Új Szó, 2001. május (54. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-02 / 100. szám, szerda
14 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. MÁJUS 2. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 17. számában feltett kérdésre összesen 513 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Nagy Mária vágfar- kasdi, György József nagycétényi és özv. Bracsek Mária füleki olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: tizennyolc. Ünnepség az ekecsi iskolában Ekecs. Az Ekecsi Magyar Tannyelvű Alapiskola a magyar nyelvű oktatás második világháború utáni újraindítása alkalmából május 25- én 15 órai kezdettel ünnepséget szervez, s ezért kér minden volt diákot, pedagógust, alkalmazottat, szülőt, iskolabarátot, tisztelje meg jelenlétével a rendezvényt. A volt kollégák és alkalmazottak a 0709/5558182 telefonszámon jelezzék részvételi szándékukat. SZÍNHÁZ ____________________POZSONY_______ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Az orléans-i szűz 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Juhfia Jankó 9,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hannibal (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Magányosok (cseh) 15.15, 17.30 Lost Highway - Útvesztőben (amerikai) 20 CHARLIE CENTRUM: Szélhámosok (amerikai) 20.45 A világ második legjobb gitárosa (amerikai) 21 Betty nővér - Szappanopera (amerikai) 17 The Watcher (amerikai) 17 KASSA ÚSMEV: Hannibal (amerikai) 16,18.15, 20.30 DRUŽBA: Ősz New Yorkban (amerikai) 16,18, 20 TATRA: Gladiátor (amerikai) 16.30, 19.30 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ilyen a boksz (amerikai) 17, 19.15 GA- LÁNTA - VMK: Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyáron (amerikai) 17.30, 20 Az iskolai önkormányzati szervek munkájáról Szakmai tanácskozás ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Du- naszerdahelyi Területi Választmánya szakmai tanácskozást rendezett az elmúlt héten a járásban működő iskolák iskolatanács-elnökei számára. Vitaindító előadásában Fodor Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolai önkormányzati szervek munkájának csupán egy részét képezheti a törvény által biztosított véleménynyilvámtás és társadalmi ellenőrzés. Az iskolatanácsok tényleges küldetése az, hogy elősegítsék a szülő-diák-pedagógus-helyi közösség párbeszédét és együttműködését, hozzájáruljanak az intézményi autonómia erősödéséhez, feladatot vállaljanak az iskola fejlesztési tervének, pedagógiai programjának a kidolgozásában és megvalósításában. A résztvevők konkrét kérdésekről és gondokról cseréltek tapasztalatokat; a jövőt illetően javasolták a hasonlójellegű összejövetelek rendszeresítését. Az SZMPSZ területi választmánya a közeljövőben hasonló tanácskozást kíván szervezni az óvodákban működő iskolatanácsok vezetői részére. (s) Mediawave 2001 multimediális és multi kultúrál is fesztivál Jövőre még többen ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Tegnap befejeződött a Mediawave 2001 multimediális és multikulturális fesztivál Dunaszerdahelyen. A nemzetközi filmverseny ifjúsági kategóriájában az első díjat a nagy-britanniai Aad- rian J. McDowell 15 perces filmje vitte el. Aváros és a magyar kulturális intézet különdíjait Radan Vašulín cseh, valamint Riedl Katalin és Heiml István magyar rendezők nyerték. A díjakat Huszár László, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának titkára és Ja- rábik Gabriella, a szlovák kulturális minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője adták át. Pontosabban adták volna, mivel a három nyertes közül egyedül a cseh volt jelen. A11. Mediawave fesztivál több száz embert vonzott Dunaszerdahelyre. Nemcsak filmesek érkeztek Közép- és Nyugat-Európa több országából, hanem zenerajongók is. A három helyszínen zajlott koncerteken olyan előadókat láthatott-hallha- tott a közönség, mint Iva Bittová, a Korai öröm zenekar, a Ghýmes együttes, a Tá Jana z Veiké Ohrady, Balogh Kálmán és cigány cimbalomzenekara, akik korántsem szokványos zenéjükkel nemegyszer az őrjöngésig fokozták a hangulatot. A résztvevők szerint korábban Győrbe kellett menniük, ha valódi „me- diawave-eť’ akartak. Az idén pedig már a győriek jöttek Dunaszerdahelyre. Ez pedig kizárólag az NFG-l-fUmklub, a fesztivál szervezőinek érdeme, (hely) Száz éve született Szerb Antal. A legsúlyosabb témát is hihetetlenül könnyed eleganciával ragadta meg A szellem szelíd méltósága Szerb Antal 1901-1945 (Reprofotó) A Szerb Antalról írt esszéket és tanulmányokat olvasgatva az tűnt fel legelőször, hogy a szellemi élet különböző csoportjainak képviselői egyforma szeretettel, de legalábbis nagy tisztelettel írtak róla, legyen az a jó barát Halász Gábor és a hasonló habitusú Illés Endre, vagy éppen a mindig szigorú mércével mérő Németh László. LACZA TIHAMÉR De említhetném a marxista ideológia sáncairól körbenéző Kardos Lászlót is, aki Szerb Antal világirodalomtörténetét ugyan nem tudja maradéktalanul megdicsérni, mert az író - állítólag - nem ismerte fel a húszas-harmincas évek szovjet irodalmának jövőbe mutató értékeit, ám ezt követően egy- végtében áradozik róla, és még Szerb diákköri naplójában is sze- melget, hogy az olvasókat meggyőzze kiválóságáról. Persze aki olvasta Szerb Antal két nagyívű összefoglalását, az Erdélyi Szépmíves Céh pályázatára 1934-ben írt Magyar irodalom története című könyvét és a már említett A világirodalom története című vaskos munkáját, aligha szorul Kardos buzdításaira, s inkább kíváncsi arra, miként vélekedett Szerb Antalról a vele egyidős és hasonlóan széles érdeklődési körű Németh László. „Szerb Antal elsősorban azzal emelkedik ki a ma élő irodalomtörténészek fölé - írja a magyar irodalomtörténet kapcsán -, hogy több köze van az hókhoz és a művekhez, mint nekik. Még ha kevésbé ismeri is egyiket-másikat, betalál szívük belsőbb köreibe, van érzékszerve hozzájuk, nem a hívők tiszteletteljes vakságával nézi őket, hanem ahogy egyik asszony mustrálja a másik asszonyt öltözködése, kozmetikája és táncoló izmai kinyilatkoztatásában. Irodalomtörténetében kevesebb a tisztelet, de több az intim hozzáértés.” A legpontosabb jellemzést azonban Illés Endre adta róla: „A mosolya él bennem legtisztábban. A mosolya nem támadott, nem gúnyolódott, nem csipkedett - nem volt alkalmi mosoly, mint a legtöbb emberé. Nem volt a szerénység, a félénkség, a visszahúzódás álarca sem. Még kevésbé a cinkosság kacsintása. Állandóan mosolygott. Mint hű fegyvert - a mosolyát mindenhová magával vitte. Ezt a mosolyt a legnemesebb anyagból keverték: a szellemi ember derűje, szelídsége, iszonyodása volt. Alapanyaga az emberi méltóság tudata. Sok mindent kifejezett a mosolya - néha ítéletet a kormozó szenvedélyek felett, melyek az embereket kegyetlenségre és vérre ingerük; máskor barátságos enyhülés volt, mert a világ megválthatatlanul groteszk, jó szándékában felboruló, az emberek ösztönösen ártatlanok, de ártatlanságuk kisszerű és kicsinyes. Ő így hitte. Mosolya meleg irónia volt. Mindig tisztelte, akit megcibált. Nagyon ismerte az embert, tudta a nagyság és a töprengés tolvajnyelvét, sok mindent tudott, de még szívesen tanult - ez a mosoly a fáradhatatlan ismerkedés is volt”. Szerb Antal, gimnazista kori naplójának tanúsága szerint, kezdettől fogva az írói pályára készült. Ennek a tervének a valóra váltásában a családban uralkodó szellemi légkör is ösztönözte. Édesapja neves orvos és sokoldalúan művelt ember volt, akinek hatalmas könyvtárában a kíváncsi kisfiú sok időt eltöltött. így aligha meglepő, hogy amikor Szerb Antal huszonhat évesen, friss magyar-angol-német tanári diplomájával a zsebében először a katedrára állt, már a tudós professzoroknak kijáró tisztelet övezte, hiszen olyan dolgokról tudott órákig csevegni, amelyeket mások legföljebb csak hírből ismertek. Húszévesen írta első verseit, novelláit, tanulmányait és esszéit, a Nyugat és a Napkelet egyaránt szívesen közölte írásait és recenzióit, de legszívesebben az arisztokratikus szellemiséget sugárzó Minervában publikált. Stílusa köny- nyed volt és szellemes; a legsúlyosabb témát is olyan eleganciával ragadta meg, mintha csak egy illatos női zsebkendő volna, amelyet könnyed mozdulattal kell felemelni a földről. Ő maga ezzel a hasonlattal jellemezte magát a legszívesebben. Tanulmányaiban, esszéiben vagy éppen regényeiben sohasem érezni erőlködést, s még a ve- rejtékcseppeket is úgy törli le az arcáról, hogy az olvasó semmit sem vesz észre. Az én korosztályom elsősorban az irodalomtörténész Szerb Antalt ismeri. Érettségi vizsgára, egyetemi felvételire készülve rongyosra lapoztuk a már emlegetett műveit. Pedig novellái és regényei is a XX. századi magyar próza élvonalába tartoznak. Legismertebb és legtöbbet forgatott regénye az 1934-ben megjelent A Pendragon legenda, amely sajátos egyvelege a kriminek, a kalandregénynek, a kultúr- históriának és mindezek paródiájának is. A történet Angliában játszódik, főhőse a fiatal magyar tudós, Bátky János, akiben nem nehéz ráismernünk Szerb Antalra. Az író a húszas években hosszabb tanulmányutat tett a szigetországban, s ottani élményeiből gyúrta össze ezt a szellemes történetet, amelyből vagy negyed százada - Latinovits Zoltán főszereplésével - egy tévéfilmet is forgattak, s mint hírlik, már készül egy újabb filmes feldolgozása is. Ezt követte nagy lélektani regénye, az Utas és holdvilág. Hegedűs István írja: „Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. 1937- ben írta. A fasizmus már világveszedelmet ígért, a művelt polgár egyre kevésbé látta teendőit és lehetőségeit. Ezt a szorongást írta meg Szerb Antal hősében, aki megszökik saját nászútja elől, hogy szembenézzen a veszedelmekkel és a reményekkel (...) Az Utas és holdvilág mégsem csak lélektani regény, hanem a humanista polgár reménytelenségének dokumentuma a világgyújtogatásra készülő fasizmus árnyékában. Különös példát adott arra, hogyan lehet egy stílusbravúrokban biztos kezű író szellemesen komor. Úgy érzem, az Utas és holdvilág talán egész irodalmunk legmulatságosabban szomorú könyve.” Utolsó regénye, A királyné nyaklánca már a második világháború vérzivataros esztendeiben született, és 1943-ban látott napvilágot. A nagy francia forradalmat közvetlenül megelőző időkbe vezeti olvasóját az író, aki nem kevés rokon- szenwel, de ugyanakkor megvesztegethetetlen tárgyilagossággal ábrázolja a francia arisztokrácia végóráit, egy olyan világ elkerülhetetlen összeomlását, amelynek legkiválóbb szellemeihez őszintén vonzódott. Egyfajta szembenézés is ez a regény Szerb Antal saját korával, amely sebzett madárként, vérben ázva verdesett, és sorsa aligha lehetett kérdéses. Egy évvel a regény megjelenését követően Szerb Antal két, nem kevésbé kiváló írótársával, Sárközi Györggyel és Halász Gáborral együtt munkaszolgálatosként már lövészárkokat ásott. Nyilas kápók gyötörték és ütlegelték őket, alja emberek, akik életükben talán egyetlen könyvet sem olvastak. A kíméletlen bánásmód, a hideg és az éhezés annyira megviselte Szerb Antalt, hogy már megmozdítani sem bírta a lapátot. Az egyik felvigyázó ezért a puska tusával szabályosan agyonverte. 1945. január 27-e volt; már csak három hónap volt hátra a világháborúból. Bartók+... - nemzetközi operafesztivál Miskolcon A kelet kapuj a is lehet MTI-JELENTÉS Háromórás koncertet adott pályafutása 40. évfordulóján Pavarotti ünnepelt MTI-HÍR Miskolc. „Bartók+...” címmel a nyáron Miskolc is bekapcsolódik az operafesztiválok forgatagába, első alkalommal - Bartók Béla színpadi művei mellett - Verdi operáinak legjavát mutatják be magyar és külföldi kiválóságok. Müller Péter, az esemény ötletgazdája, szervezője elmondta: a fesztivált szeretnék évente megrendezni az észak-magyarországi régióban, amely ezáltal a „kelet kapuja” is lehet a nemzetközi operaéletben. Az idén június 15-től 23-ig tart majd a fesztivál, amelyen a kelet-európai térség neves művészei mellett amerikai, olasz és német sztárok lépnek fel - ismertette Müller Péter. Giuseppe Verdi választásának aktuaütását az adja, hogy a világ ebben az évben emlékezik meg a zeneszerző halálának 100. évfordulójáról. A Miskolci Nemzeti Színházban évről évre a középkelet-európai operaélet legizgalmasabb, legsikerültebb produkcióit láthatja majd a közönség - ígérte a fesztiválszervező. Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter megítélése szerint bátor lépésre szánták el magukat a szervezők, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen sikere lesz egy operafesztiválnak a térségben, bár ez minden kulturális eseménnyel kapcsolatban fennáll, amelynek nincs hagyománya. A tárca vezetőjének véleménye szerint Miskolc azért szerencsés fesztiválhelyszín, mert a városnak nincs konkurenciája a régiójában. Rockenbauer Zoltán hangot adott azon reményének is, hogy a gazdasági szempontból kicsit mostoha térség turizmusát is fellendítheti a fesztivál. Kesselyák Gergely, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója a program-összeállításról szólva elmondta: minden produkció csak egyszer hangzik el a fesztiválon, ám mindennap délelőtt tizenegytől éjjel háromnegyed egyig szinte folyamatosan eseményekkel várják a közönséget. A kilencnapos operafesztivál két nagy pillére Bartók II. hegedűversenyének előadása, illetve az eseményzáró Verdi-gála lesz. Az operabemutatók mellett lesznek éjféü orgonakoncertek, templomi zenekari misék is. Modena. Háromórás koncerttel ünnepelte meg vasárnap éjszaka Modenában pályafutásának negyvenedik évfordulóját Luciano Pavarotti, a világhírű operaénekes. Az olasz művész szülővárosában megrendezett hangversenyen fellépett Jósé Carreras is, de a „három tenor” harmadik tagja, Placido Domingo az utolsó pillanatban lemondta szereplését, mert műtéten esett át. A sebészeti beavatkozás jellege nem ismeretes. Pavarotti egyébként egy hónap múlva ismét Modenában énekel egy jótékonysági koncerten, amelynek bevételét a Pakisztánba menekült afgánok segélyezésére ajánlották fel. Jósé Carreras és Luciano Pavarotti (Archív felvétel)