Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-24 / 118. szám, csütörtök

8 Vidékfejlesztés - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 24. Továbbra is hiányoznak a jó pályázati elképzelések Szőgyén az ország legjobb szőlőtermő vidékén található; az adottságokat kiaknázva a minőségre összpontosítanak Közösségek fejlesztése IC-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Te Földed elnevezésű pályázati lehetőség két éve komoly forrását képezi a hazai civil szektor támogatásának. Ennek egyik al- programja a közösségfejlesztés cí­met viseli, de a beérkező pályázato­kat bíráló bizottság kénytelen volt megállapítani, hogy egyre keve­sebb olyan projektum érkezik be, amely eleget tesz a kiírási feltéte­leknek. Ezek ugyanis arra vonat­koznak, hogy a támogatásra java­solt elképzelésnek lehetőleg a meg­célzott közösség minél szélesebb rétegeit kell megmozgatnia és ezen belül bárki számára lehetőséget kell nyújtani a csatlakozáshoz. Sőt, fon­tos, hogy a probléma megoldásába minél több szektor képviselői kap­csolódjanak be. A sikeres pályázás­hoz először le kell írni, hogy az adott probléma miként érinti a kö­zösséget és milyen módszerekkel lehetne rá reagálni. Fontos annak feltüntetése is, hogy milyen ered­ményei lesznek a támogatásra ja­vasolt aktivitásnak és lehetőleg miként folytatódik a projektum le­zárása után. A Te Földed program a jövő őszig folytatódik, ezért fon­tos lenne, hogy Dél-Szlovákiából is minél többen próbálják kihasznál­ni a közösségfejlesztő alprogram nyújtotta lehetőséget, (ti) Hazai kistérségek mutatkozhatnak be az Interneten Új pályázati lehetőség IC-INFORMÁCIÓ Galánta. Egy-egy kistérség számára fontos, hogy hír adjon magáról, pro­pagálja a lehetőségeit. Ilyen szem­pontból ma már nagyon fontos az Internet, a vüághálón elhelyezett web-oldal segítségével bárhová el­juttathatjuk a kívánt információkat. A hazai kistérségek bemutatkozási lehetőségeinek bővítése érdeké­ben a Fórum Intézet a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával Térkép címmel pályázatot hirde­tett, amely keretében tíz hazai kis­térség számára biztosítja ezt a be­mutatkozási lehetőséget. A www.celodin.sk címen megtalál­ható pályázati űrlapon önkor­mányzati társulások vagy kistérsé­gi fejlesztési szervezetek jelentkez­hetnek. A web-oldal a pályázó ál­tal elkészített alapanyagokból ké­szül el. Ezzel kapcsolatos elképze­léseiket az érdeklődők június 30-ig küldhetik el a forum@forumist.sk email-címre. A pályázat győzteseit a július 14-i doborgazi gasztronó­miai fesztivál keretében rendezett Fórum Pikniken hirdetik ki. (ti) Mezőgazdasági program tartós munkanélküliek számára Támogatás családoknak IC-FELDOLGOZÁS Szentes. A válságrégiókban meg­oldhatatlan problémákat jelentő tartós munkanélküliek helyzetét Magyarországon, Szentes környé­kén évek óta sertéskihelyezési prog­rammal igyekeznek enyhíteni. En­nek keretében önkormányzati tá­mogatásból családonként egy mala­cot osztanak ki, a szükséges takar­mánnyal együtt. A sertés nevelését egy falumenedzser havonta el­lenőrzi, és amennyiben a család nem tud elszámolni a kapott takar­mány felhasználásával, megszünte­tik a segélyezést. Egy mázsa súly el­érése után a sertés a család tulajdo­nába kerül és maga döntheti el, sa­ját céljaira fordítja, vagy pedig érté­kesíti. A program szervezői szerint ezzel nemcsak az érintett családok biztonságérzete nő, hanem újra ér­zékelik munkájuk örömét is. (KK) Előadássorozatot tartanak a közigazgatási reformról Bevonják a falvakat is ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A Duna-vidék Eurorégió az Ekopolis alapítvány tá­mogatásával előadássorozatot tart a közigazgatási reformról, melynek keretében tájékoztatják az érdeklő­dőket a státustörvény részleteiről is. A felkért előadók között van Kvarda József parlamenti képviselő, Beré- nyi József, a kormányhivatal regio­nális politikai főosztályának ve­zetője és Viktor Nižňanský, a köz- igazgatási reform kormánymegbí­zottja. Az előadás júniusban kezdő­dik. Ezzel párhuzamosan kb. 20 környékbeli településen ismertetik a pályázási lehetőségeket, (-iker-) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben Valuta 2001. május 24-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,183 Magyar forint (100) 16,778 Angol font 71,497 Német márka 22,079 Cseh korona 1,262 Olasz líra (1000) 22,302 Francia frank 6,583 Osztrák schilling 3,138 Japán ien (100) 41,537 Spanyol peseta (100) 25,954 Kanadai dollár 32,548 Svájci frank 28,258 Lengyel zloty 12,561 USA-dollár 50:274 ^ Ha nem jen az eső, jön a A ZÖLD VILÁGÉRT B1III1 FOR A GREEN WORLD • ..RAINSTAB" hpusu csevetodobos ontozoberendezesak 60 féle változatban, a TX es az £ PLUS típus számítógéppel irányító« • öntozokonzolok, 12 - BŰ m szélesek • széles hatósugarú sávos UNESTAR" és kóros .DERESTAR" ontozoberendezesak • gázolajjal es traktormeghajtassal működő szivattyúk • gyorskapcsoiasos ontözocsövek es • készülékek • a trágyáié kijuttatására alkalmas tartálykocsik es tartozékaik BAUER G.m.b.H.- szervezési egység. Podunajská 25,825 64 Bratislava, Tel./tax: 07/4525 89 43, Mobil; 0903 706 643, E-mail: andrasPbauer.sk Borkóstoló: tanulni a hibákból Szőgyén. Borkóstolóra gyűltek össze a szőgyéniek május 20-án, vasárnap dél­után. A több híres hazai szőlőfajta kinemesítéséről híres községben ezúttal a helyi gazdák borait vélemé­nyezte az ismert muzslai szakember, Miroslav Petrek vezette zsűri, illetve maga a közönség is. TUBA LAJOS Az évek óta első ilyen jellegű szőgyéni rendezvényen a fehér bo­rok kategóriájában Porubszky Sándor, a vörös boroknál Humai Béla lett az első, a közönségdíjat pedig Porubszky Lajos vitte el. A rendezvényt szervező Simonka István külön hangsúlyozta, hogy a borászattal hivatásos szinten foglal­kozók ezúttal nem nevezhettek, mi­vel céljuk épp a kistermelők össze­hozása volt. Megfelelő tanács nél­kül ugyanis kevesen jutnak el oda, hogy jó minőségű szőlőt termesztve magasabb árra számíthassanak. Az sem mindegy, milyen bort készíte­nek, Miroslav Petrech értékelései­ben sorra bukkantak fel a kezelési hibák és nyilvánvalóvá vált, hogy a szüret utáni darálástól kezdve a bor darabban való tartásáig minden egyes lépés elhanyagolása lényege­sen befolyásolja a minőséget. Pedig a környékbeli szőlősgazdák komoly kincs birtokában vannak. A Muzslán a szövetkezet 62 hektáros szőlőjét bérlő Miroslav Petrech sze­rint Párkány könyéke az ország leg­jobb szőlőtermő vidéke. A borfo­gyasztók azért ismerik kevésbé, mert a szőlőt általában másutt dol­gozzák fel; a Kis-Kárpátok vidékéről ismert legjobb borok innét szárma- zó.szőlőből készülnek. A borászati üzemek számára ko­moly bázist jelentenek a kister­melők, de sokat kell tenni a színvo­nal javításáért. Muzslán már 15 éve szerveznek számukra borkós­tolókat és napjainkban már csúcs­minőségű borokat képesek előállí­tani. De ez az ország más pontjain is így van, a kistermelők rájönnek, hogy az idegenforgalom fejlődésé­vel, a borutak szervezésével szá­mukra is új esélyek nyílnak és igye­keznek művelni magukat. Simonka István Szőgyénben szin­Közös kóstolás, közös értékelés. A szőlővel és a borral végzett munka többet jövedelmezhet, ha a gazdák ösz- szefognak a minőség javítása érdekében. (A szerző felvétele) tén ezt szeremé elérni, így az idei rendezvényt hagyományterem­tőnek szánták. Mivel a szőlősgaz­dák összefogásában első lépés az is­meretterjesztés, idén Miroslav Pet­rech mellett Polák Ferenc, a BASF vegyipari cég képviselője beszélt a permetszerek használatáról. Toma- sek Zoltántól pedig arról hallhat­tak, hogy a szőlők környezetkímélő módon is megvédhetők a kár­tevőktől. Ma már egy sor olyan élőlény juttatható ki az ültetvé­nyekre, amelyek elvégzik a koráb­ban vegyszerekkel megoldott fel­adatokat. Sokat segít az odafigyelés is. Nálunk ez a fajta hozzáállás még lassan terjed. Külföldön viszont jel­lemző, hogy minél magasabb a ter­mesztési kultúra, annál inkább szá­mít, mennyi vegyszert használnak a növényvédelemben. Ennek érde­kében születtek meg az integrált növényvédelmi rendszerek, ame­lyek a szőlősgazdáknak pontosan jelzik, mikor kell permetezniük. Németországban és Ausztriában már a terület 80 százalékán műkö­dik ez és folyamatosan fejlesztik to­vább. A legfrissebb példa Csehor­szág, ahol a Phare program támo­gatásával tavaly óta 12 ezer hektár szőlőből már kilencezer hektáron működik ez a hálózat. Az informá­ciókat a polgármesteri hivatalok kapják és gondoskodnak arról, hogy ezek azonnal eljussanak a szőlősgazdákhoz. Ennek köszön­hetően az egész területen egyszer­re védekeznek, így sokkal kevesebb vegyszerre van szükségük. Ez a rendszer a biológiai növényvédel­met is elterjesztette. így például nincs szükség téli lemosó permete­Egyszerre védekez­ve kevesebb vegyszerre van szükség. zésre, az első vegyszeres kezelésre 5-6 leveles állapotban kerül sor. Idén ezt is kihagyhatták, így csak virágzás előtt terveznek permete­zést gombabetegségek és molyok ellen. A szőgyéni borkóstoló a nem­rég alakult helybeli vidékfejlesztési társaság akciója volt. Ez azt tervezi, hogy az önkormányzattal, a faluban működő szervezetekkel, illetve a vállalkozókkal összefogva dolgoz ki olyan programokat, amelyek új le­hetőségeket teremtenének a község lakói számára. Ebben lehet fontos szerepe a minőségi szőlőtermesz­tésnek, és mivel a párkányi híd meg­nyitása után a falusi turizmus fel­lendülésére számítanak, a minőségi kistermelői borkészítésnek is. Eh­hez azonban összefogásra van szük­ség, melynek első lépése volt a múlt vasárnapi akció. A Szőgyéni Vidékfejlesztési Társa­ság tagjai ottjártunkkor nagy öröm­mel számoltak be faluszépítő akció­juk sikeréről is. Az Oázis program lényege, hogy egy-egy utca lakói kö­zösen gondozzák a közelükben lévő kisebb közterületeket. Az első ilyen akció május 19-én várakozáson fe­lüli sikert aratott. A Máriácska-szo- bor környékének rendbetételében az ottani két utca minden lakója részt vett, majd pedig késő estig tar­tó utcabállal ünnepelték meg a kö­zös rendezvényt. Most abban re­ménykednek, hogy a példát mások is követik, majd pedig újabb akciók­kal adhatnak lehetőséget a közössé­gi összefogásra. Terveik szerint ősszel a faluban az összes jelentős szervezet részvételével már konkrét terveket, fejlesztési programokat vázolnak fel és megkezdenék a fel­készülést azok megvalósítására. Eseti támogatások helyett inkább átgondolt fejlesztési programok finanszírozása hozhatna alapvető fordulatot Internetes vita az állami segélyekről IC-FELDOLGOZÁS Pozsony. Az építésügyi és régiófej­lesztési minisztérium tavaly 100 millió koronát osztott szét a regio­nális fejlesztés támogatása címén. Mivel alapvető kritériumként a ma­gas munkanélküliséget választot­ták, ezt a lehetőséget elsősorban az ország déli, illetve északi határ menti járásai használhatták ki. A Komáromi járásban például 3 cég összesen 7,1 millió koronát, a Lévai­ban 6 cég 6,3 milliót, a Rimaszom­bati járásban 6 cég 8,2 milliót, a Kassa-vidékiben 5 cég 8 milliót, a Tóketerebesiben 14 cég 11,1 millió koronát kapott. Országos viszony­latban 130 jelentkező között 138,4 millió koronát osztottak el. Idén a minisztériumnak csak 100 millió koronája van erre a célra. Er­re az 50 embernél kevesebb alkal­mazottal, 7 millió eurónál kisebb éves forgalmú kisvállalkozások je­lentkezhettek. A minisztérium által megállapított kulcs szerint a dél­szlovákiai járások a következő ke­rettel számolhatnak: a Komáromi járás 5,5 millió, a Lévai járás 6,3 millió, a Losonci járás 4 millió, a Rimaszombati járás 5,8 millió, a Nagykürtösi járás 3 millió, a Kassa- vidéki járás 6 millió, a Rozsnyói já­rás 3,9 miliő, a Tőketerebesi járás pedig 6,7 millió koronával. Az erre vonatkozó projektumokat az év elején lehetett beadni a járási hiva­talok régiófejlesztési főosztályain és azóta folyik a döntéshozatal. A regionális fejlesztésről folyó in­ternetes vitaklubban azonban a Szabad Európa rádió egyik, a táémával foglalkozó műsora hetek óta tartó vitát indított el. A műsor apropóját Hatna István bejelentése adta, miszerint az alapot korábban kezelő ün. stratégiai tervezési hiva­tal 1998 és 1999 során az ilyen cél­ra rendelkezésére álló 31 millió ko­A járásonként kialakí­tott 17 munkahely nem változtat meg semmit. rónából 9 miliőt jogtalanul hasz­nált fel. A rádió szerint a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a járási hivatalokon keresztül bea­dott pályázatok nagy része nem tel­jesítette az egyébként vüágosan megfogalmazott kritériumokat. Mi­vel így a minisztérium kihúzta a já­rások által összeállított lista elején szereplő javaslatokat, emiatt egy sor kifogás érkezett a központi dön­téshozatallal kapcsolatban. Arra a kérdésre pedig, hogy miként el­lenőrzik az állami támogatás gaz­daságos felhasználását, Hama Ist­ván azt válaszolta, hogy a bankok csak a járási hivatal igazolása után fizetik ki a kérdéses számlákat. A tavalyi 150 millió korona felhasz­nálásának ellenőrzésével kapcso­latban viszont nem tudott konkrét infortmációkkal szolgálni. Ezek alapján a rádió munkatársa feltette a kérdést, vajon mennyiben segíte­nek ezek a segélyek a magas mun­kanélküliség leküzdésében? Az interneten a témához sokan hoz­zászóltak. Volt, aki arra figyelmez­tetett, hogy nálunk a regionális fej­lesztést még mindig sokan csak építkezésekként, gyárakként és minél nagyobb projektumokként fogják fel. így történhetett meg, hogy a tavalyi támogatási progra­mokban átlagosan 200 ezer koro­nába került egy új mukahely kiala­kítása. Egy másik vélemény szerint a rendelkezésre álló pénz annyira kevés, hogy igazi hatás csak akkor jelentkezne, ha az egész összeget mindössze két járás területén használnák fel. Egyébként a járá­sonként így kialakított 17 munka­hely valóban nem változtat meg semmit. Olyan járási hivatalnok is akadt, aki bevallotta, a náluk ily módon 150-200 ezer koronáért ki­alakított munkahelyek egyáltalán nem tekinthetők gazdaságos beru­házásnak. Hozzátette: a miniszté­rium nem kommunikál velük, idén is csak egy rövid levelet kaptak, hogy a benyújtott projektumok kö­zül három felelt meg, egyetlen sor sem szólt viszont arról, miért is csökkentették a korábban közzé­tett járási keretüket. Erre a többi­ektől azt a tanácsot kapta, hogy a hivatalnoknak is joga van kihasz­nálnia az információszolgáltatási törvényt és így is szerezhet felvilá­gosítást a minisztériumtól. Mivel mindenki tisztában van azzal, hogy amennyiben nálunk átgondolt koncepcióval rendelkező fejlesztési projektumokat kezdenek követelni, hirtelen minimálisra szűkül az ér­deklődők köre (legalábbis ez az uni­ós előcsadakozási alapok tapaszta­lata), a vita hamar átcsapott erre a területre. A gond ugyanis az, hogy ilyen anyagok elkészítése pénzigé­nyes, és mivel erre nem lehet állami segítséget kérni, a Phare program­ba beadott nagy projektumok is csak részben felelnek meg a feltéte­leknek. Emiatt még brüsszeli előze­tes beleegyezés birtokában is akár évekig eltarthat, amíg azokat meg­valósítható állapotba hozzák. Ezért tartják fontosnak a most futó vagy tervezett képzési programokat, amelyek először próbálkoznak meg, hogy a nagy konzultációs cé­gek emberein kívül másokat is ké­pessé tegyenek projektumok előké­szítésére. (T. L.) Az oldalt a galántai Információs Központ készítette az NPOA támogatásával. VK-473

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents