Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-24 / 118. szám, csütörtök

2001. május 24., csütörtök 4. évfolyam, 21. szám

Talán az új térhatású berendezés, az új ülésrend és az új filmvászon a Lux mozi segítségére lesz a nézők megtartásában és megszerzésében a pozsonyi és a győri plazáktól

Újjáéledő fényolvasás Dunaszerdahelyen

Hamarosan megtelhetnek

vé, hogy ha a filmben egy repülő zúg el az emberek feje felett, a nézőknek is az az érzése támad, hogy az ő fejük felett száll el a gép.” Új ülésrend és mozivászon csatlakozik még az újításokhoz. Június 14 és 17 között tartják az új technika valódi premierjét, melyen a Mexikói című filmet vetítik Brad Pittel és Julia Ro- bertsszel a főszerepben naponta kétszer ötkor és fél nyolckor.

A technika azonban távolról sem elég a nézők megszerzéséhez. Anyagiak híján szponzorokra volt szükség a plakátok kinyomtatásához, hirdetéseket adtak fel, állandó moziműsor-szolgálatot tartanak fenn, azaz telefonon bárki megtudhatja, hogy mikor milyen filmet vetítenek. A mozifőnök szerint már most eredménye van a munkájának. „Egyrészt jelentősen nőtt a látogatottság. Másrészt meg olyan emberek jöttek el, akik már több éve nem voltak a moziban. Ezt onnan tudom, hogy még a régi pénztárnál várakoztak, szóval nem tudták, hogy már régen máshol kell jegyet venni.” Iskolákat keresnek fel, s velük egyeztetve féláras előadásokat szerveznek a gyerekeknek. „Húsz iskolát kerestem meg eddig, s négy vetítést sikerült megszerveznünk. Ezenkívül új dolog, hogy gyereknapi meglepetést szervezünk. A filmen kívül élőzene és némi ajándék várja majd a gyerekeket. Magyar filmhetet terveznek még az évben, s a későbbiekben pedig magyarul beszélő vagy feliratozott filmeket is adunk.”

Bár nagy valószínűséggel az 1989 előtti állapotot, mikor már két héttel a vetítés előtt nem lehetett jegyet kapni, s a szakszervezetek rendezvényei dugig töltötték a termet visszaállítani nem lehet, mégis kár lenne veszni hagyni a mintegy százéves hagyománnyal rendelkező mozizást.

Pápay Attila, a Lux mozi vezetője

szőr előfordult már, hogy nem érkezett meg időben a megrendelt film, vagy mást küldött helyette a forgalmazó. Pedig a szerződés szerint pénzbírság jár a film visszatartásáért. De ez az összeg csak egy kis része a bevételnek, amit a nagy mozik produkálnak. így itt is a piac, s nem a tisztesség diktál.”

A vetítés minőségével sem tudtak versenyezni ezidáig a kismozik. „Ez év áprilisában szereltük fel az új,

(Somogyi Tibor felvételei)

több százezer koronás berendezést, amit a város és a kultúrház segítségével, valamint a Pro Slovakia hozzájárulásával hoztunk össze. Bár 1977-ben, a mostani mozi megnyitásakor is tudtunk - talán harmadmagunkkal az országban - panora- matikus sztereo hangzású filmet vetíteni, a Stereo Surround Pro Logic - Cinema DSP segítségével teljes térhatású hangzást tudunk biztosítani. Ez a rendszer teszi lehetőA vásznon túli világ

MAHELY ZOLTÁN

ajban vannak a vidéki mozik. Nehéz lenne akárcsak egyet is találni az ország kismozijai között, amelyik a rendszerváltás előtti intezi- tással működne, ne küzdene anyagi nehézségekkel, nem állna a csőd szélén. Ezt a helyzetet sokan társadalmi folyamatként fogják fel, s a képmagnók, házimozik, DVD-k elterjedésével magyarázzák. Egy másik ok a multiplex mozik elterjedése. Főleg a fiatalok között lett divat a Pólus Center, a Plaza látogatása, s nem az a buli, ha moziban voltam, hanem ha „plázáztam” a hétvégén. A kismozik vezetői pedig nem rendelkeznek olzan anyagi háttérrel, hogy ezt a folyamatot megállíthassák, s újra feltámasszák a mozizás valódi hangulatát, amivel Pápay Attila, a dunaszerdahelyi Lux mozi vezetője is próbálkozik. „A legnagyobb problémának azt tartom, hogy Dunaszerdahely félúton van Győr és Pozsony között, s így két multiplex mozi is könnyen elérhető. Ez terheli a nagymegyeri és a so- morjai mozikat. Vágsellye például már kiesik ebből a vonalból, s így ők napi több előadást is vetítenek. Bár a jegyáraink még most csak a fele a nagy mozik által követelt összegnek, az előadás előtt fél órával még nem lehet tudni, hogy lesz-e aznap vetítés. Pedig ehhez csak tíz ember kell. Ez a minimális létszám, amelynél még leadhatjuk a filmet. Sajnos sokszor ennyi sem jött össze.” Az emberek inkább Győrbe vagy Pozsonyba mennek. „Az ugyan vitat- hatadan tény, hogy mintegy két-há- rom héttel, vagy még többel korábban nézhetik meg a premierfilmeket, s a multiplexek megengedhetik maguknak, hogy önkényesen visz- szatartsák a kasszasikereket.” TöbbÁpolják Szímő híres szülöttének emlékét, idén az emléknapon két ismert személyiség kapta meg a tudósról elnevezett díjat Bób Jánostól, a község polgármesterétől

Másodszor rendezték meg Szímőn a Jedlik Ányos-emléknapot

KAMONCZA MÁRTA

érsekújvári járásbeli Szímőn május első szombatján a helyi önkormányzat és a Jedlik Ányos Társaság közösen nagyszabású emlék- ünnepséget rendezett a község híres szülötte, a kiváló bencésrendi tudós, a dinamó feltalálója, Jedlik Ányos tiszteletére.

Az első ilyen emléknapot tavaly májusban szervezték a tudós születésének 200. évfordulója alkalmából, ekkor felavatták a Jedlik Ányos-em- lékszobát is. Idén az emléknap szervezői ugyancsak gazdag programmal várták a községbe látogatókat: volt szentmise, melyet Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát celebrált, átadták a Jedlik Ányos-díjakat és tudományos szimpóziumot is rendeztek. Az ünnepség keretében Szigeti László oktatásügyi államtitkár átadta Pénzes István iskolaigazgatónak, azt az okiratot, mely szerint az oktatási intézmény hivatalosan Jedlik Ányos nevét viseli.

Jedlik István Ányos 1800. január 11-én született Szímőn. Édesapja, Jedlik Ferenc, kisbirtokos volt, édesanyja Szabó Rozália, viszont régi magyar nemesi családból származott. Á fiatal Jedlik tanulmányait szülőfalujában, majd Nagyszombatban a bencés gimnáziumban végezte. Nagyszombatból Pozsonyba került, ahonnan miután belépett a Szent Benedek-rendbe, Pannonhalmára került, itt felvette az Ányos keresztnevet, s ezen a néven is vált ismertté. Jedlik Ányos a no- viciátus esztendeje után a győri bencés h'ceumban logikai és fizikai osztályt végzett. 1825-ben Győrött

szentelték pappá, ezt követően mint középiskolai tanár működött a városban. Győrött kezdett foglalkozni a szódavíz előállításával. Megtervezte a szódavízgyárat, azt a készüléket, amellyel kellemes ízű szikvizet, „bökősvizet” állított elő. Jedlik Ányos bencésrendi szerzetes, tanár volt az első a vüágon, aki szódavízzel hígított bort, azaz fröc- csöt ivott. 1831-ig tanított Győrött, ahonnan életútja Pozsonyba vezetett. A pozsonyi akadémián a fizikai tanszék vezetésével bízták meg. 1840-ben érkezett Budapestre, ahol egyetemi tanárrá nevezték

ki. Egy évvel később alakult meg a Természettudományi Társaság, melynek első tagjai között ott találjuk a bencésrendi tanár nevét. Jedlik Ányos nevéhez 76 feltalálás - köztük a dinamó és 1855-ben, amikor a világon a gőzmozdony volt a „menő”, Jedlik már villamos mozdonyt készített - és tíz nyelvújítás fűződik. Az 1860-as évek közepén az író Eötvös József mutatta be neki fiát, az akkor még csak egyetemi hallgató Eötvös Lórándot. A fiatalt lenyűgözte Jedlik professzor bölcsessége, rendkívüli tárgyi tudása. Jedlik Ányos 1878 októberében 57

évi tanári munka után nyugdíjazását kérte, katedráját Eötvös Lóránd- nak adta át. Visszatért Győrbe, ahol 1895-ben, 95 éves korában halt meg. Sújánál Eötvös Lóránd mondta a búcsúbeszédet. A győri úgynevezett régi temetőben helyezték örök nyugalomra, ahonnan földi maradványiat 1914-ben átvitték az új temetőbe. „Az igazak örökké élnek...” - ezeket a szavakat vésték sírkövére. Ez a mondat olvasható annak a mellszobornak az oszlopán is, melyet szülőfalujában az utódok állíttattak. Lipcsey György bronzból készült alkotása örök emléket állít a

falu híres szülöttének, akinek életútja, szakmai munkássága méltán szolgálhat példaképül a harmadik évezred polgárainak is.

Idén a Jedlik Ányos Emléknapon két ismert személyiség kapta meg a tudósról elnevezett díjat. A természettudományok terén a kitüntetett dr. Bauer Ferenc, az érsekújvári kórház gyermekgyógyásza kórházának főorvosa. Keszegh István komáromi gimnáziumi tanár a kitüntetted: méltatásában elmondta: dr. Bauer Ferenc 1987-től osztályvezető főorvosként, s az osztály klinikai rangra emelése után klinikai főorvosként dolgozik. A neonatológia területén elért átütő szakmai sikerek eredményeként osztálya a Nagyszombati Egyetem Neonato- lógiai Klinikája lett. Egyike az ország öt klinikájának, ahol 100 grammnál kisebb súllyal született csecsemőket is gondoznak, 2000 novemberétől dr. Bauer osztálya az Orvostovábbképző Intézet részeként működik. 1998-tól az Újszü- lött-Novorodenec Alapítvány ügyvezető igazgatója, 1990-től a Szlovákiai Gyermekorvosok Társulásának elnökségi tagja, 1999-től az újszülöttgyógyászok szekciójának elnöke. Több tucat tudományos munka, értekezés szerzője, társszerzője, rendszeresen publikál ismert hazai folyóiratokban.

A társadalomtudományok terén a Jedlik Ányos-díjat az idén Roncsol László író, költő, műfordító, kritikus, irodalomtörténész és esszéíró kapta. Munkásságárt Vadkerti Katalin történész értékelte, aki „a szlovákiai magyarok utolsó jelentős polihisztorának” nevezte a kitüntetettet.

„Példát mutat nekünk, hogy kell tisztességgel venni a nagy történelmi akadályokat, átélni a tragédiákat, s közben megőrizni őseink nyelvét, szokásokká váh hagyományát, s azt a büszkeséget, hogy ennek a kis közösségnek a tagjai vagyunk, s maradunk” - mondta Roncsol Lászlóról Vadkerti Katalin.

Az egésznapos változatos és tartalmas programokat tartalmazó emléknapot Bób János polgármester jól sikerültnek értékelte. A második alkalommal szervezett Jedlik Ányos Emléknapot jövő májusban ismét megrendezik. A község így őrzi és ápolja híres szülöttének emlékét a harmadik évezredben is.

Bauer Ferenc átveszi a Jedlik-díjat Bób Jánostól, Szímő polgármesterétől

Roncsol László a Jedlik-díjat Somorjai Richárdtól, a Rákóczi Szövetség képviselőtől vette át (Archív felvételek)