Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-14 / 109. szám, hétfő

Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 14. ILYEN IS VAN Olvassuk Stúrt! VOJTEK KATALIN Elvesztette perverz varázsát a so­viniszta sajtó. Elmúltak azok az idők, amikor mazochista kíván­csiságtól hajtva, izgatottan olvas­tuk a magyarellenes förmedvé- nyeket, és jó ideig nem tudtunk napirendre térni a kóros gyűlöl­ködés betűbe öntött megnyilvá­nulásai felett. Kiollóztuk a legva­dabb cikkeket, gyűjtöttük őket, ismerősöknek mutogattuk, és kö­zösen nagyokat háborogtunk raj­tuk. Hol van ez már? Megedződ­tünk, kiismertük és unjuk a re­pertoárt, nincs az a megveszeke­dett soviniszta, aki valami újat tudna még mondani nekünk. Persze, soviniszta írások azért to­vábbra is meg-megjelennek, de ma már csak sajnálkozó mosolyt fakasztanak. Mint a Slovenské národné noviny nemrég közölt Dél Észak ellen című zavaros, fel­háborodott írása (lám, szerepet cseréltünk, nem nekünk kell há- borognunk), melynek szerzője, Margita Ivaničková a magyar is­kolák behatási programja kap­csán olyan messzemenő követ­keztetésekre jut, hogy a magyar olvasó csak ámul és bámul.,,A magyar részről kifejtett pszichi­kai és anyagi nyomás következté­ben pl. a Dunaszerdahelyi járás­ban bizonyíthatóan megcsappant a szlovák tanítási nyelvű alapis­kolák első évfolyamaiban a gye­rekek száma. Az egyik konkrét alapiskola igazgatója egy statisz­tikát említ, mely szerint eddig a magyar nemzetiségű gyermekek 60 százaléka járt szlovák tanítási nyelvű iskolába. Ez a százalék a Pozsonytól való távolság függvé­nyében ingadozik. Minél délebb­re megyünk, annál jobban fogy­nak a gyerekek a szlovák alapis­kolákban.” Ejnye! Hát ennyire csakis és kizárólag rajtunk, ma­gyarokon áll vagy bukik a dél­szlovákiai szlovák iskolák sorsa? De nemcsak az iskoláké. Mint ki­derül, még a közlekedésé is, kü­lönös tekintettel a buszjegyek árának alakulására: „A magyar oktatási nyelvű iskolák favorizá­lása maga után vonja a fogyatko­zó szlovák iskolákat látogatók magas utazási költségeinek szinergikus hatását...” Ki gon­dolta volna? De van ennél is messzebb menő következtetése a cikkírónak:, ,Még csak most kezd kinyílni azon gyermekek tényle­ges diszkriminációjának Pandora szelencéje, akiknek szülei bedől­tek az irredenta propagandának, és akik nagyon nehezen érvénye­sülnek majd az elmagyarosított területeken kívül. Dél elindult Észak ellen, a társadalmi élet minden területén. Amerikában ebből háború lett. Polgárháború. Ezért már ma felteszik a kérdést a Matica slovenská oktatási szak­osztályának pedagógusai: cui prodest?” Mit is mondhatnánk erre? Talán csak annyit, hogy az aggódó Matica-tagok latin nyelvű kérde- zősködés helyett inkább szlovák nyelvű műveket lapozgathatná­nak. Páldául Š túréit, aki máig ér­vényes gondolatokat írt le az anyanyelvű oktatás fontosságá­ról, semmivel sem pótolható sze­repéről. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Kárpáti keserű 17, 20 MOZI POZSONY HVIEZDA: A kis Nicky (am.) 16, 18 Beépített szépség (am.) 20.30 OBZOR: Apádra ütök (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Csokolá­dé (am.) 17.30, 20 A menyasszony (cseh) 15 MÚZEUM: A kupa (bhutáni-ausztrál) 19 CHARLIE CENTRUM: Billy Elliot (angol) 18, 20.30 Magányosok (cseh) 18.45 Gyanú (am.) 17, 20.30 Beépített szépség (am.) 18 Pokémon: az első film (am.) 17 Mifune (dán­svéd) 20 Hogo fogo Homolka (cseh) 19 KASSA DRUŽBA: Pokémon: az első film (am.) 16,18 Tigris és Sárkány (am.) 20 TATRA: Csokoládé (am.) 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: Hannibal (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (am.) 16.15, 18.15 CAPITOL: A jövő kezdete (am.) 15.45,18 Szélhámosok (am.) 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Véres választás (amerikai) 17,19.15 Luc Besson francia rendező Bridget Fonda amerikai színésznővel érke­zett a Cannes-i Filmfesztiválra az Aranypálmáért versengő Shrek című animációs film bemutatójára. (TASR/AP-felvétel) A cselédek című előadás szereplői feszült atmoszférát teremtenek, melyben minden hangsúly felértékelődik „Akarsz-e játszani halált?” Kosztolányi idecitálását csak a hangzatosság miatt érez­tem szükségesnek, egyéb­ként a kassai Thália színpa­dán tombol az egzisztencia­lizmus, senki sem távozhat mosolyogva a nézőtérről A cselédek előadása után. JUHÁSZ KATALIN Jean Genet A cselédek című furcsa darabjának szakmai fogadtatása már 1947-ben sem volt egyértel­mű, kiválasztása ezért nem kis bá­torságra vall. A fiatal szlovák ren­dező, Michal Babiak első ízben dol­gozott magyar társulattal, vállalva a nyelvi gátak lerombolását: ez is díjazandó. A háromszemélyes da­rab egyik szereplője, Tóth Éva hosszú évek óta először kapott je­lentős feladatot, melyet kitűnően teljesített. A végeredmény pedig minden várakozásomat felülmúlta. Valami van a levegőben. Tavaly Nyíregyházán, idén pedig a Pesti Színházban tűzték műsorra ezt a darabot, melyet egyébként a ren­dezők gyakran játszatnak férfiak­kal is. En a magam részéről szeren­csésebbnek tartom a női jelenlétet, mivel a három nő közti viszony sok mindent fellibbent a férfiszem által szemlélt női lélekről, annak kiis- merhetetlenségéből is. A darab fel- kapottságának magyarázatát talán korunk reményvesztettségből faka­dó brutalitásásában kereshetnénk, ám szerencsére nem szociológiai elemzés a feladatunk, hanem egy meglehetősen nehezen besorolha­tó előadás értékelése. Az első jelenetben az úrnő és a cse­léd lép színre, előbbi porig alázza, szekírozza az utóbbit, a túljátszás okára öt perc múlva derül csak fény, amikor is nyilvánvalóvá válik, hogy két cseléd, két testvér játszott az imént úrnő-szolgálósdit. Még- sincs olyan érzésünk, hogy megles­tük őket, hiszen szimbolikus, már- már rituális jelentésű az, ami tör­tént és történik. Láthatjuk, hogyan válnak ők ketten szerető testvérek­ből veszélyes és önveszélyes ször­nyetegekké, és hogyan vedlenek vissza ismét szerény, alázatos szol­gálókká. Ez az író tanító jellegű üzenete: nézd, ember, mit válthat ki belőled a kiszolgáltatottság, a re­ménytelen, szürke állandóság tu­data, az örök megaláztatás táplálta kisebbrendűségi érzés. Genet vüá- gában nem lehet ártadanul álmo­dozni és játszadozni, mindezért A Madame (Cs. Tóth Erzsébet) olyan, amilyennek a cselédek a játék során megjelenítik: szeszélyes, kiszámítha­tatlan, hisztérikus, elviselhetetlen (Jozef Haščák felvétele) büntetés jár. Az írói önmegvalósí­tás agresszív volta miatt siklunk el afelett a tény felett, hogy az egy­szerű cselédlányok gyakran vá­lasztékos, emelkedett, azaz nem igazán életszerű nyelven beszél­nek. Ez a szerepjáték éles váltáso­kat követel a színészektől, ezért rendkívül nehéz feladat. Kövesdi Szabó Mária (Claire), Tóth Éva (Solange) és Cs. Tóth Erzsébet (Madame) egyenrangú partnerei egymásnak a színpadon, szinte belehergelik egymást a játékba, csakúgy, mint az általuk életre Az előadásnak íve van, a színpadi jelenlét végig szuggesztív. keltett figurák. A szeretet és a gyű­lölet, az alázat és a lázadás, a féle­lem és a vakmerőség - ambivalens érzések garmadája árad a szín­padról. A cselédek a közönséggel is játékot űznek: erre a kezdő jele­netén kívül Solange párnával való gyilkolása a legjobb példa, amikor a néző hosszú percekig azt hiszi, Claire valóban halott. A szeszélyes Madame éppen olyan, amilyen­nek a cselédek a játék során meg­jelenítik: szeszélyes, kiszámítha­tatlan, hisztérikus, elviselhetet­len, ám róla is kiderülnek új, meg­lepő dolgok a darab során. A köl­csönvett ruhák, az ellopott hang­hordozás és gesztusok azt ered­ményezik, hogy a testvérekből ki­tör a gonosz, hamarosan nem a Madame-tól kell félniük, hanem saját magukra jelentik a legna­gyobb veszélyt. A cselédek közti dominanciaharc is egyre brutáli- sabb lesz, eközben szinte végig az idősebb Claire az irányító, ő ve­zényli a játékot, bár néha éppen ő szeretne kilépni belőle, hasztala­nul. Solange veszélyességét az ad­ja, hogy labilis, ösztöneire hallgató lényről van szó, akinek lázadása éppolyan ösztönszerű, mint aláza­tos gesztusai a Madame jelenlé­tében. A közönség pedig végig érzi a közelgő vészt. Nyilvánvaló, hogy hamarosan valami szörnyűség fog történni. A három színésznő en­nek ellenére jól kidomborítja a groteszk helyzeteket is, kedvenc példám erre a zongorajelenet, amikor az operadívaként tetszelgő úrnő éneklésre buzdíja Solange-t. Az előadásnak íve van, a színpadi jelenlét végig szuggesztív, a három szereplő egymás egyenrangú part­nere. Feszült atmoszférát teremte­nek, melyben minden hangsúly fel­értékelődik, minden gesztusnak fokozott jelentősége van, és nem mindig világos, mikor játszanak, és mikor adják önmagukat a cselé­dek. Mindezt remekül kiválasztott Mahler-zene teszi érzékletessé, a fények is rendben vannak, a mű­szakot külön dicséret illeti. Jozef Haščák díszlete inkább prak­tikus, mint látványos, a csiricsáré háttér engem kissé zavart ugyan, ám bizonyára ennek is megvolt a maga funkciója. Gadus Erika ügye­sen „dívásította” jelmezeivel az úr­nőt, a cselédeknek pedig igazi cselédkülsőt adott. Később tudtam meg, hogy a színház sanyarú anya­gi helyzete miatt egyre többször kell átszabni-átformálni a raktár­ban pihenő régebbi jelmezeket, a Thália kosztümtervezőjének tudá­sát mutatja, hogy ez a turpisság egyáltalán nem vehető észre. Az évad negyedik előadásának csodá­val határos létrejöttéről már volt szó lapunk hasábjain. Csak remélni tudjuk, hogy a jövőben kevésbé ve­szi igénybe az alkotók fantáziáját a nyomor palástolása. Ez a színház megérdemelné végre az emberi munkakörülményeket, a jelenlegi­nél szilárdabb egzisztenciális biz­tonságot. Az országos Katedra-versenyek végeredményei Nagy volt az érdeklődés A hét végén ülésezett az SZMPSZ OV elnöksége Újra nyári egyetemek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. A hét végén zaj­lottak Csallóköz szívében az orszá­gos Katedra-versenyek matematiká­ból, irodalomból és történelemből. A versenyeken, a különböző tantár­gyakban az alábbi eredmények szü­lettek: Irodalom: 1. Varga Zsuzsa (Tornai­jai Magyar Tannyelvű Alapiskola, felkészítő tanár: Bárczi István), 2. Pinke Réka (Czuczor Gergely Ma­gyar Tannyelvű AI, Érsekújvár, f. t.: Szaló Éva), 3. Pápay Püoska (Bar­tók Béla Magyar Tannyelvű AI, Nagymegyer, f. t.: Domonkos Má­ria), Emődi Katalin (Rozsnyói Re­formátus Magyar Tannyelvű Egyhá­zi AI, f. t.: Nyéki Anna) és Rémes Erika (Tallósi Magyar Tannyelvű AI, f. t.: Pék Éva) Matematika: V. osztály: 1. Pásztor Bálint (Ipolysági Magyar Tannyelvű AI, f. t.: Gubis Mária), 2. Andics Ale­xandra (Nyárasdi Magyar Tannyel­vű AI, f. t.: Forró Aranka), 3. Dohanics Zsolt (Gútai Magyar Tan­nyelvű AI, f. t.: Őri Márta) és Hideg- héty Klára (Somorjai Magyar Tan­nyelvű AI, f. t.: Trencsik János) VI. osztály: 1. Varga András (Peredi Magyar Tannyelvű AJ, f. t.: Jánoska Margit), 2. Juhász Ágnes (Marcel- házi Magyar Tannyelvű AI, f. t.: Illés Terézia) 3. Sipos Péter (Ifjúság Ut­cai Magyar Tannyelvű AI, Fülek, f. t.: Sipos Erika) VII. osztály: 1. Ba­lázs Mónika (Iskola Utcai Magyar Tannyelvű AI, Gúta, f. t.: Szabó Andrea), 2. Nagy Viktória (Ekecsi Magyar Tannyelvű AI, f. t.: Fábik Jó­zsef), 3. Estélyi István (Iskola Utcai Magyar Tannyelvű AI, Gúta, f. t.: Geškó Lívia) VIII. osztály: 1. Mészá­ros Tamás (Párkányi Magyar Tan­nyelvű Gimnázium, f. t.: Vataščin Éva), 2. Kacz Krisztián (Iskola Utcai Magyar Tannyelvű AI, Gúta, f. t.: Húsvéth István), 3. Illés Csaba (Marcelházi Magyar Tannyelvű AI, f. t.: Zámbóki Edit) IX. osztály: 1. Mátyás Péter (Érsekújvári Magyar Tannyelvű AI, f. t.: Borka Gyula), 2. Erdélyi Erika (Nádszegi Magyar Tannyelvű AI, f. t.: Marczibál Ibo­lya), 3. Princzkel Tamás (Zselízi Ma­gyar Tannyelvű AI, f. t.: Horváth Gé­za) Történelem: 1. a búcsi Történe- elmék csapat (Varga Anikó, Nagy Katalin és Nagy Anna), f. t.: Pelle István, 2. a nagymegyeri Csele pa­tak csapat (Dávid Zsuzsanna, Len­gyel Diana és Sidó Zoltán), f. t.: Bohák Csaba és a dunaszerdahelyi Vámbéry csapat (Lukovics Melinda, Ugróczky Nóra, Lapos Zsuzsa és Hajdú Éva), f. t.: Simon Attila, 3: a búcsi El kalandozok csapat (Grajcz- ki Márta, Kiss Bálint és Vanya Pé­ter), f. t.: Pelle István és a vágsellyei Történelmi sólymok csapat (Buják Gábor, Vadkerti Dávid és Vimi Szil­via), f. t.: Veres László, (na) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Orszá­gos Választmányának elnöksége szombaton Érsekújvárban tartotta ez évi negyedik ülését. Értékelték az előző ülés óta eltelt időszakot, kiemelve a rozsnyói Czabán Na­pok részeként megvalósult orszá­gos pedagógustalálkozót, amely - mint az ülésen elhangzott - magas szakmai színvonalon, nagy érdek­lődés mellett zajlott. Az elkövetkező hetek, hónapok fontos feladataként határozta meg az elnökség a nyári pedagó­gus-továbbképzések szervezését és lebonyolítását. Az előző évek­hez hasonlóan az idén is rendkívül gazdag kínálat várja a szakmai fej­lődésre nyitott pedagógusokat: Magyarországon hat, Erdélyben tizenöt, a Nagymegyeri Nyári E- gyetemen (július 1-6.) tíz, a Kas­sai Nyári Egyetemen (augusztus 19-25.) pedig tizenegy, azaz ösz- szesen negyvenkét tanfolyam, szekció közűi választhatnak az ér­deklődők. A testület megvitatta és elfogadta a Szlovákiai Magyar Szülők Szö­vetségével közösen létrehozandó két új intézmény alapdokumentu­mait: hamarosan bejegyeztetik a Pázmány Péter Alapítványt a szlo­vákiai magyar közoktatásért, vala­mint a Comenius Pedagógiai Inté­zetet. A testület az oktatásügyben zajló folyamatokba - új közoktatá­si és finanszírozási törvény előké­szítése, közigazgatási reform, az iskolahálózat racionalizációja - történő hatékonyabb bekapcsoló­dás, a politikai és a szakmai célok összehangolása és egységes képvi­selete érdekében szükségesnek tartja (és ezért kezdeményezi) egy oktatáspolitikai tanács létrehozá­sát és működtetését. Az elnökség június 1-2-én az SZMPSZ szervezeti reformjáról tart konferenciát, amellyel meg­kezdődik a VI. országos közgyűlés Fontos feladat a nyári pedagógus-továbbkép­zések szervezése. (2002. május 4-5.) előkészítésé­nek folyamata. A testület arról is határozott, hogy a Szlovákiai Ma­gyar Iskolák Országos Tanévnyitó Ünnepségét ez év szeptember else­jén Rimaszombatban tartják meg. Az ülésen arról is határoztak, hogy az SZMPSZ OV elnöksége az iskolatanácsok kompetenciájának tisztázása érdekében az arra ille­tékes állami szerveknél kéri az 542/1990 Tt. számú törvény ér­telmezését. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents