Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-24 / 118. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 24. Politika Beszélgetés Duray Miklóssal a magyar parlament elé kerülő státustörvényről és a kettős állampolgárságról Konszenzus nyolcvan év után Júniusban a magyar törvény- hozás minden bizonnyal megszavazza a státustör­vényt, amely a jövő év elejé­től lesz hatályos, és különbö­ző kedvezményeket nyújt a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségek tagjai­nak. Erről kérdeztük az MKP ügyvezető alelnökét. SZILVÁSSY JÓZSEF Ma már csaknem biztos, hogy a kezdeti éles belpolitikai viták után a státustörvényt végül mi­nősített többséggel hagyja jóvá a budapesti parlament. Létrejött hát a sokak által óhajtott egyet­értés a magyarországi kormány­pártok és az ellenzék között? Korábban valóban éles ellenvélemé­nyek feszültek egymásnak. Jóma­gam is arra kértem az illetékeseket, hogy ezt a kérdést ne tegyék a kor­mány és az ellenzék közötti politikai összetűzések tárgyává, mert abban elvérezhet a törvénytervezet. Az­óta csillapodtak a kedélyek, és az MSZP honatyáinak döntő többsége is támogatja a tervezetet. Olyan módosító javaslatokat nyújtottak be, amelyek többségét figyelembe lehet venni, mert ezek nem akarják sem szűkíteni a jogköröket, sem megváltoztatni az eredeti koncepci­ót. Számomra érthetetlen az SZDSZ elutasító magatartása, amely csak abból eredhet, hogy ebben a nemes ügyben sem hajlandók támogatni a kormányjavaslatot, és ezzel a különutas állásponttal hívják fel magukra a figyelmet. A státustörvény valószínűleg a jövő év elejétől lesz hatályos. Megmaradt-e a javasolt tervezet­ben a kedvezményes magyaror­szági munkavállalás, a tanulás, az utazás és az egészségügyi szol­gáltatások lehetősége? Igen. Sőt a parlament elé kerülő harminchat módosító javaslat még gyarapíthatja is a kedvezményeket. \\ Aki magyarnak ' vallja magát, az jogosult a ked- vezményekre. >> Például a munkavállalási engedély valószínűleg akár egy évre is meglehet majd hosszabbítani. Várható-e valamilyen megszorí­tás a kérelmek elbírálásában, s miként juthat majd hozzá a szlo­vákiai magyar érdeklődő a stá­tusigazolványhoz? Aki magyarnak vallja magát, az jo­gosult a kedvezményekre. A vegyes házasságokban élő családtagok is. A státustörvény elfogadása után az MKP, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsé­ge és a Szlovákiai Magyar Cserké­Én is támogatom a kettős állampolgárság gondolatát... (Archívumi felvétel) szék Szövetsége a hazai törvények alapján létrehoz egy nem nyereség- orientált ajánló szervezetet, amely a párt és a felsorolt civil szerveződé­sek irodáiban benyújtott kérelmeket hagyja jóvá, elküldi Budapestre, ahol majd kiállítják az igazolványt. Mi történik, ha egy csallóközi maffiózó kér státusigazolványt? Elvben a nemzetből senki sem zár­ható ki, ezért ez a törvény befoga­dó és nem kirekesztő. Csak annak a személynek a kérését utasítják el, aki Magyarországon összeütközés­be került a törvénnyel, vagy ott jogi eljárás folyik ellene. A szlovák ellenzék ingerülten fo­gadta a tervezetet, de aggodalma­inak adott hangot a kormányfő és több kormánypárti képviselő is. Ezek a reakciók valóban csak belpolitikai gyökerűek, vagy van némi igazságtartalmuk, hiszen a státustörvény bizonyos részei - más országok hasonló jogi nor­máival ellentétben - bizonyos jogviszonyt teremtenek a Ma­gyarországgal szomszédos orszá­gok állampolgárainak egy részé­vel. Tény, hogy elsősorban belpolitikai fogantatásúak a kifogások, ame­lyekkel a román és a szlovák poli­tikusok azt akarják demonstrálni, milyen keményen védelmezik nem­zeti érdekeiket a magyarokkal szemben, s ezzel saját országukban még mindig nagyon sok jó pontot lehet szerezni. Tény az is, hogy a státustörvény részben eltér a ha­sonló szlovák, román és horvát jogi normáktól, mert nemcsak magyar- országi, hanem szülőföldi vonatko­zásai is vannak. Határon túli nem­zeti közösségeink számára a szülő­föld ugyanolyan fontos, mint a mindenkori Magyarország. Ezért a magyar státustörvény nem hazacsa­logató, hanem arra ösztönöz, hogy magyarként boldoguljunk szülőföl­dünkön. Ezek izgathatják azokat, akik eddig a magyarok kárára erő­södtek meg és jutottak különböző előnyökhöz. Ilyen hagyományok miatt megértem, ha felkapják a fe­jüket, mert most másféle folyama­tok kezdődhetnek. Bizonyos belpolitikai feszültsége­ket leginkább az a tervezett, fe­jenként húszezer forintos támo­gatás válthat ki, amely azokat a határon túli magyar szülőket il­letné meg évente, akiknek leg­alább két gyermeke magyar isko­lába jár. Anna Malíková javasolta: azok a dél-szlovákiai magyar szülők kapjanak évi hatezer koro­nát, akik szlovák iskolába íratják gyermekeiket. A szlovák törvényhozásnak és az oktatásügynek elvben joga van akár ilyen támogatásra is, habár ilyen döntést a szegényes államkassza még egy ideig nem tesz lehetővé. Ilyen határozatra józanul gondolko­dó politikus nem vetemedik. Ám hadd hangsúlyozzam az óriási kü­lönbséget a státustörvény szelleme és Malíková ötlete között. Mi azt mondjuk, a magyar szülő akkor kap támogatást, ha gyermekét ma­gyar tannyelvű iskolába íratja, va­gyis az európai értékrendnek meg­felelően így is formálja azonosság- tudatát, erősíti kötődését a nem­zethez. Az SNS elnökasszonya vi­szont elnemzetlenítene, hiszen azt jutalmazná, ha a magyar szülő szlovák iskolába íratja a gyerme­két. Sőt egy-egy iskolán belül tenne különbséget a szlovák és a magyar nemzetiségű tanulók között. A mi elvünk viszont az, hogy minden ma­gyar iskolába járó gyermek kapjon támogatást. Erre mondják ugyebár, micsoda különbség. Az is gondokat okozhat, hogy ezt a támogatást esetleg megadóz­tatják, akár meg is nehezíthetik a kézbesítését. Ezek az akadályok nem zárhatók ki műiden érintett országban. Ezért a vonatkozó végrehajtó jogszabályt úgy kell megalkotni, hogy feloldha­tó legyen az adott ország törvénye és a támogatási rendszer közötti fe­szültség vagy konfliktus. Nálunk va­lószínűleg ezek a támogatások adományok formájában és a Szlo­vákiai Magyar Szülők Szövetségé­nek aktív közreműködésével kerül­hetnek azokhoz a szülőkhöz, akik kérvényezik ezt a segítséget. Szlovákiában a legtöb szakkö­zépiskola kétnyelvű. Azok a ma­gyar szülők, akiknek a gyerme­kei itt tanulnak, kaphatnak támo­gatást? Igen. A megalakuló ajánló szerve­zet egyik feladata lesz meghatároz­ni azt is, hogy Szlovákiában melyek a magyar oktatási intézmények. A dél-szlovákiai kétnyelvű szakközép- iskolák zömét is ide sorolhatják. Markó Béla azt nyilatkozta, az RMDSZ sürgető feladata meg­győzni a román politikusokat és a közvéleményt a státustörvény valós tartalmáról és szándékai­ról. Az MKP végez ilyen felvilágo­sító munkát? Tárgyaltunk koalíciós partnereink­kel, igyekeztünk a sajtóban is tájé­koztatni a szlovák közvéleményt, eloszlatni aggályaikat. Nálunk azért is indokolatlan a félelem, mert a szlovák státustörvény bizonyos vo­natkozásokban több jogot nyújt \\ A magyar státus- ' törvény nem . . hazacsalogató. mint a magyar. A külföldi szlovák letelepedhet egykori hazájában, m- gadant is vásárolhat. Ezt a magyar jogi norma nem teszi lehetővé. Elsősorban a romániai magya­rok egy része elégedetlen a stá­tustörvénnyel, és a kettős állam- polgárságot szorgalmazza. Or­bán Viktor elvben nem ellenezte ezt a lépést. Mi a véleménye er­ről? Én is támogatom a kettős állampol­gárság gondolatát, de világosan meg kell mondani, hogy ez a jog és a státustörvény semmiképpen sem függ össze egymással. A kettős ál­lampolgárság minden ország bel- ügye, és mindkét állam törvényes rendjétől függ, hogy az érintett sze­mélyek élhetnek-e ezzel a joggal. Ukrajnában például tiltott a kettős állampolgárság, s kizárt Szlovákiá­ban is, a romániai kettős állampol­gárságú nem lehet közhivatalnok, és vezető állami tisztséget sem tölt­het be. Ezért mindenkinek magá­nak kell eldöntenie, vállalja-e eze­ket a hátrányokat. A státustörvényt a határon túli magyarok igényel­ték. Elfogadása elsősorban lélektani szempontból óriási előrelépés, mert nyolcvan év elteltével itt a Kárpát­medencében végre nemzeti kon­szenzusra jutottunk. RÖVIDEN 200 millió eurós hitel Szlovákiának Pozsony. A kormány elfogadta azokat a feltételeket, amelyek a Világ­bank által finanszírozott EFSAL-hitel merítéséhez szükségesek. A ka­binet a 200 millió eurós (8,6 milliárd korona) hitel döntő részét a bankkonszolidáció finanszírozására fordítja. A három részletben le­hívható hitel első, 60 millió eurós részletéhez Szlovákia már június­ban hozzájut. A törlesztés futamideje 14 év, 2006-ig tartó türelmi idő­vel, kamata várhatóan 4,9%. (TASR) Bugár: némi előrelépés a koalícióban Pozsony. Bugár Béla előrelépésként értékeli a koalíciós pártelnökök keddi megegyezését, mely szerint nem lesz kormányátalakítás. „Min­den koalíciós párt a maga minisztereit fogja értékelni, s ha úgy találja, hogy szükséges a változtatás, javaslatot tesz a miniszterelnöknek, és természetesen a koalíciós partnereket is tájékoztatja.” Az MKP elnöke elmondta, az MKP hamarosan ismerteti, mit tart elsődleges feladat­nak a választási időszak hátralevő másfél évében. A magyar párt konkrét törvénytervezetek kidolgozását szorgalmazza, és elsősorban az oktatásügy, a mezőgazdaság és a foglalkoztatáspolitika terén tesz gazdasági jellegű javaslatokat, (k) Kisebbségvédelmi törvényt fogadott el a cseh parlament Tíz százalékos küszöb HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS Prága. Több mint két éves előkészí­tés után a cseh képviselőház tegnap elfogadta a kisebbségvédelmi tör­vényt. Ellene csupán az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt képvise­lői szavaztak nagyobb arányban. A szintén ellenzéki kommunisták többsége tartózkodott. A csehorszá­gi kisebbségek helyzetét szabályo­zó, sokat vitatott törvény várhatóan július elsején lép életbe. Ehhez még szükség van arra, hogy a felsőház, a szenátus is megszavazza, valamint Václav Havel államfő aláírja. A sze­nátorok és az államfő eddig nem je­lezték, hogy kifogásaik lennének. Az új törvény szabályozza a kisebb­ségek szervezeteinek létrehozását, a kisebbségi oktatást, az anyanyelvi oktatáshoz és az információkhoz való jogot, valamint az anyanyelv használatát a hivatalokban. Azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a tíz százalékot és az adott kisebbség fele ezt igény­li, a települések megnevezését, az utcák, terek nevét, valamint a köz­feliratokat a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni, a helyi szerveknek pe­dig a kisebbség nyelvén is kommu­nikálniuk kell az érintett lakosok­kal. A nemzeti kisebbségekhez tar­tozó személyeknek joguk van anya­nyelvükön érvényes formában hasz­nálni nevüket a hivatalos okmá­nyokban. (-kés) Prágában tárgyaltak a luxemburgi hatok külügyminiszterei Az EU jövője a bővítés KOKES JÁNOS Prága. Jan Káván szerint az Európai Uniónak nincs jövője, ha belátható időn belül nem kerül sor a szervezet bővítésére. A cseh külügyminiszter ezt tegnap délután nyüatkozta, azu­tán, hogy Prágában tanácskoztak a luxemburgi hatok, vagyis azon or­szágok diplomáciájának irányítói, amelyek még 1998-ban kezdték el a csadakozási tárgyalásokat. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelor­szág, Magyarország és Szlovénia külügyminiszterei közös elváráso­kat fogalmaztak meg az uniós bőví­téssel kapcsolatban. Közös nyilatko­zatukban a hatok hangsúlyozták, hogy 2002-ben be kell fejezni a tár­gyalásokat, s alá kell írni a csadako­zási szerződéseket. - Meggyőződé­sünk, hogy 2003-ban fel leszünk ké­szülve a teljes jogú tagságra - olvas­ható a dokumentumban. A minisz­terek szerint tartani kell a nizzai EU- csúcson lefektetett trágyalási me­netrendet, s minden tagjelöltet egyénileg kell elbírálni. A luxemburgi hatok felszólították az Uniót, adjon ki közös álláspontot a munkaerő szabad áramlásával kap­csolatban. Németország és Ausztria azt szeremé, ha a munkaerő szabad áramlását hét évig korlátoznák, amit a tagjelöltek megalapozadan követelésnek tartanak. A tanácsko­záson is elhangzott, hogy ebben a kérdésben is egyénileg kell elbírálni a jelölteket, s figyelembe kell venni gazdasági fejlettségüket. A hatok felszólították az uniós tagállamo­kat értsék meg, milyen nagy törté­nelmi jelentősége van a szervezet kibővítésének, s ne gördítsenek aka­dályokat, ne bonyolítsák ezt a folya­matot oda nem tartozó, nem lé­nyegbe vágó dolgokkal. Minden résztvevő megerősítette, hogy az uniós csatíakozás előtt népszava­zást kíván tartani, mert fontos, az egész társadalmat érintő döntésről van szó. Káván kifejezte meggyőző­dését, hogy bár a csadakozásnak bi­zonyára országonként lesznek ki- sebb-nagyobb negatívumai, a pozi­tívumok sokkal inkább megnyilvá­nulnak, s hosszabb távon nincs más alternatíva. Martonyi János magyar külügyminiszter hangsúlyozta, Ma­gyarország továbbra is 2003-as évet tekinti célnak, amikor az EU tagjává kíván lenni. Köteles László (MKP) szerint a SIS-igazgatója az általánosság szintjén beszélt A „magyarkérdésről” nem volt szó Pittner exbelügyminiszter elmondta, 50 ezer bűntényből csak 1500-at derítenek fel Marad a vasúti rendőrség ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Belügyminiszter híján Ján Čarnogurský, az igazságügyi tárca vezetője terjesztette a par­lament elé a vasúti rendőrség és a rendőrség összevonását kezde­ményező kormányjavaslatot, amely éles tiltakozást váltott ki az ellenzék körében. Értékelésük szerint ugyanis a va­súti rendőrség hatékonyan végzi munkáját, bármilyen beavatko­zás az irányításába csak növelné a vasúti bűnözést. Ladislav Pitt­ner exbelügyminiszter viszont úgy véli, luxus az önálló vasúti rendőrség fenntartása, hiszen 50 ezer bűntényből mindössze 1500-at derít fel. Az ellenzék szerint ez természe­tes és érthető is, mivel a vasúti rendőrség feladata sokkal inkább a megelőzés, mintsem a bűnül­dözés. Ján Jasovskýnak meggyő­ződése, azért törekednek az összevonásra, hogy a vasúti ren­dőrség segítsen a bűnügyi rend­őrségnek a bonyolult ügyek meg­oldásában. Az ellenzék szerint az európai uniós normák sem írják elő az összevonást, Jasovský ezért azt javasolta, szakítsák meg a tervezet megvitatását. A jelenlevő 105 képviselőből 53-an támogatták a javaslatot, így a kormánytervezetet végül leke­rült a napirendről. Ugyancsak Ján Čarnogurský ter­jesztette be a Szlovákia biztonsá­gi helyzetéről szóló jelentést, amely a bűntények felderítettsé­gére, a polgárok jogaira és a szer­vezett bűnözés elleni harcra he­lyezi a hangsúlyt. Á felderített bűncselekmények aránya tavaly 3%-kal nőtt, elérte az 53%-ot. Pavel Kačic (HZDS) szerint ez annak köszönhető, hogy a minimálbér kétszeresét, 8800 koronát meg nem haladó kárt okozó lopás, csalás nem bűn­tettnek, csak kihágásnak minő­sül. Több képviselő kifogásolta, hogy a rendőrség olyan feladato­kat is ellát, melyeket polgári szer­vek is elvégezhetnének. Az ellen­zék szerint Szlovákia polgárai nem érezhetik biztonságban ma­gukat. (szm) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Ne csak a titkosszolgá­lat (SIS) költségvetésének fel- használását, hanem magának a szervezetnek a működését is be­hatóbban kísérhesse figyelem­mel a SIS-t felügyelő parlamenti bizottság. Erre értesüléseink sze­rint másokkal együtt Köteles László (MKP) képviselő, a bizott­ság tagja is javaslatot tett a tit­kosszolgálat tavalyi tevékenysé­géről szóló, a parlament tegnapi zárt ülésén előterjesztett jelentés utáni vitában. Köteles lapunknak elmondta, a törvény szabta kor­látozások miatt a SIS igazgatója, Vladimír Mitro csak általános­ságban szólhatott a szervezet ta­valyi tevékenységéről. A magyar képviselő közölte, a vitában az is megfogalmazódott, hogy „ha ennyire az általánosság szintjén marad a legközelebbi jelentés is, javasolják, legyen nyilvános a parlamenti ülés”. Ezt a véle­ményt tájékoztatása szerint nem mindenki osztotta: „Egy volt ve­zető állami hivatalnok a képvise­lők közül éppen azt vetette fel, hogy ha mi, a képviselők, nyilvá­nosság elé tárnánk a konkrétu­mokat, illetve a tevékenységről pontosabban megfogalmazott utalásokat, a SIS elvesztené tit­kos jellegét”. „Ettől függetlenül nekem meggyőződésem, hogy a titkosszolgálatról szóló törvény e tekintetben nem kielégítő” - hangsúlyozta a honatya. Kérdé­sünkre, hogy a korábbi jelenté­sekhez hasonlóan az idei is fog­lalkozott-e az ún. magyarkérdés­sel, Köteles nemmel válaszolt. Hozzátette, az igazgató bizottsá­gi meghallgatásán a testület tag­jaként felvetette a kérdést, hogy felfigyelt-e a SIS az olyan jellegű kijelentésekre, mint amilyenek Ján Cupertől hangoznak el az MKP-val, illetve a magyar képvi­selőkkel kapcsolatban. Érdeklő­désünkre, hogy esett-e szó a meg­hallgatáson Cuper közelmúltbeli olyan értelmű vélekedéséről, mely szerint az MKP Budapest ötödik hadoszlopa, Köteles el­mondta: „A titkosszolgálat igaz­gatója nem erősítette meg a kép­viselő úr kijelentését, amit én csak úgy tudtam jellemezni, hogy szokása szerint járt a szája.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents