Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-14 / 109. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 14. Gazdaság és fogyasztók A Fogyasztói Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IOCU) nyolc pontban foglalta össze a vásárlók alapjogait Vásárlás előtt tájékozódjunk! Ha márkás boltban vásárolunk, akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy hibás terméket veszünk (Somogyi Tibor felvétele) A világgazdaság legnagyobb vállalatainak aktuális listája Vezet a General Electric Budapest. A kereskedelem­ben tapasztalható ügyesség, ravaszság és a vevő becsapá­sa között még ma sincsenek éles kontúrok. A kereskedők és a vásárlók partneri kapcso­latát segítik elő a fogyasztó- védelmi törvények. Ismerked­jünk meg a fogyasztóvédelem magyarországi gyakorlatával. TÓTH TIVADAR A múlt századi magyar nyelvhasz­nálat a ,kereskedelem” alatt a mai szóhasználattal ekvivalens „gazda­ságod’ értette. Nos, a kereskedelem az idők folyamán annyiban is válto­zott, hogy a távoli ország áruját, szolgáltatását nemcsak házhoz hoz­za a kereskedő, de egyre gyakrab­ban mi is érte megyünk, azaz a tu­rizmus tömegessé válásával meg kell tanulnunk saját szintünkön kül­földön kereskedni. Ezt Kelet-Közép- Európában sokan magas szinten űz­ték, vagy űzik, s a vámosok fantázi­ája gyakorta elmarad a kishatárfor- galom szereplőinek képzelőerejétől. A többség egyszerű vásárló, aki gyakran védtelen, naiv, vagy éppen úgy viselkedik, mint az egyszeri já­tékos a kaszinóban, akit elkapott a játékszenvedély. Sokan jártak eb­ben a cipőben Magyarországon is, a késői nyolcvanas években, amikor a frissen megszerzett világútlevél érintésétől szinte mámorosán indul­tak vásárolni Bécsbe és más osztrák városokba. A fogyasztóvédelem fontosságát, s ez irányú ismereteik hiányosságait aztán sokan a maguk bőrén kezdték érezni, amikor az ele­gánsan becsomagolt „gyári” dobozt odahaza izgatottan kibontva a video helyett abban egy téglát (!) ta­láltak. Az NDK iparának csúcstech­nikáját előállító Trabant-gyár pedig abban volt hibáztatható, hogy nem adta meg a magyar vásárlóiknak előzetesen azt a tájékoztatást, hogy éles kanyarokban a kocsijuk felbo­rul, ha a tetejére a jugoszláv gyárt­mányú, de a „Bécs ostromakor zsák­mányold’ Gorenje hűtő van felkö­tözve. íme, a fogyasztóvédelem két aspektusa előttünk áll! Az első, a téglás eset a szabályok nyílt, durva, Pozsony. A parlament haramosan foglalkozik az ipari parkokról szó­ló törvénnyel, amely a tervezetthet képest több mint egyéves késéssel került ebbe a döntő fázisba. Mint ismeretes, ez az önkormányzatok számára biztosítja majd elsősor­ban az ilyen háttér kialakítását, egyben állami támogatást is ígérve a költségek fedezésére. Az elfoga­dását országszerte legalább egy tucat ilyen projektum várja, bár az idei évre fenntartott támogatási keret csak néhány számára lesz elég. A Közép-európai Gazdasági Tanulmányok Intézete (INEKO) vi­szont arra figyelmeztet, hogy óva­kirívó megsértését jelenti, a másik a nem kellő tájékoztatás kérdése a fo­gyasztóvédelem szabályozásának finomságaira hívja fel a figyelmet. Lássuk hát, mi is az a fogyasztóvé­delem, mióta beszélhetünk ilyesmi­ről? Maga a fogyasztóvédelem érte­lemszerűen egyidős az árucserével, s az sem véletlen, hogy az idevágó első gondolatok egyike is a Bibliából származik. „Ne kövessetek el igaz­ságtalanságot a hosszmértékben, a súlymértékben és az űrmértékben!” (3. Móz. 19, 35.) Jogi szempontból is modern védelmi rendszerről csak a XX. század második felétől beszél­hetünk. Az Európai Unió is komo­lyan veszi ezt a kérdéskört, s csatla­kozási előfeltételként néhány éve már Magyarországon is harmoni­zálták e jogterületet. Az a gond, hogy a fogyasztók kevéssé ismerik alapjogaikat. Gyerekcipőben jár még a fogyasztók képzése, akiknek jogait a Fogyasztói Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (IOCU) nyolc pontban, illetve „fogyasztóvé­delmi parancsolatban” fogalmazta meg. Most e parancsolatok magyar- országi megvalósítását tekintjük át. Mindenekelőtt ne vásároljunk zug­árustól, vagy ha erre a szükség min­denképpen rávisz, akkor se élelmi­tosan kell bánni az ilyen célokra adott állami támogatásokkal, mi­vel ez a piaci környezet deformáci­ójának tekinthető. Hazánk eseté­ben ez csak azért jöhet szóba, mert az elhibázott állami infrastruktu­rális döntések, a minőség hiánya, az államigazgatás megcsontoso­dott döntéshozatala így is elég ko­moly piaci deformációt jelent, az ipari parkoknak adott állami tá­mogatás ezt részben módosíthatja. A gazdaságkutatók viszont egyet­értenek a Föld Barátai nevű kör­nyezetvédelmi szervezet vélemé­nyével, amely szerint nem szabad­na nyújtani ilyen támogatást az ún. zöldmezős beruházásoknak, ehelyett az ún. barna területek, szert, vagy műszaki cikket, csak esetleg ruhaneműt. Tudni kell azt is, hogy egyes legális árusító helyeken sem szabad mindennel foglalkozni, Magyarországon vásáron és piacon például nem hozható forgalomba gyógyszer, látást javító szemüveg, nemesfém, ékszer, festmény vagy éppen gázspray, vagy riasztófegy­ver, akkor sem, ha a kereskedő ezt egyébként saját, nem a piacon talál­ható üzletében megteheti. A vásár­lásról minden esetben kérjünk nyugtát, számlát! Ha illegális az árus, ilyet nem tud adni, vagy az is hamis lesz. Vessünk egy pillantást a nyugtára: minimálisan tartalmaz­nia kell a kereskedő - vállalkozó - azonosító adatait, adószámát. Ha az adószám nem 11 jegyű szám, vagy a balról számított kilencedik számje­gye nem 1, vagy 2, az is hamis. Ha az utolsó két számjegy értéke 50 fe­letti, akkor is probléma van. A mű­szaki cikkek vásárlásakor mindig jo­gunk van a magyar nyelvű tájékoz­tatóhoz, termékleíráshoz és kezelé­si útmutatóhoz is. Ennek hiánya mi­att a magyar hatóságok kemény bír­ságokat szabhatnak ki a kereskedő­re! Ilyen terméket akkor se vásárol­junk, ha a garanciajegyet nem akar­ják átadni! Előfordul, hogy bármi vagyis a kihasználatlan ipari léte­sítmények újbóli hasznosítására kellene törekedni. Végezetül a füg­getlen gazdaságkutató intézet arra is figyelmeztet, hogy az állami tá­mogatások elosztása mindig a kor­rupció melegágyát jelenti. A parla­ment elé terjesztett anyagban is feltűnő, hogy például nem szabja meg a döntéshozatal fordítható időt. Azt is ^gyanúsnak tartják, hogy az ipari parkok körüli ügyin­tézést végző gazdasági minisztéri­um számára nagyon kevés köte­lező kritériumot építettek bele a törvénybe és az sem világos, mi alapján választják ki a döntés­előkészítésben részt vevő szemé­lyeket. (ti) egyéb ok miatt „gyanús” a termék, de ennek tisztázására is van már le­hetőség, meg kell győződni, hogy nincs-e a forgalmazása betiltva, az­az nem szerepel-e a KPIR-ben (Köz­ponti Piacfelügyeleti Információs Rendszer). A Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségek címe, telefonszáma, s a reklamációk intézésének szabályai minden üzletben ki vannak füg­gesztve. A legtöbb terméket ugyanis Magyarországon előzetes minőség- vizsgálat nem terheli, de ha később bármi okból megtiltják forgalmazá­sát, felkerül e listára. Persze létezik a termékfelelősség is, így az okozott kárunk hosszú peres procedúra árán megtérülhet, ám egyszerűbb megelőzni a bajt. Ilyen nagy beszer­zések előtt mindig tájékozódjunk, inkább legyünk óvatosak, tegyünk fel két kérdéssel többet, mint eggyel kevesebbet! A következő két „paran­csolatot” együtt tárgyaljuk, ezek ta­lán a legfontosabbak, vagyis a fo­gyasztó joga a megfontolt döntés­hez szükséges tények és adatok is­meretéhez, valamint a választás jo­ga. Vagyis mielőtt döntünk a lehető­ségek közül, előtte alaposan tájéko­zódhassunk, nézzük meg alaposan a „menyasszonyt”! Fontos fogyasz­tóijog a félrevezető hirdetés és rek­lám elleni védelem. Ez persze első­sorban a hatóságok dolga, de a gya­nús reklámoknak mi se dőljünk be. Egyes magyar kereskedelmi cégek­nél szokás, hogy rendelés nélkül is árut küldenek, már a szomszédos’ államokba is, abban a reményben, hogy a célba vettek egy része talán nem küldi azt vissza, hanem tényleg ki is fizeti. Jó tudni, hogy van már rendelet a „távollévők között létre­jött szerződésekről” is, s eszerint ha a cégtől nem rendeltünk előzetesen árut, nincs sem fizetési, sem vissza­küldési kötelezettségünk, vagyis „ajándékcsomagot” kaptunk! A ha­tályos magyar törvény meghatároz­za, hogy a gyártók, importőrök, ke­reskedők mi mindenről kötelesek tájékoztatást adni áruikkal, szolgál­tatásaikkal kapcsolatban, s ezen kö­telezettségeik megsértésének mik a szankciói. A szerző fogyasztóvédelmi szak­értő Terjeszkedik a FIRO Tour Pozsonyból is indulnak Pozsony. A Fischer és a Čedok után a 3. legnagyobb cseh utazási iroda, a 11 éve működő FIRO Tour a na­pokban Szlovákiában is megnyitot­ta első fiókját. A tavaly 550 millió cseh korona forgalmat lebonyolító és több mint 50 ezer főt utaztató cég rendkívül széles kínálatának erőssé­ge az ismeretterjesztő körutak szer­vezése. Roman Fisek, a FIRO Tour tulajdonosa közölte: a szlovákiai ügyfelek eddig is igénybe vették szolgáltatásaikat, mostantól kezdve viszont a pozsonyi és kassai reptér­ről is indítanak charter járatokat, buszkirándulásaikra pedig a kataló­gusaikban feltüntetett szlovákiai vá­rosokban is fel lehet szállni, (shz) MTI-HÍR London. Az amerikai General Electric két év után visszavette ve­zető szerepét a Microsofttól a Fi­nancial Times éves vállalati világ- ranglistáján. A brit üzleti körök lapjában közzétett lista a vállalato­kat tőkepiaci értékük alapján rangsorolja - a GE piaci értéke a 2001 januári adatok szerint 477 milliárd dollár, 50%-kal több, mint a második helyen lévő Cisco Systemsé, amelynek értéke 304 milliárd dollárra apadt a tavalyi 550 milliárd dollárról. Az elmúlt két év listavezetője, a Microsoft az 5. helyre csúszott vissza 258 milli­árd dollárral, megelőzte őt az Ex­xon Mobil 286 milliárd dollárral, és a lista 37. helyéről a 4. helyre előrelépett Pfizer 263 milliárd dol­lárral. Az átrendeződés a hagyo­mányos iparágak erősödését jelzi az újgazdaság rovására. Tipikus vesztes az idén a technológiai, a média és a távközlési szektor. Köz­tük is a legnagyobb vesztes, az in­ternetes részvényekbe befektető japán Softbank, amely 403 helyet esett vissza a ranglistán. A rang­sorban az amerikai vállalatok do­minálnak, az első tíz helyen nyolc amerikai vállalat van, az említette­ken kívül a Wal-Mart Stores, a Ci­tigroup és az Intel. Az ötszázas csoportban 239 amerikai vállalko­zás, 154 európai, 64 japán, 25 ázsiai, csendes-óceáni, 11 kana­dai, négy latin-amerikai és egy-egy közel-keleti, illetve afrikai van. Az európai vállalatok közül a brit­amerikai Vodafone a tavalyi 24. helyről a ranglista 8. helyére lépett elő 227 milliárd dollár piaci érté­kével, a brit-holland Shell a 10. he­lyen van 206 milliárd dollárral. A lap a 2001. április 30-i állapotot tükröző vállalati eredmények alapján készített egy ideiglenes felfrissített a rangsort is: ebben is a GE áll az élen 482 milliárd dollár piaci értéken, viszont a Microsoft előrelépett a 2. helyre 362 milliárd dollárral. A jelentős veszteségeket elkönyvelő Čisco Systems visszae­sett a 21. helyre. Az első tíz közé bekerült az újonnan egyesült AOL Time Warner, a 7. helyre 214 milli­árd dollárnyi piaci értékkel. A 375 legnagyobb európai vállalat listá­ján a Vodafone-t és a Shellt a No­kia, a BP, a GlaxoSmithkline, a brit HSBC Holdings, a Novartis, a To- talFinaElf, a France Telecom és a Deutshe Telecom követi. Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára ( kgr liter, darab) 19. hét Kerület Marha­hátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertés­oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 163,50 174,50 99,10 80,00 2,90 17,00 31,00 23,50 1,50 26,90 Nagyszombat 171,68 162,38 87,13 77,55 3,58 15,18 28,28 19,19 1,38 28,28 Trencsén 167,47 164,30 90,45 77,64 3,21 15,32 30,13 20,46 1,47 27,18 Nyitra 181,85 176,60 93,00 77,15 3,36 16,06 30,13 23,73 1,68 27,32 Besztercebánya 187,40 177,47 95,03 77,68 2,89 16,54 28,69 20,81 1,29 26,03 Zsolna 169,00 170,20 90,50 77,82 3,50 17,00 30,34 19,22 1,54 29,02 Kassa 193,99 191,19 95,19 78,42 3,18 14,96 28,27 23,23 1,38 27,79 Eperjes 172,67 178,35 92,52 75,33 3,07 15,38 27,84 21,22 1,60 26,15 Szlovákia 175,94 174,37 92,87 77,70 3,21 15,93 29,34 21,42 1,48 27,33 TANÁCSADÓ A szomszédok jogairól „2000 jeligére”: A közeljövő­ben kezdik meg községünk­ben a szennyvíztisztító-állo­más építését, melyet éppen a mi családi házunkkal szem­ben terveznek. Sérelmesnek tartjuk, hogy a polgármester a mi megkérdezésünk és bele­egyezésünk nélkül intézte a dolgot. Mit tehetünk, hogy ez a létesítmény ne épüljön fel? BERNÁTH SZILVIA A szennyvíztisztító-állomás épí­téséről a helyi képviselőtestület döntött. Ennek nyilvános ülése­in Ön kifejthette volna vélemé­nyét és ellenvetéseit az építési tervekkel kapcsolatban, és vá­laszt kaphatott volna arra a kér­désre, hogy miért éppen az Önök háza elé tervezték az épü­letet. Az, hogy Ön már a járási hivatal építésügyi osztályától kapott értesítést, nagy valószí­nűséggel az építmény elhelye­zéséről szóló eljárás kezdetét je­lenti. A köznyelven építkezési törvénynek nevezett rendsza­bály az építmény elhelyezéséről szól; az építkezési eljárás részt­vevői többek között azok, akik­nek a szomszédos földterüle­tekkel és épületekkel kapcsola­tos tulajdon- és egyéb jogait a döntés érintheti. Az ilyen sze­mélyeknek, így Önnek is joga van a döntés ellen fellebbezni. Mint leveléből kiderült, ezt Ön már megtette, ám a járási hiva­talban nem sok jóval biztatták. Ezt ugyan nem tudom mire vél­ni, ám Ön biztos lehet abban, hogy az építkezési engedély megadásakor az építkezési osz­tály mérlegelni fogja, hogy az adott épület egészség- és kör­nyezetvédelmi szempontokból a szomszédokra nézve nem ká­ros-e, ez esetben a veszélyes anyagok légköri koncentráció­ja, a környezetszennyezés és a szomszédos építményekbe ke­rülő nedvesség a legfontosabb szempont. A hivatalnak vizsgál­ni kell az épületet egyéb, biz­tonsági szempontokból is. Na­gyon nehéz lenne megjósolni, hogy mi lesz az ügy végkifejle­te, s csak bízni lehet abban, hogy a járási hivatal nem csu­pán a köz, de az egyén érdekeit is szem előtt tartva dönt. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Boeing székhelye Chicagóban lesz Seattle. A Boeing Co. bejelenté­se szerint Seattle-ből Chicagóba teszi át székhelyét. A bejelentés hetek óta tartó spekulációknak vet véget az új főhadiszállással kapcsolatban: a találgatások az­óta folytak, hogy a cég a szék­helyváltoztatás szándékát nyilvá­nosságra hozta. Chicagóra Dallas Fort-Worth, illetve Denver ellené­ben esett a választás. A Boeing tervei szerint szeptember 4-én költöznek az új székhelyre. Se­attle a cég 1916-os alapítása óta volt a Boeing központja. (MTI) A Česká sporitelna nagyobb nyeresége Prága. Az egy évvel korábbinál 46%-kal nagyobb profittal fejez­te be idei első negyedévét a Čes­ká sporitelna cseh kereskedelmi bank és takarékpénztár, amely tavaly vált az osztrák Erste Bank csehországi vállalkozásává. Net­tó kamatbevételei 25%-kal nőttek ezalatt, 3,4 milliárd koro­nára. A bank tiszta nyeresége 346 millió cseh koronát ért el az előzetes adatok szerint. Adózás előtti profitja 490 millió korona volt, működési profitja 4,9 milli­árd korona. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. május 14-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,243 Magvar forint (100) 16,809 Angol font 69,724 Német márka 22,110 Cseh korona 1,258 Olasz líra (1000) 22,333 Francia frank 6,592 Osztrák schilling 3,143 Japán ien (100) 40,246 Spanyol peseta (100) 25,990 Kanadai dollár 31,967 Sváici frank 28,162 Lengyel zloty 12,415 USA-dollár 49,277 Az ipari parkokról szóló törvénytervezet elfogadása egyre sürgetőbbé válik Veszélyt jelenthet a korrupció TUBA LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents