Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-02 / 100. szám, szerda

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 2. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 17. számában feltett kérdésre összesen 513 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Nagy Mária vágfar- kasdi, György József nagycétényi és özv. Bracsek Mária füleki olva­sónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: tizennyolc. Ünnepség az ekecsi iskolában Ekecs. Az Ekecsi Magyar Tannyelvű Alapiskola a magyar nyelvű ok­tatás második világháború utáni újraindítása alkalmából május 25- én 15 órai kezdettel ünnepséget szervez, s ezért kér minden volt di­ákot, pedagógust, alkalmazottat, szülőt, iskolabarátot, tisztelje meg jelenlétével a rendezvényt. A volt kollégák és alkalmazottak a 0709/5558182 telefonszámon jelezzék részvételi szándékukat. SZÍNHÁZ ____________________POZSONY_______ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Az orléans-i szűz 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Juhfia Jankó 9,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hannibal (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Ma­gányosok (cseh) 15.15, 17.30 Lost Highway - Útvesztőben (amerikai) 20 CHARLIE CENTRUM: Szélhámosok (amerikai) 20.45 A világ második legjobb gitárosa (amerikai) 21 Betty nővér - Szappanopera (amerikai) 17 The Watcher (amerikai) 17 KASSA ÚSMEV: Hannibal (amerikai) 16,18.15, 20.30 DRUŽBA: Ősz New Yorkban (amerikai) 16,18, 20 TATRA: Gladiátor (amerikai) 16.30, 19.30 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ilyen a boksz (amerikai) 17, 19.15 GA- LÁNTA - VMK: Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyá­ron (amerikai) 17.30, 20 Az iskolai önkormányzati szervek munkájáról Szakmai tanácskozás ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége Du- naszerdahelyi Területi Választmá­nya szakmai tanácskozást rendezett az elmúlt héten a járásban működő iskolák iskolatanács-elnökei számá­ra. Vitaindító előadásában Fodor Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai önkormányzati szer­vek munkájának csupán egy részét képezheti a törvény által biztosított véleménynyilvámtás és társadalmi ellenőrzés. Az iskolatanácsok tény­leges küldetése az, hogy elősegítsék a szülő-diák-pedagógus-helyi kö­zösség párbeszédét és együttműkö­dését, hozzájáruljanak az intézmé­nyi autonómia erősödéséhez, fel­adatot vállaljanak az iskola fejlesz­tési tervének, pedagógiai program­jának a kidolgozásában és megvaló­sításában. A résztvevők konkrét kér­désekről és gondokról cseréltek ta­pasztalatokat; a jövőt illetően java­solták a hasonlójellegű összejövete­lek rendszeresítését. Az SZMPSZ te­rületi választmánya a közeljövőben hasonló tanácskozást kíván szervez­ni az óvodákban működő iskolata­nácsok vezetői részére. (s) Mediawave 2001 multimediális és multi kultúrál is fesztivál Jövőre még többen ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Tegnap befejező­dött a Mediawave 2001 multime­diális és multikulturális fesztivál Dunaszerdahelyen. A nemzetközi filmverseny ifjúsági kategóriájában az első díjat a nagy-britanniai Aad- rian J. McDowell 15 perces filmje vitte el. Aváros és a magyar kulturá­lis intézet különdíjait Radan Vašulín cseh, valamint Riedl Katalin és Heiml István magyar rendezők nyerték. A díjakat Huszár László, a Csemadok Dunaszerdahelyi Terüle­ti Választmányának titkára és Ja- rábik Gabriella, a szlovák kulturális minisztérium kisebbségi főosztályá­nak vezetője adták át. Pontosabban adták volna, mivel a három nyertes közül egyedül a cseh volt jelen. A11. Mediawave fesztivál több száz embert vonzott Dunaszerdahelyre. Nemcsak filmesek érkeztek Közép- és Nyugat-Európa több országából, hanem zenerajongók is. A három helyszínen zajlott koncerteken olyan előadókat láthatott-hallha- tott a közönség, mint Iva Bittová, a Korai öröm zenekar, a Ghýmes együttes, a Tá Jana z Veiké Ohrady, Balogh Kálmán és cigány cimba­lomzenekara, akik korántsem szok­ványos zenéjükkel nemegyszer az őrjöngésig fokozták a hangulatot. A résztvevők szerint korábban Győr­be kellett menniük, ha valódi „me- diawave-eť’ akartak. Az idén pedig már a győriek jöttek Dunaszer­dahelyre. Ez pedig kizárólag az NFG-l-fUmklub, a fesztivál szerve­zőinek érdeme, (hely) Száz éve született Szerb Antal. A legsúlyosabb témát is hihetetlenül könnyed eleganciával ragadta meg A szellem szelíd méltósága Szerb Antal 1901-1945 (Reprofotó) A Szerb Antalról írt esszéket és tanulmányokat olvasgatva az tűnt fel legelőször, hogy a szellemi élet különböző cso­portjainak képviselői egyfor­ma szeretettel, de legalábbis nagy tisztelettel írtak róla, legyen az a jó barát Halász Gábor és a hasonló habitusú Illés Endre, vagy éppen a mindig szigorú mércével mé­rő Németh László. LACZA TIHAMÉR De említhetném a marxista ideoló­gia sáncairól körbenéző Kardos Lászlót is, aki Szerb Antal világ­irodalomtörténetét ugyan nem tudja maradéktalanul megdicsér­ni, mert az író - állítólag - nem is­merte fel a húszas-harmincas évek szovjet irodalmának jövőbe muta­tó értékeit, ám ezt követően egy- végtében áradozik róla, és még Szerb diákköri naplójában is sze- melget, hogy az olvasókat meg­győzze kiválóságáról. Persze aki olvasta Szerb Antal két nagyívű összefoglalását, az Erdélyi Szép­míves Céh pályázatára 1934-ben írt Magyar irodalom története cí­mű könyvét és a már említett A vi­lágirodalom története című vaskos munkáját, aligha szorul Kardos buzdításaira, s inkább kíváncsi ar­ra, miként vélekedett Szerb Antal­ról a vele egyidős és hasonlóan széles érdeklődési körű Németh László. „Szerb Antal elsősorban azzal emelkedik ki a ma élő iroda­lomtörténészek fölé - írja a ma­gyar irodalomtörténet kapcsán -, hogy több köze van az hókhoz és a művekhez, mint nekik. Még ha ke­vésbé ismeri is egyiket-másikat, betalál szívük belsőbb köreibe, van érzékszerve hozzájuk, nem a hí­vők tiszteletteljes vakságával nézi őket, hanem ahogy egyik asszony mustrálja a másik asszonyt öltöz­ködése, kozmetikája és táncoló iz­mai kinyilatkoztatásában. Iroda­lomtörténetében kevesebb a tisz­telet, de több az intim hozzáértés.” A legpontosabb jellemzést azon­ban Illés Endre adta róla: „A moso­lya él bennem legtisztábban. A mosolya nem támadott, nem gú­nyolódott, nem csipkedett - nem volt alkalmi mosoly, mint a leg­több emberé. Nem volt a szerény­ség, a félénkség, a visszahúzódás álarca sem. Még kevésbé a cinkos­ság kacsintása. Állandóan mosoly­gott. Mint hű fegyvert - a mosolyát mindenhová magával vitte. Ezt a mosolyt a legnemesebb anyagból keverték: a szellemi ember derűje, szelídsége, iszonyodása volt. Alap­anyaga az emberi méltóság tuda­ta. Sok mindent kifejezett a moso­lya - néha ítéletet a kormozó szen­vedélyek felett, melyek az embere­ket kegyetlenségre és vérre inger­ük; máskor barátságos enyhülés volt, mert a világ megválthatatla­nul groteszk, jó szándékában fel­boruló, az emberek ösztönösen ár­tatlanok, de ártatlanságuk kissze­rű és kicsinyes. Ő így hitte. Moso­lya meleg irónia volt. Mindig tisz­telte, akit megcibált. Nagyon is­merte az embert, tudta a nagyság és a töprengés tolvajnyelvét, sok mindent tudott, de még szívesen tanult - ez a mosoly a fáradhatat­lan ismerkedés is volt”. Szerb Antal, gimnazista kori napló­jának tanúsága szerint, kezdettől fogva az írói pályára készült. En­nek a tervének a valóra váltásában a családban uralkodó szellemi lég­kör is ösztönözte. Édesapja neves orvos és sokoldalúan művelt em­ber volt, akinek hatalmas könyvtá­rában a kíváncsi kisfiú sok időt el­töltött. így aligha meglepő, hogy amikor Szerb Antal huszonhat éve­sen, friss magyar-angol-német ta­nári diplomájával a zsebében elő­ször a katedrára állt, már a tudós professzoroknak kijáró tisztelet övezte, hiszen olyan dolgokról tu­dott órákig csevegni, amelyeket mások legföljebb csak hírből ismer­tek. Húszévesen írta első verseit, novelláit, tanulmányait és esszéit, a Nyugat és a Napkelet egyaránt szívesen közölte írásait és recenzi­óit, de legszívesebben az arisztok­ratikus szellemiséget sugárzó Mi­nervában publikált. Stílusa köny- nyed volt és szellemes; a legsúlyo­sabb témát is olyan eleganciával ragadta meg, mintha csak egy illa­tos női zsebkendő volna, amelyet könnyed mozdulattal kell felemel­ni a földről. Ő maga ezzel a hason­lattal jellemezte magát a legszíve­sebben. Tanulmányaiban, esszéi­ben vagy éppen regényeiben soha­sem érezni erőlködést, s még a ve- rejtékcseppeket is úgy törli le az ar­cáról, hogy az olvasó semmit sem vesz észre. Az én korosztályom elsősorban az irodalomtörténész Szerb Antalt is­meri. Érettségi vizsgára, egyetemi felvételire készülve rongyosra la­poztuk a már emlegetett műveit. Pedig novellái és regényei is a XX. századi magyar próza élvonalába tartoznak. Legismertebb és legtöb­bet forgatott regénye az 1934-ben megjelent A Pendragon legenda, amely sajátos egyvelege a krimi­nek, a kalandregénynek, a kultúr- históriának és mindezek paródiá­jának is. A történet Angliában ját­szódik, főhőse a fiatal magyar tu­dós, Bátky János, akiben nem ne­héz ráismernünk Szerb Antalra. Az író a húszas években hosszabb tanulmányutat tett a szigetország­ban, s ottani élményeiből gyúrta össze ezt a szellemes történetet, amelyből vagy negyed százada - Latinovits Zoltán főszereplésével - egy tévéfilmet is forgattak, s mint hírlik, már készül egy újabb filmes feldolgozása is. Ezt követte nagy lélektani regénye, az Utas és hold­világ. Hegedűs István írja: „Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. 1937- ben írta. A fasizmus már világve­szedelmet ígért, a művelt polgár egyre kevésbé látta teendőit és le­hetőségeit. Ezt a szorongást írta meg Szerb Antal hősében, aki megszökik saját nászútja elől, hogy szembenézzen a veszedel­mekkel és a reményekkel (...) Az Utas és holdvilág mégsem csak lé­lektani regény, hanem a humanis­ta polgár reménytelenségének do­kumentuma a világgyújtogatásra készülő fasizmus árnyékában. Kü­lönös példát adott arra, hogyan le­het egy stílusbravúrokban biztos kezű író szellemesen komor. Úgy érzem, az Utas és holdvilág talán egész irodalmunk legmulatságo­sabban szomorú könyve.” Utolsó regénye, A királyné nyak­lánca már a második világháború vérzivataros esztendeiben szüle­tett, és 1943-ban látott napvilágot. A nagy francia forradalmat közvet­lenül megelőző időkbe vezeti olva­sóját az író, aki nem kevés rokon- szenwel, de ugyanakkor megvesz­tegethetetlen tárgyilagossággal áb­rázolja a francia arisztokrácia vég­óráit, egy olyan világ elkerülhetet­len összeomlását, amelynek legki­válóbb szellemeihez őszintén von­zódott. Egyfajta szembenézés is ez a regény Szerb Antal saját korával, amely sebzett madárként, vérben ázva verdesett, és sorsa aligha le­hetett kérdéses. Egy évvel a regény megjelenését követően Szerb Antal két, nem kevésbé kiváló írótársá­val, Sárközi Györggyel és Halász Gáborral együtt munkaszolgála­tosként már lövészárkokat ásott. Nyilas kápók gyötörték és ütlegel­ték őket, alja emberek, akik életük­ben talán egyetlen könyvet sem ol­vastak. A kíméletlen bánásmód, a hideg és az éhezés annyira megvi­selte Szerb Antalt, hogy már meg­mozdítani sem bírta a lapátot. Az egyik felvigyázó ezért a puska tusá­val szabályosan agyonverte. 1945. január 27-e volt; már csak három hónap volt hátra a világháborúból. Bartók+... - nemzetközi operafesztivál Miskolcon A kelet kapuj a is lehet MTI-JELENTÉS Háromórás koncertet adott pályafutása 40. évfordulóján Pavarotti ünnepelt MTI-HÍR Miskolc. „Bartók+...” címmel a nyáron Miskolc is bekapcsolódik az operafesztiválok forgatagába, első alkalommal - Bartók Béla színpadi művei mellett - Verdi operáinak legjavát mutatják be magyar és kül­földi kiválóságok. Müller Péter, az esemény ötletgazdája, szervezője elmondta: a fesztivált szeretnék évente megrendezni az észak-ma­gyarországi régióban, amely ezáltal a „kelet kapuja” is lehet a nemzet­közi operaéletben. Az idén június 15-től 23-ig tart majd a fesztivál, amelyen a kelet-európai térség ne­ves művészei mellett amerikai, olasz és német sztárok lépnek fel - ismertette Müller Péter. Giuseppe Verdi választásának aktuaütását az adja, hogy a világ ebben az évben emlékezik meg a zeneszerző halá­lának 100. évfordulójáról. A Mis­kolci Nemzeti Színházban évről év­re a középkelet-európai operaélet legizgalmasabb, legsikerültebb pro­dukcióit láthatja majd a közönség - ígérte a fesztiválszervező. Rockenbauer Zoltán kulturális mi­niszter megítélése szerint bátor lé­pésre szánták el magukat a szerve­zők, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen sikere lesz egy operafeszti­válnak a térségben, bár ez minden kulturális eseménnyel kapcsolat­ban fennáll, amelynek nincs hagyo­mánya. A tárca vezetőjének véle­ménye szerint Miskolc azért szeren­csés fesztiválhelyszín, mert a város­nak nincs konkurenciája a régiójá­ban. Rockenbauer Zoltán hangot adott azon reményének is, hogy a gazdasági szempontból kicsit mos­toha térség turizmusát is fellendít­heti a fesztivál. Kesselyák Gergely, a Miskolci Nem­zeti Színház zeneigazgatója a prog­ram-összeállításról szólva elmond­ta: minden produkció csak egyszer hangzik el a fesztiválon, ám min­dennap délelőtt tizenegytől éjjel háromnegyed egyig szinte folya­matosan eseményekkel várják a közönséget. A kilencnapos operafesztivál két nagy pillére Bartók II. hegedűver­senyének előadása, illetve az ese­ményzáró Verdi-gála lesz. Az ope­rabemutatók mellett lesznek éjféü orgonakoncertek, templomi zene­kari misék is. Modena. Háromórás koncerttel ünnepelte meg vasárnap éjszaka Modenában pályafutásának negy­venedik évfordulóját Luciano Pa­varotti, a világhírű operaénekes. Az olasz művész szülővárosában megrendezett hangversenyen fel­lépett Jósé Carreras is, de a „há­rom tenor” harmadik tagja, Placi­do Domingo az utolsó pillanatban lemondta szereplését, mert műté­ten esett át. A sebészeti beavatko­zás jellege nem ismeretes. Pava­rotti egyébként egy hónap múlva ismét Modenában énekel egy jóté­konysági koncerten, amelynek be­vételét a Pakisztánba menekült af­gánok segélyezésére ajánlották fel. Jósé Carreras és Luciano Pavarotti (Archív felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents