Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-27 / 97. szám, péntek

Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 27. A földművelésügyi tárca kész támogatni a mézexportot A múltban az öntözhető területeken a szükséges vízmennyiségnek csupán 9-13 százalékát juttattuk ki a földekre Több millió korona áll rendelkezésre Változik a melioráció megítélése Ahol öntöztek, ott az aszály ellenére rekordtermést takaríthattak be (Fotó: Archívum) TASR-JELENTÉS Pozsony. A földművelésügyi mi­nisztérium több millió koronával kész támogatni a mézkivitelt. Pa­vel Koncoš tárcavezető szerint a mézfelvásárlóknak, -feldolgozók­nak és kereskedőknek nyílt kár­tyákkal kell játszaniuk, nyilvános­ságra kell hozniuk a felvásárlási árat, azt, hogy mennyiért képesek eladni a mézet, milyenek a költsé­geik, és milyen lenne a megfelelő exporttámogatás. A miniszter szerint az utóbbi tíz évben Szlovákiában 38 ezerről 20 ezerre csökkent a méhészek szá­ma, a méhcsaládoké pedig 474 ezerről 247 ezerre. A méztermelés évi 4100 tonnáról 2970 tonnára Pozsony. Pavel Koncoš minden hétvégét igyekszik Rimavská Pílán tölteni, ahol szüleitől örökölt háza áll. Szabadidejében kertészkedik és méhészkedik, mint mondja, szá­mára a kert kikapcsolódást jelent. Kertészkedéssel és méhészkedés­sel kapcsolatos sikerekről esetében nehéz beszélni, hiszen „a kert és a méhes annyit viszonoz az ember­nek, amennyi időt az ember szen­tel nekik, és nekem, sajnos nagyon kevés az időm” - mondja. Nagyon szeretné megélni azt az időt, amikor nyugodtan elüldögél­het, pihenhet, gyönyörködhet a kergében; ma erre nincs ideje, hi­szen a hétvégén van mit csinálnia, hogy legalább a legszükségesebb A Szlovák Köztársaság Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Állami Tá­mogatási Alapjának 1/2001/PFPP számú, 2001. április 9-én kelt sza­bályzata, amely a következőkép­pen egészíti Id a 395/2000/PFPP számú, 2000. április 3-án kelt, az SZK Mezőgazdasági és Élelmiszeri- pari Állami Támogatási Alapjából nyújtott pénzekről szóló szabályza­tot (C. pont, IV. rész): Az SZK Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Állami Támogatási Alap­jának a munkahelyteremtés támo­gatására irányuló tervezete Szlo­vákia kiemelt régióiban: A Rimaszombat, Nagykürtös, Tőketerebes, Rozsnyó és Nagymi- hály körzetében tapasztalható tar­tósan magas munkanélküliségre való tekintettel az alap egyszeri versenytárgyalást hirdet, amely eredményeként új munkahelyek létesülnek a munkanélküliek szá­mára. A pénzügyi hátteret az alap biztosítja az alábbi feltételekkel: Az alap a csődbe jutott vállalkozá­sok kihasználatlan ingatlan, eset­leg ingó vagyonának megvásárlá­sát - a csődbiztos, a végrehajtó és a felszámolóbiztos közreműködésé­vel - a vételár 100 százalékáig tá- mogaga. Ugyanilyen mértékű tá­mogatás nyújt az új alap-állatállo- mány megvásárlásához. A hiteltör­lesztés időtartama 10 év, a hitelka­mat 8 százalék. Lehetőség van a ki­fizetett kamatok 4 százalékának visszaigénylésére is. Azok a személyek, akik csődbe jut­tatták az adott vállalkozást, nem pályázhatnak. A győztesek kivá­lasztás során figyelembe veszik a hitelek visszatérülésének tényle­ges időtartamát, a hosszú távú munkahelyteremtés hitelességét, a esett vissza, és míg Nyugat-Euró- pában egy lakosra átlagosan 3 kg méz jut, nálunk ez az érték mind­össze 200 gramm körül mozog. Egy méhcsaládra 160 korona tá­mogatást nyújt a minisztérium. „Úgy tűnik, a jelenlegi árak mellett ez az összeg nem hat elég ösz­tönzőleg, hiszen méhcsaládonként 15 kilogramm cukorfogyasztással kell számolni” - jelentette ki Kon­coš Trencsénben a kertészei és mé­hészeti kiállítás megnyitóján. A Szlovák Kertészeti Szövetség­nek mintegy 120 ezer tagja van, de a kertészkedők valódi számát nehéz megbecsülni. A zöldség- és gyümölcsönellátás a hazai szük­séglet 50-60 százalékát fedezi - véli a miniszter. munkálatokat ellássa. A gyomirtás­sal nincs gondja, hiszen zöldségfélé­ket nem termeszt. Paradicsommal és uborkával inkább nem is próbál­kozik, hiszen miniszteri teendői mi­att valószínűleg lekésné a permete­zések optimális idejét. Kergében málna- és ribizlibokrok, alma- és egyéb gyümölcsfák találhatók, a termést Koncošék igyekeznek fris­sen elfogyasztani, vagy télire elrak­ni, befőzni. A helyi hagyományok ellenére pálinkafőzéssel nem foglal­kozik és gyümölcsborokat sem ké­szít. „A jó borásznak állítólag na­ponta meg kell látogatnia pincéjét és hallgatnia a bort. Időnként meg is kell kóstolnia, nehogy megtoljon. Képzeljék, ha én naponta elmennék a pincébe és iddogálnék” - tréfálko­zott a miniszter. kialakítandó munkahelyek számát és költségességét. A tervezet az élelmiszeriparra és erdőgazdálko­dásra is vonatkozik, amennyiben a munkanélküliség közvetlen csök­kentése a cél. Az alap 100 millió koronát szán az előterjesztett vállalkozói tervekre, amelyek, finanszírozásuk során, az alap egyéb programjaival szem­ben elsőbbséget élveznek. A terve­zeteket a legjobbtól a legrosszab- big sorolják be, miközben a legjob­bakat a megszabott pénzösszeg nagyságáig hagyják jóvá. Az alap 395/2000/PFPP számú szabályzatában rögzített további feltételek és eljárások változatla­nul érvényben maradnak. Szlová­kia más régióiból akkor pályázhat­nak az érdeklődők, ha vállalkozá­suk a fent meghatározott régiók­ban található. A pályázatok benyújtásának határ­ideje - a szabályzat értelmében - 2001. június 30. A versenytár­gyalás eredményéről a határidő le­jártát követő egy hónapon belül dönt a miniszter. Az alap a szabályzat megalkotása­kor abból a meggondolásból in­dult ki, hogy meg kell gyorsítani a csődbe jutott, elhagyott mezőgaz­dasági birtokok újbóli kihasználá­sát és fel kell lendíteni a munka­helyteremtést a problémás régiók­ban. A vételár 100 százalékos tá­mogatását azért javasolták a terve­zet kidolgozói, mivel az új tulajdo­nosnak jelentős összegeket kell majd fordítania a mezőgazdasági épületek felújítására és a gazdaság üzemeltetésére. Ez a tervezet 2001. április 9-étől hatályos és nem vonatkozik rá a hitelkérvények benyújtásának fel­függesztésére kiadott miniszteri rendelet. A rendszerváltást követő években a hidromelioráció az érdeklődés perifériájára szorult. Az 1998-1999-es rendkívüli, a mezőgazdaság­ban óriási károkat okozó esőzések azonban ismét rá­irányították a laikus és szak­mai körök figyelmét a hidro- meliorációk fontosságára. ÖSSZEFOGLALÓ „Az utóbbi évtized mostohán bánt a meliorációval” - hangoztatta Pa­vel Koncoš földművelésügyi mi­niszter az április 24-én Bucsány- ban (Nagyszombati járás) rende­zett öntözési konferencián. „A ta­lajjavító munkálatokat egyesek úgy próbálták beállítani a laikusok számára, mintha azok feleslege­sek, a hidromeliorációs intézkedé­sek pedig egyenesen káros, csupán a múlt rendszerből ránk maradt te­vékenységek lennének. Sajnos, ezek a nézetek szakmai körökben is fellelhetők, főleg az irányitói szférában. Ezért nem lehet csodál­kozni azon, hogy a szlovák gazda­ság szerkezetátalakítása és az azt követő visszaesés időszakában a hidromelioráció az érdeklődés pe­rifériájára szorult. Az elmúlt néhány év szélsőséges időjárásának - amely nagyon nagy kárt okozott a mezőgazdaságban - egy szempontból kétségtelenül po­zitív hatása volt: módosult a hidro­melioráció megítélése. A 1998- 1999-es rendkívüli esőzések követ­keztében sok helyen annyira átáz­tak a földek, hogy a gazdálkodók nem tudták betakarítani a tere- mést, és elvégezni a talaj-előkészí­tést. Ugyanakkor tavaly rendkívüli szárazság köszöntött ránk; a kö­vetkezmények mindkét esetben azonosak voltak: milliós károk a mezőgazdaságban. Ezért nem érdektelen röviden összefoglalni, mit is jelent a hidro­melioráció a növénytermesztés számára. Legfőbb hozadéka, hogy megteremti az őstermelés stabili­zációjának és hatásfoka növelésé­nek feltételeit. A víz - a napener­gia mellett - pótolhatatlan szere­pet játszik a fotoszintézisben, a ve­getáció fejlődésében, mennyisége meghatározó a tápanyagfelvétel és a növények növekedése szempont­jából, szabályozza a talaj hő- és klí­maháztartását, stb. A hidromelio­rációs intézkedések pozitív irány­ban befolyásolják a talaj vízháztar­tását: ha sok a csapadék, meg­könnyítik a víz elfolyását az adott parcelláról, ha viszont vízhiány ta­pasztalható, segítik a víz felhalmo­zását és egyenletes elosztását. Le­hetővé teszik a talaj és a víz egysé­ges rendszerként történő kihasz­nálását, továbbá hatékonyabbá te­szik a tápanyagok, vegyszerek fel­szívódását, alkalmazásukkal el­lenőrizhetőbbé válik a műtrágyák mozgása a talajban, így elősegítik a talajvizek védelmét, javítják a ta­lajban a biológiai folyamatokat. Az öntözésnek - a hidromelioráció fontos részeként - jelentős szerepe van a mezőgazdaság hatékonysá­gának növelése szempontjából, se­A melioráció megteremti az őstermelés stabilizá­ciójának feltételeit. gít abban, hogy tartósan magas hektárhozamokat égünk el, és ele­gendő élelmiszert állítsunk elő. Ezáltal az öntözés stratégiai fon­tosságúvá válik a lakosság élelmi­szer-biztonsága szempontjából. Szlovákia-szerte a mezőgazdasági terület 13 százalékán, vagyis 315 ezer hektáron van kiépítve az öntö­zés. Ezzel előkelő helyet foglalunk el az európai országok között. Je­lenleg a 315 ezerből több mint 286 ezer hektáron használjuk ki az ön­tözőberendezéseket; sajnos, sok helyen nagyon elhanyagolt, le­pusztult állapotban vannak, és nem dolgoznak hatékonyan. Az öntözéssel összefüggő vala­mennyi műszaki létesítmény, bele­értve a vízcsapokat is, az állam tu­lajdonában van. E létesítmények ke­zelői rendkívüli erőfeszítéseinek kö­szönhetően - nem kis anyagi és technikai nehézségeket leküzdve - az öntözőidények kezdetén mindig rendelkezésre állt a csapoknál a víz, ennek ellenére a gazdálkodók kis­mértékben használták ki azt. Az el­múlt 5-6 évben az öntözhető terüle­teken a szükséges vízmennyiségnek csupán 9-13 százalékát juttattuk ki a földekre. Nem szeretném részlete­sen taglalni ennek okait: van belőlük néhány. Talán csak a legér­zékenyebbet említeném, az ön­tözőberendezések kritikus állapo­tát. Az utóbbi tíz évben szinte egyál­talán nem újítottuk fel az öntözésre használt gépparkot. A talajjavító és kömyezetépítő kutatóintézet felmé­rése azt mutaga, hogy a sávos ön­tözőberendezések 58 százaléka üzemképes csupán. A meglévő be­rendezésekkel még egy csapadék szempongából ádagos évben sem tudjuk fedezni a vízszükségleteket, nem még szárazság idején. Tény az is, hogy az öntözés hatékony kihasz­nálásához nem kizárólag a berende­zések műszaki állapotának javítá­sán keresztül vezet az út. Komplex és átfogó megoldást kell találni az öntözőrendszerek egészének keze­lésére, különös tekintettel a víz fel­használóinak problémáira, hiszen végső soron rajtuk múlik az öntözés hasznosítása. Eljött az idő, amikor is erőteljesen meg kell állítani a hidromelioráció további hanyatlását, meg kell ta­lálni a berendezések kezelésének és a pénzek felhasználásának leg­hatékonyabb módját. Első lépés­ként a Selmecbányái Szlovák Víz­gazdálkodási Vállalaton (SZW) belül - amely a fő meliorációs be­rendezések (FMB) kezelője - önál­ló üzemrészleget kell létrehozni a hidromelioráció részére. Személy­zetét az SZW, valamint a talajjaví­tó és környezetépítő kutatóintézet munkatársaiból kell felállítani; ez lenne az első lépés a hidromeliorá­ció ésszerű és célirányos kihaszná­lása felé, amelyre a továbbiakban építeni lehetne. Az öntözés fellen­dítését a mezőgazdaság egészének megszilárdításával összefüggés­ben kell megvalósítani. Az éghaj­latkutatók átfogó klímaváltozást jeleznek, mindenekelőtt a Föld hőmérsékletének növekedésére hívják fel a figyelmet, amely az el­múlt évtizedben háromnegyed fo­kot emelkedett. Ógyallán például 1981 óta több mint egy fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, ugyanakkor a csapadékmennyiség 15 százalék­kal csökkent. Hosszabb száraz időszakokra lehet számítani, ame­lyeket abnormális intenzív esőzé­sek váltanak fel. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az öntö­zésnek hazánk legtermékenyebb övezeteiben az eddiginél is na­gyobb jelentősége lesz. Bizonyos fokú változást tapasztal­hattunk már az elmúlt évben. A katasztrofális méreteket öltő szá­razság miatt május elején öntözési válságstábot hoztunk létre a föld­művelésügyi minisztériumon be­lül. Mozgósítva az összes hozzá­férhető tartalékot, tavaly 88 millió m3 öntözővizet juttattunk el az öntözőberendezésekhez. így hosszú-idő után az öntözés alatt ál­ló területeken a vízszükséglet 15 százalékát sikerült kijuttatni a par­cellákra. Ami a vízmennyiséget il­leti, az elmúlt 5-6 évhez képest há­rom-négyszeres volt a növekedés, a nem túl száraz 1999-es évhez ké­pest pedig tízszeres. Két évvel ezelőtt mindössze 10,5 millió m3 vizet öntöztünk ki. Tavaly a fő meliorációs berendezé­sek pénzügyi támogatására a kö­vetkező összegeket fordítottuk: 1. az állami költségvetésből - a földművelésügyi minisztérium fe­jezetéből:- az öntözés kihasználására nyúj­tott támogatás 189 618 ezer korona- a szárazság okozta károk felszá­molására 300 000 ezer korona Összesen: 489 618 ezer korona Szlovákia kormánya 2000. június 21-én kelt 467-es számú határozatá­val jóváhagyta a mező- és erdőgaz­daságban 2000-ben keletkezett szá­razság okozta károk enyhítésére vo­natkozó megoldási javaslatát. En­nek értelmében a Szlovák Vízgaz­dálkodási Vállalat 300 millió koro­nát kapott a hidromeliorációs be­rendezések javítására, átalakításá­ra, felújítására és újjáépítésére. 2. a Mezőgazdasági Földalap Vé­delmére és Gazdagítására Szolgá­ló Állami Alapból (FŐZ PPF):- FMB kiépítésére, befejezésére és átalakítására 14 500 ezer korona- FMB javítására és karbantartásá­ra 200 000 ezer korona Összesen: 214 500 ezer korona Az említett két forráson kívül a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat saját forrásból további 20 millió koronát fordított a fő meliorációs berendezések működtetésére, javí­tására és karbantartására. A mezőgazdasági vállalatoknak az öntözógépek vásárlása során a kö­vetkező segítséget nyújtotta az ál­lam: állami költségvetésből - dotáció formájában - 70 millió koronát különített el öntözőgépek vásárlá­sára, miközben a támogatás nagy­sága a vételár legfeljebb 50 száza­léka lehetett. A valóságban az év végéig 68,4 millió koronát merítet­tek ki az igénylők. A Mezőgazdasági Földalap Védel­mére és Gazdagítására Szolgáló Állami Alapból:-11,4 millió korona vissza nem té­rítendő hitelt új öntözőgépek vá­sárlására-158,8 millió korona kölcsönt me­liorációs rendszerekre, beleértve öntözőgépek vásárlását, miközben lehetőség nyílt a kölcsön 30 száza­lékának elengedésére abban az esetben, ha teljesültek a szerző­désben foglalt feltételek. Az elmúlt évek, de mindenekelőtt a tavalyi év időjárása ráirányította a figyelmet arra, hogy a meglévő ön­tözőrendszerek hatékonyabb ki­használásán kívül továbbiak kiépí­tésére is szükség van. A földművelé­sügyi minisztérium kérésére a Szlo­vák Vízgazdálkodási Vállalat kiszá­mította, mennyibe kerülne az ön­tözőberendezések átfogó felújítása. Eszerint a már meglévő berendezé­sek felújítására 2001- 2005-ben csaknem 2,4 müliárd koronára len­ne szükség, ebből az idén 334 mil­lióra. A javaslat elsősorban a leg­termékenyebb mezőgazdasági te­rületeken (Duna Menti Alföld, Csallóköz, Čierna voda folyamvi­déke és a Kelet-Szlovákiai Álföld) Ógyallán 1981 óta több mint egy fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. található öntözőrendszerek revita- lizációjával számol, továbbá azok­kal a területekkel, ahol életképes vállalkozások találhatók. A 2000-res év az utóbbi évtizedek, sőt bizonyos mutatókat tekintve az elmúlt évszázad legszárazabb éve volt. A szárazságot a magas hő­mérsékletek, az alacsony csapa­dékmennyiség, a napfényes órák magas száma és a levegő alacsony relatív páratartalmának kölcsön­hatása eredményezte. Mivel a ha­zai mezőgazdaság kritikus állapot­ban van, főleg ami az anyagiakat illeti, ez rányomta bélyegét az ön­tözőberendezések kihasználására is. Meg kell jegyezni viszont azt is, hogy ahol öntöztek, rekordtermést takaríthattak be. A talajjavító és környezetépítő kutatóintézet hida­si (Pozsony mellett) telepén hét­szeri öntözéssel, összesen 225 mm víz kijuttatásával 72,7 tonnás cu- korrépa-hektárhozamokat értek el, miközben a cukortartalom 18,35 százalékos volt. A magkuko­rica terméshozama 14,6 tonna volt hektáronként, és 190 mm volt az öntözővíz mennyisége. Az öntözés terén már nincs hová hátrálnunk. Nem marad más hát­ra, mozgósítani kell minden tarta­lékot, mégpedig valamennyi szin­ten, a minisztériumtól kezdve az állam tulajdonában lévő berende­zések kezelőjén, az állami alapo­kon és a kutatás területén dolgo­zókon keresztül egészen az őster­melőkig. A mezőgazdászoknak lát­niuk kell, hogy megváltozott az ál­lam hozzáállása a hidromelioráci- óhoz, mégpedig a határozottabb támogatás irányába. Elváguk azonban, hogy a gazdálkodók is jobban kihasználják az állami tá­mogatást és ezzel is erősítsék gaz­dasági stabilitásukat. Bízom ben­ne, sőt meggyőződésem, hogy kö­zös erővel menni fog.” Az oldal a földművelésügyi minisztérium támogatásával készült Koncoš nem főz pálinkát és nem készít gyümölcsborokat Hétvégén a kertben TASR-JELENTÉS Az agrártárca egyszeri versenypályázatot hirdetett Központilag támogatott munkahelyteremtés ÚJ SZÓ-DOKUMENTUM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents