Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-24 / 118. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 24. TÉMA: A NYITRAI MAGYAR KAR Az ígéretek szerint május végéig megszületik az akadémiai tanács döntése, utána kezdődhet a kemény munka Karalapítási teleregény Ne adjuk fel a harcot a magyar karért (M. Nagy László felvétele) Egy évvel a magyar szekció létrejötte és néhány hónappal a magyar pedagógusképzést támogató kormányhatározat megszavazása után úgy tűnik, véget ér a karalapítási teleregény, és a Konstantin Filozófus Egyetem vezetőinek színt kell vallaniuk: akarják a magyar kart vagy sem. VRABEC MÁRIA Hosszú ideig dolgoztak a kisebbségi pedagógusképzést intézményesítő statútumon, újabb hónapokba telt, amíg létrejöttek és dolgozni kezdtek a szekciók tanácsai. Ezzel szép csendben el is felejtették volna a dolgot, ha nincs az a bizonyos tízmilliós ajánlat, amely a kar ellenzőit éppúgy meglepte, mint a támogatóit. Míg az előbbiek azzal érveltek, hogy nem adottak a szakmai feltételek, az utóbbiak mintha maguk sem hitték volna, megalakulhat a kar, ezért nem is törték magukat reális és megvalósítható koncepciók kidolgozásán. Közben EBESZ-biztosok, nagykövetek, miniszterek és államtitkárok adták egymásnak a kiliricset a rektornál, aki valamennyiüknek csak annyit mondott: „egy leendő nemzetiségi kar hosszú távú felkészülés tárgya, tehát a közeljövőben és főképp politikai nyomásra semmiképp nem jöhet létre”. A magyar nemzetiségű egyetemi oktatók zöme viszont kitartott amellett, hogy a szekciókat csupán átmeneti megoldásnak tekinti. Ezért csakis az önálló kar létrejöttében látnák a magyar pedagógus- képzés jövőjét. Az anyagi támogatásról rendelkező kormányhatározat után már kevésnek bizonyultak az elvi állásfoglalások. Sürgősen szükség lett volna a leendő kar teljes felépítésének tervezetére és a feltételek vázlatára, ám ezek nem készültek el. Pontosabban, születtek ugyan különféle javaslatok, de ezekben az érintettek sem tudtak megegyezni. 2001 februárját írták már, amikor a magyar kar létrehozását támogató pedagógusok megállapodtak, közösen dolgozzák ki az akkreditá- ciós bizottságnak benyújtandó szakmai tervezetet, és összeállítják a tantárgyak színvonalát szavatoló oktatók névsorát, akik ádépnének a leendő karra. Amíg folyt a munka, az egyetem vezetősége is várt. Azért is, mert a tervezett magyar kar ellen országos aláírásgyűjtés kezdődött, és alig múlt el hét anélkül, hogy Nyitrán ne szerveztek volna ellene tüntetést. Ismét eltelt két hónap, mialatt az akadémiai tanács nem tárgyalt a magyar pedagógusképzést támogató kormány- határozatról. Már-már úgy tűnt, a nyári szünetig sikerül elodázni az állásfoglalást, egy évvel a választások előtt pedig a kormánykoalíció sem fogja feszegetni a témát. Mégsem így történt. Az elmúlt hetekben egyszerre két karalapítási tervezetet is benyújtottak a rektornak: az egyik a minden nemzetiségre kiteijedő Mačura-féle javaslat, a másik a magyar szakemberek áltak kidolgozott akkredi- ációs anyag. Ez a dokumentum csupán hat tanszékkel számol. Időközben kiderült, hogy a felkért egyetemi oktatók egy része nem szívesen adná a nevét a magyar karhoz, elvégre ki tudja, mi lesz a következő választások után. Az ígéretek szerint május végéig megszületik az akadémiai tanács döntése, utána pedig kezdődhet a kemény munka. VILLÁMINTERJÚ Szigeti Lászlóval, az oktatási minisztérium államtitkárával Mi áll abban a 130 oldalas dokumentumban, amelyet a múlt héten a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektorának küldött? Ez a dokumentum azt tárgyalja, hogyan kellene kinéznie annak a karnak, amelyet majd’ egy évtizede hangsúlyozunk. Bevezetőjében nemzetközi dokumentumokra hivatozva indokolja a magyar kar létjogosultságát, elemzi a szlovákiai magyar pedagógus- képzés elmúlt évtizedeit, meghatározza a kar elhelyezkedését az egyetemi renszerben, elemzi perspektíváit, azt, hogy milyen feladatokat kellene ellátnia, de kimutatja a hallgatók, pedagógusok számának negatív változását, illetve ennek okait. Az elképzelések szerint az önálló magyar karon hat tanszék működne: matematika, fizika, biológia, magyar nyelv és irodalom, pedagógia-pszichológia, történelem-társadalomfilozófia. Ki készítette ezt az elemzést? A dokumentum függeden szakembergárda munkája, olyan embereké, akik az utóbbi évtizedben a felsőoktatásban tevékenykedtek, de a nyitrai egyetem magyar szekciójának oktatói. Más pedagógusok is részt vettek elkészítésében. Mi lesz a sorsa a tanulmánynak? Azt vátjuk, hogy az egyetem foglalkozzon vele, mondjon véleményt róla, és tárgyalási kiindulópontként szolgáljon a magyar kar létrehozásakor. Miért csak most készült ilyen tervezet? Nem lett volna kívánatosabb hónapokkal korábban lefektetni ezeket az alapelveket? A kar létrehozásáról szóló kormányhatározat teljesítése az egyetem feladata. Mi három hónapot váltunk, hogy a nyitrai Konstanin Filozófus Egyetem tervezete eljusson a kormány akkreditációs tanácsához. Ez máig nem történt meg, így lépnünk kellett. Mivel az egyetem nem dolgozta ki a saját dokumentumát, mi segítettünk az egyetemnek. Mi lesz a következő lépés? A karral kapcsolatos változások, sajnos nem pillanatokban mérhetők, a dokumentumot átadtuk, nem tudom, mi történik vele, várjuk a reagálásokat. Szorgalmazzuk, hogy az oktatási minisztérium a legfelsőbb politikai szinten foglalkozzon ezzel a megoldatlan kérdéssel. Tehát személyesen Milan Ftáčnik miniszternek kell foglalkoznia a kar ügyével. Ezt nem én mondtam, (jéel) Bauer Győző akadémikus, vegyész professzor optimista Talán még csoda is történhet Nyitrán ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „A budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem komáromi kihelyezett kara nem alternatívája a tervezett nyitrai magyar karnak. Itt nem lesz pedagógusképzés, tehát a komáromi nem helyettesítheti a magyar pedagógusképző kart” - nyilatkozta lapunknak Bauer Győző akadémikus, vegyész professzor. A nyitrai karról folyó megrekedt tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta: létrehozását nem lehet kényszeríteni. A törvény szerint kizárólag a rektoron és az egyetem vezetésén múlik minden. Ha Végig kell gondolni a lehetőségeket, melyeket a politika is befolyásolhat. Nyitra elutasítja az ilyen kar létrehozását, végig kell gondolni a további lehetőségeket, melyeket a szlovákiai politikai történések is befolyásolnak. „Amíg szlovákiai állampolgárként mi is adófizetők vagyunk ebben az országban, arra kell törekednünk, hogy nálunk is állami költségvetésből legyen pedagógusképzés, ne kelljen a diáknak tandíjat fizetnie, és ne kényszerüljünk arra, hogy Magyarországra támaszkodjunk. Nagyon sok ajtón kell még kopogtatni.” Ha egy magyar egyetem kihelyezett kara vállalná a szlovákiai magyar pedagógusképzést, Szlovákia ismét kibújna e felelősség alól - vélte Bauer Győző. „Ha Nyitra helyhiányra hivatkozva utasítaná el a kar kialakítását, elképzelhetőnek tartom, hogy a magyar kar kihelyezett fakultásként Komáromban lenne. Nyitra beleegyezése nélkül azonban ezt nem lehet megvalósítani. A nyitraiaknak is előnyösebb, ha a kar ott marad. Kezdettől úgynevezett áttanítás folyna, azaz a magyar karon oktatók más karokon is tanítanának, és ha a magyar kar oktatói hirtelen Komáromba mennének, az Nyitrának is gondot okozna. Ezek már részkérdések, előbb a kar létrehozásáról kell dönteni.” Ha Nyitra nemet mond, következnek más egyetemek, ám Bauer Győző csak Komáromban, kihelyezett karként tudja elképzelni a magyar fakultást. „A pozsonyi Komenský Egyetemen már ismertettem ezt a lehetőséget is, nem rajongtak az ötletért. Talán még a besztercebányai pedagógusképző egyetem jöhet szóba. Ha Nyitra nemet mond, ezekhez az intézményekhez fordulunk.” Bauer Győző optimista, meggyőződése szerint lesz önálló pedagógiai karunk, de leghamarabb három év múlva. „Úgy érzem, Nyitra most megpróbálja elodázni a dolgot. Természetesen csoda is történhet.” (sza) ft __________' „H a Nyitra nemet mond, más intézményekhez fordulunk." KRONOLÓGIA A szlovákiai magyar pedagógusképzés intézményesítésére irányuló törekvések már 1991-re tehetők, de a nyitrai egyetem - akkor még csak pedagógiai kar - vezetése Peter Liba rektorral az élen azt vallotta, hogy a már meglevő feltételek is átlagon felülinek mondhatók, és az egyetem magyar oktatói sem tudtak megegyezni arról, hogy pontosan mit is követeljenek. 1993: Az EBESZ kisebbségi főbiztosának gyakori látogatásainak eredményeként létrejött a Nemzeti és Kisebbségi Kultúrák Intézete, amely a valóságban sosem működött. 1996: Az államnyelvről szóló törvényre hivatkozva Peter Liba számos magyarul is hallgatható szakot megszüntetett, és elrendelte, hogy a szakvizsgák és az államvizsgák csakis szlovák nyelven tehetők le. 1999. március 1.: Az egyetem rektorának posztjára Dániel Kluvanecot választják meg, aki fontos feladatai között említi azt, hogy a magyar pedagógusképzést jogi alapokra helyezi. 1999. július 2.: Az új rektor a kisebbségi pedagóogusképzésért felelős rektorhelyettesi posztra Kmeť Tibort nevezi ki. 1999. augusztusa: Létrejön a rektor kisebbségi pedagógusképzésben illetékes tanácsadó testületé, amely októberben javaslatot tesz, hogy az egyes karokon nemzetiségi tagozatok jöjjenek létre és működésükért a dékánhelyettes feleljen. 1999. november 10.: Megalakul az egyetem új, 29 tagú akadémiai tanácsa, a magyar közösséget két pedagógus, Gál Tibor és Stoffa Veronika, valamint egy diák, Zupkó Tamás képviseli. 1999. november 26.: Boros Miklós, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete látogatást tesz a rektornál, és biztosítja affelől, hogy Magyarország kész anyagilag is támogatni a leendő magyar kart. 1999. november 29.: Az akadémiai tanács elnököt választ Viliam Obert személyében, a négytagú elnökségbe bekerül Gál Tibor is. 1999. december 17.: Az akadémiai tanács jóváhagyja az egyetem statútumát, amely tartalmazza a kisebbségi pedagógusképzésre vonatkozó kötelezettségvállalást és a nemzetiségi szekciók létrehozásáról szóló kitételt. 2000. februárja: Az új statútumot bejegyzik az oktatási minisztériumban, a végső megszövegezés szerint a Konstantin Filozófus Egyetem a nemzetiségi szekciók keretén belül részt vállal a magyar, német és roma pedagógusképzésből. 2000. március 15.: Létrejönnek a nemzetiségi szekciók tanácsai, melyek hatáskörük szerint javaslatot tehetnek az egyes szakok nyitására, a felvehető diákok számára, a külföldi tanulmányutakra és a célirányos összegek elosztására vonatkozóan. A magyar oktatók keveslik a kompetenciákat, önálló döntési jogkört szeremének. 2000. május 25.: Megalakul a magyar szekció egyetemi tanácsa László Béla elnökkel az élen, az egyes karokat két-két pedagógus és egy diák képviseli. Az elnök szerint legfontosabb feladatuk a karalapítás feltételeinek kidolgozása. 2000. június 9.: A rektornál látogatást tesz Bugár Béla és Szigeti László, mindketten hangsúlyozzák, hogy a szekciókat csak átmeneti megoldásnak tekintik, mert hatáskörük nem felel meg a kormányprogram nemzetiségi pedagógusképzésről szóló részének. 2000. november 15.: A rektornál látogatást tesz Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, és ismételten arról biztosítja, hogy Magyarország mindennemű támogatást megad a magyar kar létrehozásához. Dániel Kluvanec ezúttal is leszögezi, hogy a karalapításhoz hiányzik a szakmai háttér ezért a kérdés nem lehet politikai alkuk tárgya. 2001. január 17.: A kormány határozatot hoz arról, hogy a magyar pedagógusképzést ellátó önálló kar létrehozását 10 millió koronával hajlandó támogatni. 2001. január 22.: Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a nemzetiségi pedagógusképzés feltételeiről tájékozódik Nyitrán, kérésére a megbeszélésekről az egyetem vezetői sem tájékoztatnak. 2001. február 3.: A Konstantin Filozófus Egyetem megkapja a leendő magyar kar támogatásáról szóló kormányhatározatot. Ján Kovarčík kerületi HZDS-elnök vezetésével megalakul a Nyitra — a szlovák városok anyja elnevezésű polgári társulás, amely aláírás- gyűjtésbe kezd a magyar kar ellen. 2001. február 17.: Alsóbodokon találkoznak az egyetem magyar oktatói és az MKP politikusai, hogy az önálló magyar kar létrehozásának feltételeiről tárgyaljanak. Megállapodnak, hogy március végéig elkészítik a kar felépítésének tervezetét és az akkreditációs feltételeknek megfelelően azoknak az egyetemi oktatóknak a névsorát, akik hajlandóak átlépni az új karra és biztosítanák az egyes szaktantárgyak oktatását. 2001. március 3.: Milan Ftáčnik és Szigeti László a magyar pedagógusképzés jövőjéről tárgyal Nyitrán az egyetem vezetőivel. A rektor ígretet tesz arra, hogy március végéig kimutatást készítenek arról, hány diák kívánna tanulni a magyar karon. 2001. április 19.: Szigeti László oktatásügyi államtitkár nyílt állás- foglalásra szólítja fel az egyetem vezetőit a magyar kar létrehozását támogató kormányhatározattal kapcsolatban. 2001. április 23.: Ivan Mačura, javaslatot nyújt be az akadémia tanácsnak egy, valamennyi Szlovákiában élő kisebbség képzését szolgáló nemzetiségi kar létrehozására. Tervei szerint a kar a roma etnikum problémáit, valamint a drogfogyasztás, prostitúció, munkanélküliség és nacionalizmus okait kutató kelet-európai központ szerepét töltené be, és itt jönne létre a nagymorva hagyományokat és a szláv írásbeliséget kutató Szent Cirill és Metód Nemzeti Intézet is. 2001. május 16.: Szigeti László átadja Dániel Kluvanec rektornak a független szakemberek és a magyar szekció egyetemi tanácsa által készített akkreditációs anyagot, (vm)
