Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-24 / 118. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 24. Rekordösszeg a Kiáltványért Hamburg. Egy hamburgi ár­verésen kedden 195 ezer márkáért kelt el Marx Károly Kommunista Kiáltványa 1848-as első kiadásának egyik példánya. A 23 oldalas könyvecske első nyomtatott változatából világszerte mindössze mintegy 25 pél­dány létezik. (MTI) Powell-lel tárgyalt a dalai láma Washington. A dalai láma - a Kínához tartozó Tibet indiai száműzetésben élő, buddhis­ta vallási vezetője - kedden Washingtonban találkozott Colin Powell amerikai kül­ügyminiszterrel. Elmondta, szeretné, ha Washington se­gítene rábírni Pekinget a vele folytatandó párbeszédre. Wa­shingtonban hangsúlyozták, hogy nem politikai vezetőt, hanem vallási tekintélyt tisz­telnek benne. Peking azon­ban így is elítélte azt, hogy amerikai hivatalos szemé­lyek, köztük George Bush el­nök, megbeszélésre ülnek le a dalai lámával. (MTI) Giczy György már nem pártelnök Budapest. Június 9-i hatály- lyal lemondott Giczy György, a Kereszténydemokrata Nép­párt (KDNP) elnöke. A KDNP következő kongresszussán a politikus nem kívánja jelöltet­ni magát semmilyen pozíció­ra, ám párttagságáról nem mond le. Giczy azután dön­tött a lemondás mellett, hogy a párt országos választmánya múlt szombati ülésén úgy ha­tározott, a mérsékelt jobbol­dali erők felé nyit. (MTI) Giczy György párttag marad (Archívum) Ezer kivégzés hat hét alatt Peking. Kínában legalább ezer embert végeztek ki az el­múlt hat hét alatt a bűnözés és a szervezett bűnözői cso­portok visszaszorítása ellen indított kampány keretében. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata megerősítette, hogy az újságok jelentős ré­sze általában „csoportos” ki­végzésekről ír, nem említve a végrehajtott halálos ítéletek pontos számát. A kivégzése­ket általában sportstadionok­ban tartják: több ezres tömeg előtt olvassák fel és hajtják végre a bűnösökre kirótt ítéleteket. (MTI) Bush elnök ismét kezdeményezte a fegyvernyugvást Csak trükk lett volna Sáron tűzszünete? Gáza. Puszta trükknek minő­sítették a palesztinok tegnap azt az előző napi izraeli be­jelentést, hogy egyoldalú tűzszünetet rendeltek el a palesztin területeken. MTI-HÍR „Ez csak trükk, Sáron (izraeli kor­mányfő) újabb húzása, miután színleg elfogadta a Mitchell- jelentést - nyilatkozott Ahmed Ab- delrahmán, a palesztin kormány­zat titkára. - Álságos dolog tűzszü­netről beszélni, hiszen valójában a palesztin nép elleni agresszió fo­lyik, és nem háború.”' Benjámin Ben Eliezer izraeli védel­mi miniszter kedd este adott utasí­tást a katonáknak, hogy tartózkod­janak mindenfajta támadó akció­tól a palesztin területeken, csak az őket érő támadásokra válaszolja­nak. Ariel Sáron előzőleg „az erő­szak azonnali beszüntetésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérés­re” szólította fel a palesztinokat. „Ez az agresszió egy megszálló hadsereg műve, valamint telepese­ké, akik elfoglalják a palesztin te­rületet, és ott ostromállapotot te­remtenek - folytatta a palesztin tisztviselő. Egy ilyen háború befe­jezését számunkra, palesztinok számára az jelenti, ha Izrael visz- szavonul az 1967-es határok mö­gé, és felszámol minden (zsidó) te­lepet.” A George Mitchell volt amerikai szenátor vezette nemzetközi bi­zottság jelentésében egyebek közt az erőszak feltétel nélküli beszün- tetéséare, az izraeli telepépítések befagyasztására és a Palesztin Ha­tóságnak a terrorizmus elleni fellé­pésére szólított fel. George Bush amerikai elnök teg­nap telefonon hívta Ariel Sáron iz­raeli miniszterelnököt, valamint Jasszer Arafat palesztin vezetőt is, és felszólította mindkettőjüket ar­ra, hogy vessenek véget az immár nyolc hónapja megfélkezhetet- lennek látszó erőszakhullámnak. TewisK afid the £sraüi „Zsidó vagyok, és az izraeli kormány nem a szócsövem" - hjrdeti az egyik Saron-ellenes chicagói tüntető plakátja (ČTK/AP) Orbán Viktor hágai útja V4-Benelux csúcs várható Hága. Megszületett az arra irányu­ló szándék, hogy Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelor­szág, illetve Belgium, Hollandia és Luxemburg vezetői csúcstalálkozót tartsanak - jelentette be tegnap Németh Zsolt magyar külügyi ál­lamtitkár Orbán Viktor hollandiai látogatásának eredményeit össze­foglaló sajtótájékoztatóján. Né­meth Zsolt elmondta: Magyaror­szág hamarosan átveszi az elnöksé­get a visegrádi négyek csoportjá­ban, és egyik célja az államtitkári szinten már egyeztetés alatt álló csúcsértekezlet előmozdítása. A ta­lálkozó helyéről és időpontjáról még nincs döntés. (MTI) Csecsenföldi konfliktus Bevetették a bombázókat Moszkva. Az orosz légierő Szu-25- ös vadászbombázóit tegnap ismét bevetették Csecsenföldön, a szaka- dárok hegyvidéki bázisai ellen. Az orosz légierő az utóbbi időszakban csak Mi-24-es és Mi-8-as helikopte­reit használta a szövetségi erők akci­óinak tüzérségi támogatására, a konvojok légi fedezetének biztosítá­sára, illetve kisebb csoportok elleni csapásokra.(MTI) Iliescu Hargita és Kovászna megyében a magyarokról Tekintettel lesznek rájuk MTI-HÍR Látványosan emelkedhet a magyar kisebbség lélekszáma 7 millió erdélyi magyar? MTI-HÍR Sepsiszentgyörgy. A többségnek tekintettel kell lennie minden ki­sebbség sajátos érzékenységére - hangsúlyozta Ion Iliescu román államfő, aki tegnap kétnapos láto­gatást kezdett a döntő többségé­ben magyarok lakta Kovászna és Hargita megyében. A két székely- földi megyében tett államfői láto­gatás időpontja egybeesett azzal, hogy Romániában életbe lépett az új közigazgatási törvény, amely első alkalommal ismerte el az or­szágban élő nemzeti kisebbségek jogát arra, hogy anyanyelvűket használhassák a helyi közigazga­tásban. Kovászna megye székhe­lyén Ion Iliescu hangsúlyozta, „eb­ben a térségben együtt kell éljen a román a magyarral és mindkét nemzet felelőssége az, hogy vi­gyázzon a másikra”. A román elnök hangsúlyozta, Ro­mánia egységes nemzetállam, mi­vel a lakosság nagy többségét ro­mánok alkotják. Elítélően szólt „az etnikai alapon történő szegregáci­ós törekvésekről”, mivel az a társa­dalmi kapcsolatok megközelítésé­nek „olyan kezdetleges módját je­lentik, amelynek semmi köze nincs a XXI. század elejéhez”. Lengyel választási koalíció Összefog a jobboldal Varsó. A Lengyelországban kor­mányzó Szolidaritás Választási Akcióhoz tartozó Jobboldali Szö­vetség választási szövetségre lép a Jog és Igazságosság bizottsággal. A Jobboldali Szövetséget azok a korábban a liberális Konzervatív Néppárthoz tartozó politikusok hozták létre, akik nem értettek egyet pártjuk kilépésével a kor­mányzó pártszövetségből. A Jobb­oldali Szövetség a szeptember 23- ra kitűzött parlamenti választá­son közös listán indul a Jog és Igazságossággal. (MTI) Párizs. A határon túli magyaroknak különleges státust biztosító törvény- tervezet bizalmatlan, sőt ellenséges külföldi fogadtatásáról közölt cikket tegnapi számában a Le Figaro. Sté­phane Kovács, a konzervatív francia lap Magyarországon járt munkatár­sa úgy látja, Orbán Viktor kormány­fő ügyesebben kezeli a trianoni szerződés után határon kívül került magyarok problémáját, mint Antall József, aki 1990-ben botrányt kel­tett azzal a kijelentésével, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. A szerző megemlíti, hogy Mikuláš Dzurinda szlovák mi­niszterelnök szerint a törvény káro­síthatja az etnikai kisebbségek, illet­ve Magyarország és szomszédai vi­szonyát. Adrian Nastase román mi­niszterelnök szerint megtörténhet, hogy „egy napon arra ébredünk, hétmillió magyar él Erdélyben” - so­rolja a Le Figaro szerzője, aki közli egy név nélkül idézett magyar dip­lomata véleményét, aki szerint a törvény hatásaként mindenekelőtt „a környező államokban élő magya­rok számának látványos emelkedé­sére lehet számítani”. Ezentúl megkülönböztető jelet kell viselniük a nem muszlimoknak Afganisztánban Kötelező lesz a sárga szalag Bulgária szerint békeerőre van szükség Macedóniában Nemzetközi segítség kell MTI-HÍR INDEX-HÍR Kabul. Az afganisztáni tálib vezetés utasította az ország vallási kisebb­ségeit, hogy ezentúl viseljenek azo­nosítót, amely jelzi, hogy nem muszlimok. Amellett, hogy sárga szalagot kell a karjukon hordaniuk, az afganisztáni hinduknak három napon belül el kell hagyniuk azokat a házakat, ahol muszlimok is élnek, saját otthonaikat pedig két méter magas vászonkerítéssel körbevéve kötelesek megkülönböztetni - dön­tött a tálib vezetés. A fanatikus iszlámista rézsűn legújabb lépését mind India, mind az Egyesült Álla­mok elítélte. Egy amerikai kiilügy- minisztériumi szóvivő Szerint ez „csak a legújabb (a tálib vezetés) felháborító és elnyomó intézkedé­sei közül”. Az új-delhi külügy közle­ményében azt mondta, megveti a kisebbségek elleni diszkrimináció e legújabb formáját. Egy kabuli hin­du azt mondta, hogy a megkülön­böztetés hátrányos helyzetbe hoz­hatja az ország hindu lakosságát. Valójában Afganisztánban már nem sok vallási kisebbség maradt. A legtöbben még a kilencvenes évek közepén elmenekültek, és a szikh és hindu közösségekhez leg­feljebb néhány ezren tartoznak. A BBC rajtuk kívül csak egyetlen egy zsidóról tud. A tálibok „bűnmegelő­zési és erkölcsfelügyeleti miniszte­re” a tiltakozás ellenére közölte, mindenképpen megvalósítják el­képzelésüket. Egy tisztviselő hozzá­tette, a megkülönböztető jelre azért van szükség, hogy még véletlenül se ítélhessenek el nem muszli- mokat olyan benőkért, amelyeket az iszlám törvények büntetnek. Szófia. A szófiai vezetés szerint Macedóniának azonnali nemzetkö­zi katonai segítségre van szüksége, nehogy az albán gerillákkal vívott küzdelme háborúvá terebélyesed­jen. Bojko Noev bolgár nemzetvé­delmi miniszter a szófiai kormány álláspontjának megfelelően tegnap békeerő küldésére szólította fel a nemzetközi közösséget a macedón kormányerők megsegítésére. „Egy­re inkább kételkedünk abban, hogy a macedón hatóságok képesek megbirkózni a kialakult konfliktus­sal” - mondta a miniszter. Hozzá­tette: a macedóniai helyzet rendkí­vül aggasztó, de Bulgáriát jelen pil­lanatban nem fenyegeti közvetlen katonai veszély. Noev szerint Bul­gária nem akar részt venni a béke- fenntartók munkájában, de kész megadni minden szükséges logisz­tikai segítséget a nemzetközi erők­nek. A bolgár vezetés már többször is hangot adott azon félelmének, hogy a szomszédos országban zajló erőszakos cselekmények miatt tö­megesen érkeznek majd menekül­tek Bulgáriába, és lelassulhatnak az országnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozását előse­gítő reformok. Osztrák és német értékelések a munkaerő szabad vándorlására vonatkozó átmeneti korlátozások szükségességéről és hatékonyságáról Fokozódik a kétely az európai uniós csatlakozás előtt Elhunyt Fock Jenő Budapest. Nyolcvanöt éves korában kedden elhunyt Fock Jenő egykori magyar minisz­terelnök. Fock Jenő 1916. május 17-én született Buda­pesten. 1961-től, a második Kádár-, majd a Kállai-kor­mányban miniszterelnök-he­lyettes, 1967-75 között mi­niszterelnök volt. Kormány­főként nevéhez féződött az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése. (MTI) MTI-HÍREK Bécs/Berlin. Az osztrák külügymi­niszter szerint Ausztria kitart az EU-bővítés nyomán a munkaerő szabad vándorlására vonatkozó át­meneti rendezés hétéves kerete mellett, de kész a kérdést két év el­teltével felülvizsgálni. Erről Benita Ferrero Waldner asszony a Die Presse című lapban tegnap megje­lent interjúban szólt, s Idfejtette: meg kell értetni a tagjelölt álla­mokkal, hogy Ausztria kedvezően áll a bővítéshez, de ez nem jelenti egyúttal azt, hogy mindenre igent mond, s a hétéves derogáció alter- J natívája a bővítés elodázása. A mi­niszter szólt a szomszédos tagjelölt államokkal és Lengyelországgal tervezett stratégiai együttműködés tervéről is. Célját abban nevezte meg, hogy a tagjelöltek is eljuttat­hassák álláspontjukat az európai fórumokra. Mivel azonban új kez­deményezésről van szó, Ferrero- Waldner úgy vélte, természetes, hogy az érintett országok még nem látják világosan a dolgot. A június 6-ára Bécsbe összehívott külügy­miniszteri értekezleten Ferrero- Waldner először a konkrét kérdése­ket kívánja tisztázni, azután pedig intenzív párbeszédet kíván folytat­ni vendégeivel az Európai Unió jö­vőjéről, s szeretné elérni, hogy megállapodás szülessen a folyama­tos konzultációkról. „Az EU-csatlakozás előtt fokozódik a kétely” címmel egészoldalas öszeállítást közölt tegnapi számá­ban a Frankfurter Allgemeine Zei­tung. Az ennek részeként megje­lent budapesti beszámoló megál­lapítja: habár Magyarország az Európai Unió előszobájában vára­kozó tagjelöltek között éllovasnak számít, gazdasági téren gyakorla­tilag már „bent van” az EU-ban, s fölvételét a német közvélemény túlnyomó része is támogatja, poli­tikai téren még hosszú utat kell megtennie. A német konzervatív újság tudósí­tója, Matthias Rüb idézi Orbán Vik­tor kormányfő korábbi kijelentését, miszerint van élet az Európai Uni­ón kívül is, majd hozzáteszi: ez a mondat a folyamatos kéregetői stá­tusból fakadó sértődöttség meg­emésztését és a magyarok nemzeti büszkeségének erősítését szolgálja. A magyaroknak csakugyan van okuk arra, hogy kifogásolják az unió felvételi kritériumait. Hóna­pok óta folyik például a birkózás a leendő EU-tagországokból érkező munkavállalók mozgásszabadsá­gáról, az esedeges korlátozás idő­tartamáról, miközben Németor­szág és más EU-államok szakkép­zett munkaerőt szívnak el a ma­gyar piacról, elsősorban informati­kusokat. Érthető - folytatódik az írás -, hogy Magyarország is ra­gaszkodik bizonyos átmeneti kor­látozásokhoz. EU-államokból érke­ző természetes személyek és befek­tetők például csak szigorú korlátok között vásárolhatnának ingatlant és termőföldet. Fennáll ugyanis a félelem, hogy nyugati befektetők hatalmas földbirtokokat szerezné­nek. „Az utóbbi években Magya­rországon kitapintható az Európá­val szembeni kétkedés jelentős erő­södése, amellyel a nemzeti-konzer­vatív kormány legjobb esetben is csak ímmel-ámmal veszi fel a küz­delmet - írta a FÁZ tudósítója.

Next

/
Thumbnails
Contents