Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-27 / 97. szám, péntek
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 27. Ion Iliescu aláírta a törvényt Bukarest. Ion Iliescu aláírta az új közigazgatási törvényt. A román államfő aláírása már szombaton a törvényre került, de csak szerda este jelentették be. Egy nappal korábban Iliescu úgy nyilatkozott, hogy még tanulmányozza a törvényt, amely első alkalommal úja elő, hogy meghatározott feltételek mellett a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvét is használni kell a helyi közigazgatásban. (MTI) Általános sztrájk Görögországban Athén. Görögországban zárva maradtak az iskolák, nem indultak el a tömegközlekedési eszközök, a kórházak csak súlyos esetekkel foglalkoztak, és a tömegtájékoztatási eszközök sem sugároznak híreket, tiltakozásul a kormány által tervezett nyugdíjkorhatár-emelés, az öregkori járadék kiszámításának módosítása és számos kedvezmény megszüntetése ellen. (MTI) Székely Zoltán házi őrizetben Budapest. A Fővárosi Bíróság megszüntette Székely Zoltán országgyűlési képviselő előzetes letartóztatását, de elrendelte a gyanúsított házi őrizetét. A végzés tartalmazza, hogy a korrupcióval gyanúsított kisgazda képviselő rendbírsággal sújtható, ha a házi őrizet előírásait megszegi. (MTI) Támogatják Annan újraválasztását Peking. Kína bejelentette, támogatja Kofi Annan újrajelölé- sét az ENSZ főtitkári tisztségre. Peking Annan eddigi főtitkári tevékenységével, valamint széleskörű nemzetközi támogatottságával indokolta a támogatást. Annan mandátuma december 31-én jár le. (MTI) Peking mellé állt (Archívum) Agyvelősorvadás: harmadik áldozat Párizs. A szivacsos agyvelő- sorvadással járó Creutzfeldt- Jakob kór új változtában elhunyt Amaud Eboli 19 éves fiatalember, aki a végzetes betegség harmadik francia áldozata. Szülei meg vannak győződve arról, hogy gyermekük fertőzött marhahústól kapta a betegséget. (MTI) Elfogadták az indiántörvényt Mexikóváros. A mexikói törvényhozás felsőháza egyhangúlag elfogadta az indián közösségek önkormányzati jogaira vonatkozó törvénytervezetet, teljesítve a Chiapas állam őserdejében táborozó gerillák egyik fő követelését. A törvény módot ad az 56 mexikói őslakos népcsoportnak, hogy politikai képviselethez, anyagi forrásokhoz, művelődési lehetőséghez és a hagyományaival összhangban álló jogokhoz juthasson. (MTI) Szemben a képviselői akarattal. Tízezren tüntettek a kijevi parlament és a kormányépület előtt a Juscsenko- kabinet leváltása ellen. (TASR/AP) A parlament megszavazta a reformer kabinet elleni bizalmatlansági indítványt Megy az ukrán kormány MTI-TUDÓSÍTÁS Kijev. A 450 tagú ukrán parlament 263 szavazattal elfogadta a Viktor Juscsenko reformkormánya ellen a kommunisták által benyújtott bizalmatlansági indítványt. Az ukrán jogszabályok értelmében a bizalmatlansági indítvány elfogadása után a kabinet köteles lemondani. Viktor Juscsenko kormánya 1999. decemberétől volt hivatalban. A határozatot a kommunista frakción kívül támogatták a befolyásos üzletembereket tömörítő, helyi szó- használattal oligarchikus pártok is. A kommunisták által benyújtott bizalmatlansági javaslat szerint a Reformok a jólétért kormányprogram nemcsak nem vezetett a gazdaság stabilizálódásához, de tovább élezte a társadalmi-gazdasági problémákat az ukrán társadalomban. A végszavazás után Viktor Juscsenko az „utolsó szó jogán” kijelentette: nem távozik a politikából. „Mint állampolgárnak meggyőződésem, hogy komoly vereséget szenvedett a demokrácia Ukrajnában” - mutatott rá a kormányfő. A parlamenti szavazás után a kormány rendkívüli ülést tartott. Juscsenko közölte: hamarosan benyújtja az államfőnek lemondási kérelmét. Megerősítette: nem lesz ügyvezető kormányfő, de indulni kíván a 2002. évi parlamenti választásokon. Leonyid Kucsma államfő kifejtette: elégedetlen a parlament döntésével. Közölte, áttanulmányozza az alkotmányt, és azután dönt arról, kinevez-e ügyvezető kormányfőt (az ügyvezető kormány 60 napig lehet hivatalban). Szerhij Tihipko, a Munkás Ukrajna Egyesülés elnöke, a Juscsenko-kormány volt gazdasági minisztere kijelentette, esélyt lát a kormányfői székbe kerülésre. Mintegy tízezer, Viktor Juscsenkót támogató tüntető vonult Kijevben az elnöki hivatalhoz, s Leonyid Kucsma államfő távozását követelte. A tüntetők korábban a parlament épületénél gyülekeztek, ahol támogatásukról biztosították a reformpárti kormányfőt. Pekinget felháborította George W. Bush Tajvan megvédéséről szóló nyilatkozata Konfliktusközelség Peking/Washington. A kínai külügyminisztérium figyelmeztette George Bush amerikai elnököt: megsérti Kínával szemben vállalt kötelezettségeit annak kinyilvánításával, hogy minden eszközzel hajlandó megvédem Tajvant. MTI-HÍREK „Washington ezzel tovább sodródik egy veszélyes úton” - jelentette ki Csang Csi-jüe külügyi szóvivő. Bush szerdán kijelentette, nem kíván változtatni Tajvannal kapcsolatban az eddig követett amerikai politikán, de nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok katonai erővel is a sziget segítségére sietne, ha Kína megtámadná. A témába vágó elnöki nyilatkozatok sem oszlatták el teljesen azt a bizonytalanságot, amelyet Bush interjúja keltett az USA Tajvannal kapcsolatos politikáját illetően. Korábban egyetlen amerikai kormány sem mondta ki nyíltan, hogy katonai beavatkozással is megvédené Tajvant Kína ellenében, ennyiben tehát Bush legújabb nyilatkozatai változást jeleznek. Az elnök azonban tagadta nyilatkozataiban, hogy eltérne a korábbi vonaltól. Az amerikai ABC televíziónak adott nyilatkozatában olyan választ adott egy kérdésre, amely sokak értelmezésében azt jelenti, Bush amerikai katonai erőt is bevetne, ha szükség lenne Tajvan megvédésére. Tegnap az eínök egyértelműbben beszélt ugyanerről a kérdésről. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e amerikai katonai erőt bevetni, ha Kína megtámadná Tajvant, akként felelt: „Kétségtelenül fennáll ez az eshetőség is”. A CNN televíziónak adott nyilatkozatában mégis azt mondta kevéssel később: semmi sem változott az Egyesült Államok tajvani politikájában. A Reutersnek nyilatkozva úgy fogalmazott: „Segíteni fogunk Tajvannak, hogy megvéd- hesse magát. Ezt kell jól megértenie mindenkinek.” Tajvan de facto önálló sziget, nemzetközi jogilag azonban Kína része. Peking Kína szakadár tartományának tekinti Tajvant, és háborúval fenyegeti arra az esetre, ha de jure is kinyilvánítja függetlenségét Kína közben lemondta második számú vezetője, Li Peng májusra tervezett tokiói látogatását, tiltakozásul az ellen, hogy a japán kormány beutazási engedélyt adott Li Teng-huj volt tajvani elnöknek. Magyar-román összetűzés az archaikus magyar nyelvet használó népcsoport miatt Csángóvita az Európa Tanácsban MTI-TUDÓSÍTÁS Strasbourg. A csángó kisebbségi kultúra védelméről fogadott el jelentést az emberi jogok érvényesülésére felügyelő Európa Tanács kulturális bizottsága, s ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a jövőben a kérdés nemzetközi politikai fórumok elé kerüljön. A jelentést megerősítő szavazás előtti vitában Corneliu Vadim Tudor szélsőjobb- oldali román pártvezér ingerült hangoskodássaí próbálta elérni, hogy lekerüljön a napirendről a téma tárgyalása. A Nagy-Románia Párt elnöke azt állította, hogy a csángók nem is léteznek, illetve ha igen, akkor alig vannak kétezren, s kérdésessé tette a magyarsággal való kapcsolatukat is. Az agresszíven érvelő román politikussal Hegyi Gyula szállt vitába, s a szavazás az ő álláspontját igazolta. Hegyi nagy sikernek értékelte, hogy a bizottság elfogadta a csángó népnév magyar írásmódját, s ennek megfelelően - bár ékezet nélkül - „csángó” formában kerül be a hivatalos dokumentumokba. A tízpontos jelentés megállapítja, hogy a csángó dialektus a magyar nyelv egy ősi formáját használja, s ezzel különlegesen fontos kulturális hagyományt képvisel, hiszen Európában kevés olyan népcsoport van, amely ennyire meg tudta őrizni archaikus nyelvét, kultúráját. A dokumentum leszögezi, el kell ismerni a hivatalos csángó szervezeteket, s megszólalási lehetőséget kell biztosítani számukra a tömegtájékoztatási eszközökben. Kimondja azt is, hogy a következő népszámláláskor a kérdőíveken külön rubrikában kell feltüntetni a csángó kisebbséghez tartozást. Megemlékezések a csernobili katasztrófa évfordulóján Virágok a hősöknek MTI-TUDÓSÍTÁS Kijev/Moszkva. A csernobili atomerőműben történt baleset 15. évfordulóján Leonyid Kucsma elnök, Viktor Juscsenko időközben leváltott kormányfő (lásd Megy az ukrán kormány) és Ivan Pljuscs házelnök elhelyezte a megemlékezés virágait a csernobili hősök, illetve a katasztrófa közvetlen következményeinek elhárításában részt vett katonák kijevi emlékműveinél. Kucsma látogatást tett az erőműben és a dolgozóknak otthont adó Szlavutics városban. A hősök emlékművénél hajnalban emlékmisét tartottak az áldozatok emlékére. Helyi idő szerint 1 óra 23 perckor - ekkor következett be a robbanás a csernobili erőmű 4. reaktorblokkjában - tizenötször megcsendült a kurgán alakú emlékművön álló harang. Oroszországban gyászszertartásokkal és a károsultak megsegítésére szervezett jótékonysági rendezvényekkel emlékeztek meg a katasztrófa évfordulójáról. A központi megemlékezést a Moszkva melletti mityinói temetőben tartották. A moszkvai Megváltó Krisztus templomában este koncertet tartottak, amelynek bevételét a csernobili „likvidátorok” - vagyis a katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vett, s komoly egészségkárosodást szenvedett emberek - támogatására fordítják. Szigorú biztonsági intézkedések Izrael állami ünnepén Vér folyt az ünnepen MTI-TUDÓSÍTÁS Jeruzsálem/Gáza/Rafah. Szigorú biztonsági intézkedések közepette Izraelben megkezdődtek az ország alapításának 53. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek. Az állami ünnepek idejére az izraeli hadsereg ma hajnalig szigorú zárlatot vezetett be a palesztin területek határán. A palesztin terrorcselekmények miatt érzett félelemtől vezérelve a városokban és az üdülőhelyeken növelték a járőrözők számát. A megerősített intézkedések ellenére tegnap újabb összecsapások voltak izraeli katonák és palesztin felkelők között. A Gázai övezet középső részén lezajlott tűzharcban egy palesztin munkás életét vesztette. Egy nappal korábban a Gázai övezetet Egyiptomtól elválasztó rafahi átkelőnél pokolgépes merénylet oltotta ki négy palesztin életét. A halálos áldozatok közül hárman a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette mozgalom, a Fatah aktivistái voltak. Az incidens körülményei egyelőre tisztázatlanok, bár palesztin biztonsági források szerint a robbanószerkezet távirányítású pokolgép volt, amelyet izraeli katonák robbantottak fel. A Fatah vezetősége bosszúval fenyegette meg Izraelt. Simon Peresz izraeli külügyminisztervasárnap Egyiptomba utazik, ahol tárgyalásokat folytat Hoszni Mubarak államfővel a közel-keleti béketárgyalások esetleges újrakezdésének lehetőségeiről. A liberálisok Montenegró elszakadását akarják Elérhető függetlenség MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A montenegrói függetlenségi népszavazás kiírásának kikényszerítése lesz a fő célja a Liberális Szövetségnek, ha a párt - mint ez valószínűnek tűnik - belép az új kormányba. A kisebbik jugoszláv tagköztársaságban a múlt hét végén tartottak parlamenti választásokat, amelyeken a Milo Djukanovics elnök nevével fémjelzett függetlenségpárti kormánykoalíció szoros győzelmet aratott az államszövetség fenntartását támogató ellenzéki tömörülés felett, de nem kapott a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget, és új koalíciós partnerre lesz szüksége. Ez a Liberális Szövetség (LS) lehet, amely 6 képviselővel rendelkezik majd a 77 fős parlamentben, így biztosíthatja a 36 helyet kapott a Djukanovics-koalíciónak a szükséges mandátumokát. A függetlenségpárti LS először vált a parlamenti többséget meghatározó komoly politikai tényezővé, s a kormányalakítás rámutathat a későbbi podgoricai irányvonalra. Az LS valószínűleg nem fog sokat erőlködni a tárcák elosztása körül, mert az új kormány vélhetően úgysem lesz hosszú életű: a pártnak az a legfontosabb, hogy a többség biztosításával „rákényszerítse” az eddigi kormánypártokat a függetlenségi népszavazás kiírására. Nonkomformista miniszterelnöke van Japánnak Koidzumi a MTI-HÍR Tokió. A japán parlament képviselőháza nagy többséggel miniszter- elnökké választotta a reformista politikusnak tartott Koidzumi Dzsunicsirót, aki Mori Josirót váltja a kormányfői poszton. Megválasztása biztosra vehető volt, miután a kormánykoalíciót vezető Liberális Demokrata Párt (LDP) két nappal ezelőtt őt választotta új elnökévé, szerdán pedig megújította eddigi koalícióját az LDP, a buddhista Új Komeitó és a Konzervatív Párt. Az 59 éves, sok tekintetben nonkonformista politikus, aki programjában pártja átalakítását és a japán gazdaság talpraállítását ígérte, várhatóan mára megalakítja kormányát. Koidzumi Dzsunicsiro látszólag nagyon különbözik az ázsiai ország korábbi vezetőitől. Elvált apa, aki agglegény kíván maradni. Ázzál az ígérettel foglalta el a miniszterelnöki széket, hogy alaposan felrázza a politikai életet. Bár politikai háttere hagyományosnak tűnik, az általa képviselt politikai üzenet korántsem az. Meghirdetette az LDP politikáját uraló frakciókkal való leszákormányfő Az új miniszterelnök (ČTK/AP) molást, azoknak a szabályozóknak feloldását, amelyek megakadályozzák a gazdasági versenyhelyzetet, továbbá kordában akaija tartani a növekvő államadósságot. Szakértők kiemelik, Koidzuminak nincs nincs nagy gyakorlata külpolitikai kérdésekben. Sikerének egyik titka, hogy ért a sajtó nyelvén, és közéleti személyiségét régóta formálja.
