Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-03 / 101. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 3. Személycserék az FVM-ben Budapest. Átszervezés zajlik a Földművelésügyi és Vidékfej- lesztési Minisztériumban - erősítette meg tegnap Imrédy Szabolcs, a tárca szóvivője, aki közölte: személycserékre kerül majd sor a tárcánál. Konkrétu­mokat nem árult el a szóvivő. A személycserékről várhatóan még ezen a héten döntés szü­letik-mondta Imrédy. (MTI) Hatami hatalmi ambíciói Teherán. Iránban Mohammed Hatami államfő is jelölteti ma­gát a június 8-i elnökválasztás­ra, amelynek első ízben női fő­szereplője is lesz a konzervatív körökhöz közel álló Farah Hoszravi személyében. (MTI) Népszámlálás Ausztriában Bécs. Ausztriában kedden 70 ezer kérdezőbiztos kezdte meg a népszámlálás 14,5 millió kérdőívének kiosztását: az íve­ken a május 15-i adatokat kell feltüntetni. (MTI) Martonyi János Lettországban Riga. A magyar-lett kapcsola­tok rendezettek, s közös cél az együttműködés bővítése - hangsúlyozta Martonyi János magyar és Indulis Berzins lett külügyminiszter tegnap dél­után Rigában folytatott meg­beszélésén. (MTI) (Somogyi Tibor felvétele) Belgrádi letartóztatások Belgrád. Pénzügyi visszaélé­sek gyanújával őrizetbe vet­ték és egyhónapos vizsgálati fogságba helyezték Nebojsza Maljkovicsot és Müan Dju- rovicsot, akik tagjai voltak a Milosevics felesége, Miijana Markovics nevével fémjelzett volt kormánypártnak, ahol pénzügyekért voltak felelő­sek. (MTI) Görögország vétóval fenyeget Athén. Görögország tegnap is­mét megerősítette, hogy meg­vétózza az EU-bővítést, ha Cip­rus nem szerepel a felveendő országok között. Kosztisz Szte- fanopulosz görög államfő azt követően, hogy Athénban ta­lálkozott Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnökkel. (MTI) EU-küldöttség Phenjanban Phenjan. Kim Dzsong II észak­koreai vezető tegnap fogadta az Európai Unió Göran Persson svéd miniszterelnök vezetésével Phenjanban tar­tózkodó küldöttségét. Az észak-koreai vezetés hozzájá­rult ahhoz, hogy olyan témá­kat vitassanak meg, mint a Dél-Koreával való megbékélési folyamat, az emberi jogok helyzete, az észak-koreai raké­taprogram és az Észak-Koreát sújtó élelemhiány. (MTI) Az ABM-szerződés felmondását vonja maga után az amerikai elnök keddi bejelentése? Orbán Viktor dicsérte George Bush védelmi tervét Bush védelmi tervei Nem az ágyúk ellen, a tömegpusztító fegyverekkel szemben nyújtana vé­delmet a Bush által javasolt rendszer (ČTK/AP-felvétel) Washington/Brüsszel/Moszk va/Peking George W. Bush kedden bejelentette, az Egye­sült Államok védelmet épít ki egy esetleges ballisztikusra- kéta-támadás ellen. Az USA további nukleárisfegyverzet- csökkentést ajánl, hogy elfo- gadhatóbbá tegye a tervet. MTI-HÍREK „Új szabályozásra van szükségünk, amely lehetővé teszi, hogy a mo­dem vüág fenyegetéseivel szem­ben rakétavédelmet építsünk ki” - jelentette ki az elnök. Bush nem mondta ki nyíltan, hogy az Egye­sült Államok felmondja a Szovjet­unióval 1972-ben kötött, új rakéta­védelmi rendszer kiépítését tiltó ABM szerződést, csupán kifejtette, miben látja annak hiányosságait. Az Egyesült Államok konzultáció­kat kezdeményez szövetségeseivel, valamint Oroszországgal és Kíná­val, a tervbe vett rakétavédelmi rendszer megteremtésének kérdé­seiről. Az elnök beszédében hang­súlyozta: a hidegháború elmúltá­val új nemzetközi helyzet állt elő. Egyfelől a mai Oroszország nem azonos a korábbi Szovjetunióval, nem ellenfél. Másfelől viszont több ország rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel, és még több ország törekszik arra, hogy ilyen eszkö­zökre szert tegyen. Bush aggodal­mait hangoztatta a nukleáris fegy­verek teijedése miatt. Donald Rumsfeld amerikai védel­mi miniszter szerint valószínűtlen, hogy tökéletes rakétavédelmi rend­szert lehetne teremteni, arra azon­ban van mód, hogy a rendszerrel kétséget ébresszenek az esetleges támadó szándékú államokban, és eltántorítsák ezeket az államokat a rakétaakció megindításától. Lord Robertson NATO főtitkár he­lyeselte, hogy Bush nagy fontossá­got tulajdonít a rakétavédelemnek és üdvözölte, hogy az elnök beható eszmecserét kezdeményez erről a szövetségesekkel. A főtitkár rövid nyilatkozata nem szólt arról, hogy szükségét látja-e Oroszország és Kína bevonását is a rakétavédelmi tervekbe, ahogy azt az amerikai el­nök említette. Robin Cook brit külügyminiszter kedden késő este üdvözölte Geor­ge Bush amerikai ígéretét, misze­rint az Egyesült Államok konzul­tálni kíván szövetségeseivel a raké­tavédelmi rendszer kiépítése kér­désében. Az első moszkvai vélemények sze­rint George Bush keddi bejelentése az amerikai rakétavédelmi rend­szer kérdéseiről még nem értel­mezhető úgy, hogy Washington egyoldalúan kilép a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött 1972-es ABM-szerződésből. Dmit- rij Rogozin, az orosz alsóház kül­ügyi bizottságának vezetője vi­szont arra figyelmeztetett, hogy az orosz törvényhozás - válaszul Wa­shington lépéseire - napirendre tűzheti a START-2 szerződés fel­mondását, ugyanis az állami duma egy évvel ezelőtt azzal a feltétellel ratifikálta a START-2-őt, hogy si­kerül megőrizni az 1972-es ABM- szerződést. Joschka Fischer elége­detten nyugtázta George W. Bush amerikai elnök fogadalmát, hogy konzultál szövetségeseivel a raké­tavédelmi tervekről. A német kül­ügyminiszter közölte: „Az ameri­kai javaslatok vizsgálata után in­tenzív konzultációkra kerül sor a NATO-ban és beható megbeszélé­sekre EU-partnereinkkel. A globá­lis és regionális fegyverkezési haj­sza elkerülése végett együttműkö­dő alapállásra van szükség, ami Oroszország és Kína bevonását is jelenti” - tette hozzá Fischer. Az Új Kína hírügynökség tegnap megismételte, hogy az Egyesült Ál­lamok által tervezett rakétavédel­mi rendszer fölborítaná a nemzet­közi stratégiai egyensúlyt és újabb fegyverkezési hajszához vezethet. Simon Peresz izraeli külügyminiszter bízik a tárgyalások sikeres kimenetelében Arafat továbbra is partner MTI-HÍREK Washington/Kairó/Jeruzsálem/ Gáza. Továbbra is tárgyalópartner­nek tekinti Jasszer Arafat palesztin vezetőt Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter. A Washington Inté­zetben tartott konferencián Peresz kijelentette, hogy Izrael egyelőre nem lát alternatívát Arafat szemé­lyére, jóllehet a palesztin vezetés követett el hibákat. A zsidó állam az utóbbi időben gyakorta bírálja a Pa­lesztin Hatóságot és annak fejét a je­lenlegi közel-keleti erőszakhullám­ban játszott szerepéért. Izrael a ter­rorhelyzet és nem a palesztinok el­len kíván harcolni, a palesztinokat szomszédnak és partnernek tekinti - hangoztatta a miniszter, aki teg­nap Colin Powell külügyminiszter­rel találkozott, ma pedig George W. Bush elnökkel tárgyal. Peresz sze­rint a diplomáciai erőfeszítések előbb-utóbb eredményre vezetnek, mert mindenki fel fogja ismerni, hogy a tárgyaláson kívül nincs más lehetőség. Peresz szerint a paleszti­nokkal egyetértés van arról, hogy tűzszünetet kell hirdetni a felek kö­zött, de a megállapodást éppen az akadályozza, hogy még nem sike­rült kialakítani a fegyvemyugvás kölcsönösen elfogadható feltételeit. Izraeli buldózerek hatoltak tegnap reggel palesztin területre, az egyip­tomi határ mentén található Ráfah menekülttábor közelében. Egy 17 éves palesztin fiú meghalt, 15 em­ber megsebesült. A palesztinok páncéltörő lövedékekkel viszonoz­ták a tüzet. Megoldatlan MTI-HÍR Budapest. A vízumügy továbbra is nyitott, megoldatlan kérdésnek szá­mít a magyar-amerikai kapcsola­tokban - erről Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt szokásos, szerdai rádióinterjújában, amelyet Washingtonban adott a Magyar Rá­dió tudósítójának. A kormányfő ez­zel arra utalt, míg az amerikai ál­lampolgárok szabadon utazhatnak Magyarországra, addig a magya­roknak ehhez vízumra van szüksé­gük. A miniszterelnök közölte: ame­rikai vélemény szerint a magyarok rendszeresen tovább maradnak az Egyesült Államokban, mint ameny­Schüssel osztrák kancellárt is Tisztújítás a MTI-ELŐZETES Budapest. Wolfgang Schüssel oszt­rák kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke részt vesz és felszólal a Fidesz - Magyar Polgári Párt XIII. tisztújító kongresszusán, amelyet a hét végén Szegeden rendeznek. Je­len lesz Wilfried Martens, az Euró­pai Néppárt (ÉPP) elnöke. A tiszt­újító kongresszuson az egy éve el­nökké választott Kövér László he­lyére új vezetőt választ a Fidesz, várhatóan Pokorní Zoltán alelnök személyében. Kövér László már ko­Szkopjéban tüzet nyitottak a vízumügy nyit féléves vízumengedélyük lehe­tővé tesz, ületve az ellenőrzések so­rán nem találják meg őket azokon a címeken, amelyeket a beutazás előtt megadtak. Hozzátette: Ameri­kában ezért arra következtetnek, hogy a magyarok ott maradnak, míg a magyar adminisztrációnak nincs ilyen információja. A minisz­terelnök szerint a Bush elnök által tervezett globális védelmi pajzs ki­építése az új gondolkodás jele, mert a hangsúly az erős védelmi rend­szeren van és nem a feltételezett el­lenség elpusztításán. A magyar kor­mányfő nem érez változást az új amerikai kormány közép-kelet-eu- rópai érdeklődésében. várják Budapestre Fideszben rábban bejelentette, hogy nem kí­vánja újrajelöltetni magát pártel­nökként, a posztra Pokorni Zoltánt javasolta maga helyett. Pokorni Zoltánt az országos választmány hi­vatalosan is jelölte az elnöki tiszt­ségre. Kövér László alelnöki posztra jelölteti magát. A rendezvényen szombat délelőtt beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök, illet­ve Kövér László pártelnök. Szintén szombaton kerül sor az párt alap­szabályának módosítására. Vasár­nap bemutatják a Fidesz vitairatát, ezt a tisztújítás követi. az albán külképviseletre Lőtték a nagykövetséget MTI-HÍREK Szkopje. Tegnapra virradóra a macedón fővárosban ismeretlenek tüzet nyitottak az albán nagykö­vetségre. Az incidens után a rend­őrség megerősítette a nagykövet­ség őrzését. A macedón rádió érte­sülése szerint egy autóból adtak le gépfegyverből sorozatot az albán nagykövetségnek otthont adó épü­letre. Az incidensben sebesülés nem történt. A rádióban rendőrsé­gi adatokat idézve elhangzott, hogy egy ember meghalt és ketten megsérültek egy lövöldözésben, amely kedd késő este tört ki egy szkopjei kávéházban. A dél-macedóniai Bitola települé­sen tegnapra virradóra negyven, albán nemzetiségűek tulajdoná­ban lévő üzletet fosztottak ki és gyújtottak fel. Görögország és Bulgária vezetése tegnap elfogadhatatlannak minő­sítette a macedóniai albánok elleni erőszakos kilengéseket és az önbí­ráskodó támadások beszüntetését követelte. Tetovo térségében a múlt hét végén albán lázadók ak­natámadásában nyolc macedón katona és rendőr vesztette életét. Londonban és-Berlinben zavargások, tüntetések zajlottak Véres május elseje MTI-HÍREK . London/Berlin. Kedd éjszaka erő­szakba torkolltak a londoni antika­pitalista, globalizációellenes tünte­tések. A tiltakozók egy több száz fős csoportja üzleteket fosztoga­tott, gépkocsikat tört össze a brit főváros központjában, mielőtt a rendőrség erővel véget vetett a ran- dalírozásnak. 50 személy, köztük három rendőr sérült meg a zavar­gásokban. 92 tüntetőt, köztük nyolc külföldit előállítottak. A május elsején este a berlini utcá­kon kitört zavargások során a rend­őrség összesen 600 személyt vett őrizetbe - közölte tegnap a berlini tartományi kormány belügyi sze­nátora. Eckart Werthebach (CDU) elmondta, az utcai rendzavarás és összecsapások eredményeként 160 rendőr szenvedett kisebb-nagyobb sérülést. A sebesült rendbontók számát a szenátor nem közölte. Megfigyelők szerint a 9000 rendőr jelenléte nyomasztó árnyékot ve­tett még a legbékésebb majálisokra is, így az Alexanderplatzon a re- formkommunista Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) vagy a Vörös Városháza előtti téren a szakszervezeti szövetség (DGB) ál­tal rendezett mulatságra is. Adrian Nastase román miniszterelnök szerint a státustörvény bevezetése etnikai diszkriminációt eredményezhet a szomszédos országokban Nincs olyan készülék, amely kimutatná a magyar nemzetiséget HUNOR PRESS Bukarest. A román miniszterel­nök, Adrian Nastase a napokban részletesen is ismertette a magyar státustörvény kapcsán fölmerülő román aggodalmakat. Nastase le­szögezte, olyan kérdésről van szó, amelyet Románia jelenleg még nem tud eléggé kezeim. Vélemé­nye szerint bizonyos nézőpontból Magyarország igyekszik a válasz­tások előtt egyfajta kompromisz- szumot találni a nagyon kemény Antall-változat (itt arra utalt, hogy a volt kormányfő 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta ma­gát), és a szocialisták által javasolt jóval enyhébb változat között. „Sajnos, a változat, amely mellett döntött - hadd ne nevezzem aberránsnak - nagyon különös és diszkriminációt jelent minden te­kintetben, olyan megoldás, amely’ különbséget tesz a magyarok kö­zött is, hiszen csak a Magyaror­szággal szomszédos államokban élő magyarokra vonatkozik, s nem érvényes az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németország­ban élőkre is. Miért? Ők másféle magyarok?” - kérdezte. Hozzátet­te, a törvény bizonyos fokú etnikai alapon álló diszkriminációt kelt a szomszédos országokban, ami a nemzetközi szabályozások értel­mében megengedhetetlen. Nehe­zen elbírálhatónak tartotta azt is, hogy ki magyar, mivel egyelőre nem létezik a magyarságot kimu­tató készülék. Igen kényes kérdés­nek nevezte azt is, hogy a törvény területen kívüliséget is feltételez, amely alkotmányjogi és nemzetkö­zi jogi szempontból megengedhe­tetlen. Ha Magyarország olcsóbb metró- vagy mozijegyet akar bizto­sítani a határon túli magyaroknak, az rendben van. „Az viszont, hogy Romániában, Szlovákiában, Hor­vátországban akar pénzt adni a magyar nyelven tanulóknak, nincs rendjén. A magyarok azt tehetnek otthon, amit akarnak, bármilyen előnyt biztosíthatnak, de nem kényszeríthetnek megoldást Ro­mániára” - szögezte le. Ion Iliescu úgy véli, ha a magyar fél a kérdésben nem konzultál to­vábbra sem vele, akkor az „nem lesz nagyon pozitív jelzés a kölcsö­nös megértésés kommunikáció szempontjából. Nem hiszem azon­ban, hogy ez Magyarország érde­kében állna - tette hozzá. Megkezdődtek a tárgyalások Bukarest. Tegnap megkezdődtek a tervezett magyar státustörvény- nyel foglalkozó román-magyar konzultációk - jelentette be Mircea Geoana román külügyminiszter. A román külügyminisztériumban tárgyalt íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet. Geoana elmond­ta, Románia egységes álláspontot alakított ki a készülő törvényről, melyet azonban csak a konzultációk befejeztével hoznak nyilvános­ságra. Leszögezte: Románia szerint nem lehet precedensnek tekinteni a magyar státustörvényhez, hogy Románia bizonyos kedvezményeket nyújt a Moldovai Köztársaság állampolgárainak. Mint mondta, Buda­pest a határon túli szlovákokról szóló törvényre hivatkozik. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents