Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-03 / 101. szám, csütörtök
RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 3. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Tallózó a rozsnyói Sajó Vidék - vegyes tartalmú, társadalmi, közművelődési, szépirodalmi hetilap száz évvel ezelőtti számaiból Nagylelkű adomány A jólészi ág. ev. filiális egyház, mely Rozsnyóhoz tartozik, Andrássy Dénes grófnétól 4000 koronát kapott iskolája rendbehozatalára. A jólészi szegény ág. ev. egyház már-már azon a ponton volt, hogy iskoláját bezárja s ime váratlanul a kegyes szivü grófné nagylelkű adományából az iskola ügye uj és szívós életre ébredt. Isten áldja meg a nagylelkű adományozót! Vakmerő betörés A Nógrád megyében fekvő Divény-Oroszi község plébániájába f. hó 13-áról 14-ére virradó éjjel ismeretlen tettesek falbontás után betörtek, s érzékenyen károsították meg a plébánost. Igazán ideje volna már, hogy e rablásokra s gyilkosságokra nagyonis hajlandó népet drákói törvényekkel becsületre tanítanák. Moraliter ugyanis nem lehet rá hatni, mivel egymástól messzire szétszórt írtványokon lakik, s igy a civilizációtól úgyszólván teljesen el van zárva. Bezzeg szt. Lászlónak törvényei a közbiztonságot csakhamar helyreállítanák ezen minden nemes érzésben szűkölködő nép között! Rozsnyó, Rákóczi tér Áprilisi hó Tegnap reggel bizony csak arra ébredtünk föl, hogy a városunkat környékező összes hegyeket hó borítja. Erősen hidegre fordult az idő s több helyütt a már boldogsággal abbahagyott fűtést megint csak elővették. Remélhető azonban, hogy szeszélyes áprilisunknak ez már utolsó kirohanása volt. Holló újabb sikere Holló Barnabás, szoborművész földink, a ki több szép alkotása mellett a rozsnyói Szabó-, majd a rimaszombati Tompa-szobor megteremtésével rátermettségének fényes tanujeleit adta, most Zsolnay Vilmos, a csak nemrég elhunyt nagy nevű iparművész emlékére Pécsett fölállítandó szobor pályázatán benyújtott mintájával a 400 koronás dijat nyerte el. Gratulálunk! Dinamit merénylet Könnyen végzetessé válható, dinamit okozta robbanás iszonyú dörgése remegtette meg folyó hó 17-én éjjeli fél tiz órakor városunk piaci épületeit és riasztotta föl a legtöbb embert álmából. Weisz Miksa kereskedő főtéri két emeletes házának a piacra fekvő része alatt levő pincehelyiségben történt a szörnyű robbanás, mely villám csapáshoz és mennydörgéshez hasonló csattanásá- val az egész épületet, de különösen annak második emeletét, hol lapunk szerkesztője lakik, rázkódtatta meg erősen és okozott a meglepett lakók között nagy ijedelmet. A házbeliek és szomszédok a robbanás után összeszaladva, azonnal konstatálhatták a pincéből előtörő fojtó füstgomolyból, hogy a robbanás a pincében történt, a mely pincehelyiségben hordós borok vannak és voltak akkor is elhelyezve. - Jó félóra múlva jelent meg a helyszínén nagy invitálás után a szomszédságban kedélyesen “durákozó” rendőrség két embere s néhány tűzoltó és végezte a nyomozás legelső munkáját, a robbanás színhelyének a megtekintését. Minden jel arra mutatott, hogy az épület kapualjában levő pinceablakok egyikén dobta be az ismeretlen merénylő a di- namitot, a mi - úgy kell lennie és ez volt a szerencse - esése közben, már a levegőben sült el s igy nagyobb és komolyabb természetű rombolást nem okozott. A merénylet minden valószínűség szerint bosszú műve és Weisz Miksa valamelyik lelketlen és ostoba haragosától ered. A nyomozás különben majd fényt dérit még e titokzatos dologra. A Rozsnyói Állami Levéltár anyagaiból válogatta: Kmotrik Péter. Procházka István illusztrációs felvétele Borziné Bódy Irén összegyűjtötte és lejegyezte a házasságkötés és a lakodalom gömöri népszokásait Hagyományok és emlékek HEGEDŰS ISTVÁN alán Csokonay Vitéz Mihály sorai (Mihelyt ruhát, nyelvet és szokást elhagytok, /azonnal megszűntök lenni, amik vagytok.) késztették a gömörfügei születésű, 71. évét taposó Borziné Bódy Irént arra, hogy időt és fáradságot nem kímélve összegyűjtse és lejegyezze a házasságkötés és a lakodalom gömöri népszokásait. A kézirat egyévi huzavona után táA Hagyományőrzés Gömörben című 220 oldalas könyv a maga nemében egyedülálló gyűjtemény. mogatókat nem találva végül is a szerző magánkiadásában látott napvilágot. A Hagyományőrzés Gömörben című 220 oldalas könyv a maga nemében egyedülálló gyűjtemény, mely talán a 24. órában született, megőrizve ezzel az utókor számára elődeink szokásait, hisz ma már ezek a versek és mon- dókák a fiatalabb korosztály körében kevésbé ismertek. Részletesen le vannak benne írva a házasság- kötéssel kapcsolatos népszokások, az egyházi illetve a polgári esküvő szertartásai, de bepillantást nyerhetünk a „komendálóasszonyok”, a párválasztás, a leánykérő, illetve a menyasszonyszöktetés hagyományaiba is. Külön fejezet taglalja a vőfélyversek, a menyasszonykikérő, a menyasszonybúcsúztató rímes, és sokszor tréfás mondókáit, melyen keresztül ízelítőt kap az olvasó a gömöri ember gazdag népköltészetéből. Az asztalhozhívógató és ételfaló verseken keresztül pedig bepillantást nyerhetünk a lakodalmak ínycsiklandozó fogásaiba. Kár lett volna, ha a feledés homályba fátylat borítana népköltészetünk e csillogó gyöngyszemére. De Irénke néninek nem ez az első munkája. Már 1996-ban Szülőföldem Gömörfüge é sDeportálá- som története című visszaemlékezéseivel beírta nevét a szlovákiai magyar helytörténészek népes táborába, de még nem tette le a lantot. Tavasztól őszig - szinte megszállottként - szűkebb hazája, így többek között Tornaija, Gömör, Hanva, Sajógömör, Be- retke, Hubó, a Valy völgye - mintegy negyven falu temetőjét kutatta át, hogy kiderítse, miről is regélnek a föld békés csendjében megbúvó emlékek. Borziné Bódy Irén vallomásra bírja a múlt emlékeit ( A szerző felvétele) Voltak, akik az asztalnál nézelődtek. Már négy éve összejárnak hét község nyugdíjasai Deresen is derűsen MAHELY ZOLTÁN Hál’ istennek, megint együtt vagyunk! - foglalta össze egy idős asszony a rendezvény értelmét a nagyszarvai kultúrházban péntek délután. Ekkor tartották soros találkozójukat a csallóközi nyugdíjasok. Hét település - Nagyszarva, Nadasd, Somorja, Süly, Várkony, Gelle, Lúcs - nyugdíjasklubjai döntöttek úgy 1997-ben, hogy rendszeresen összejámak. A szervezést alkalmanként másmás falu vállalja magára, most éppen Nagyszarva került sorra, hogy vendégül lássa a mintegy 250 szórakozni vágyó idős embert. Az első találkozót Csépi Zsuzsa a kultúrház igazgatója szervezte, akkoriban még csak három falu nyugdíjasaival. ...vagy csak borozgatva beszélgettek.. De akadtak olyanok is, akik táncoltak... (Somogyi Tibor felvételei)
