Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-28 / 98. szám, szombat
8 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 28. Internet Banking A GSM Banking 1Š Kontakt VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA Döntsön helyesen Az elektronikus banki ügyintézésről bővebb felvilágosítást Kontakt szolgáltatásunk 0820 43 88 88 -as, ingyenes telefonszámán adunk. www.vub.s Miért járna bankba, ha bárhonnan igénybeveheti az Általános Hitelbank (VÚB) elektronikus banki ügyintézése nyújtotta szolgáltatásokat? A Kontakt és GSM Banking közé nemrég felsorakozott legújabb szolgáltatásunk, az Internet Banking. Az új szolgáltatás segítségével bármikor, bárhonnan, gyorsan és biztonságosan kezelheti számláját, elég hozzá egy internethez csatlakoztatott számítógép. Amennyiben az új szolgáltatást valamelyik kirendeltségünkön AZ ELSŐ SZÁZ ÜGYFÉL KÖZÖTT AKTIVÁLTATJA, HAZAVIHET EGY „SZELETET“ A BANKUNKBÓL. VK-370 Az első fél évben látott arcoknak meghatározó szerepük van az ember életében Csecsemőként tanulunk Ha a csecsemő az első hónapokban nem lát, akkor később gyermekként, majd felnőttként rossz arcmemóriával rendelkezik (Archív felvétel) Közismert, hogy a csecsemők vonzódnak az emberi arcokhoz. A legújabb kutatások azonban azt is elárulták, milyen meghatározó szerepük van az első fél évben látott arcoknak abban, hogy felnőttkorban felismerjék az embereket. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai kutatók olyan, hályoggal született embereket vizsgáltak, akiknek látását csak hat hónapos korukban sikerült helyre állítani. A vizsgálatból kiderült, hogy a páciensek nem tudtak különbséget tenni az ugyanarról az arcról készült fény- képfelvételek között, ha az arcvonások beállítását akár csak enyhén megváltoztatták. Richard Le Grand, a kutatás vezetője 9 és 21 év közötti pácienseknek két fényképsorozatot mutatott. Mindkét sorozat egy-egy személy arcképeiből állt, de az arcvonások a képeken másképp helyezkedtek el. (A páciensek hályoggal jöttek a világra, amit féléves korukban eltávolítottak.) „A hályog miatt az adott időszakban vakok voltak” - magyarázza Le Grand. „Valószínűleg érzékelték a fényt és a sötétséget, de ennél többet nem. A hályog eltávolítása óta azonban mindegyiküknek legalább 8 éve tökéletes a látása.” A vizsgálat résztvevői meg tudták különböztetni az arcvonásokat, de „nehezen különböztették meg az arcokat, amikor a képeken különböző beállításokban szerepeltek”. Bár maga az arcfelismerés képessége „is hosszú idő alatt fejlődik ki teljesen, és ezeknek az embereknek - miután csak életük első hat hónapjában nem láttak - rengeteg idejük volt, hogy a lemaradást behozzák, mégsem fejlődött ki bennük a térlátásnak ez a speciális fajtája”. „Ez a terület sok hasonlóságot mutat a beszédértés fejlődésével” - kommentálta a vizsgálatot Patricia Kuhl, a Washington Egyetemen az elme, az agy és a tanulás vizsgálatára létrehozott központ igazgató- helyettese. „A csecsemők beszédértésével kapcsolatos vizsgálataink szintén azt mutatják, hogy az élet korai hónapjai rendkívül fontosak a világról szerzett információk feltérképezésében.” „Annak az agyterületnek, amely a formák felismerésére szakosodik, korai vizuális élményekre van szüksége. Normális esetben a csecsemők sok arcot látnak, amelyekhez természettől adódóan vonzódnak is. -Ez pedig elősegítheti az agyi mechanizmus kifejlődését” - magyarázza Le Grand. „Az emberi agynak a megfelelő típusú információra van szüksége a fejlődés egy bizonyos fokán, hogy a beszéd és a látás megfelelően fejlődjék. Ha egy gyermeket megfosztunk a szükséges külső ingerektől, az megváltoztathatja a gyermekek képességeit. Persze nem minden esetben végleg - néha korrigálható a hiányosság -, de a hatások szembetűnőek és mérhetőek.” Le Grand elmondta, páciensei kompenzálták a térérzékeíési problémát úgy, hogy „különböző felismerési stratégiákat használnak, például kiválasztják az arc egy részletét, mondjuk a szájat, és a későbbiekben a másikat az alapján azonosítják. Úgy birkóznak meg a problémával, hogy az arc egyes részeinek alakjára, és nem azok elhelyezkedésére koncentrálnak.” Pusztító hatással lehet az érett példányok orvvadászata az ormányosok populációira A nőstény elefántok memóriája ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Az elefántcsaládok léte nagyrészt az idősebb nőstény állatok tapasztalatán múlik. Ezek a matrónák őrzik a csoport szociális tudását, és ez a tudás létfontosságú az új generációk felnevelése szempontjából - számoltak be kenyai és angol kutatók eredményeikről a Science tudományos folyóiratban. Kenya Amboseli Nemzeti Parkjában a kutatók 28 éve figyelik az elefántok társas kapcsolatait. Az elefántok gyakran ötven évnél is tovább élnek. A család női tagjai kisebb csordát alkotnak, és együtt maradnak. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy az idősebb nőstények jobban ismerik a környezetüket, és nagyobb sikerrel vezetik a csapatot megfelelő élelemforrásokhoz. Az idegen állatok gyakran barátságosak, de nemegyszer előfordul, hogy belekötnek a csoportba, és zaklatják az elefánt- borjakat. Hogyan különböztetik meg az ismerős csoportokat a támadó idegenektől? Az elefántok ún., kapcsolatra hívó jelekről ismerik meg egymást. Ezek a jelek az emberi fül számára hallható tartománynál mélyebb hangokat is tartalmaznak, melyeket az állatok nagyobb távolságról is meghallanak. Korábbi kutatások szerint egy nőstény elefánt emlékezetére támaszkodva száznál több ilyen jelet képes megkülönböztetni. Az elefántcsaládok az idős nőstények emlékezetére és szociális tudására vannak utalva - az ő segítségükkel tudják helyesen megítélni, hogy a közeledő csordák veszélyt jelentenek-e. Az ő ítéletükön múlik, hogy védekező gyűrűbe helyezkednek, vagy békésen legelésznek tovább. A kutatók hifi-felszerelés segítségével különböző elefántcsoportok hívójeleit játszották le, hogy ellenőrizzék, vajon a nőstény elefántok meg tudják-e különböztetni az ismerős hangokat az idegenek hívásaitól. A megfigyelésekből kiderült, hogy azok a családok voltak a legjobbak, ahol idős tehén volt a vezető. A különbség hatalmas volt. Azok a családok, amelyeket legalább 55 éves nőstény vezetett, több mint ezerszer nagyobb valószínűséggel rendeződtek védekező gyűrűbe idegen hívójelek esetén, mint amikor ismerős elefántok hangját hallották. „Eredményeink egyértelművé teszik, müyen pusztító hatással lehet az érett példányok orvvadászata az elefántpopulációkra” - figyelmeztetnek a kutatók. (O) Szakemberek szerint a Staphylococcus aureus a világ legveszélyesebb baktériuma Verseny a kórokozó és az ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Japán kutatók feltérképezték két antibiotikum-rezisztens baktérium- törzs teljes genetikai állományát, amelyek a vüág egyik legveszélyesebb baktériumának változatai. Az egyre nagyobb mérvű antibiotikum-rezisztencia napjaink gyógyításának egyik legnagyobb problémája. Kutatók szerint öt évünk van arra, hogy valami teljesen újfajta baktériumellenes módszert fejlesszünk ki, másképpen a kórokozók nyerik az egyre elkeseredettebb „fegyverkezési versenyt”. Hiába jelennek meg újabb és újabb típusú antibiotikumok, a gyorsan változó baktériumtörzsek képesek hozzájuk alkalmazkodni. Klinikai szempontból az egyik legfontosabb baktériumnemzetség a Micrococcaceae családba tartózó Staphylococcus. A Staphylococcus nemzetség két nagy csoportra osztható, az egyikbe tartoznak a Staphylococcus aureus törzsek, amelyek számos szövetféleség megfertőzésére képesek. A Staphylococcus aureus kóros hatásai főleg a baktériumsejtek által termelt toxikus anyagoknak köszönhetők. Ezek hatására elsőként súlyos görcsök és hányás lépnek fel. A Staphylococcus aureus különösen gyakran fordul elő tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, ízületi gyulladás kórokozójaként. A legnagyobb probléma, hogy a legtöbb Staphylococcus aureus törzs penicillinrezisztens, mivel a penidllmszármazékokat lebontó enzimeket termel. Legveszélyesebb törzsei, az ún. „szuperbaktériumok” is kórházi környezetben, 1997-ben jelentek meg, s gyakorlatilag már a legújabb antibiotikumoknak is ellenállnak. A legtöbb szakember szerint a Staphylococcus aureus jelenleg a világ legveszélyesebb baktériember közt urna. A japán Juntendo Egyetem kutatóig a Lancet c. orvosi szaklapban tették közé két szuperbaktérium-törzs teljes genetikai információját. Mindkét teljesen feltérképezett kórokozó esetében a Staphylococcus aureus különböző antibiotikumoknak ellenálló változatairól van szó. A genetikai állomány eddigi analízise alapján úgy tűnik, a baktériumok DNS-ének egyes szakaszai más élőlényekből származnak, amelyek között még az ember is szóba kerülhet. Amennyiben az organizmusok valóban „elloptak” némi genetikai állományt tőlünk a múltban, úgy világosabbá válhat, miért alkalmazkodnak jól gazda- szervezetükhöz, s miért képesek ilyen ellenállni a gyógyszereknek. Az új eredmény lehetőséget teremt olyan gyógyszerek kifejlesztésére, amelyekkel szemben a baktériumok nem mutatnak ellenállást. (O)
