rajo. A német cég eddig 33,3%-ot szerzett a tejgyárban, és a nyilvános üzletelés leállításával tovább szeretné növelni részesedését. (SITA) Ötödével rosszabb agrárszaldó Budapest. Több mint 20%-kal romlott a magyar agrárium külkereskedelmi szaldója az első negyedévben 2000 hasonló időszakához képest. A külügyi tárca negatív rekordnak minősíti, hogy az agrárkivitel már csupán 6%- kal részesedik a teljes magyar exportból. Az ágazat 484 millió dolláros kivitelt bonyolított le, ami 5,3%-kal kevesebb a tavaly regisztrált eredménynél. Az agrárium külkereskedelmi egyenlege a kedvezőtlen változások ellenére is pozitív maradt. (AS) Ét Ha nem jón az eső, jön a A ZÖW VILÁGÉRT BAUER FOK A GREEN WORLD • ..RAINSTAR" hpusu csevelodobos öntözőberendezések 60 fele változatban, a TX és az E PLUS típus számítógéppel irányított * öntözökonzolok, 12 - 60 m szélesek * szeles hatósugarú sávos ..UNESTAR" es körös TERESTA5T öntözőberendezések • gázolajjal es traktormeghajtassal működő szivattyúk * gyorskapcsolasos ontözóesövek és - készülékek • a trágyáié kijuttatására alkalmas tartálykocsik es tartozékaik BAUER G.m.b.H.- szervezési egység. Podunajská 25, 825 64 Bratislava. Tet./iax: 07/4525 89 43. Mobil: 0SP3 706 643. E-mail: andras6bauer.sk VK-473 Üdítőital-gyártás Szlovákiában Szlovákiában növekszik a nem ízesített vizek fogyasztása. A vizsgált három évben csaknem negyven százalékkal csökkent az ízesített üdítők iránti kereslet. Forrás: TASR Csakis más, ésszerűbb gazdasági kritériumok állíthatják le a gazdasági érdekekből hajtott mértéktelen erdőirtást Még a fákat is kivágják, ugye? Beruházásnak áldozatul esett erdő. A brazil kormány a közelmúltban tette közzé a „környezetkímélőbb" fakitermelés tervét (Illusztrációs felvétel) Egy héttel ezelőtt a környező országokban tapasztalt mértéktelen erdőirtás és a tiszai árvizek összefüggésével foglalkoztunk. Alábbi írásunk a világ legnagyobb oxigénforrásának, a brazil esőerdők pusztítására hívja fel a figyelmet. MELECSKE ÁKOS A napokban drámai képeket tett közzé az Brazil Űrkutatási Ügynökség (INPE). Az ügynökség műholdja által készített felvételek azt mutatják, hogy 1995 óta a tavalyi évben volt a legnagyobb méretű erdőpusztítás Amazóniában, ahol a Föld esőerdeinek jelentős része található. Lerágott csont - mondhatnánk, hisz szinte minden héten hallunk valamit az esőerdőkről, és a trópusok elég távol vannak tőlünk ahhoz, hogy kézenfekvőnek tűnjön az a javaslat, hogy egyszerűen le kell állítani a fakitermelést és az erdőégetést. A dolog viszont korántsem olyan egyszerű. Az egyre erősödő nyugati felhívásom a kitermelő országok (Brazília, Bolívia, stb.) azt válaszolják, hogy egyszerűen nem engedhetik meg maguknak azt a bevételkiesést, amit az exportált faanyag biztosít, valamint mihez kezdjenek azzal a nem kevés emberrel, akik a letarolt erdőterületeken farmgazdálkodásból élnek meg. Ezek a gazdasági érdekek leszorítják a porondról a hosszab távú érdekeket, amelyekben viszont már az egész emberiség érdekelt. Ismert tény, hogy az esőerdők a legnagyobb oxigéntermelők a bolygón, ezáltal a klímát is védik a felmelegedéstől. Valamint rendkívül gazdag állat- és növényfajnak adnak otthont, melyek növekvő kiirtásával az ember a saját biológiai egzisztenciáját ássa alá. Minél gazdagabb és változatosabb egy eko- szisztéma, annál nagyobb lehetősége van a túlélésre. Minél több faj létezik, annál nagyobb az élet stabilitása. Van itt egy másik dolog is: minden mezőgazdasági növénynek megvannak a maga vadon növő rokonai, elődei. A gabona, a rizs és a többi haszonnövény (mely az emberiség élelmezésének a 60 százalékát fedezi) életképessége nagyban függ az „ősök” genetikai változékonyságától (ellenálló képesség a különböző betegségek és fertőzések ellen). Egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdasági érdekekből hajtott erdőirtást csakis más, ésszerűbb gazdasági érdekek állíthatják le, foghatják vissza. A brazil kormány a közelmúltban tette közzé a terveit, melyek „környezetkímélőbb” fakitermelést írnak elő. A program számol a fakitermelőknek nyújtott adókedvezmények és juttatások megszüntetésével, valamint különböző törvények módosításával és meghozatalával. Ma a fakitermeléshez az Ibama állami környezetvédelmi szerv adja ki az engedélyeket. Mivel azonban (a többi brazil állami szervekhez hasonlóan), az Ibamában is elbutjánzott a korrupció és a bürokrácia, a hivatal munkája nem éppen a környezetvédelmet szolgálja. Voltak olyan esetek, hogy egyes ama- zoni régiókban az Ibama nagyobb szigort tanúsított, máshol meg nem. Az itt működő kitermelő cégek így hátrányosabb helyzetbe kerültek, mint máshol. Nagy akadályt jelent az is, hogy a brazil közföldek nyüvántartása nagyon hézagos, a múltban bárki könnyen hozzájuthatott erdőterülethez, kihasználva a hivatalok lanyha éberségét. Nyugati javaslatok alapján egypár fakitermelő cég más fakivágási módszert alkalmazott. A bitorolt erdőterületet 30 nagy parcellára osztották fel, ahol minden évben csak egy parcellából vágnak fát, a többihez nem nyúlnak. Az erdőnek körülbelül 30 évre van ugyanis szüksége, hogy regenerálódjon. Sokan nagy reményeket fűznek ehhez a módszerhez, és a cégek számára is előnyös, mert a kitermelési költségek 20 százalékkal alacsonyabbak a hagyományosoktól. Sőt, nyugaton ezt a faanyagot drágábban tudták eladni, mert az ottani felvásárlók szívesen vettek „erdőkímélőbb” fát. Ez a marketingfogás is hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több kitermelő változtassa meg a módszereit, és így a brazil esőerdők megmenekülhetnek a teljes pusztulástól. A dolog még biztatóbbnak látszik, ha figyelembe vesszük egyes brazil szakértők megállapítását: ha minden vállalat ilyen fakitermelést folytatna, az erdők összterületének 20 százaléka fedezné a szükséges faanyagot, az erdők 80 százalékát pedig védetté lehet nyilvánítani. Vállalkoznak a mezőgazdászok. A mikulási Agrocontaktban hamarosan kipróbálják a GPS rendszerű talajművelést Sokba kerül, de a befektetés megtérül ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Szlovákiában elsőként a mikulási Agrocontakt Rt.-ben próbálják ki a főként a fejlett nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező országokban, így Kanadában, Hollandiában és az Egyesült Államokban használt műholdas navigációs rendszeren, a GPS-en alapuló talajművelést és növényvédelmet. Az Érsekújvár melletti kisközségben vállalkozásbarát agrármenedzserek kerültek az 1997-től részvénytársaságként működő egykori állami gazdaság élére. A nagyüzemi gazdálkodás mellett tették le a voksot, ugyanakkor ügyeltek arra, hogy bevezessék a progresszív technológiákat. Mára az Agrocontakt tőkeerős mintagazdasággá nőtte ki magát, amely képes más, csőd szélére került mezőgazdasági vállalatok átvételére, talpra állítására. így került az rt.-hez a jászói szarvasmarhatelep, a zsitvabese- nyői, valamint sajólénártfalvi (Rimaszombatijárás) szövetkezet. Ahhoz, hogy a mikulášiak bevezethessék a GPS-rendszert, előbb fel kellett térképezniük az egyes parcellákat, a termőföld ásványianyagtartalmát, tápanyagigényét. „Ma Csak a parcellák talajtérképének elkészítése 1,3 millió koronába került. már négyzetméter pontosssággal meg tudjuk határozni a talaj kémhatását, vagy azt, hogy a kiegyensúlyozottabb termelés elérése érdekében hol kell több meszet, foszfort vagy nitrogént alkalmazni” - nyilatkozta lapunknak Marián Záhumenský, a cég vezetője. Csak a talajfeltérképezés 1,3 millió koronába került (a költségek egy részére állami támogatást kaptak), viszont most már munkába lehet állítani a műholdas navigációs rendszerrel felszerelt kombájnt, amely négyzetméternyi pontossággal továbbítja a központi számítógépbe, hogy az egyes parcellákon beiül hol milyen termést értek el. Ha a mikulášiak tervei valóra válnak, a kombájnt már idén bevetik. Nem lenne teljes a pontos talajművelés egy olyan számítógép által vezérelt permetezőberendezés nélkül, amely a központból kapott adatok alapján maga adagolja a földnek vagy a növényeknek az optimális tápanyagmennyiséget, a gombaölő- vagy növényvédőszereket. A kombájn GPS-felsze- relése 800 ezer koronás többletkiadást jelentett, a permetezőgép 500 ezer koronás beruházást igényel, ám a költségek Záhumenský közlése szerint gyorsan megtérülnek. „A GPS-rendszer előnye nem csak a nagyobb terméshozamok elérésének lehetőségében rejlik” - hangoztatta. „Kíméli a környezetet is, hiszen tápanyagpótlás, vegyszerezés csak ott és olyan mértékben történik, ahol és ahogy az tényleg szükséges. A gyomirtók, növényvédőszerek, műtrágyák mai árai mellett ez komoly megtakarítást jelenthet.” Az Agrocontakt Rt. tavaly 5,2 millió koronás nyereséget ért el. Jelenleg 700 tehenes állományukat 2000 darabra akarják bővíteni, terveik szerint az idén 16 millió liter tejet szállítanak az érsekújvári tejfeldolgozóba. Nagyüzemileg akarják termeszteni a szóját is, ennek beindítására 2,5 millió koronát fordítottak, (gyor) Szakértői becslések szerint hosszabb távon világszerte ugrásszerűen bővülhet a minőségi borok iránti kereslet Sörről borra váltanak A világ vezető bortermelői Régió Százalékos piaci részesedés ‘Franciaország 23 Olaszország 22 Spanyolország 14 Argentína és Chile 8 USA 8 Ausztrália és Új-Zéland 3 Dél-Afrika 2 Jelmagyarázat: * - 1999. évi adat (Forrás: Financial Times) ÖSSZEFOGLALÓ London. A sör- és a rövidital piacok telítődése miatt egyre inkább a bor jut fontos szerephez a vüág vezető italgyártóinak fejlesztési stratégiájában. A bor világtermelése már hosszú ideje csökken, és még így is mintegy 20 százalékkal meghaladja az összességében stagnáló fogyasztást, visszafogva az árakat. Ám a piaci kilátások távolról sem ilyen borúsak - úja a Vüággazdaság a Reuters elemzéseire hivatkozva. A jelentés szerint a minőségi borok iránti kereslet más prémium kategóriás szeszes italokénál (beleértve a söröket) jóval gyorsabban, mintegy évi 8-10 százalékkal nőhet. Mindenekelőtt Nagy-Britanniában és az USA-ban erősödhet tovább a fogyasztás, amiből elsősorban az újvilágbeli bortermelők profitálhatnak. A nagy italcégek arra törekszenek, hogy minél olcsóbban és minél nagyobb mennyiségben termeltessenek a változó fogyasztói ízlésnek megfelelő, márkázásra alkalmas minőségi borokat. Erre pedig Európán kívül főleg Ausztráliában, Chilében, Dél-Afrikában, Kaliforniában és Új-Zélandon kínálkozik kedvező terep. A fejlesztési stratégiájukban a bor felé forduló italmultik (például Diageo, Allied Domecq, lion Nathan, Pernod Richard) ezért ezekben a régiókban keresnek befektetési, illetve akvizíciós lehetőségeket. Érdeklődésük erősödését jelzi többek között, hogy az átvételre esélyes három legnagyobb ausztrál borászati csoport részvényei megdrágultak az utóbbi időben. Ez utóbbiak közé tartozik a Foster’s Brewing Group, amely maga is teijeszkedik. Egy USA-beli cég bekebelezésével tavaly megkétszerezte a borágazatát, és ezért nevéből várhatóan még ebben a hónapban törli a serfőzésre utaló Brewing szót. A világ bortermelésében változatlanul a hagyományos nagy európai termelők - Franciaország, Olaszország, valamint Spanyolország - uralják a három dobogós helyet. A trió összkínálata azonban szűkült az utóbbi húsz évben, miközben a tengerentúlon, mindenekelőtt Ausztráliában gyorsan szaporodtak a borszőlőültetvények. A jövőben folytatódhat a francia és olasz termelés csökkenése, míg a legnagyobb bővülés Dél-Afrikában és Chilében várható.
