Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-03 / 101. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 3. leporolt hírmorzsák Válogatás a Komáromi Lapok, Társadalmi és közgazdászati közlöny 1882. április 29-i számából Humor a szerencsétlenségben A szerdai nagy tűzvész alkalmával K.E. bírósági végrehajtó úr is buzgólkodott a vagyonmentés körül. N.D. ügyvéd-segéddel két borjút vezettek a tűz közelében eső házak egyikéből, mit egy csallóközi atyafi - ki, úgy látszik, jól ismerte a végrehajtót - meglátván, oda szólt társához elczifrázott teremtették után: ’’Nézze komám ez istentelenségetlEzek még most is exequálnak!” Rendőri hírek Gyujtogatási kísérlet. Varga Pálnak vágdunamelléki házát arra menő Burecz József, rendőrmester füstölögni látván,a házbeliekkel a padlásra sietett, hol egy égő csomag kóczban gyufát találtak a gerenda alá rejtve. A rendőrség kutatja a tettest. Sárközy Mihályné czigányasszony háziasszonyával a házbér fölött pörbe keveredett, melynek folytában oly dühbejött, hogy háziasszonyát késsel megsebesítette. A seb nem veszélyes. A merénylő befogatott. A buda-szőnyi vasút A hét egyik legfeltűnőbb közgazdasági eseménye, a magyar kormány s az osztrák államvasutak igazgatósága között létrejött azon egyezmény volt, melyszerint az osztrák államvasutak igazgatósága átengedte a magyar államnak szőny - brucki vasútvonalát cserébe a vágvölgyi vasúiért, melyet azonban Zsolnáig kiépíteni tartozik. Az egyezmény többi pontjai is, mint: a tariffakérdés szabályozása, az igazgatóság dualisztikus szervezete stb., mind kedvezők a magyar államra nézve. Mennyire messzeható az egyezmény, s mily hasznosak annak intézkedései általános közgazdasági tekintetből_ nem szándékunk fejtegetni, eléggé hangsúlyozta már az egyezmény fontosságát a fővárosi napisajtó pártkülönbség nélkül. Csak annyiban reflektálunk e kérdésre, amennyiben az következményeiben a mi érdekeinket is érinti. Ugyanis ez engedmény életbelépte esetére a buda - szőnyi vasút kiépítése biztosnak tekinthető, és csak rövid idő kérdése azon kedvező helyzet beállta, midőn két óra alatt Szőnyből a fővárosban lehetünk. Kiszámíthatatlan haszonnal fog járni megyénkre, és különösen annak dunántúli részére és legkivált Tata ipara és kereskedelmére e világ-forgalmi összeköttetés, mely mindenesetre városunk kereskedelmi forgalmára is lendítőleg hat, habár nem is oly mértékben, mint hogyha az a terv létesült volna, melyszerint e kiépítendő vasútvonal a Dunán áthidalva, Komárom nyert volna állomást. De azért ama másik vonal kiépítésének kedvező nagy fontosságát sem tagadhatjuk el. Melylyel kapcsolatban azonban mindinkább égető szükségé válik városunknak Új - Szőnynyel való egyesülése, mely kérdés megoldásának tovább való halogatása egyenesen városunk érdeke ellen történnék. A kezdeményező lépést Új - Szőny már megtette, rajtunk van a sor az egyesülés ügyében a tárgyalást mielőbb megindítani, hogy az mire tervezett állandó híd e vasútvonal létesül, befejezett legyen, Minden késedelem veszélylyel jár, azért hát dologra fel! Rövid hírek Baleset.Heubner István mészáros vágó-segéd, oly szerencsétlenül dűlt föl egy kocsival, hogy jobb kezének több ujja összetörött. Tűz. A sz. András templom 490. számú megye-utczai háza folyó hó 25-én este 6 óra tájban kigyuladt, de rögtön észrevétetvén a gyuladás, szerencsésen elfojtatott. Az öregvárbeli fogházból egy rab szökést kísérlett meg. A czellája alatti pinczeboltozatot akarta áttörni, hogy azon menekülhessen, de szándéka kisülvén, terve meghiúsult. Ácson f. hó 27-én Varga Gergely kazala kigyuladt. Torna Dánielnek épen esküvőre menő násznépe ezt észrevevén, az oltáshoz fogott és annak bevégeztével ment az esküvőre. Schnitzer Armin rabbi úr tiszteletére a hitközség tagjai holnap este a hitközség nagy termében díszvacsorát rendeznek. Grünfeld Herman récz-utczai háza építésénél, a menyezet lebontásakor egy gerenda leszakadt és egy szegény falusi napszámosnak lábát kettétörte. Válogatta: Kamoncza Márta Procházka István illusztrációs felvétele Régióink A vadász-, vagy természetirodalom mindig a vidéki emberek olvasmánya volt Új vadászírót avattunk Sebő László dedikál, mellette Páll Endre erdőmérnök, többkötetetes vadászíró (A szerző felvétele) MOTESIKY ÁRPÁD A vadászirodalom a vadászati kultúra nagyon fontos része, ám mindig a „múzsák” ******* mostohagyermeke volt. A vadászirodalommal a műítészek, irodalmárok nagyon keveset foglalkoztak, valahol a krimi szintjén kezelték. Más vonalon pedig az a vélemény alakult ki, hogy a vadászirodalom, a természetirodalom a vidéki emberek olvasmánya. A művelt ember is olvas „krimit”, akkor miért áll távol tőlünk a vadász- és természetirodalom? - kérdezhetné a kedves olvasó, amire csak azt tudnám válaszolni, hogy teljesen jogos a kérdés, és igaza van. Idővel természetesen kialakult a vadászirodalmat kedvelők tábora is. Bársony Istvánt, Kittenberger Kálmánt, Széchenyi Zsigmondot és a mi tájainkon Jurán Vidort, később Gyimesi Györgyöt szívesen olvasták az olvasók. Bársony Istvánról az a vélemény alakult ki, hogy történetei fikciók, fabulák, szép magyar vadászmesék. Kittenberger írásai túl precízek, nagyon is valósághűek, a szakmai szempontokat tartja lényegesnek. Széchenyi Zsigmond pedig inkább az utazásra fekteti a hangsúlyt, sem mint a vadászatra. Fekete István viszont vérbeli természetíró, hiszen regényei zömében nem is vadászattal foglalkoznak, hanem inkább az állatvilág, a vad szokásait, életét örökítik meg. A honi vadászirodalom mezején a háború után Jurán Vidor jeleskedett. Nagyon sokat és sokfelé írt különböző álneveken, de akik ismerik sziporkázó elbeszélő, szellemes és megfontolt írásmodorát, mindjárt az első szavak után rá- éreznek, hogy Orosz Sándor is a Kárpátok öreg krónikása. „Zöld kabátos” történetei mélyen őrzik a „felvidéki” szellemiséget, gondolkodásmódot, az emberek mentalitását, szokásait és vadászati kultúráját. Sajnos csak három könyve jutott el az olvasókhoz, abból is a harmadik, a Kárpáti ordasok (Tatran Kiadó, 1966) - az előző kettő egyvelege -, már az író halála után látott nagyvilágot. Most azonban Sebő Lászlóról, a harmincöt éves csallóközi vadászról, és a márciusban megjelent Farkastörvény (Nimród Vadászújság, Budapest 2001) című könyvéről szeretnék szólni. Sebő László irodalmi bemutatkozására 1997-ben került sor, amikor a budapesti TerraPrint Kiadó Ötven vadász emlékeiből című antológia-sorozat 4. kötetében jelent meg két írása. Az antológia-sorozat eddig megjelent nyolc kötetéről négy alkalommal is találkozhatunk Sebő László nevével, valamint vadásznovelláival. A Budapesten 1995-től megjelenő Ötven vadász emlékeiből című sorozatban tapasztalt írók, többkötetes alkotók írásai mellett megjelennek kezdő vadászok, kezdő vadászírók történetei, vadászemlékei is. A szerzők között akadnak egyszeri próbálkozók és állandó visszatérők. Sebő Lászlóról elmondhatjuk, hogy az utóbbiak közé tartozik, és írása a készülő 9. kötetben is megtalálható. Sebő László bemutatkozásakor életrajzában ezeket írta: „Édesapám sosem volt vadász, de mivel a mezőgazdaságban dolgozott, élete nagy részét a természetben töltötte el. Sokszor elvitt magával a határba, ahol mindig tudott számomra valami újat és érdekeset mutatni.” „Aranyló fénysugarakkal elköszönő estéket, hosszú-hosszú átvirrasztott éjjeleket és leírhatatlan pompával ébredő harmatos reggeleket eltöltve a leseken igyekeztem minél többet megfigyelni a vad életéből. S viszonzásképpen sok lesen eltöltött óráért a természettől cserébe nagyon sok szép ajándékot kaptam.” - írja az író könyvének bevezetőjében. A fentieknek köszönhetően a szerző bizony sok szép, sajátos hangulatú novellát, vadásztörténetet gyűjtött egy csokorba. „Az öreg róka teste alig észrevehetően megrezzent, és szemhéját ösz- tönszerűen felnyitva észlelni kezdte a rókavár megszokott homályát. Karcsú, hosszú testét összegömbölyítva pihentette homokágyában, kicsit maga alá húzva lábait. Hengeresen elnyúló, vaskos farka hosszú, kifehére- dett szőrszálakból álló bojtba végződött.” - indítja novelláját. Sebő László kötete két fejezetre osztva (Vadűzés, Erdőzúgás), és húsz novellát tartalmaz. Grafikailag jól kivitelezett, élethű grafikákkal ellátott könyv, ám hiányolom a grafikusok nevének a feltüntetését, mert csak gyanítani lehet, hogy egy-egy grafikának ki a szerzője. Az olvasók pedig nem szeretik a bizonytalanságot. A borító, festőjének neve Kjell Lundblad, nevének csengéséből csak sejteni merem, hogy skandináv lehet a művész. Sebő László könyvét melegen ajánlom - nem csak vadászoknak a természetet szerető, benne barangoló és szavát leső embernek, olvasónak. Támogatással is csak két- vagy háromszemélyes darabokat tudnak bemutatni a nádszegi Nap Színházban A kezdetek általában reményteljesek MAHELY ZOLTÁN últ pénteken tartotta évadzáró előadását a nádzsegi Nap Színház. Ahogy a tavaly márciusi bemutatkozó előadáson, ugyanúgy az évadzárón is Rudolf Péter budapesti színművész lépett fel. A mintegy 150 néző vastapsa azonban nemcsak a darabnak, hanem az egész színháznak, Mátyusföld első ilyen jellegű próbálkozásának szólt. Az színházalapítás ötlete még 1999-ben, Pozsonyban született, ahol néhány magyar színész Czajlik Józseffel az élen Nyár címmel állított össze egy előadást, melynek otthont kerestek. Az anyagiakat és földrajzi elhelyezkedést tekintetbe véve a nádszegi kultúrház tűnt a legalkalmasabbnak egy befogadó színház megvalósításához, melynek műsorában kizárólag igényes, értékes darabok szerepelnek majd. „Nem akarunk kommersz előadásokat szervezni, így nem számíthatunk nagyobb bevételre, sem pedig túl nagy közönségre” - mondta Szarka Gyula a tavalyi alapitóelőadáson, aki a feleségével, Szarka Zsuzsával közösen hozta létre a színházat. Terveik szerint másfél-kéthavonta nyílt volna meg a színház, a mostani évadzáró a hetedik előadásuk volt. Az Illyés Közalapítvány, a Csemadok, a falu önkormányzata és néhány helyi vállalkozó támogatásával is csak kisebb, 2-3 személyes darabokat tudnak bemutatni. A színház műsorában azonban nemcsak a felnőttekre gondoltak, gyerek és ifjúsági előadásokat is terveztek. „Nem egy iskolának szerepel színházlátogatás a tantervében, s a mai helyzetben meggondolandó, hogy a komáromi előadásokat nézik, kétszer akkora belépőért - plusz az útiköltség - vagy hozzánk jönnek el. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy talán jobban is érzik majd magukat nálunk a gyerekek is” - mondta tavaly Szarka Zsuzsa, aki valójában a munka 90 százalékát vállalta magára. Egyelőre azonban az iskolaelőadások nem valósultak meg. „Azok az előadások, melyeket a gyerekeknek hoztunk volna vagy annyira költségesek voltak, vagy pedig nagyon messziről jöttek volna a színészek. Konkrétan Vadim Ádám és Écsy Gyöngyi gyerekműsorát akartuk bemutatni, de Nádszeget nagyon elkerülte a turnéjuk. Es hát a diákoktól nem lehet horribilis összegeket kérni a jegyért. De a diákelőadások bevezetése továbbra is szerepel a terveink között.” Archív felvételek így tovább keresik a szponzorokat, támogatókat, mivel a felnőtt előadások jegyeiből sincs akkora bevételük, hogy fedezni tudják a darabok költségeit. Ennek ellenére eddig mintegy ezer néző látta Nádszegen Jordán Tamás, Földes László, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, s több más neves művész előadását. „Azt mondhatom, hogy többé-ke- vésbé beváltak a számításaink, s mostanra már kialakult egy állandó színházlátogató réteg, akik már megszokták, hogy vagyunk, és hat-nyolc hét elteltével már érdeklődnek a következő előadás iránt. Persze addigra már megkapják tőlünk az értesítést.” A következő évad megnyitóját októberre tervezik a szervezők, de nem sikerült megtudnunk, hogy kit láthatunk majd a színházzá alakult kultúrház deszkáin.
