Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-03 / 101. szám, csütörtök
2001. május 3., csütörtök 4. évfolyam, 18. szám Kassán felesleges nyolcvanfős testület és a 22 helyi önkormányzat, ha valakit saját kerületében képviselővé választanak, beülhetne a központi padsorokba is Titánok harca: se veletek, se nélkületek JUHÁSZ KATALIN A közeljövőben kerül a kormány, illetve a parlament elé az a törvénytervezet, amely hazánk két legnagyobb városának életét hivatott szabályozni. Pozsony és Kassa eddig is különleges jogállással büszkélkedhetett, a nyolc kerületi székhely főpolgármestereinek találkozóin Jozef Moravčík és Zdenko Trebula legtöbbször kettesben vonultak el tanácskozni egy csendes sarokba, mivel a többieket egész más gondok foglalkoztatták. A két várost jelenleg leginkább amolyan laza településszövetségnek lehetne nevezni, a főváros 17, Kassa pedig 22 önálló jogi személyként, saját önkormányzattal működő városrész uniója. Ezek élén természetesen polgármesterek állnak, akik elsősorban számukra előnyös pénzügyi és városszervezési modellekben gondolkodnak. Gyakran előfordult már, hogy a központi képvi- selőtesület és a helyi önkormányzat egész másképp döntött ugyanabban az ügyben. A város statútumának gyakori változtatgatása segítségével ezeket a belharcokat többnyire elegánsan nyeri a központ, ám a helyzet egyre kellemetienebb, mivel a kassai városrészek vezetői nemrég rájöttek, hogyan vihetik át mégis akaratukat. Am erről később, most térjünk vissza az egymást remekül megértő két főpolgármester legutóbbi találkozójára. Az említett, Pozsonyról és Kassáról szóló törvényen kívül mindketten türelmetlenül várják az államigazgatási reformot is, addig pedig többnyire lobbizással, illetve a városkerületek polgármestereivel való viaskodással töltik az időt. Erről a sajtót is igyekeznek minél intenzivebben tájékoztatni, mondván, hogy egy nagyváros nem különálló, külön gazdálkodó, szegényebb és gazdagabb városrészek összességeként prosperálhat igazán, hanem egységes egészként. A főváros egyébként is különleges helyzetben van hazánk városai között, ezért természetesen megilleti a különleges bánásmód. Emellett a főpolgármesteri hivatalnak is vannak kötelességei, ám a polgármesterek szerint a „központi’ az előbbiekből többet, az utóbbiakból pedig kevesebbet szeretne magának. Kassán sincs ez másként. Az általános városszervezési, működtetési kérdések mellett természetesen elsősorban pénzről van szó. Miközben ugyanis néhány jól gazdálkodó városrész gazdagodik és láthatóan virul, a város egyésze egyre több adósságot halmoz fel. Kassán a nyolcvan városatyával működő központi képviselő-testület gyakran a városrészek életét megnehezítő döntéseket hoz, egyre több kö- telezetsséget ruház át azzal, hogy „önállósodni akartatok, hát tessék”, ugyanakkor az így megspórolt pénzt nem utalja át a városrészeknek. Januártól ezek kötelesek egyebek mellett rendben tartani a zöldövezeteket, karbantartani az utcai lámpákat, ellenőrizni a közvilágítást. Mindezt a rohamtempóban módosított statútum is tartalmazza, melyet csak abban az esetben lehet megvédeni a többségi SOP-SDĽ-SDSS koalíció kénye- kedvétől, ha a város életére vonatkozó legfontosabb kérdésekről az említett új törvény rendelkezik. A két legszélsőségesebb vélemény szerint a hatalmas és nehézkes apparátussal működő magisztrátus felesleges, a decentralizáció elve alapján kapják meg a városrészek valamennyi jogkört, illetve minek annyi városrész, ha egyetlen városról beszélünk. Az igazság, mint legtöbbször, most is valahol középen lehet, ám messze még a háború vége, érvek és ellenérvek hosz- szú sorát fogjuk hallani ezzel kapcsolatban a közeljövőben. Madridban összesen 53 képviselő ül a városi parlamentben, Kassán tehát felesleges nyolcvanfős testület, plusz huszonkét helyi önkormányzat, hiszen ha valakit saját kerületében képviselővé választanak, egyből beülhetne a központi padsorokba is. Ezt mondja Zdenko Trebula kassai főpolgármester, aki vehemensen tagadja, hogy szocialista jellegű centralizációra törekedne. Gyanítható viszont, hogy nem csupán takarékossági megfontolások vezetik, hanem egyszerűen több jogkört szeretne magának. Ahol pénz állt a házhoz, azt a pénzt legszvesebben betetetné a közösbe, hogy nem csupán az illető városrész gazdagodjék, hanem egész Kassa. Ezt az önzetlen hozzállást várta volna a Tesco hipermarkettől szép összegű ingatlanadót inkasz- száló városrésztől, valamint a US Steel révén hasonlóan jó helyzetbe kerülő másiktól is. A biztonság kedvéért rendeletben is rögzítették, hogy a két leggazdagabb városrész éves ingatlanadó-bevételének nyolcvan százalékát a szinte teljesen üres városkasszába köteles küldeni. A Dzsungel néven közismert aprócska kerületben viszont helyi referendumot írtak ki e kérdésben, amelynek során a lakosok egyöntetűen a pénz megtartást választották. A dzsungelharc a helyiek győzelmével végződött, a főpolgármester szégyenszemre kénytelen volt meghajolni a népakarat előtt. A sa- caiak egyelőre nem terveznek hasonló lépést, talán azért sem, mivel a központ újabban lesi minden óha- jukat.A főpolgármester gyakran hangoztatja, nem fordulhat elő, hogy két szomszédos városrész egyikében angol pázsit, másikában térdig érő, kaszáltlan fűszőnyeg fogadja a látogatót. A pázsitosok adjanak a kaszálatlanoknak, ha már nekik olyan jól megy. Amazok viszont azt mondják, miért jótékonykodjanak ők az ügyetlenebben gazdálkodó szomszéd javára. A nagyobb városrészek polgármesterei szerint Trebuľáék igyekezete azért veszélyes, mert egy 250 ezres várost lehetetlen központilag irányítani. A gyakran pártpolitikai színezetet is öltő viaskodás közepette többen konkrét adatokkal is bizonyították, hogy sikereiket a kivételező cégek munkájának sűrű ellenőrzésével, minden tétel átszámolá- sával, apróságok észben tartásával érték el, amit központilag elég nehéz lenne megszervezni. A törvény- tervezet városrészenként 5-9 képviselővel számol, ez viszont ellentétben van a községi rendezésről szóló törvénnyel, amelyben 16-19 képviselő szerepel. Süli János, Kassa- Óváros polgármester szerint a társadalom jelenlegi morális szintjét figyelembe véve beláthatatlan következményekkel járna, ha a városrész ügyei 5-9 ember kezébe kerülnének. Süli a demokrácia elveivel gyökeresen ellentétesnek tartja a két főpolgármester hozzáállását, mivel a városrészek jogköreinek csökkentése demokráciaellenes lépés. „Miközben az állam a jogkörök decentralizására törekszik, két legnagyobb városunk vezetői ennek épp fordjtottját igyekeznek megvalósítani.” - állítja Süli, illetve kollégái. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a 22 kassai városrészből 12 történelmi település, hagyományos falusi életformával. Ezek lakóit nem lehet erőszakkal urbanizálni, a jogkörvesztést pedig várhatóan azzal védenék ki, hogy referendumban döntenének önállósulásukról, és elszakadnának Kassától. Valamennyi érdekelt szerint mihamarabb szükség van egy kompromisz- szumos modellre. A jelenlegi tervezetet nem tartják annak a polgár- mesterek, mivel javaslataikat nem igazán vették figyelembe odafönt. A szerző illusztrációs felvétele X. KOMÁROMI NAPOK Összemérte erejét a Kosza és a Kafedik Pro Űrbe és Polgármesteri Díjak a városi napokon Akik tettek valamit Komáromért KAMONCZA MÁRTA ár a tizedik alkalommal rendezi meg a Komáromi Napokat Észak- és Dél-Komá- rom önkormányzata. A május hatodikéig tartó rendezvénysorozat keretében Észak-Komáromban minden alkalommal kitüntetik azokat az intézményeket, illetve személyeket, amelyek, akik sokat tettek a Duna-parti város jóhímevének öregbítéséért. Ez alkalommal a komáromi városi képviselők döntése értelmében egy személy és egy intézmény kapta meg a Pro Űrbe díjat. Az egyik kitüntetett az idén hatvanadik születésnapját ünneplő dr. Bajnok István pszichiáter, aki a Csemadokban kifejtett munkájával és az Együttélés prágai parlamenti képviselőjeként szolgálta a szlovákiai magyar közösséget. Elnöke a Magyar Egészség- ügyi Társaságnak, s gyermekpszichiáterként sokat tett a szülők meggyőzése érdekében, hogy csemetéiket anyanyelvű iskolákba írassák. Munkásságát Komárom Város Ön- kormányzata a Pro Űrbe díjjal jutalmazta. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült a 2001/2002-es tanévben létrehozásának 50. évfordulóját ünneplő Komáromi Ipari Középiskola, amely fennállása alatt több mint 6000 szakembert bocsátott útra. A kitüntetést Pém Róbert, az oktatási intézmény igazgatója vette át Pásztor István polgármestertől. A város első embere az idén három személynek adományozott Polgár- mesteri Díjat. Az 1935-ben született Fügedi Jenő festő több alkotásában örökítette meg szülővárosa szépségét, jellegzetes építményeit, a település nevezetességeit. Alkotásait eddig számos magyarországi és hazai városban rendezett kiállításokon láthatatta a nagyközönség. A díjat a polgármester a komáromi képzőművészek javaslatára, alkotó munkája elismeréseként adományozta Fügedi Jenőnek. Szabó Kamill mérnök, vállalkozó, a komáromi Dunaj Petrol Trade Rt. létrehozásának egyik kezdeményezője. A társaság megalakulása elősegítette a dunai kikötő forgalmának fellendülését, amivel új munkahelyeket teremtett a városban. A vállalkozó már tíz éve támogatja az egészségügyet, eddig mintegy kétmillió értékben vásárolt berendezéséket és egyéb formában is segített, ha szükség volt rá. Ezen kívül évek óta támogatja a komáromi nyugdíjasok egyesületének működését, különböző sportágakat, ő az olimpiai kenucsapat főszponzora és anyagilag segítette a Munka utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola szociális helyiségeinek felújítását. Polgármesti Díjban részesült Szabó Zoltán, a komáromi székhellyel működő, a szlovákiai magyar elitképzést segítő Selye János Kollégium ügyvezetője, aki számos nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a városban, több tanulmányt és felmérést készített a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetéről. Szabó Zoltán Komárom városának a nemzetközi szellemi és tudományos életbe történő bevonása érdekében kifejtett tevékenységéért kapott Polgármesteri Díjat. Húzd meg KIS PÉTER A Két civil szervezet, a magyarországi KOSZA Club (Komáromi Szakállasok Klub- ■■■■ ja) és a szlovákiai KAFEDIK VBT (Kazinczy Ferenc Diák Klub Veteránjainak Baráti Társasága) immár második alkalommal szervezett nemzetközi kötélhúzó versenyt a két országot, illetve Észak- és Dél-Komáromot a Duna félett összekötő Erzsébet hídon, április 30-án, a Komáromi Napok keretén belül. A verseny célja a két város pojgárai közötti kapcsolat erősítése, a civil szervezetek együttműködésének megteremtése volt. Komárom csapatát Stark Tibor, ólomsúlyú súlyemelő, sokszoros magyar bajnok, európa bajnok és olimpikon, Mészáros Tibor erőemelő világbajnok, Fekete László a világ és Magyarország legerőjobban sebb embere, Észak-Komárom csapatát Antal Radovan, Décsi István és Urbán Vladimír erősítette. A komáromi Narancsik Sándor, Szlovákia legerősebb embere ezúttal sajnos csak nézőként volt jelen a versenyen, ugyanis egy edzés során megsérült a bal lába. A kötélhúzás az Erzsébet híd országhatárokat jelző táblái közt zajlott. A két huszonöt fős csapat Észak-Komárom város polgár- mestere, Zatykó János sípszavára feszítette meg a több mint száz méter hosszú hajókötelet. A vetélkedés addig tartott, míg a kötél közepén elhelyezett zászlócska teljesen az egyik csapat térfelére nem került. A kötélhúzás után sörivó versenyre és egyéb, erőt és kitartást kívánó megmérettetésre is sor került. Kiderült, hogy míg kötélhúzásban egyértelmű volt a magyarországi fölény, addig sörivásban a szlovákiai versenyzők verhetetleMagyarország legerősebb embere, Fekete László is ott volt a kötélhúzók között (A szerző felvételei) Narancsik Sándor (a tolószékben) sérülése ellenére megjelent a versenyen nek. Az egy liter aranyló nedűt nem egész négy másodperc alatt hörpintette fel a szlovákiai versenyző. Az idei versenyt, éppúgy, mint a tavalyit egyértelmű fölénnyel a magyarországiak nyerték, de jövőre az észak-komáromiak visszavágásra készülnek. A versenyt a Beton Térkő Rt. és a tapolcsányi Topvar sörgyár, a komáromi Casa Si és Dora Bizsu cégek támogatták. (A szerző felvételei)
