Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-28 / 98. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 28. Agrárvilág W1 Nincs gond az aknázómolyokkal azokban a gyümölcsösökben, ahol időben alkalmazzák a megfelelő rovarölő szereket Molykártevők súlyos kártétele Az aknázómolyok összefoglaló név azokat a molykár- tevőket takarja, amelyeknek lárvái az almafák (és más gyümölcsfák) levelében élnek, és táplálkozás közben különféle alakú aknákat készítenek. CSEKES ZOLTÁN Az aknázómolyok újabb, nagyobb mértékű károsítását 1996-ban észleltük elsősorban nagyüzemi gyümölcsösökben az ország déli, almatermesztő körzeteiben. Azóta az egész országban jelentősen elszaporodtak, jelenleg már a csonthéjas ültetvényekben is kimutathatók. Közép-Európában mintegy tíz molylepkecsalád - a Lithoclletidae, Nepticulidae, Leucopteridae, Graci- lariidae, Lyonetiidae, Tischeriidae, Coleophoridae, Gelechiidae -, ezeken belül 57 lepkefaj fordul elő. A korszerű, intenzív kémiai védelemben részesített nagyüzemi ültetvényeken azonban kevés faj károsít. Nálunk az almalevélmoly (Litcho- colletis blancardella), az almalevél- sátormoly (Litchocolletis corylifio- lella) és a lombfa-fehérmoly (Leu- coptera scitella) fajokat észleltük. Kártételük jelentős volt a nagyüzemekben és az agyonpermetezett árutermelő kisüzemekben, kiskertekben egyaránt. Az aknázómolyok által megtámadott növény levelén, többnyire a levél színén, kezdetben apró, barna folt látható. Később a foltok megnagyobbodnak és a kártevő a fajra jellemző alakot veszi fel. A levél bőrszövete a folt fölött kifehéredik, áttetszővé válik, az alsó szöveti résztől hártyszerűen elkülönül. Itt húzódik meg a moly alig néhány milliméter nagyságú hernyója, a levéllemez középső részét pusztítKözép-Európában mintegy tíz molylepkecsalád fordul elő. va. A hernyó járatai leginkább koncentrikus körökhöz hasonlóak, amelyekben a kártevő barna ürülékszemcséi fölhalmozódnak. Erős fertőzés esetében a nyár második felében az egymáshoz közeli foltok összeolvadnaik. A levéllemez kezdetben részlegesen, később teljesen elsárgul, végül idő előtt lehull (tavaly már július végétől hullottak a levelek egyes erősen megtámadott gyümölcsösökben). Annak okát, hogy a levélaknázómolyok tömegesen elszaporodtak, Az almalevél-sátormoly kártétele (A szerző archívumából) a nem megfelelően időzített élősködőirtóban, a gyenge biológiai hatású permetezésekben, valamint a kórokozó téves diagnosztizálásában kell keresni. Gyakran előfordul, főleg kistermelőknél, hogy az aknázómolyok hernyóinak kártételét gombabetegségnek vélik. Különösen érvényes ez az almások levelét károsító hólyagos le- vélmolyra (Leucoptera scitella), amelynek tünetét a fusikládiumos, illetve a varasodás kórképével tévesztik össze. A megyfalevélen károsító aknázómoly okozta folt és a cilindrospóriumos levélfoltosság tünetei is meglepően hasonlóak. Természetesen ilyen esetben a növényvédelem nem a kártevő, hanem a gombabetegség ellen irányul. Az ilyen tévedésnek sikertelenség a következménye. Komáromban és környékén, tavalyi megfigyeléseink alapján, a következő almamolyfajok károsítottak: almalevélmoly, lombosfa-fe- hérmoly, almalevél-sátorosmoly. Az almalevélmoly aknái a levél fo- náki részén vannak. A levél színén megközelítőleg egy négyzetcentiméter nagyságú, mozaikos rágásnyomokat hagynak. A kártevő báb állapotban telel át a lehullot levelekben. Járásunkban az idén már április 9-től megkezdődött az áttelelt nemzedék lepkéinek repülése. Kedvező időjárás esetén a kártevőnek négy nemzedéke is kifejlődik. Az almalevélmoly tojásait egyesével rakja a levél fonákjára. A kis hernyók kelés után azonnal befúrják magukat a levélbe, és megkezdik károsításukat. Az almalevél-sátorosmoly igen súlyos károkat - idő előtti levélhullást - okozhat az alma- és a körteültetvényekben. A levél színén levő akna csónakosán összehúzhatja a levelet. A kártevő bábja a lehullott levélben telel, de a kifejlett hernyó is átvészelheti az enyhe telet. A kikelő hernyó befutja magát a levélbe és aknát készít. A kártevőnek három nemzedéke fejlődhet. Az alamalevémolynál 5-7 nappal későbbjelenik meg. Noha a lombosfa-fehérmoly nálunk szinte valamennyi nagyüzemi gyümölcsösben már régebben is megtalálható volt, az utóbbi években ismét túlszaporodott. Fő tápnövénye az alma, meggy, cseresznye, de elszaporodva megtámadja a szilvát, körtét, őszibarackot is. Nálunk csak két héttel később kezd rajzani. Az aknázómoly kárképe a leírás alapján könyen felismerhető. Az időben kihelyezett illatszercsapdák megbízható adatokat adnak arról, hogy a kártevő ellen mikor kell védekezni. Nagyon jó eredményt érünk el az ún. kitinszintézist gátló permetszerek használatával. Ezek ugyanis nem károsítják a természetes ellenségeiket, és a használati idejük is szélesebb a többi permet- szerhez viszonyítva. A rajzáscsúcs időszakában alkalmazott kitinszintézist gátló készítményekkel tavaly kitűnő eredményeket értünk el nagyon erős fertőzések esetében is. Ennek köszönhetően a karvai, ba- gonai és csicsói almaültetvényekben egész vegetációs időszakban „szüneteltettük” a radikális rovarölőszerek (például a Talstar, Karate, Decis, Dimecron stb.) használatát. Szeptembertől már megfigyelhető volt a fátyolkák visszatelepe- dése is. A természetes ellenségeknek, az élősködőknek (Apanteles circumscriptus, Holcothorax testa- ciepes) ugyanis meghatározó szerepük van a túlnépesedés megakadályozásában. Ebből kiindulva gyümölcsöseinkben meg kell szervezni a ragadozók és az élősködők rajzásának figyelését, és ebben az időszakban szüneteltetni kell a radikális rovarölő szerek - organo- foszfát és szintetikus piretroidok - kijuttatását. Ugyanis a predátorok nagymérvű elszaporodása esetén csak igen ritkán alakulnak ki erős aknázómoly-fertőzések a gyümölcsösökben. Az ország különböző körzeteiben más és más aknázómolyfajok is elszaporodhatnak. A Komáromi járásban tavaly végzett nagyüzemi kísérletek megerősítik azokat a feltételezéseket, hogy az aknázómolyokkal nincs gond ott, ahol kellő szakértelem és irányítás alatt megfelelő időben használják a megfelelő rovarölő szereket. Körültekintéssel használjuk a rovarölő szereket - a védekezést ajánlatos a növény-egészségügyi előrejelzés alapján időzíteni. Ne használjunk „durva” permetsze- reket, inkább a biológiai hatású ún. zöld készítményeket alkalmazzuk, ezzel segítjük a hasznos paraziták elszaporodását. Ilyen permetszer a Nomolt 15 SC (0,1%), Dimilin (0,025%), Insegar (0,03%), Match 050 EC (0,04%). Ezek a szerek a kitinszintézis folyamatát gátolják egy helyen, míg a Rimon 10 EC (0,05%) a kitinszintézist két helyen gátolja. Valamennyi permetszer kis kiszerelésben is kapható a gazdaboltokban. E készítmények használata az integrált, valamint a biológiai növényvédelemben is engedélyezett. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony április 26-án Komárom április 26-án Rimaszombat április 26-án Zseliz április 26-án Losonc április 26-án Kassa április 26-án sárgarépa 22 Sk/kg 12-18 Sk/kg 22 Sk/kg 20 Sk/kg 20-22 Sk/kg 18 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 26 Sk/kg 40 Sk/kg 35 Sk/kg 41-42 Sk/kg 40 Sk/kg burgonya 8 Sk/kg 8 Sk/kg 7 Sk/kg 10-15 Sk/kg 6,50-10 Sk/kg 8 Sk/kg savanyú káposzta 16 Sk/kg 18 Sk/kg X X paprika 60-160 Sk/kg 8-12 Sk/db 145 Sk/kg X 165 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg , 4-8 Sk/db 10 Sk/db 8-10 Sk/db 12-15 Sk/kg 18 Sk/db zeller 28-35 Sk/kg 4-6 Sk/szelet 15 Sk/kg 4-5 Sk/db 26 Sk/kg 18 Sk/kg káposzta 18-22 Sk/kg 9 Sk/kg 15-20 Sk/kg X 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg fejes saláta 10-12 Sk/kg 3-6 Sk/fej 6-7 Sk/fej 6-8 Sk/db 7-8 Sk/fej 8-10 Sk/fej retek 10-12 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 10 Sk/csomó 6-8 Sk/csomó 8 Sk/köteg 10 Sk/csomó hagyma 14-16 Sk/kg 14-15 Sk/kg 12 Sk/kg 8 Sk/csomó 12 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 42-68 Sk/kg 60-70 Sk/kg 60 Sk/kg X 55-60 Sk/kg 60 Sk/kg karfiol X X 45 Sk/db X 46 Sk/db 40 Sk/db dió 130 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 120 Sk/kg X 130 Sk/kg mák 100 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/kg X 100 Sk/kg kel 49 Sk/kg 8-16 Sk/fej 15 Sk/fej 27 Sk/kg 30-35 Sk/kg alma 14-25 Sk/kg 14-24 Sk/kg 22 Sk/kg 12-15 Sk/kg 15-28 Sk/kg 16-25 Sk/kg torma 86 Sk/kg 12 Sk/csomó X MHHHHI X X fokhagyma 68 SK/kg 60-65 Sk/kg 55 Sk/kg 80 Sk/kg 58 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 40-68 Sk/kg 36-38 Sk/kg 50 Sk/kg 50 Sk/kg 50 Sk/kg 44-60 Sk/kg tojás 2,90-3,00 Sk/db 2,40-3,00 Sk/db 2,50 Sk/db X 2,90 Sk/db 3,00-Sk/db méz 80-90 Sk/kg 70-85 Sk/kg 70 Sk/I 80 Sk/kg X 80-86 Sk/I AGRÁR/MORZSÁK Növekvő mérleghiány Pozsony. Idén reális esélye van annak, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmét tekintve Szlovákia történelmének legrosszabb évét zárja - véli Emil Dúfala, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatója. Az agrárágazat az első negyedév külkereskedelmét 6,3 milliárd koronás hiánnyal zárta, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 2,1 milliárd koronával rosz- szabb eredménynek számít. Az első három hónapban az ágazatban 10,4 milliárd korona értékű árut hoztak be, míg a kivitel 4,1 milliárd koronát tett ki. Az előbbi 33, az utóbbi 13%-kal nőtt. (s) Támogatott burgonyafelvásárlás Pozsony. Az állam tavaly 122,3 millió koronát fizetett ki a burgonyatermesztőknek a tavalyi szárazság okozta károk enyhítésére. A hivatalosan jegyzett termés 334,6 ezer tonna volt, aminek április közepéig kellet volna elegendőnek lennie. A márciusi ellenőrzések azonban további 80 ezer tonnányi burgonyát mutattak ki a raktárakban. Az államnak így a piaci rendtartás értelmében kilogrammonként 2 koronával kell támogatnia a kivitelt, és kilónként 2 koronáért felvásárolja azt a termést, amit a kvótával rendelkező termelőknek nem sikerül eladniuk. (SITA) Hat jelentkező a Zetorra Brünn. Hat befektető jelezte, hogy érdeklődik a brünni Zetor traktorgyár iránt. Az érdeklődés azután élénkült meg, hogy a gyárban ismét beindult a termelés, és a cég tulajdonosai megállapodtak a tartozások törlesztéséről. (ZN) Ellenőrzött élelmiszerek Budapest. Élelmiszer-biztonsági ellenőrzést folytat Magyarországon az EU szakértői bizottsága. A vizsgálat a teljes élelmiszerláncot átfogja, a takarmány-előállítástól a bolti értékesítésig és éttermi felszolgálásig. Az ellenőrzéssel az EU a magyar hatóságok élelmiszerbiztonsági stratégiáját kontrollálja. A felmérés eredményét néhány héten belül nyilvánosságra hozzák. A földművelés- ügyi tárca május 2-től megkezdi valamennyi kis- és közepes vágóhíd ellenőrzését. Azt azonban csak júniustól, tehát az eredetileg tervezettnél egy hónappal később ellenőrzi majd a tárca, hogy a marhavágóhidak eleget tettek-e a kergemarhakór miatti szigorításoknak a vágási technológiában. (Vg) A Nestlé újabb rekordot vár Vevey. Eladásait 4,5 százalékkal növelte az év első negyedében a világ legnagyobb élelmi- szeripari konszernje, a svájci Nestlé. Értékben ezek elérték a 19,4 milliárd eurót. Ennek alapján azt várják, hogy idén ismét terveik felett teljesítenek. Tavaly több mint 4 százalékos növekedést ért el eladásaiban a Nestlé, első alkalommal haladta meg előzetes terveit. Nettó eredménye 22 százalékkal javult tavaly, és elérte az 5,76 milliárd svájci frankot. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 200! április 30-án a Szlövák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,530 Magyar forint (100) 16,282 Angol font 69,601 Német márka 22,257 Cseh korona 1,256 Olasz líra (1000) 22,481 Francia frank 6,636 Osztrák schilling 3,163 Japán jen (100) 38,994 Spanyol peseta (100) 26,162 Kanadai dollár 31,301 Svájci frank 28,320 Lengyel zloty 12,175 USA-dollár 48,292 Megkerülik a privatizációs feltételeket a Becher-gyárban? Veszteséges üdítőitalok ČTK-HIR Karlové Vary. A Ján Becher nevével fémjelzett likőrgyár szeretné eladni az üdítőitalokat gyártó részlegét. Ha nem talál vevőt a részlegre, május végén leáll a termelés - jelentette be David Binar, a gyár szóvivője. Az otovicei részleg 1999-ben mindössze 5 százalékában részesedett a cég összbevételén, amely megközelítette az 1,1 milliárd koronát, tavaly pedig 20 millió koronás veszteséget termelt. Az üdítőgyártás beindítását privatizációs feltételként szabta a cseh állam, e követelménynek megfelelően a likőrgyámak tavaly 15 millió liter üdítőitalt kellett előállítania. ;,A feltételt teljesítettük, ám a termelés nem rentábüis, ezért leállítjuk” - mondta Binar. A cég vezetése 12 havi átlagbérnek megfelelő lelépőt ígér az elbocsátásra kerülő munkásoknak. Szárnyra kap a struccágazat Magyarországon Jövedelmező madarak ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Sikeres és gazdaságos a strucctenyésztés Magyarországon. Az első példányok 1993 decemberében érkeztek déli szomszédainkhoz. A Magyar Strucc- és Emutenyésztők egyesületének adatai szerint ma mintegy 400-500 telepet tartanak számon Magyarországon. Egy tenyészállat értéke minimum 600 ezer forint, de származástól függően értéke ennek többszörösét is elérheti. Egy strucccsalád - egy kakas és két tojó - éves szinten száz tojást termel, amelyeknek 80 százaléka keltethető, de legalább 50 csibét kell előállítani családonként. Az állatok 12-14 hónapos korban vágásérettek, és körülbelül száz kilogrammosak. Vágási kihozataluk 35-40 százalékos, de a húson kívül nyerhető még 1,2-1,3 négyzetméternyi bőr, 1,5 kilogramm toll és 6- 8 darab, 30-50 centiméter nagyságú fehér evezőtől! A bőr négyzet- métere 90 ezer forint, egy 50 centiméternél hosszabb evezőtoll pedig 8,5 dollárba kerül. A hús sem olcsó, a vágóhidak élősúlyban 6,5 márkát fizetnek az állatokért. Ebben az évben kezdődött a strucc folyamatos vágóhídi vágása, így havonta 5-8 tonna strucchús kerül a beföldi piacokra. Idén körülbelül száz tonna strucchús jut el a fogyasztókhoz. Az export azért nem indult még be, mert a vágást végző vágóhíd még nem szerezte meg az EU-minősítést. (MN)
