Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-28 / 98. szám, szombat

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 28. Göncz Árpád a Vámbéryben Dunaszerdahely. Hétfőn a Vám- béry Irodalmi Kávéház vendége lesz Göncz Árpád író, műfordító, a Magyar Köztársaság volt elnö­ke. A neves személyiség a Vám- béry Polgári Társulás meghívá­sára látogat el a Csallóköz „szel­lemi központjának” számító iro­dalmi kávéházba, ahol Koncsol László irodalomtörténésszel, esztétával beszélget irodalom­ról, művészetről. A kávéházi es­tet megelőzően Göncz Árpád ta­lálkozik a sajtó képviselőivel, a város elöljáróival, a csallóközi írók egy csoportjával és a Lilium Aurum Könyvkiadó munkatár­saival. (ú) Göncz Árpád (Archív felvétel) Premier a kassai Óvárosi Színházban Kassa. Efráim Kishon Rómeó és Júlia harminc év után című da­rabját mutatja be május másodi- kán a kassai Óvárosi Színház. Az előadás rendezője és egyúttal az öregedő Rómeó megformálója Peter Rašev. Júliát Ľuba Blažko- vičová, lányukat, Lukréciát Kata­rína Raševová játssza. (SITA) A végtelen vonal Budapest. A golyóstoll történe­tének kalandos históriájáról, a két magyar feltaláló, Bíró Lász­ló és Goy Andor életútjáról, utóbb megromlott kapcsola­tukról írt könyvet Moldova György. A végtelen vonal című kötetet a napokban mutatták be Budapesten. A korszakalko­tó találmányhoz vezető út megírására a fennállásának öt­venedik évfordulóját ünneplő írószergyártó cég kérte fel Moldova Györgyöt. Gyűjtő­munkája során a szerző az Ar­gentínában 1985-ben elhunyt Bíró László feltaláló, újságíró hozzátartozóit is felkereste. A dokumentumregény alapvető­en a két feltaláló emlékirataira támaszkodik. (MTI) Szlovák filmhét Sarasotában Sarasota. Milan Kňažko szlo­vák kulturális miniszter részvé­telével tegnap ünnepélyesen megnyitották az egyesült álla­mokbeli Sarasotában a szlovák filmhetet. A rendezvény öt nap­ja alatt az amerikai nézők a szlovák filmművészet legjobb alkotásaiból láthatnak hetet: Miloslav Luther A kegyelem an­gyala, Elő Havetta Mezei lilio­mok, Dušan Hanák Egy régi vi­lág képei, Martin Hollý Katarína Padychová bűne, Zoro Záhon A segéd, Juraj Jakubisko Ülünk az ágon, valamint Martin Sulik Minden, amit szeretek cí­mű munkáját, (m) Szellemes mese az a.ha Színházban Pozsony. Hamarosan két új előadással gazdagodik az a.ha Színház repertoáija. Az elsőt, amely a Szellemekkel- telimese címet viseli, május ötödikén mutatja be a társulat. A meseelőadás rendezője Dodo Gombár. A főszerepeket Patrícia Jariabková, Peter Šimun, Ivan Martinka és Ondrej Koval alakítja. A másik újdon­ság a John Steinbeck regénye nyomán született Vér, amelyet május tizenkilencedikétől lát­hatnak a nézők. (SITA) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyző szombat 11 Hamlet sz. 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd sz. 19 Marat-Sade vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége sz. 19 Pi­casso a Lapin Agile bárban v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém v. 16 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Fé­nyes bánat, Carmen - balett sz. 19 ____________________KOMÁROM____________________ JÓK AI SZÍNHÁZ: Piaf és Simone sz. 19 ______________________NYITRA______________________ AND REJ BAGAR SZÍNHÁZ: Báthory Erzsébet sz. 14,18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Hannibal (amerikai) sz., v. 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Bokszolok (amerikai) sz.15.45,20.30 Árvák hercege (amerikai) sz. 18 v. 15.45, 18, 20.30 MLADÓSŤ: Bokszolok (amerikai) v. 17.30, 20 MÚZEUM: Diákfilmek nemzetközi fesztiválja CHARLIE CENT­RUM: Szélhámosok (amerikai) sz., v. 19,20.45 Magányosok (cseh) sz., v. 18.45,20.30 A világ második legjobb gitárosa (amerikai) sz., v. 21 Betty nővér - Szappanopera (amerikai) sz., v. 17 The Watcher (amerikai) sz., v. 17 A jövő kezdete (amerikai) sz., v. 17.30 Ország­úton (olasz) sz., v. 17 Ótesánek (cseh-angol) sz., v. 20 KASSA CAPITOL: Pokoli szerencse (cseh) sz., v. 16 Kocka (amerikai) sz., v. 18, 20 ÚSMEV: Hannibal (amerikai) sz., v. 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kilenc és 1/2 hét II (amerikai) sz., v. 16.15, 19.15 DRUŽBA: Majdnem híres (amerikai) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TAT­RA: Amerikai szépség (amerikai) sz., v. 15.30, 17.45 Macskajaj (német-francia-jugoszláv) sz., v. 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A millió dolláros hotel (amerikai) sz., v. 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bokszolok (amerikai) sz.; v. 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: „24” (cseh) sz., v. 16.30, 19 GALANTA - VMK: Mi kell a nőnek? (amerikai) sz. 17.30,20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: A keresztapus (amerikai) sz., v. 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Betty nővér - Szappanopera (amerikai) v. 19 Az államnak nincs olyan kisiskolák fenntartására pénze, amelyeket osztályonként 4-5 gyerek látogat Sietni kell az oktatási reformmal „Reformról évekig szó sem lehetett. Nekünk csak két évünk volt, hogy behozzuk a lemaradást." (Somogyi Tibor felvétele) Nemrég, lapunknak nyilat­kozva, Fodor Attila, a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke el­mondta az oktatási reform megvalósulásával kapcsola­tos aggályait. Szigeti László oktatási államtitkárral ké­szült alábbi beszélgetésünk­ben ezeket vettük sorra. VOJTEK KATALIN Az SZMPSZ alelnöke bírálta, hogy az oktatási minisztérium már ja­vában dolgozik az oktatási törvé­nyen, holott még olyan alapkér­dések sincsenek tisztázva, hogy önkormányzati, avagy megyei ha­táskörbe tartoznak majd az isko­lák, kinek az alkalmazottai lesz­nek a pedagógusok, vagy hogy hogyan működnének az egyes irányítási szintek. Ha el akarjuk érni vállalt célunkat, hogy az év végéig megalkotjuk a közoktatási törvényt, sietnünk kell, mert a kormányciklus utolsó évében nagy horderejű törvényeket elfo­gadni nem lehet. Viszont a közokta­tási törvény kötődik más törvények­hez, elsősorban a közigazgatásról szólóhoz, ennek jóváhagyása azon­ban késik. Való igaz, hogy nehéz törvényt készíteni, ha még nincs tisztázva, kire szállnak az iskola- fenntartói jogok. A kormány ugyan tavaly határozatban szögezte le, mely jogkörök kerülnek át az önkor­mányzatokhoz, de ezt még a parla­ment nem hagyta jóvá. Tehát a köz- igazgatási reform késése lassítja a közoktatási törvény megalkotását. Fodor Attila állításával ellentétben nem igaz, hogy már elkészült az ok­tatási törvény paragrafizált változa­ta. Még nulladik változatról sem be­szélhetünk, csak mínusz harmadik­ról. Addig ugyanis, amíg egy tör­vénytervezet a kormány elé jut, 10- 15 változata készül el. Az oktatási minisztérium eredeti­leg egyetlen átfogó oktatási tör­vényt ígért, most mégis több jog­szabályról van szó. Miért? Ez is a közigazgatási reform késése miatt van. Lesz egy közoktatási tör­vény, amelynek szerves részét képe­zi majd az oktatásügyi létesítmé­nyekről szóló törvény. Megmarad külön az oktatásügy állami igazga­tásáról és az iskolai önkormányza­tokról szóló törvény; ezt nem gyúr­hatjuk bele a közoktatási törvénybe, hisz még nincs tisztázva a közigaz­gatási reform. Ugyanebből az okból önálló jogszabály lesz az oktatás fi­nanszírozásáról szóló törvény is. Az oktatás finanszírozását szabá­lyozó törvény tervezete már a parlamentben van, a normatívák­ról szóló végrehajtó rendelettel együtt. Úgy tudom, ez utóbbi a nemzetiségi iskolák szempontjá­ból nem a legideálisabb. A végrehajtó rendelet a tanulók szá­mának függvényében szabja meg a fizetett pedagógusok számát. Osz­tályonként a tanulók keretszáma a szlovák iskolák esetében 22-24, a nemzetiségi iskolák esetében 14-16 között mozog. Ha kevesebb a tanu­ló, kevesebb pénzt kap az iskola a pedagógusok bérezésére. Ez egyfaj­ta nyomásgyakorlás, hogy a tanulók alacsony létszáma esetében vonják össze az osztályokat, ami azonban az oktatás színvonalának csökkené­séhez vezet. Nagyon sok olyan ma­gyar iskola van, ahol a felső tagozat évfolyamaiban nincs 14 gyerek. A nemzetiségi iskolák esetében csök­kenteni kellene a keretszámot. Jó lenne, ha meg tudnánk egyezni az évfolyamonkénti 8 főben. Amennyi­ben a normatívák változaüanok ma­radnak, az MKP nem tudja megsza­vazni a finanszírozási törvényt. Azt hiszem azonban, hogy a keretszám csökkentésére koalíciós partnereink részéről lesz hajlandóság. Nehezen hihető, hogy a kisisko­lák működtetése annyira megter­helné az államkasszát. Nem arról van szó, hogy az állam már megint rossz helyen kíván takaré­koskodni? Sajnos, nem. Az Érsekújvári járás­ban készült felmérés kimutatta, hogy míg az egy tanulóra eső évi ki­adások összege az ádagiskolában 14-16 ezer korona, a kisiskolában 30-40 ezer korona, és országszerte több száz kisiskola működik. Kérdé­ses, hogy amennyiben az iskola- fenntartói jogot az önkormányzatok kapják meg, tudják-e majd működ­tetni a drága kisiskolákat, nem kényszerülnek-e előbb-utóbb ke­mény takarékossági intézkedések bevezetésére, beleértve az osztályok összevonását. Tehát megszűnnek a kisiskolák? Sajnos, az államnak nincs annyi pénze, hogy olyan iskolákat tartson fenn, ahol osztályonként csupán 4- 5 gyerek van. Azonban erre is léte­zik megoldás. Nyugaton négy-öt te­lepülés önkormányzata összefog, beszerez egy iskolabuszt, amelynek megvételéhez az állam is hozzájá­rul, és közösen egy iskolába járatja a gyerekeket. Az oktatás színvonala ugyanis sokkal fontosabb, mint fenntartani egy tíz gyerek látogat­ta, összevont osztályú kisiskolát, ahol az órákon egy-egy évfolyamra 10-15 perc jut. A Nemzeti Oktatási Program kül­földi szakemberek bevonását ajánlotta a szlovákiai oktatási re­form tervezetének kidolgozásá­ba. Ez megtörtént? Tavaly decemberben Poprádon két­napos nemzetközi konferencián is­mertettük a Millennium tervezetet és a Nemzeti Oktatási Programot. A mintegy 30 cseh, lengyel és szlovén meghívott szakember pozitívan ér­tékelte a reformtervezetet. Itt sze­retnék reagálni az SZMPSZ alel- nökének arra a bírálatára, hogy a minisztérium nem megfelelő szak­embergárdával készítette a terveze­tet. 1999. májusában az ország leg­kiválóbb oktatásügyi szakemberei kezdtek munkához. A 11 tagú bi­zottságban helyet kaptak szakava­tott oktatáspolitikusok, a központi államigazgatási szervek és az egy­ház képviselői, valamint az állam- igazgatás alacsonyabb, kerületi és járási szintjén dolgozó szakembe­rek. Ezenkívül 12, közel 200 sze­mélyt tömörítő szakmai csoport ké­szítette, véleményezte, koordinálta az alapanyagokat, köztük az Állami Pedagógiai intézet, a módszertani központok, az Információs és Prog­nosztikai Intézet dolgozói. Úgy lát­szik, Fodor Attilának erről nincs tu­domása, de ezt dokumentálni tu­dom a szakmai bizottság tagjainak névsorával. Abban viszont igaza van, hogy Csehország és Magyaror­szág évekig készült intenzív mun­kával a reformra, amely Magyaror­szágon már 1993-ban megvalósult. De ehhez hozzá kell tenni, hogy a Szlovák Köztársaság 1993-ban ala­kult, s hogy az 1994-ben elkészült Konstantin-tervet a Mečiar-kor- mány félredobta, reformról évekig szó sem lehetett. Nekünk csupán két évünk volt, hogy behozzuk ezt a lemaradást. Nem tartanak attól, hogy egy esetleges kormányváltás után ez a reformtervezet is a Konstantin sorsára jut? A tervezet tartalmaz egy olyan részt, amely elmondja, hogyan biz­tosítható, hogy a választások után ne akadjon el a reform. Persze, száz- százalékos garancia nem létezik, épp ezért törekszünk konszenzusra ebben a kérdésben az ellenzékkel is. Az oktatási reform az egész ország javát szolgálja. Ha a kormány és a parlament elfogadja, ezzel kötelezi magát a megvalósítására. Lesz rá pénz? A tervezet szerint 2010-ig fokozato­san el kell érnünk az EU-országok oktatásfinanszírozási normáját, a GDP 6,2 százalékos arányát. Refor­mot az oktatásügyben nem lehet egy-két év alatt végrehajtani. Lesz egy részletes realizációs terv, amely arról szól, mikor, mit kell tenni, és kinek. Ebbe a megvalósítási tervbe bekerülnek a Millennium nyilvános vitájának eredményei is, tehát nem vesznek el, indokolatlan az SZMPSZ alelnökének aggodalma, nem lesz semmi sem elszabotálva. Fodor Attila a vele készült beszélge­tésben rendkívül pozitívan értékel­te a csehországi oktatási reformot, amely megállapítása szerint 95 szá­zalékban megegyezik a magyaror­szágival: ott is van nemzeti alaptan­terv, kerettanterv, helyi iskolai tan­terv, az iskolák a községekhez ke­rülnek. Ugyanezt tartalmazza a mi tervezetünk is. Egyedül az iskolák­nak a községek fennhatósága alá kerülése kérdéses, ez csak azután dől el, hogy a parlament megsza­vazza a közigazgatási törvényt. Zokon vette az SZMPSZ alelnö­kének bírálatát? Mindig nagyra értékeltem és érté­kelem a pedagógusszövetség mun­káját, Fodor Attila a barátom, kivá­ló elméleti szakembernek tartom. Lehet, hogy nem a legszerencsé­sebb megoldás a sajtón keresztüli üzenetváltás, de a bírálat segít tisz­tázni, előbbre vinni a dolgokat, és tudom, hogy az SZMPSZ alelnökét az oktatásügy iránti elkötelezettsé­ge késztette arra, hogy aggályainak hangot adjon. Jankovics Marcell reményei szerint november végén bemutathatják a négyrészes animációs filmet Készül az Ének a csodaszarvasról MTI-JELENTÉS Budapest. Az Ének a csodaszar­vasról című négyrészes animációs film rajzolása gyakorlatilag befeje­ződött, a hátterek festése a végé­hez közelít, az egyik legmunkaigé­nyesebb részfeladat, a kifestés a félidejénél tart, és a felvételek har­mada is elkészült már - mondta Jankovics Marcell, a millenniumi támogatással születő produkció rendezője az MTI-nek. Jankovics Marcell reményei szerint a feszí­tett tempóban készülő filmet no­vember végén bemutathatják.- A csodaszarvas a magyar múlt legjellemzőbb mitológiai ősképe, ezért is volt számomra nyilvánvaló a téma feldolgozása - fogalmazott a rendező. Szavaiból kiderült, hogy a legenda már gyermekkora óta foglalkoztatta, két évtizeddel ezelőtt pedig tudományos igényű dolgozatot is írt A csodaszarvas monda a csillagos égen címmel.- A monda elsősorban azért ma­gyar, mert mi tartjuk életben, de például Oroszországban, a Komi köztársaságban is őrzik - mutatott rá. A rendező aktualitást is lát a mondában, ezért a történetet úgy dolgozta fel, hogy az „Európába va­ló visszatérésünknek legyen egyfaj­ta mesés, szimbolikus kifejezése”. A gyerekek számára nyilvánvaló­nak kell lennie, hogy „mi már ezer éve Európában vagyunk”, ugyan­akkor ismerniük keli azt a történe­tet, amely - a mese szintjén - a csodaszarvas által ide vezet, ben­nünket, a folyton vándorló népet - vélekedett a rendező. Jankovics Marcell szavai szerint ebből a szemszögből nézve nem­zettudat-építő produkciót készít, Jankovics Marcell (Dömötör Ede felvétele) hiszen egy dicső múltat jeleníte­nek meg. A magyar történelem négy korszakát - az őshaza és a szarvaskultusz kezdetét, Hunor és Magor történetét, a honfoglalást, a nyugati kereszténység kultúrkö­réhez való csatlakozást - bemuta­tó nyolcvanperces film alakjait, a sokmillió mozzanatot 50-70 mun­katárs rajzolta, illetve komputer- trükköket is alkalmaztak - vázolta a munkafolyamatot a rendező. Jankovics Marcell jelezte azt is, hogy a film elkészítésének ötleté­vel Szörényi Levente kereste meg. Az Ének a csodaszarvasról című al­kotás zenéjét is az egykori Illés együttes frontembere komponálja. A rendező közlése szerint a filmet eredetileg televíziós bemutatásra szánták, de a Budapest Fűm for­galmazásában előbb mozikban szeretnék vetíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents