Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-18 / 113. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 18. „Csak az a vándor, aki Santiagóba jön, vagy innen indul el" - írta egykor Dante Alighieri, akit valósággal lenyűgözött a spanyol városka szépsége Don Quijote kalandos országában Spanyolország területe: 506 000 km. Lakosainak száma 40 millió (kasz- tíliai 78 százalék). Az országban négy nyelven beszélnek: kasztíliai, katalán, galíciai és baszk nyelven. Vallás: római katolikus (97 százalék). A lakosság mintegy 80 százaléka városban él. Fővárosa: Madrid, 3 millió lakossal. Az iparban kétszer annyian dolgoznak, mint a mezőgazdaságban. Export: nyersanyag, félkész termékek, fém, energia, élelmiszer, gyümölcs, textília, gyapot. Államformája parlamentáris monarchia, élén Don Juan Carlos I de Borbón királlyal. Alkotmánya elismeri és biztosítja a nemzetiségek és a régiók autonóm jogait (17 autonóm terület alkotja az országot, melyeknek külön kormányuk és parlamentük van). TÁJÉKOZTATÓ C ervantes halhatatlan művének hőse La Mancha szélmalmokkal, középkori várak- mmmmmm kai és erődítményekei tarkított tája szintén Spanyolország,'az ország, melyet évente negyvenmillió turista látogat meg (ez a világ harmadik leglátogatottabb országa). Ide érkezni azt jelenti, hogy a napfény (hiszen a több mint 300 napfényes napon 18-30 Celsius-fok az átlag- hőmérséklet), a finom konyha, a vendégszeretet és a vidám emberek országába csöppentünk. Az Ibériai-félsziget legnagyobb részét elfoglaló országhoz tartozik a Ba- leár szigetcsoport, a Kanári-szigetek és két Észak-Afrikában elterülő város, Ceuta és Melilla. Földrajzi helyzete miatt (Afrikától mindöszsze 14 km-re van, az Atlanti-óceánon keresztül pedig Amerikába lehet jutni) a régmúlt időkben is fontos szerepet játszott a hajózás, a kereskedelem terén. Az országot sokféle nép lakta: a Földközi-tengeren át hajóztak ide a föníciaiak, később a görögök, majd a rómaiak, a vizigótok és az arabok foglalták el a területet, ezért Spanyolország kultúrális öröksége gazdag. Madrid, Barcelona, Palma de Mallorca, Avila, Córdoba, San Sebastián, Valencia, Ibiza, Málaga, Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas, Zaragoza, Sevilla, Granada rengeteg építészeti érdekességgel, nyűgözi le a látogatót. Az ország természeti adottságai: északon a Pi- reneusok, délen a Sierra Navada, a Földközi-tenger partvidékén pedig Mar Menor és Albufera de Valencia homokos partjai váltakoznak a Costa Brava és a La Nao meredek szikláival (az országnak 4000 km hosszúságon mossa tenger a partjait!). A tenger mellett citruszfélé- ket, olívaolajat, szőlőt termesztenek, a hegyvidékeken pedig a sertés-, marha-, ló- és a viadalokra szánt bikák tenyésztése folyik. A vulkáni eredetű Kanári-szigetek növényvilága különleges. Az országban tíz nemzeti park létezik: mély kanyonok, hóval fedett hegycsúcsok, vakító fehér tengerparti homok, mocsarak, jellegzetes faunájú erdők, mozgó dűnék. M. É. Toledo MAGYAR - SPANYOL SZÓTÁR Étlap - Menu Lisztből készült ételek - Comida a Viszonüátásra! -Adiós!/Hasta Napi étlap - Menu Del dia base de harina (bollería) luego! Reggeli étlap - Desayuno Desszert-Dulces Hogy van? - Cómo está usted? Déli étlap (Ebéd)- Almuerzo Fagylalt - Helados Örülök, hogy megismerhettem. (Comida) Kompotok - Compotas- Encantando de conocerle. Vacsora - Cena(s) Gyümölcsök - Frutas Hogy hívják? - Cómo sa llama? Levesek - Sopa(s) Sajtok -Quesos A nevem... - Me Uamo... Előételek - Entremés Kenyér - Pan Beszél angolul? - Habla usted Hideg előételek - Entremés frío Vaj - Mantequilla inglés? Meleg előételek - Entremés Lekvár - Mermelada Igen - Sí caliente Cukor-Azücar Nem - No Halételek - Comida de pescado Kávé (tej nélkül, tejjel) - Café Kérem - Por favor Tengeri élőlényekből készült été(solo, con leche) Köszönöm/Köszönöm szépen lek (A tenger gyümülcsei) Tea-Té Gracias/Muchas gracias Mariscos Víz-Agua Nincs mit - Da nada/No hay de Napi különlegességek Borok-Vinos qué Especialidad del dia Sör-Cerveza (Kérem)hol van...? - (Por favor) Készételek - Comida hecha Szeszes italok - Bebida alcoholica dónde está...? (preparada) Aperitif- Aperitivo Mennyibe kerül? - Cuánto Frissensültek - Comida a Az árak a kiszolgálási díjjal együtt cuesta? encargar értendők Los precios incluyen el Nagyon finom. - Está muy Szárnyasok - Aves servicio bueno. Saláták - Ensaladas Jó napot! - Buenos días! (Nagyon) ízlik. - Me gusta Köretek - Guarnición Jó napot! (délután), Jó estét! (mucho). Főzelékek - Gemüse Buenas tardes! Nem ízlik. - No me gusta. Öntetek - Salsas Jó estét!, Jó éjszakát! - Buenas Kérem a számlát! - La cuenta, por Tésztafélék - Pastas noches! favor! Felfedezőútjaik során a maja konyha nyersanyagaival gazdagították konyhájukat A fieszta, vagyis ünnep a spanyol emberek vidámságát fejezi ki Erősen fűszeres ételek világa Édességek és jeles napok FŰSZERTÖRTÉNET A mikor a spanyolok Kolumbusz Kristóf felfe- dezőútjain mint hódítók érkeztek Közép- mmmmm Amerikába, magukkal vitték étkezési szokásaikat, de kulináris felfedező kedvüket is, s az ottani, számukra addig ismeretlen termékekkel, a maja konyhában használt nyersanyagokkal gazdagították a spanyol konyhát. A spanyolok, akik Európa legelső gyarmatosító hatalmai közé tartoztak, hajóikon rengeteg fűszert és terményt is hoztak a tengerentúlról, s vele együtt a Karib-tenger és Mexikó sajátos ételkultúráját is. Éppen ezért a spanyol konyha egyfajta különleges keveréke a mediterrán múlt hagyományainak, amelyen még a görög és a zsidó konyhakultúra is erős, jellegzetes nyomot hagyott. Mexikói-spanyol közvetítéssel jutott szerephez az európai konyhaművészetben a paradicsom, a chilipaprika, a kukorica. A spanyol konyha - nagy hagyományai ellenére - sosem volt konzervatív. Ötletes újításokra, változtatásokra mindig készen állt, jellemző, hogy a krumpli, a földieper, a pulyka és a csokoládé is spanyol közvetítéssel jutott el Európa konyháiba. Spanyolországon, a Balkán félszigeten át vándorolva honosodott meg hazánkban is a paprika. A spanyol hódítókon keresztül Európába eljutott, mindenféle ismert és honos termékek útját azonban ma már senki sem keresi. A spanyol receptek olívaolajat alkalmaznak, mivel ez náluk a legelterjedtebb, legolcsóbb olajféleség, s amellett diszkréten engedi érvényesülni minden fogás jellegeze- tes, sajátos ízét. A magyaroknak nem nehéz megbarátkozniuk a spanyol konyhával. Sűrű levesek, bőséges húsok, erősen fűszeres ételek világa ez, akár a miénk, és a fogások zömét a parasztételek alkotják, úgy, mint a magyar asztalon. A felhasznált alapanyagok íze, zamata tisztán érvényesül a legtöbb fogásban. Mindkét konyha kedveli az erős, jellegzetes ízeket. Például a paprikát, amely a La Mancha vidékén spanyol konyhának csaknem any- nyira kedvelt fűszere, mint a magyarnak. A spanyol páprika, a pimenton, erőteljes, szép" színű, de kevésbé aromás, mint a magyar. A szokottnál gyengébb minőségű paprikát megvetően aernának, homoknak nevezik a spanyolok. A spanyol háziasszony (főként a tengerparti tartományban élő) kedvelt és változatos nyersanyagai a halak, rákok, kagylók, osztrigák. Beljebb, az ország magas hegyek és köves fennsíkok borította vidékem viszont ma is jelentős marha- és juhtenyésztés folyik, így számtalan változatban készítik el a marha- és birkahúst s a tehén-, juh- és kecsketej vegyítéséből érlelt sajtokat. A mediterrán éghajlat jóvoltából fontos szerepjut a konyhában a narancsnak, a fügének, a datolyának, az olajbogyónak és sok, Észak-Affikából meghonosodott fűszerfélét kedvelnek. Spanyolország déli részét hét évszázadon át tartották uralmuk alatt az arab és berber származású mórok, akik magukkal hozták a fűszerkedvelő Kelet ízvilágát, az ánizst, a koriandert, a mandulát, a különböző borsfajtákat, a köményt, a szegfűszeget. (- malév -) ÖSSZEÁLLÍTÁS S panyolország hagyománytisztelő, régi katolikus ország. A spanyol sütemények nagy mmmmm része kapcsolódik valamilyen egyházi ünnephez. Kedveltek a mandulás sütemények (kora tavasszal a rózsaszín virágú mandulaligetek látványa teszi hangulatossá a domboldalakat). A torta is népszerű édesség, de a spanyol torták nem hasonlítanak a nálunk ismeretes édes, vajas, habos és különféleképpen ízesített édességre. Bár a spanyol torta is meglehetősen édes, sokszor készül vajás töltelékkel, de ízesítésül általában egy- vagy többféle gyümölcsöt használnak. Nagyon elterjedt a babapiskóta felhasználásával, könnyen és gyorsan elkészíthető sütemény. A spanyolok hagyományosan édességkedvelők, a csokoládé is az ő közvetítésükkel vonult be Európába, s volt idő, amikor a csokoládéfogyasztás valóságos szenvedéllyé erősödött Spanyolországban. Any- nyira, hogy a franciák meghökken- ve figyelték a Napkirály udvarában élő spanyol infánsnőt, Mária Teréziát, aki naphosszat csokoládét majszolt. Amikor már túlságosan eltelt vele, egy gerezd fokhagymát szopogatott el, s aztán ismét újrakezdte. De Spanyolországban kezdték szélesebb körben fogyasztani a cukrot is, amely addig méregdrága, s patikában árusított „különlegesség” volt Európa-szerte. A tengerentúlról érkező nádcukor nagy mennyisége, olcsóbb ára tette lehetővé a cukor térhódítását, s a cukor, a liszt és a tojás kombinációiból megszülethettek a spanyol cukrászat kreációi, amelyek Franciaországon és Itálián át eljutottak Európa többi részébe is. Nem meglepő hát, hogy az édesség szinte elengedhetetlen része a spanyol étkezésnek, sőt, minden ,jeles napnak”, az év minden ünnepének megvan a maga tésztaféléje, amelynek receptje, készítésmódja nemzedékről nemzedékre száll. Ezenfelül akadnak - nem kis számban - helyi specialitások is, hiszen alig van spanyol város vagy falu, amelynek ne volna valamilyen „fiesztája”, helyi ünnepe, amelyet nagy vigassággal, eszem-iszommal ülnek meg minden évben. A legérdekesebb „fieszták” egyikét a Segavia melletti kis'Zamarramalla faluban tartják, Spanyol bikafuttatás február 4-én. A XII. században egy alkalommal a falu férfi lakói távol voltak, s a mórok váratlanul rajtaütöttek a községen. A falu asszonyai azonban nem hagyták magukat: fegyvert ragadtak, s vitézül visszaverték a támadókat. A nevezetes esemény emlékére az évforduló napján az asszonyok veszik kezükbe a hatalmat Zamarramallában. Maguk közül választanak polgármestert, s az dönt minden kérdésben, egy álló napon keresztül. Az ünnepre - többek közt - „mantecados”-t sütnek. Miután elfogyasztották a roston sütött, finom kolbászfélét, a longanizát, s leöblítették a kellő mennyiségű borral, mantecadost eszegetnek a falucska múltra emlékező lakói. A fieszta, vagyis ünnep a spanyol emberek vidámságát fejezi ki, hiszen területenként szinte egész évben valamit ünnepelnek. Navarrá- ban a maszkabáloknak és karneváloknak ezeréves tradíciójuk van, Villanuevában Pero-Palo nevezetű bábut égetnek tél végén, Teneriffen szatirikus jellege van a karneváloknak,, márciusban Valenciában a „ninots” elégetésével ünnepük a „fallas”-t. A legjelentősebb katolikus ünnep a húsvét - Semana Santa, a leghíresebbek a sevillai körmenetek. Tavasszal Sevillában áprilisi vásárt tartanak, rengeteg hívő vesz részt az óriásira duzzadó egyházi körmeneteken, búcsúkon, híres a toledói Corpus Cristi ünnepe, Szent János napján a legnevezetesebb tűzönjárást San Pedro Manrique-ban tartják. Júliusban a világ összes tévéadója beszámol a spanyol városokban tartott bikafuttatásokról. Szintén nagy egyházi ünnep Elchében Szűz Mária mennybemenetele. Ezeket az ünnepeket a modern élet és a folklór keveredése, nagy evések-ivások jellemzik. Karácsonykor egyre több helyen fogyasztanak pulykát, bár az eredeti karácsonyi fogás a csirke, a kappan vagy a sült bárány volt. A hús előtt mandulalevest, lombardiai káposztát, sült halat esznek, desszertként édes nugátos turron-t, polvorones-t, alfájoes-t, pelladillas- t, tűlevelű fák magvait, kandizált gyümölcsöt és ezek mellé természetesen a spanyol cava bort isszák. Tipikus húsvéti menü a sűrű cíceriborsóleves, a spenót tonhallal, a torrijas (cukorba, tejbe, tojáshabba mártott és kirántott kenyérszeletek, melyeket tálalás előtt cukros-vizes vörösborral fröccsentenek le), a konyakkal, szódával, citrommal ízesített limonádé elnevezésű ital. A spanyol felfogás szerint e két utóbbi finomság a szigorú böjt idején is megengedett. - m Marbella-i tengerpart (Malaga)
