Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-23 / 117. szám, szerda

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 23. TOLLVONÁS Ellopják az illúziót TALLÓSI BÉLA Szeretek sétálgatni a Magyar Televízió könnyűzenei panopti­kumában, csak attól leszek al­lergiás alapon libabőrös, ha át akarnak verni. Erre pedig nem­egyszer tesznek sikerrel kísérle­tet a tévé slágerében, vagyis a Slágertévében, amely műfajilag a Blaha téri Centrum áruház­hoz hasonlít: minden szinten szinte minden. Mámorosán nosztalgiázom sok évtized dala­it hallgatva, hol boldog büszke­séggel, hol riasztó felismeréssel fogadva, hogy ismerem ezt vagy azt a dalocskát, a hajdan volt táncdalfesztiválokon életre kelt szerzeményt, a slágert, amelyet a pop-rock csecsemő­korában egy egész ország dú­dolt. Boldogan büszke vagyok, mert magaménak érezhetem azt az élményt, hogy a telepes rádió hangszórójára tapasztot­tam a fülemet, s az Ötórai teá­ban nekem énekelt Zalatnay, Kovács Kati, Harangozó Teri, Tárkányi Tamara. Magaménak érezhettem a sokat szidott tánc­zenének azt a fajta erejét, amely lelkesített és meghatá­rozta a helyemet, nemzedéki hovatartozásomat, egy korosz­tálytól való elszakadásomat. A felismerés viszont, hogy egy­idős vagyok a magyar könnyű­zene történelmével, riasztó, s csak az ad némi reményt, hogy talán nem múlok ki olyan ha­mar, mint a még hallgatható könnyűzene. E rebellis erőt idé­zi bennem sok évtized sok dala­ival a Slágertévé. Csak olyankor szakítom át a mennyezetet, ha a nosztalgikus kék fénnyel (ez nem az a kék fény!) elárasztott pódiumon megjelenik gyermek­vagy kamaszkorom már akkor sem tinikorban ugrabugráló nagy énekese, hogy fátyolos hangon tolmácsolja a bakelitba­rázdákba süllyesztett muzeális értéket. Mint ahogy imitálta ezt a legutóbbi műsorban Németh József, akit bizony eléggé meg­karcolt az idő. Felcsendült egy­kori kedvenc dalom, az Angela, úgy, mintha az évek során az énekes torkába nem mart volna bele a rozsda, a hatvanas évek végén szalagra rögzített hang­zással. Na puff: nem elég, hogy „rádiósítják” a tévés műfajt, egy mozgó, tátogó figura alá be- játsszák a zenét, vagyis az élő helyett csak playbacket kapok, még csak annyi erőbedobással sem próbálkoznak a műsorké­szítők, hogy legalább az erede­tiség látszatát keltsék. Hogy ez vagy az a kövületeiből kicsáká­nyozott énekes mai hangján énekelje szalagra régi slágerét, s arra tátogjon kamera előtt. Igaz, így megspórolhatok a ter­melési költségek, csak a fellépő művésznek, énekesnek kell gá­zsit fizetni. S ez sem mellékes ma, amikor csaknem kizárólag az archívumból élnek a televízi­ók. Mellékes csak én vagyok, akitől ellopják az illúziót. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 20. számában feltett kérdésre összesen 517 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Kocsis Mária de- regnyői, Stastík Milos pozsonyi és Csömör Jolán dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Roland Tóth. Millenniumi Sokadalom Budapest. A Millenniumi Sokadalom 2001. június 3-án Szentend­rén, a pünkösdi sokadalommal kezdődik. A szabadtéri néprajzi múzeumban pünkösdi szokásokkal, hagyományokkal, a királyvá­lasztással, vásári portékákkal ismerkedhetnek meg a látogatók, és táncházat is tartanak. A kézművesek, muzsikusok és táncosok jú­nius 6-10. között Diósgyőrben, június 15-17. között Abádszaló- kon, június 23-24. között Tatán, június 29. és július 1. között Gyu­lán, július 6-8. között Pécsett, július 14-15-én Kolozsvárott, július 20-21-én Marosvásárhelyen, július 27-28-án pedig Zentán szóra­koztatják a közönséget. Az eseményt a budapesti programsorozat zárja, amelyet augusztus 17-től 20-ig kísérhetnek figyelemmel az érdeklődők. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Marat - Sade 19 KIS SZÍNPAD: Picasso a Lapin Agile bárban 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A csúnya lány 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Jožko Púčik és karrierje 10 Giselle 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 10 MOZI I POZSONY HVIEZDA: A mexikói (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A kis Nicky (am.) 16,18 Tigris és Sárkány (am.) 20.30 MLADOSŤ: Ne áruld el otthon! (francia) 15.45,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Rosszfiúk (am.) 20.30 Magányosok (cseh) 17 Gyanú (am.) 19 Beépített szép­ség (am.) 18 A vámpír árnyékában (am.) 20.45 Oscar Wilde szerel­mei (ang.) 20 Egy faun nagyon késő délutánja (cseh) 19 KASSA DRUŽBA: Ellenség a kapuk előtt (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: Ne áruld el otthon! (fr.) 15.30 Solaris (szov.) 17.30 A vámpír árnyéká­ban (am.) 20.30 ÚSMEV: A mexikói (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (am.) 16.15,18.15 CAPITOL: A kocka (am.) 15.45,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hannibal (am.) 17,19.15 LÉVA - JUNI­OR: Pan Tadeusz (lengy.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Ellenség a kapuk előtt (am.) 17.30, 20 Hét kötettel szerepel a 72. budapesti Ünnepi Könyvhét kiadványai közt a dunaszerdahelyi könyvműhely A Lilium Aurum a könyvhéten Az idei, Budapesten zajló 72. Ünnepi Könyvhéten, az olva­sók és az írók hagyományos találkozóján az anyaországi könyvkiadók mellett számos határon tüli magyar könyv­műhely is képviselteti magát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A magyarországi kiadók 125 kötet­tel jelenhetnek meg a könyvhéten, a határon túlról a szakmai zsűri 53 könyvet sorolt be az ünnepi könyv­hét kiadványai közé. Ezek között a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó 7 kiadványa szerepel. Gágyor József Szeret? Nem szeret? című kötete gyerekeknek szóló jós­lókönyv. Melyik gyereket ne érde­kelné saját sorsának alakulása? A sors „megfejtéséhez” pedig nem kell más, mint ez a könyv, egy kis katicabogár, egy fűszál, egy szem­pilla, egy labda, az ábécé valame­lyikbetűje, egy virágnév, egy várat­lan tüsszentés vagy köszönés - bár­mi, ami körbevesz bennünket. A szerző főképp a Galánta környéki falvak jósló játékaival ismerteti meg olvasóit. Kiss László orvostörténész Doleo - ergo sum (Szenvedek - tehát va­gyok) című munkájában világiro­dalmi kalandozásra hívja olvasóit. Ismét az orvos- és a művelődéstör­ténész szemével elemzi a híres írók kortörténetét. Meggyőződése, s erre kívánja olvasmányos stílus­ban rávezetni az olvasót, hogy a nagy francia írónak, Stendhalnak volt igaza, aki szerint a „nagy em­berek életrajzának egy részét or­vosaiknak kell szolgáltatniuk”. A kötet öt világirodalmi nagyság, Jack London, Guy de Maupassant, Ernest Hemingway, Lev Tolsztoj, Johann Wolfgang Goethe patog- ráfiáját tárgyalja. A Pénzes István összeállításában megjelenő Lant és kard - Verses magyar történelem sorozat máso­dik kötete, Az államalapítástól az Aranybulla kiadásáig történelmi múltunkat állítja elénk élménysze- rűen, költőink vallomásain keresz­tül. A különböző időben íródott, különböző célú, szándékú és szem­léletű versek mindegyikében né­pünk történetének egy-egy moza­ikja csillan fel esztétikai élményt nyújtva. Cselényi László művelődéstörté­neti ikerkönyveinek első két da­rabja, A nélkülözhetetlen 100 könyv (1998) és A sámánénektől a posztmodern show-ig (2000) két kinagyított kép volt az egyete­mes művelődéstörténetből, an­nak csúcsairól. E két kötet anya­gát több ezer év irodalmából válo­gatta a szerző, ezért a magyar iro­dalomnak, elsősorban a kortárs magyar irodalomnak jutott a leg­kevesebb hely. Holott az áll a leg­közelebb hozzánk. Ennek ellensú­lyozására született meg a Sokágú síp, a 20. századbeli olvasónapló, mely „barangolás az újabb ma­gyar irodalomban”. Az igazi irodalomtörténeti cse­megének számító, Zalabai Zsig- mond által össze- és helyreállí­tott kvázi-önéletírásában, psal- musaiban, imáiban-elmélkedése- iben a zsoltáros prédikátor, az is­tenes retorika ódon-szép, zeng- zetes hangú nagymestere, Szenc- zi Molnár Albert vall magáról, de Féja Géza, s rajta kívül számos esszé- és tanulmányíró, költő idé­zi, s menti át a 21. századba Al­bertus Molnár emlékét a Szorgos adósa vala a hazának című kötet­ben. ,Álmaink is a teremtő- s megújító­erő megnyilvánulásai, ezért is tar­tandók becsben. Mozart álmaiban hallott dallamokból komponálta egy-eSy művét... Goethe Faustjá­nak második része is álomból fo­gant, csakúgy, mint Dante Isteni Színjátéka vagy Van Gogh, Goya, Dali, Tolsztoj, Heine, illetve La Fon­taine egy-egy műve” - úja Varga Imre Trella vilém című könyvének utószavában. Varga Imre is álmai­nak, illetve hitének köszönheti a Trella vilémet: könyve éjszakáinak (éjszakainak) évre, hónapra, napra is pontosan datált rögzítése. Vallo- másos, érzékeny és őszinte, ugyan­akkor gondosan kimunkált kisesz- szék is ezek az álomleírások, me­lyeknek megfejtését az író az olva­sóra bízza. Ugyancsak az Ünnepi Könyvhétre jelent meg egy népszerű sorozat, a Vámbéry Könyvek második darab­ja. Ezt a sorozatot a kiadó kissé rendhagyóan, úgy álmodta meg, hogy egy időben két síkon futtatja: egyrészt magába foglalja a legfon­tosabb Vámbéry-műveket, más­részt az őt bemutató legértékesebb alkotásokat. így esett, hogy a Der­visruhában Közép-Ázsián át című Vámbéry-mű után most a sorozat második darabjaként Vámos Mag­da vonzóan kedves Resid efendijét veheti kezébe az olvasó. Kicsoda valójában ez a Resid efendi? Nem más ő, mint a 19-20. század híres és hírhedt, regényes életű, ezért regénybe illő tudósa, Ázsia ma­gyar „sánta dervise”, pasák, szul­tánok, miniszterek és királyok bennfentes barátja - a dunaszer­dahelyi születésű Hermann Wam- berger: Vámbéry Ármin. És miért Resid efendi? Mert: „Új nevét első török munkaadójától s házigazdá­jától, a cserkesz származású, jóra- való Húszéin Daim pasától kapta. Ez a konzervatív úr parancsolta meg háza népének, hogy az ifjú magyar tanítót Residnek kell szó­lítani, ami annyit jelent: a derék, a becsületes férfiú. Mivel pedig Vámbéry írástudó volt, megillette az efendi címzés.” Vámos Magda Resid efendijének lapjain e derék férfiú, e becsületes úr, a magyar múlt nagy alakjai közé emelke­dett „vándortudós”, Vámbéry Ár­min kalandos és elképesztő, sze- retetre méltó és felemelő élete bontakozik ki. Az Ifjú Szivek új műsora: „...szép öregasszonyok, szép öregemberek, szép ifjú legények, szép hajadon lányok..." Kupak Józsi és családjának művészete LAKATOS KRISZTINA Vasárnap 18 órától, valamint hét­főn 19 órától Oroszváron, a Ló- nyay-kastélyban (a SĽUK székhá­zában) mutatja be új műsorát az If­jú Szivek. Azóta, hogy tavaly ősz­szel tizennyolc táncossal megala­kult a művészegyüttes hivatásos táncegyüttese, ez az első nagyobb produkciója. Az ősbemutató május elején volt Dunaszerdahelyen, az oroszvári fellépések után Nyugat- Szlovákia több településén is fel­lépnek (május 29-én Komáromban az iskolásoknak tartanak előadást, 30-án pedig a Jókai Színházban lépnek a nagyközönség elé). Hégli Dusán, az Ifjú Szivek igazgatója el­mondta: márciusban egy táncok­ból és hangszeres zenei betétekből álló hagyományos folklórműsorral, valamint gyerekeknek szóló előa­dásukkal elsősorban a keleti régiót járták be, ezért most a nyugati or­szágrészre gondoltak. „Az amatőr együtteseknél szinte hagyomány, hogy körülbelül két­évente tártnak új bemutatót, majd az adott műsorral az új elkészülté­ig tájolnak. Mi, mivel együttesünk hivatásos, fontosnak tartjuk, hogy több műsor is szerepeljen a reper­toárunkban, s hogy ezek más-más jellegű produkciók legyenek. En­nek érdekében kidolgoztunk egy kétéves dramaturgiai tervet. Az el­ső munkánk hagyományos folklór­műsor volt, különböző táncokat mutattunk be. A táncegyüttes tag­jainak jó gyakorlat volt, a későbbi­ek folyamán már nem az alapoknál kell kezdenünk a műsorok összeál­lítását. Igazán a mostani bemuta­tónkat tartjuk az elsőnek: több, mint egy egyszerű folklórműsor, van kerete, mondanivalója. Két to­vábbi műsort is szeretnénk készíte­ni ebben az évben, az egyik terve már konkrét formát öltött. Zené­szek táncai a munkacíme. Renge­teg kiváló prímást ismerünk, akik­ről viszonylag kevesen tudják, hogy remek táncosok is voltak. Azt a cigánymuzsikus-életformát sze­retnénk bemutatni, amelynek kép­viselői zenéjükkel, táncaikkal két­száz éven át kiszolgálták a magyar és a szlovák települések lakóit. Olyan produkciókat is tervezünk, amelyek inkább a táncszínház felé közelítenek, például fel szeretnénk dolgozni Arany János művét, a Nagyidai cigányokat” - meséli Hégli Dusán. A legújabb produkciónak a hagyo­mányos értelemben nincs címe, il­letve a cím szerepét egy idézet tölti be: „...szép öregasszonyok, szép öregemberek, szép ifjú legények, szép hajadon lányok...” Hégli Du­sán magyarázatként elmondta: so­kan úgy vélik, a néptánc, a népze­ne régi dolog, nosztalgia, az öregek műfaja, noha a tánc és a zene min­dig, mindenütt elsősorban a fiata­lok érzéseit fejezi ki. Új előadásuk­nak is ez az egyik központi gondo­lata: bemutatni, hogy azok a dara­bok, amelyek egy másik társadalmi közösségben, a faluközösségek vi­rágkorában születtek meg, a mai fia­talok számára is érthetőek, élvez- hetőek. Ebben az értelemben az If­jú Szivek új műsora elsősorban a fi­ataloknak szól, de az idősebb nem­zedékeknek is, amelyek saját ifjú­ságukra tekinthetnek általa vissza. Az előadásban helyet kaptak na­gyobb tájegységek, kisebb falukö­zösségek, sőt, egy-egy személyre, családra jellemző táncok is (példá­ul az abaúj-zempléni táncok között megtalálható a szepsi Kupak Józsi és családjának művészete). Az anyag nagy része a Felvidékről, ki­sebb része Erdélyből és magyaror­szági tájegységekből származik. A műsor első fele Zobor-vidéki tán­cokkal indul, a guggolós után vaj- daszentiványi és bonchidai táncok következnek, majd lakodalmas muzsika szól, és kiderül, milyen is a Szőlő utcai legényfogó. Áz est második felében abaúj-zempléni és gömöri táncok szerepelnek. Az Ifjú Szivek táncegyüttesét a Figur ban­da kíséri. A tánc és a zene elsősorban a fiatalok érzéseit fejezi ki (Archív felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents