Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-30 / 123. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 30. TÉMA: AZ AGYELSZÍVÁS 9 Agyelszívással próbálják fönntartani gazdasági, technológiai előnyüket a gazdag országok, régiók Csehországban vállal munkát a legtöbb szlovákiai Menekülünk a szegénység elől Illusztrációs felvétel Agyelszívás - ez a fogalom új értelmet kapott az informa­tikai forradalomban. Eddig a „brain drain” a kutatói, or­vosi szakmákra összponto­sult, ma már az informatiku­sok elcsábítása van napiren­den. Ez súlyosan visszavet­het egy-egy régiót, és még magasabbra emelhet egy másikat. Persze a valóság nem ilyen, nem fekete-fehér. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ma az „új gazdaság” legégetőbb gondja az informatikusok hiánya. Ez már egész ágazatokat - sőt or­szágokat - fenyeget azzal, hogy le­maradnak a nemzetközi verseny­ben. Alapvetően két gyors megol­dás kínálkozik: a szakértők im­portja vagy (leány)vállalat alapítá­sa olyan helyen, ahol még akad fö­lösleges „agykapacitás”. Hosszabb távon csak az országon belüli in­formatikusképzés jelenthet kiutat, ez azonban időigényes. A gazdag régiók tehát igyekeznek kihasznál­ni csábító erejüket, és agyelszívás­sal próbálják fönntartani gazdasá­gi, technológiai előnyüket. Az Egyesült Államokban száz ipari informatikus mellé további 15 szakembert kellene fölvenni. Ma­ga az informatikai ágazat küzd a legnagyobb hiánnyal, főként a szoftverek és az adatfeldolgozás terén. De hosszabb távon is gon­dokkal kell számolni: az ágazati szövetség (ITAA) szerint ebben az évtizedben további egymillió szak­emberre lesz szüksége az Egyesült Államoknak, főként szoftverfej­lesztőkre és rendszerelemzőkre, informatikai tanácsadókra és pro­jektmenedzserekre. A zöld kártya, hivatalos nevén a Hl-B vízum három éve még csak 65 ezer szakembernek biztosított munkavállalási lehetőséget, de ezt a keretet 1999-ben és tavaly is öt- ven-ötvenezerrel bővítették. Ugyanakkor az USA saját munka­erőpiacának védelmében szigorí­tották a feltételeket. A munkaadók szervezetei azt szeretnék elérni, hogy jelentősen nőjön a keret­szám, mert 850 ezer fős hiányra számítanak. Mások viszont úgy látják, ez rossz döntés volna, hi­szen jelentősek a tartalékok még odahaza is. A készen és olcsón - akár harminc százalékkal alacsonyabb bérért ­megkapott munkaerő túlontúl megkönnyíti a vállalatok dolgát: az agyimport ellenzői szerint már­is nehezebben alkalmazzák az idő­sebb amerikai IT-szakértőket. Emellett a cégeknek kevésbé áll majd érdekükben, hogy átképzés­sel vagy a nők mozgósításával bő­vítsék a szakemberek körét. Jó len­ne ugyan, ha minél több lány vá­lasztaná ezt a pályát, de hiányzik a motiváció, és nincs elegendő női példakép. Hiába kétszereződött meg a nők által vezetett vállalko­zások száma (az amerikai gazda­ság elmúlt nyolc éve során), a férfak túlsúlya éppen az IT felleg­várában, Silicon Valley-ben a leg­erősebb. A kulcsszó a finanszíro­zás: a bankok és a kockázati befek­tetők szinte csak férfiakkal állnak szóba. India a második helyen áll az Egyesült Államok mögött az infor­matikusok számát tekintve. „Öt­venmillió van belőlük, kölcsön tu­dunk adni néhányat” - mondta az indiai pénzügyminiszter, utalva a német igényre. De nemcsak Né­metország, hanem Japán, Svédor­szág, Amerika, sőt Törökország is szeretné kölcsönkérni a képzett koponyákat. A következő fél évtizedben akkora lesz a hazai munkaerőpiac, hogy a jelenlegi informatikusok tízszere­sét is fel tudja venni - vélekedett a Nasscom igazgatója (ez a Nemzeti Szoftver- és Szolgáltató Társasá­gok Egyesülete Indiában). A vár­ható munkaerőigény felmérésével nemrég éppen a Nasscom bízta meg a McKinsey intézetet. A jelen­tés szerint máris hetvenezer fős hi­ánnyal küzd a szubkontinens IT- gazdasága. Idén és jövőre is a vég­zősök dupláját tudnák fölvenni. 2008-ig hétmillió új munkahelyet akarnak teremteni az információ­Az informatikai ágazat küzd a legna­gyobb hiánnyal. technológia fejlesztésével, és az el­képzelés az, hogy a jelenlegi 5-6 milliárd dollár helyett addigra már 50 milliárdos exportja lesz India szoft- és hardveriparának. Németország egyébként nem túl vonzó a szubkontinens informati­kusai számára, és a sokat emlege­tett idegengyűlölet csak az egyik negatívum. Ennél többet nyom a latban, hogy kevesebb adó és majdnem dupla fizetés várja az Amerikába induló indiaiakat. A német zöldkártyaprogram - a sok belpolitikai támadás és pesszimis­ta jóslat dacára - valószínűleg mégsem bizonyul kudarcnak. Ha­bár Azim Premji - aki az indiai szoftveriparban akkora név, mint Bill Gates az Újvilágban - bírálta a német munkavállalási engedé­lyekkel járó bürokratizmust. Nincstelenül, a világ műszaki-tu­dományos közéletétől elvágva ten­gődik Fekete-Afrikában a profesz- szorok és diákok java része. Kom­puterből, internetcsatlakozásból egyetlen német tartományban is jóval több akad, mint az egész kontinensen. így nem is az infor­matikusok hiánya a legnyomasz­tóbb, hanem a felsőfokú képzés és a kutatás általános mizériája. Az ENSZ adatai szerint Afrikának a Szaharától délre fekvő területén összesen húszezer tudományos szakember él, ami mindössze 0,36 százaléka a világ tudósainak. En­nél még a világkereskedelmi része­sedés is biztatóbb, amelyből két százalék jut a fekete kontinensre. A fejlett országok igyekeznék ki­használni az elszívó hatást, és az afrikai egyetemeken közvetlenül is toboroznak jó képességű szakem­bereket. Az otthon maradtak közt mégis akad számos tehetség, aki hazaszeretetből vállalja a szegé­nyes körülményeket. Elsősorban a művelt, egyetemet végzett városi fiatalok számára jelent pozitív jövőképet a kivándorlás Európa vonzóbb ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiának szüksége van a főisko­lát, egyetemet végzett fiatalokra - ismételgetik gyakran a politikusok. Kortesbeszédeikben a jövő záloga­ként említik őket, ám munkához csak nehezen jutnak, és ha mégis, akkor megalázóan alacsony bére­kért dolgoztatják őket. Aki akar egy életen át autóra, házra, tisztességes megélhetésre spórolni, külföldön keres munkát. Sok fiatal megelégel­te a politikusok örökös ígérgetését, így ahelyett, hogy a szebb jövőre várnának, saját kezükbe veszik sor­suk alakítását, és olyan országban próbálnak érvényesülni, ahol meg­becsülik tudásukat és munkájukat. Hogy hányán is keresnek megélhe­tést külföldön, arról pontos adatok nincsenek. A választ keresve általá­ban az egyik hivatal a másikra mu­togat. A sztatisztikai hivatal is csak arról ad tájékoztatást, hányán is hagyták el az országot az elmúlt években. Adataik szerint a kiván- dorók száma évről évre nő. Míg 1994-ben 154-en vándoroltak ki, ta­valyra már csaknem 800-an. Ezek azonban csak a hivatalos számok, egyes elemzések szerint az elmúlt tíz évben több mint 10 ezren hagy­ták el az országot. Többségük egye­temet vagy szakiskolát végzett fiatal, akik legalább egy világnyelvet be­szélnek. A legtöbben valamelyik eu­rópai országot választják. 1999-ben 517-en vándoroltak ki az európai or­szágok valamelyikébe. Közülük a legtöbben, 208-an Csehországot vá­lasztották. Ez utóbbi érthető, hiszen a nyelvtudás mellett, a csehek a szlo­vák iskolai végzettséget is elismerik. Csehországot a német nyelvű orszá­gok, Németország (127), Ausztria (67) és Svájc (26) követik. Nagy-Bri- tanniába hivatalosan 20-an költöz­tek ki. Az Egyesült Államokat és Ka­nadát 74-en választották. Több ország megszabja, hány embert fogad be Kivándorolni nehéz ÚJ SZ^SSZEFOGLALÓ Törvényeink szerint a szlovák állam­polgárok bármikor, bárhová kiutaz­hatnak anélkül, hogy az állami szer­vek bármilyen kérdéseket tennének fel kiutazásukkal kapcsolatban. Ha hosszabb időre hagyjuk el az orszá­got, akkor is csak két törvényben elő­írt kötelességünk van. Ki kell jelent­keznünk az állandó lakóhelyünkről és le kell adnunk a személyi igazol­ványunkat. Kérdéses az említett „hosszabb időre való kiutazás” fo­galma, hiszen nem határozzák meg pontosan. Általában azonban olyan kiutazást értenek alatta, amely fél évnél tovább tart. Kivándorolni nem könnyű. A vasfüggöny leomlása után Szlovákiát demokratikus or­szágként ismerik el, a politikai okok­kal magyarázott kivándorlás így szinte teljesen lehetetlen. A fejlett or­szágok ugyanakkor szigorúan meg­szabják, hányán vándorolhatnak be évente. Az Egyesült Államok és Ka­nada esetében a kivándoriónkak ki- vándorlási vízumra van szükségük. Kis szerencsével megszerezhetjük a zöldkártyát is, ami lehetővé teszi, hogy munkát vállaljunk, és később akár le is telepedjünk. Amerika, az ígéret földje Agyelszívás szlovák módra A kivándorlás a szakemberek 10 százalékát érinti Csehország sem elég jó ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia lakosságának 13 százalé­ka a jobb megélhetés reményében hajlandó lenne elhagyni az orszá­got - derült ki Focus közvélemény­kutató intézet egyik felméréséből, amelyben a szlovákiai kivándorlás okaira keresték a választ. A kiván­dorlást fontolgatók háromnegyede egyáltalán nem örül annak, hogy Szlovákia a szülőhazája, és ha sza­bad választása lett volna, akkor ma egy másik, lehetőleg gazdagabb or­szágban élne. A megkérdezettek háromnegyede azonban nem is töpreng azon, hogy elhagyja Szlo­vákiát, sőt 64 százalékuk kifejezet­ten örül, hogy ez az ország a szülő­hazája. A férfiak és nők hasonlóan gondol­kodna, éreznek. Míg a férfiak 15 százaléka lenne hajlandó elhagyni az országot, a nőknél ez az arány 12 százalékos. Jelentősebb eltérések tapasztalhatók azonban az iskolai végzettséget vizsgálva. Míg az álta­lános iskolát végzettek 11 százaléka mutat hajlandóságot a kivándorlás­ra, a középiskolai végzettségűeknél ez 19, a főiskolát végzetteknél pe­dig 16 százalék. Az iskolai végzettséggel szorosan összefügg a gazdasági tevékenység is. Ez arról tanúskodik, hogy a po­tenciális kivándorlók három cso­portba oszthatók. Az elsőbe a szelle­mi munkát végzők tartoznak: a szakemberek, a diákok. A második csoportba a vállalkozók, a harma­dikba pedig az inaktív csoportok, vagyis a munkanélküliek és a ház­tartásbeliek tartoznak. Az említett csoportokból minden ötödik sze­mély gondolt már kivándorlásra, ki­vételt a diákok képeznek, közülük minden harmadik elhagyná az or­szágot. Érdekes eredményt hoz a kivándor­lók nemzetiség szerinti összehason­lítása. Míg a szlovák nemzetiségűek 14 százaléka haljandó lenne esetleg kivándorolni, a magyarok etében ez csak 8 százalék tenné meg. Ez való­színűleg összefügg azzal is, hogy a nagyobb városokban erősebb a ki- vándorlási vágy, mint a vidéki tele­püléseken. Különös helyzetben van a keleti régió. Onnan, mint a múlt­ban ma is többen vándorolnak ki. Nem elhanyagolható a lakosság szociális helyzete sem. Míg a háza­sok 12 százaléka gondolja úgy, hogy képes lenne elhagyni az or­szágot, a családi kötelezettségek nélkülieknél ez már 23 százalék. A legmarkánsabbak mégis a generá­ciós különbségek. A18-30 év közöt­ti korosztály negyede gondolt már arra, hogy elhagyja az országot, a 31-50 éveseknél ez az arány már csak 13 százalék. A legkevésbé az 50 év fölöttiek lennének hajlandók elhagyni hazájukat, mindössze 7 százalékuk lenne képes feladni az otthon biztonságát. Összefoglalás­ként tehát elmondható, hogy a ki­vándorlás elsősorban a művelt vá­rosi fiatalok számára jelent pozitív jövőképet. Hogy miért épp köztük a legna­gyobb a kivándorlási hajlam? Az okokat ők maguk is többféleképpen magyarázzák. Több mint 70 száza­lékuk például nincs megelégedve a gazdaság teljesítményével, 50 szá­zalékuk pedig a politikai állapoto­kat kifogásolja. Kritikájuk ellenére 65 százalékukat a politika nem na­gyon érdekli, és csaknem ugyan- ennyien nyilatkoztak úgy, hogy nem eléggé értik, mi is történik a politikai életben. Nagy többségük hiszi azt, hogy képtelenek változ­tam az ország politikáján, így nem csoda, ha más országban keresik boldogulásukat. A lakosság nagy része szerint a fia­tal szakemberek elvándorlása je­lentős veszteséget jelent az ország­nak. A megkérdezettek több mint 60 százaléka gondolja azt, hogy egyre több fiatal dönt a végleges ki­vándorlás mellett. Ugyanakkor iga­zat is adnak nekik, hiszen mintegy 70 százalékuk szerint az egyetemet végzett fiataloknak nincs jövőjük Szlovákiában. ÖSSZEFOGLALÓ Az agyelszívás szinte az összes volt kelet-európai ország számára prob­lémát jelent. A kezdeti lassúbb el­vándorlás után Csehországban is egyre nő a külföldön munkát válla­lók száma. Egyes elemzések szerint a kivándorlás a szakemberek 10%-át érinti. Az agyelszívás azonban nem minden esetben jelent kivándoriást. A szakemberek Csehországon belül ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tavaly a prágai Károly Egyetem or­vosi karára felvett elsősöknek csak­nem a fele szlovákiai volt, míg a brürrni orvosi karon az elsősök egy- harmada szlovák. Elsősorban a jobb technikai feltételek és az egyetemek jó hírneve vonza a csehországi egye­temekre a diákokat - állítják a szlo­vák főiskolai tanárok. A szakembe­rek szerint ugyanis még ha a hazai is tömegesen hagyják el az állami kutatóintézeteket, s a jobban fizető magánszektorban vállalnak mun­kát. A helyzet ugyanakkor még nem olyan katasztrofális, mint például Lengyelországban és Romániában, ahonnan a csúcsszakemberek 40- 50%-a igyekszik külföldön munkát találni. A helyzet azonban lényege­sen romolhat, főként azután, hogy több nyugati ország is jelezte, égető szüksége van a jó szakemberekre. tanárok össze is hasonlíthatók a kül­földiekkel, a műszaki háttér minden­képp magasabb szinten van a szom­széd országban, mint nálunk. A szak­emberek egyetértenek abban, ha EU- hoz való csatlakozásunk után a hazai diákokat szeretnénk megtartani a szlovákiai egyetemeken, akkor min­denképp szükség lesz a főiskolák re­formjára. Ellenkező esetben a szlo­vák egyetemek elveszthetik a diáko­kért folytatott konkurenciaharcot. Az oldalt ítra és összeálftotta: Molnár Iván A brürrni orvosi karon az elsősök egyharmada szlovák Elszippantott diákok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents