Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-02 / 100. szám, szerda

Pl Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 2. Illegális fegyverügylet Szófia. Jelentős mennyiségű fegyverszállítmányra bukkan­tak bolgár hatóságok azon az ukrán repülőgépen, amelyet csütörtökön tartóztattak fel a burgaszi légikikötőben - jelen­tette vasárnap este a szófiai te­levízió. Az ukrán gép Csehor­szágból indult Eritreába, a bol­gár hatóságok azért nem en­gedték tovább, mert e térségre az ENSZ fegyverembargót hir­detett ki. (MTI) Figyelmeztetés Ankarának Isztambul. Az EU felszólította a török kormányt, vessen vé­get baloldali foglyok hónapok óta tartó éhségsztrájkjának, amelynek eddig 20 áldozata volt. Günter Verheugen bőví­tési biztos szerint az újabb ha­lálesetek megelőzése végett mielőbb meg kell oldani a problémát. A foglyok azért til­takoznak, mert a közös ter­mekből kisebb cellákba helye­zik őket, és tartanak attól, hogy ezekben könnyebben válhatnak a börtönőrök áldo­zatává. (MTI) Szeptemberben választások Varsó. Kwasniewski lengyel államfő aláírta a szejm és a szenátus új választási rendjé­ről szóló törvényt, és szeptem­ber 23-ra kitűzte a parlamenti választásokat. Az új választási rend megszigorította a pártok finanszírozásának előírásait. A törvény méginkább a köz­ponti költségvetésre utalja a pártokat, amelyek nem foly­tathatnak gazdasági tevé­kenységet, nem fogadhatnak el adományokat, és nem ren­dezhetnek nyilvános gyűjtése­ket sem. (MTI) Kwasniewski a választások után az új törvényt is azonnal módosítaná (TASR/AP) Mordehait elítélték Jeruzsálem. Tizennyolc hó­nap felfüggesztett börtönbün­tetésre ítélték Jichák Morde- hai volt izraeli miniszterelnök- helyettest női beosztottjainak szexuális zaklatásáért. Men­telmijogát egy hónappal ez­előtt függesztették fel, miután bűnösnek találták a zaklatás vádpontjában. A bíróság azon­ban nem találta bizonyított­nak annak a nőnek a feljelen­tését, aki miatt a rendőrségi vizsgálat elindult, s ebben a vádpontban felmentették őt. Az ítéletet botrányosan enyhé­nek nevezte a néhai Mose Da- jan tábornok leánya, és felszó­lította az ügyészt, hogy felleb­bezzen súlyosbításért. (MTI) Csapatkivonás Kongóból Kampala. Museveni ugandai elnök bejelentette, hogy ki­vonják az ugandai csapatokat a szomszédos Kongói Demok­ratikus Köztársaságból. A DPA szerint Uganda fel akarja mondani a lusakai békeszer­ződést is, amelyet a konflik­tusban részt vevő valamennyi ország aláírt 1999-ben. (MTI) Joseph Estrada hívei összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel - gazdasági fosztogatással is vádolják a volt Fülöp-szigeteki államfőt Meghiúsult államcsíny MTI-HÍREK Manila. Egymást érik a Fülöp-szi- geteken a Joseph Estrada volt el­nök melletti tüntetések. Manilá­ban hétfőn a több százezres tömeg feloszlott, így Gloria Arroyo jelen­legi államfőnek még sikerült elke­rülnie a fenyegető konfrontációt. Arroyo ugyancsak hétfőn jelentet­te be, hogy elődje, a bebörtönzött Estrada hívei előző este állam­csínyt kíséreltek meg ellene, de az meghiúsult. Az elnök asszony sze­rint ellenfelei a hadsereget is meg­próbálták rávenni, hogy álljon át táborukba. Tizenhét tábornok állí­tólag ezt meg is tette, de őket egyetlen alacsonyabb rangú kato­na sem követte, így fegyveres akci­óra nem került sor. Leszögezte, hogy szükség esetén katonai erő­vel is fellép a közrend fenntartása érdekében. Az államfő megvédel- mezését kérte több befolyásos sze­mélyiség, köztük a manilai érsek. Arroyo megköszönte a támogatást mindazoknak, akik az ő megvédé­se érdekében az elnöki palota kö­zelében éjszakáztak. Viszont a tegnapra virradó éjszaka Estrada mintegy 20 ezer híve az el­nöki palotához vonult, és össze­csapott az ott összevont biztonsági erőkkel.Estradát tegnap a manilai katonai kórházból egy szigorúan őrzött börtönbe szállították. A po­litikust, akinek korrupciós vádak miatt kell bíróság elé állnia, egy helikopteren vitték - ügyvédje és fia társaságában - a fővárostól 50 kilométerre lévő fegyintézetbe. Estrada - miután átszállították a börtönbe - nyugalomra intette hí­veit. Fia, Jósé Ejercito telefonon közölte a sajtóval, hogy apja a rendfenntartó erőket is kérte: ne lőjenek. Estradának holnap kell megjelennie a bíróság előtt, hogy a gazdasági fosztogatás vádjára vá­laszoljon. A Fülöp-szigeteken ezért halálbüntetés is kiszabható. Az eddigi összecsapásoknak sérültjei és halálos áldozatai is vannak (TASR/AP-felvétel) Szabad tőkeáramlás - átmeneti időszakot kapnak a csatlakozásra váró országok Mubarak helyesbített - nagy erejű robbanás Rámalláhban Engedmények kellenek Mégsincs tűzszünet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Bécs/Berlin. Az Eu­rópai Bizottság azt javasolja, hogy az EU a termőföld és a természetvédelmi területek esetében hét, a második in­gatlanok esetében pedig öt­éves átmeneti időre tegye le­hetővé az újonnan csatlako­zó országok számára ezek külföldi tulajdonba kerülé­sének korlátozását. ÖSSZEÁLLÍTÁS A bizottság pénteken terjeszti a tag­országok elé a tőke szabad áramlá­sával kapcsolatos tárgyalási fejezet­re kidolgozott közös uniós álláspont tervezetét - közölte megbízható for­rásokra hivatkozva az Europe című, uniós ügyekkel foglalkozó hírlevél. A tőke szabad áramlásával foglalko­zó fejezet - a munkaerő szabad áramlásához hasonlóan - a csatla- kozási tárgyalások legkényesebb té­mái közé tartozik. A tagjelöltek többsége - köztük Magyarország - hosszabb-rövidebb átmeneti men­tességet kért bizonyos típusú ingat­lanok külföldi tulajdonba kerülésé­nek engedélyezése alól. Ugyanilyen átmeneti időszakokra szóló korláto­zásokat kér Csehország, míg Szlo­Washington. Mindössze néhány százan tüntettek vasárnap Wa­shingtonban a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) és a Világbank politiká­ja ellen, követelve a szegény orszá­gok adósságainak eltörlését. Az amerikai főváros illetékesei aggód­tak, hogy a tanácskozás idején megismétlődhetnek azok a botrá­nyos utcai jelenetek, amelyek a mi­nap a kanadai Québec Cityben az vákia csak a mezőgazdasági termő­földek, Bulgária pedig általában a földek külföldi tulajdonba kerülésé­re vonatkozó tilalmat kívánja 10 évig fenntartani. Lengyelország tag­gá válása után 18 évig nem akarja engedélyezni a mezőgazdasági föl­dek külföldi tulajdonát. Az unió bővítésének 2004-re várt időpontja „inog”, ám 2005 a lehet­séges legkésőbbi határidő, mert azután egy időre csökkennek az esé­lyek, mégpedig mindkét oldalon. Brüsszelben új összetételű Európai Bizottság foglalja el helyét, s az egy Riess-Passer szerint a kompetencia-imperia­lizmus nem vált be. ideig magával foglalkozik majd, a tagjelöltek pedig egy ilyen hosszú várakozási időszakot politikaüag nem bírnak ki. Ezért a tagjelöltek számára engedményeket kell tenni, s az EU gazdagabb államainak tu­domásul kell venniük, hogy a keleti bővítés pénzbe kerül - mondta Harald Ettl, az Európai Parlament osztrák képviselője. A legtöbb jelölt­nél nő az eladósodottság és a külke­reskedelmi mérleghiány, s az inflá­összamerikai csúcstalálkozót is kí­sérték. Most a néhány száz fős, sokkal békésebb tömeg valóságos felüdülést jelentett a hatóságok­nak. Az IMF és a Világbank közös nyilatkozata azt a célkitűzést fogal­mazza meg, hogy a legrászorul­tabb országok tekintetében egy­szerre kell foglalkozni az adósság csökkentésével, a nyomor enyhíté­sével és a fenntartható növekedési pályára állítással. A korábbi közös kezdeményezés jegyében az IMF és ciót sem tudják kézben tartani, ezért az EU brüsszeli bizottsága a 2004-es időpont megcélzásával túl­ságosan derűlátó volt - mondta Etd, akit a keleti bővítés elkötelezett tá­mogatójaként tartanak számon. Schüssel osztrák kancellár közölte, hogy Schröder német kancellárnak az EU reformjára vonatkozó javas­latából több minden egybeesik Bécs elképzeléseivel, ugyanakkor óvott egy európai szuperállamtól. Schüs­sel főleg a - Schröder javaslata sze­rint -jelenlegi miniszteri tanácsok­ból létrehozandó országok kamará­jának gondolatát üdvözölte. Susan­ne Riess-Passer alkancellár, a koalí­ciós Osztrák Szabadságpárt elnöke határozottan elutasította az EU Bi­zottságának kormánnyá alakítását, de lelkesen üdvözölte azt a gondo­latot, hogy bizonyos feladatokat új­ra a nemzeti kormányokra bízza­nak. „A kompetencia-imperializ­mus nem vált be” - mondta, s úgy vélte, hogy egyebek között az egész mezőgazdaságot nemzeti döntési körbe kellene utalni, s a Bizottság fő feladatává a külpolitikát és a kör­nyezetvédelmet kellene tenni. Sze­génységi bizonyítványnak nevezte például, hogy az uniónak a mai na­pig nincsenek egységes normái az atomerőművekre vonatkozóan. a Világbank 34 milliárd dollárral kívánja csökkenteni a 22 legszegé­nyebb állam vele szemben fennálló adósságát. Ha az egyes hitelező or­szágok kormányai is csatlakoznak ehhez - a kétoldálú alapon folyósí­tott hitelek visszafizetési kötele­zettségének az eltörlésével -, akkor a terhek enyhítésének összértéke elérheti az 53 müliárd dollárt. Be­jelentették: az IMF és a Világbank a kedvezményezettek körét további 11 országgal tervezi kibővíteni. Rámalláh/Jeruzsálem. Nagy ere­jű robbanás döntött romba egy négylakásos házat hétfőn késő este a ciszjordániai Rámalláhban. A tegnapi hírek szerint legalább négy személy, egyikük egy 8 éves gyer­mek, életét vesztette. A mentőala­kulatok buldózerekkel folytatták a kutatást a romok alatt tekedtek után. Izrael cáfolta azt a palesztin vádat, hogy köze lenne a robbanás­hoz. Ciszjordániában megöltek egy zsidó telepest. Izraeli katonai for­rások szerint palesztin fegyveresek tegnap, a Rámalláh melletti Ofra telep közelében nyitottak tüzet iz­raeli áldozatuk autójára. A szintén ciszjordániai Náblusz mellett is rá­lőttek egy izraeli telepesre, de ez megúszta könnyebb sérülésekkel, palesztin támadóit pedig az izraeli hadsereg elfogta. Az izraeli katonák tegnap hozzá­láttak a blokádintézkedések továb­bi lazításához a palesztin területe­ken. A palesztin önkormányzat Szkopje. Macedónia hétfőn egy­napos állami gyásszal emlékezett meg arról a nyolc katonájáról, il­letve rendőréről, akiket szombat este a koszovói határon albán fegy­veresek öltek meg. A szkopjei kor­mányszóvivő igen súlyosnak ítélte a helyzetet. „Nem tudjuk, meddig leszünk képesek visszatartani a macedón és az albán népcsopor­tot, ellenőrizni viszonyát” - mond­ta. Az albán lázadók azt bizonygat­ták, hogy önvédelemből ölték meg a macedón biztonsági erők nyolc tagját. Borisz Trajkovszki államfő jelezte, hogy az USA támogatását Milosevics fogságban alatti városok zárlatát fokozatosan föloldják. Mindamellett Simon Peresz izraeli külügyminiszter elő­ző este, amerikai látogatásának kezdetén elismerte, hogy nincs tűzszünet az izraeliek és palesztin nők között. Hoszni Mubarak is visszatáncolt hétfőn az izraeli-pa­lesztin tűzszünetet hírül adó nyi­latkozatától, közölve, hogy csak el­vi egyezségről van szó. Ugyanis az egyiptomi elnök vasárnap kész tényként jelentette be, hogy létre­jött a tűzszüneti megállapodás az izraeliek és a palesztinok között. Mubarak szerint egy izraeli-pa­lesztin találkozón elvi megállapo­dás született arról, hogy beszünte­tik az erőszakos akciókat, és Izrael az erőszakos cselekmények meg­szüntetése után négy héttel vissza­vonja katonái egységeit. „Én csak annyit mondtam, hogy elvben megállapodtak, és nem azt, hogy megállapodást írtak alá” - hangoz­tatta Mubarak. Azt nem közölte, hogy kik között jött létre az általa említett találkozó. kéri a terrorizmus kiirtásához, mert a szélsőséges csoportok a macedón állam létét és jövőjét is fenyegetik. A szkopjei televízióban vasárnaptól levették a műsorról az éjszakánkénti albán nyelvű hír­adót azzal az indoklással, hogy an­nak szerkesztői a macedón állam érdekei ellen dolgoznak. A Macedóniával szomszédos Ko­szovó jórészt albánok lakta köz­pontjában, Pristinában tegnap le­lőttek egy tizenéves szerb fiatalt. A 17 éves Alekszandar Dodikra a lö­vést egy autóból adták le. A szem­tanúk megpróbálták megállítani a járművet, betörték az ablakait is, de a tettesnek sikerült elhajtania. Politikai válság fenyeget 53 milliárd dollárra is rúghat a legrászorultabbak adósságterheinek enyhítése Több lesz a kedvezményezett MTI-JELENTÉS Megszüntették a televízióban az albán nyelvű híradót Gyásznap Macedóniában MTI-HÍREK Nem kerül Berber szabadlábra zavargások Amerikai számítások szerint tavaly 75 százalékkal nőtt a halálos áldozatok száma Jelentés a nemzetközi terrorizmusról MTI-HÍR Washington. Amerikai számítá­sok szerint 2000-ben 75 százalék­kal nőtt az előző évihez képest azoknak a száma, akik a nemzet­közi terrorizmus halálos áldozata­ivá váltak. Ezt a washingtoni kül­ügyminisztérium terrorizmusról szóló éves jelentése tartalmazza. Colin Powell külügyminiszter saj­tóértekezletén ugyanakkor mél­tatta, hogy a terrorizmus elleni nemzetközi összefogás is erősö­dött. Tavaly 405 személy vesztette életét és 791 sebesült meg a terro­rista cselekményekben, míg 1999­ben ez a két szám 233, illetve 706 volt. A dokumentum ama 28 „kül­földi terrorista szervezet” közé so­rolta az Üzbegisztáni Iszlám Moz­galmat is, amely szervezetek java­it Washington zárolta, és amelyek tagjai nem kaphatnak beutazási vízumot az USA-ba. Az „egyéb ter­rorista szervezetekhez” sorolta a Kolumbiai Önvédelmi Erők (AUC) nevű félkatonai csoportot és a Sierra Leone-i Forradalmi Fegyve­res Erőket. Ellenük az USA nem léptetett életbe büntetőintézkedé­seket. Az terrorizmust támogató országok listája lényegében válto­zatlan: Kuba, Irán, Irak, Líbia, Észak-Korea, Szudán és Szíria. A jelentés leginkább Iránt marasz­talja el, mert Teherán fokozta az olyan szervezetek, mint a libanoni Hezbollah, valamint a palesztin Hamász és Iszlám Dzsihád támo­gatását. A jelentés elkeserítőnek tartja az erőszakos cselekmények kiújulását a Közel-Keleten, de az amerikai Izrael-barát körök nyo­másának ellenére nem tett bíráló megjegyzést az Arafat vezette Pa­lesztin Hatóságra. Tavaly 423 terrorista akciót követ­tek el az egy évvel korábbi 392-vel szemben. Ez 8 százalékos növeke­dést jelent. Belgrád. Továbbra is fogságban marad Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök, miután egy belg­rádi bíróság hétfőn hatvan nappal meghosszabbította az április ele­jén őrizetbe vett politikus vizsgála­ti fogságának időtartamát. Milose­vics védőügyvédje közölte, a vizs­gálati fogságot ugyanazon okok­ból hosszabbították meg, amelye­kért Milosevicset őrizetbe vették: a bíróság szerint szabadlábra helye­zése esetén tartani lehetne kül­földre szökésétől vagy a tanúk be­folyásolásától. Milosevicset jelen­leg a belgrádi központi börtönben őrzik, hívei bírálják fogva tartásá­nak körülményeit. Algír. Algériában politikai válság fenyeget a Kabília térségében dúló véres zavargások miatt. A Kábí­tóban jelentős erőket felsorakozta­tó, szociádemokrata irányultságú berber Tömörülés a Kultúráért és a Demokráciáért (RCD) ki akar lép­ni a kormánykoalícióból, tiltako­zásul a biztonsági erők tüntetőkkel szembeni kemény fellépése miatt. A zavargások április 21-i kitörése óta a nehezen hozzáférhető hegyi térségben lapjelentések szerint a múlt héten mintegy 80 ember vesztette életét. Algéria 32 millió lakosa közül a becslések szerint 5-9 millióan tartoznak a berber népcsoporthoz. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents