Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-27 / 97. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 27. Politika 5 Beszélgetés Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszterrel, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökével Jövőm az MDF jövőjén múlik Dávid Ibolya szerint a Fidesz- re és az MDF körül integrálódó csoportokra, vagyis két pillérre kell épülnie a következő koalíciónak, elutasítja az együttműködést a MIÉP- pel, de nem tartja kivetnivalónak, hogy a MIEP-es jelölt visszalépett a dabasi időközi választáson. Az igazságügyminiszter lapunknak azt mondta, a nemzeti szolidaritás első törvénye lesz a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvény. FORRÓ EVELYN Egy évvel a választások előtt úgy tűnik, már nemhogy elkezdődött a kampány, hanem javában tart, mindenki az együttműködési esélyeket latolgatja. Az MDE-fel kapcsolatban az is a nagy kérdések közé tartozik, lesz-e valamiféle együttműködés a Magyar Demokrata Néppárttal (MDNP) és a Vállalkozók Pártjával, vagyis újraéled-e a Békejobb. Még mindig több mint egy év van a következő választásig, mégis túlságosan kihegyeződött a kérdés a leendő együttműködésre, és annak mikéntjére. Ez korai, s a társadalom nem fogja nekünk megbocsátani. A legproduktívabb egy évnek kell előttünk állnia, nemcsak a hazai dolgaink miatt, hanem azért is, mert a nizzai csúcsértekezlet után a napokban itt, Magyarországon Romano Prodi is megerősítette, jó esélyeink vannak arra, hogy a 2004-es európai parlamentiválasztáson részt vegyünk. Tehát olyan egy év áll előttünk, amikor a jogalkotásnak csúcsra járatottan kell működnie. Ehhez képest szerintem másodlagos kérdés és bél- ügyünk, hogy a pártok miként készülnek a választásokra. Ami a Békejobbot illeti, azért is hoztuk létre, mert függetlenül attól, mi történt a kisgazdapártban, meggyőződésem, hogy a polgári kormány akkor lesz hosszú távon erős, ha legalább két pillérre támaszkodik. Ebből az egyiket az MDF és a köré integrálódó nemzeti, keresztény csoportosulás \\ Én nem vagyok ' híve annak, hogy kétpártivá váljon a politika. \\ jelentheti, a másik a Fidesz, amely egy nemzeti, liberális párt a számomra. Én nem vagyok híve annak, hogy kétpártivá váljon a politika. Nagyon sok veszélye van a kétpárti politizálásnak, nincs múllja Európában, pedig Magyarországon sem. Angliában gyakorlatilag két nagy párt van, tehát előfordul Európában. Pontosítok, a kontinensen, és Angliában sem két párt van már. A rendszerváltás utáni országokban pedig egyáltalán nem jellemző. Az tény, hogy másutt több baloldali párt van, de általában egységes, nálunk pedig különösen, hiszen egy nagy baloldali párt van, tehát nincs külön szocialista, szociáldemokrata párt, és nem jelentős súlyú a Munkáspárt. A jobboldal ennél sokkal differenciáltabb, és szerintem még hosszú időn keresztül az lesz. Koalíciópárti va- A kedvezményekről szóló törvény egy kerettörvény, számomra egy folyamat első állomása (A 168 óra felvétele) gyök, és mert két tartópillérre kell építkeznünk, ezért tartom nagyon fontosnak azt, hogy az MDNP, a Vállalkozók Pártja, a 36-os kisgazdák - akik az Antall-kormány idején nagyon nagy szívességet tettek nekünk azzal, hogy nem hagyták el a koalíciót - valamint a keresztény- demokraták egy meghatározó csoportja integrálódjon. Ezek mind olyan értékrendű pártok vagy csoportosulások, amelyek hozzánk közel állnak, ezek integrációja most készül, e szervezetek összefogásával a Békejobbnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Az MDF-re építve ez lesz az az erő, amely meggyőződésem szerint - és az idő nekünk dolgozik - a következő választáson a polgári kormány egyik tartópillére lehet. Azért azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt ágaskodik egy harmadik pillér is. Önnek nőként és politikusként egyaránt köztudottan kényes ízlése van. Belefér-e ebbe az, hogy jövőre a miépes visszalépésekkel nyerjen a Fidesz választást, és nyüvánva- lóan Csurka ennek megkéri az árát. A dabasi időközi választáson is a miépes visszalépés hozta meg a jobboldali győzelmet. A MIÉP jelöltjének visszalépése Dabason számomra természetes, és szó sem volt alkuról. Semmi kivetnivalót nem látok a visszalépésben. De azért is természetes számomra, mert általában aki az első fordulóban harmadik, az a második fordulóban már sokkal kevesebb szavazatot käp, mint az elsőben, ezért egy pártnak egyáltalán nem áll érdekében megtartania harmadiknak a képviselőjét. Ez a visszalépés nem összeegyeztethetetlen az én - ahogy fogalmazott - kényes ízlésemmel. Az már igen, hogy az MDF bármiféle politikai demonstrációt vagy választási együttműködést kössön a MIÉP-pel. Nem csak azért, mert 1990 és 1994 között a MIÉP megalakulása már azt jelentette, hogy ők az MDF-től jobbra tolódtak. Éltek is évekig abból, hogy az Antall-kor- mánnyal szemben a legélesebb retorikával léptek fel, sok mindenben nem értünk egyet, ezért vagyunk külön pártban, ezért vagyunk külön oldalon is, és mi nem készülünk a MIÉP-pel sem csendben, és semmilyen formában együttműködésre. Nem szeretem ugyan a „mi lenne, ha” típusú játékokat, de mi történik, ha az MDF a Fidesszel megegyezik az együttműködésről a második forduló előtt, de esetleg olyan eredmény jön ki, hogy a Fidesz számára nincs más megoldás, mint a MIÉP segítségével megtartani a hatalmat. Akkor mit tesz az MDF? Ezt a kérdést sok helyen kell feltenni, és remélem ez ösztönzőleg hat majd a magyar társadalomra, és arra, hogy a Fidesz és az MDF erőteljesebb támogatásával érjük el, a következő ciklusban is polgári kormány legyen, hogy ne kerüljünk a kérdésben is megfogalmazott csapdahelyzetbe. Nemcsak azért, mert belpolitikai kérdésekben nem értünk egyet a MIÉP-pel, hanem azért is, mert az európai uniós csatlakozás előtt állunk, és óhatadanul mindenütt azzal találkozunk, hogy a MIÉP nem elfogadható az Unió tagországai számára. A Haider-féle ausztriai választási eredmény is intő jel volt a térség számára, hogyan viszonyul Európa a szélsőséges pártokhoz. Hangsúlyozom, hogy mi a MIÉP-ben nem gondolkodunk. Mi az oka annak, hogy Ön ugyan a népszerűségi listán régóta az első helyen áll, pártjára azonban ez nem vetítődik ki, és az MDF igen alacsony százalékon áll a közvélemény-kutatók szerint? Jó lenne, ha a közvélemény-kutatásokban lenne egy olyan rovat, amely azt is megmutatná, hogy a népszerűség minek köszönhető, így ezt csak vélelmezni lehet. Azt viszont mindenki tudja rólam, hogy én az MDF-től elválaszthatatlan vagyok, az én politikai jövőm csakis az MDF jövőjén múlik. Különben az MDF elfogadottsága az elmúlt időszakban jobban nőtt, mint a saját elfogadottságom, túljutottunk a biztos pártválasztók táborában az öt százalékon. Az utóbbi időben felértékelődött az MDF, és ahogy a választásokhoz közeledünk, úgy bízom abban, hogy az MDF iránti bizalom is nőni fog, pontosan azért, mert mérsékelt, ésszerű kompromisszumra kész párt, amely a három év alatt soha nem hozta kényelmeden helyzetbe sem kormányát, sem miniszterelnökét. Mindig lojális kormánypárt volt, midaddig, amíg az értékrendjével összeegyeztethető kérdések vetődtek fel, de következetes volt abban is, mikor nem volt lojális a kormánytöbbséghez. Említhetném a köztársaságielnökválasztást, vagy néhány nagyobb törvény megszavazását. Az MDF nem támogatta az üzletrésztulajdon kifizetésével kapcsolatos kormány- előteijesztést, mást javasoltunk, képviselőink nem szavazták meg a Parlamentben, magam nem vettem részt a szavazáson. Vagyis az összes ellenszavazatunkkal együtt is kiszámítható partnerei voltunk a koalíciónak. Az MDF által vezetett tárca ma az egyik legelfogadottabb tárca, az idő nekünk dolgozik. Az igazságügyi tárcának milyen nehézségei voltak a státustörvény, pontosabban a határon túl élő magyarok kedvezményeiről szóló törvény megfogalmazásakor? Eleve nem szeretem használni a státustörvény szót, nagyon sok félreértésre adott és adhat ma is okot. A státus ugyanis azt jelend, hogy valakinek a jogállásában valamiféle változás áll be, itt viszont a jogállásban nem áll be változás, tehát félreérthető a kifejezés. A kedvezményekről szóló törvényben azt kellett kínosan figyelni, hogy a joghatóság valójában Magyarországra terjed ki, vagyis ügyeim kellett arra, hogy nem érinthetjük egy másik ország joghatóságát. A másik csiszolandó felület a ki a magyar meghatározásnál a „szabad identitásválasztás”, az, hogy vannak olyan határon túl élő magyarok, akik magukat magyarnak vallják, de lehet, hogy már a nyelvet sem beszélik, nem lehet megvonni tőlük a lehetőséget, ha ilyen kedvezményezetti igazolványt kémek. Annak lesz nagy fele\\ Az MDF által veze- r tett tárca ma az egyik legelfogadottabb tárca, az idő ne- . . künk dolgozik. \\ lőssége, aki a határon túli társadalmi szervezetekben fogja kiállítani ezt az igazolványra jogosító támogató ajánlást, amely alapján megkapja az igazolványt, és az a kedvezmények igénybevételére jogosít. Ez egy kerettörvény, a valós tartalmat négy öt kormányrendelet fogja meghatározni, azt, hogy a munka- vállalásban, az egészségügyi ellátásban, az oktatásban és a szociális segélyezésben milyenek lesznek a végrehajtási rendeletek. Mi nemcsak a törvény nehézségét láttuk, hanem azt is, hogy esetleg sok hiba lesz benne, sokat kell korrigálni. Nagyobb költségvetéssel kellene ahhoz gazdálkodni, hogy látványosan többet tudjunk nyújtani a határon túl élő magyaroknak, de egy biztos, elindult egy folyamat. Ez a törvény számomra a folyamat első állomása, ez a nemzeti szolidaritásnak az első olyan törvénye, amelyet reményeim szerint más is követni fog, mert függetlenül attól, hol húzódnak meg a határok, mi felelősek vagyunk egymásért, és a lehetőségeinkhez képest segítenünk is kell az elszakított nemzetrészen élő magyarjainknak. A szerző budapesti tudósítónk MEGKÉRDEZTÜK Jarábik Gabriellát, a Kulturális Minisztérium kisebbségi főosztályvezetőjét Hányán jelentkeztek a Szlovák Nemzeti Múzeum - Történelmi Múzeum keretében létrejövő Magyar Kultúra dokumentációs központjába meghirdetett állásokra? Tegnapig tizenketten, elsősorban fiatalok, akik most fejezték be a főiskolát. A pályázóknak egy bizottság előtt kell bemutatkozniuk, amely kiválasztja a legmegfelelőbb személyt. A beérkezett pályázatok alapján müyenek a kilátások? Átnéztük a jelentkezéseket, és úgy tűnik, a vezetői poszt egyelőre betöltetlen. Keressük azt a szakembert, aki legalább ötéves múzeumi gyakorlattal, megfelelő főiskolai végzettséggel rendelkezik, tehát történelem vagy etnológia szakon végzett. A szakmai gyakorlat előny, ám nem elengedhetetlen, fontos azonban, hogy az illető legalább öt évig ezen a területen tevékenykedett, valamint ismernie kell a szlovákiai magyar kulturális intézményrendszert, a szlovákiai magyar kultúra problémáit. Szakmailag és anyagüag menynyire attraktív ez az állás? Vezető beosztásról van szó, egy idő után a központ átalakul múzeummá. Anyagi szempontból sem elhanyagolható állást kínálunk. Meddig lehet jelentkezni? Hétfőig lehet jelentkezni, tehát az április 30-án postázott jelentkezé- “seket is még elfogadjuk. A pályázatokat a következő címre lehet postázni: Slovenské národné múzeum - Historické múzeum, Vajanského nábr. č. 2,814 36 Bratislava. Személyesen nálam is érdeklődhetnek a következő pozsonyi telefonszámon: 07/5939 1444. (sza) RÖVIDEN Mečiar és Rusko beszélő viszonyban Besztercebánya. A Pavol Rusko és Vladimír Mečiar közötti kapcsolatra jellemző, hogy képesek egymással beszélgetni és nem gyűlölik egymást. Ezt maga a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) vezetője állította. Mečiar hangsúlyozta, hogy Rusko, Fico, Beňová és Fedor Flašík sem új arcok a politikában, a két utóbbi ráadásul a HZDS-nek dolgozott. Mečiar attól tart, hogy Rusko egy olyan lobbicsoport tagja, amely a médiumokat a politika alakítására és nem tájékoztatásra akarja felhasználni. Szerinte ugyanis vannak vállalkozók, akik a gazdaság után a politikát is hatalmukba akarják keríteni. (SITA) Elvennék a notorikus menekültek útlevelét Pozsony. Az újabb roma kivándorlás miatt a belügyminisztérium törvényjavaslatot készít, mely alapján bevonhatnák azon állampolgárok útlevelét, akik ártanak Szlovákia érdekeinek. Az igazságügyi tárca nem tartja járható úrnak ezt az elképzelést, Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes abban az esetben támogatná, ha másképp nem lehetne orvosli a helyzetet, és a kivándorlási tovább fokozódna, (stv) Nincs egyenjogúsítás a lakáspiacon Pozsony. A szövetkezeti lakások bérlői a jövőben hasonló feltételek között vásárolhatják meg a lakásokat, mint eddig. A lakástulajdonról szóló törvény módosító javaslata szerint ugyanis azok a bérlők, akik 2002. május 31-ig nem jelzik lakásvételi szándékukat, később piaci áron lettek volna kénytelenek megvásárolni a szövetkezeti lakást. A pénzügyminisztérium viszont beleegyezet, hogy a törvény- tervezet a szövetkezeti lakásokra ne vonatkozzon, így azokat bérlőik megegyezés szerinti áron vehetik meg. (SITA) A fogas kérdésen készítője bukott el Prága. A Legyen ön is milliomos! televíziós vetélkedő cseh változatának készítői komoly hibát követtek el. A válaszok helyességét felülvizsgáló lektor ugyanis rossz választ fogadott el, így a játékos folytathatta a játékot. A 160 ezer koronás kérdés az volt, hány metszőfoga van az embernek. Bár a játékos rosszul válaszolt, a 320 ezer koronás kérdésért ma este harcba szállhat, mivel kedden lejárt a műsoridő. A Nova televízió elismerte, hogy hibázott, a lektort elbocsátja. (TASR) Ismét égetik az állattetemeket Somos. A földművelési tárca intézkedése után átmenetileg megoldódott az elhullott állatok és állati eredetű hulladékok megsemmisítésének problémája a Kassai és az Epeijesi kerületben. A somosi (Drieňov) dögégető átmenetileg ismét begyűjti az ilyen jellegű hulladékot, a tetemeket a litvaillói (Lietavská Lúčka) égetőbe szállítják. Erre azután került sor, hogyjárvány kitörésétől tartva rendkívüli állapotot hirdettek a közegészségügyi szervek Kelet-Szlovákiában. (SITA) Az oktatási minisztérium ellenőrző osztálya lépni fog Kitart döntése mellett ÚJ SZÓ TUDÓSÍTÁS Fülek. Pavol Sečkár, a Besztercebányai Kerületi Hivatal elöljárója legalább fél évig nem szándékozik visszahívni Pál Gábort, akit hetekkel ezelőtt nevezett ki a füleki gimnázium élére. Szigeti László oktatási államtitkár a héten Pozsonyban tárgyalt Sečkárral. Az államtitkárnak beszámolt arról is, hogy a szülők által kezdeményezett petíciót átvizsgáltatja a kerületi hivatal jogászaival, és csak azután foglalkozik vele, ha az az idevágó törvények szerint született. Az oktatási minisztérium ellenőrző osztálya a vizsgálatok során azonban megállapította, hogy a kerületi hivatal elöljárója nem a törvény szerint járt el, amikor Pál Gábort kinevezte a gimnázium élére. „Az oktatási minisztérium nem felettes szerve a kerületi hivatalnak, a kerületi elöljárót a kormány nevezi ki, tehát a kérdés megoldásában a kormány lenne az illetékes.” - mondta Szigeti. „Abban a levélben, amit az oktatási minisztérium ellenőrző osztálya küldött számomra, az üggyel kapcsolatban két javaslat szerepel. Az egyik: az iskolatanács panaszt tehet a kormányhivatalban, a másik pedig az, hogy törvényes módon a járási főügyészhez fordul a probléma orvoslása érdekében. Arról nincsenek értesüléseim, melyik lehetőséget fogják választani.” - fűzte hozzá Szigeti, (kas) MEGKÉRDEZTÜK Szigeti László oktatási államtitkárt 2001 az európai nyelvek éve címmel kétnapos konferencia kezdődik ma Pozsonyban. Mi a lényege a nemzetközi konferenciának? Az Európa Tanács a 2001. évet az európai nyelvek évének nyilvánította: a rendezvénysorozatba 47 európai ország kapcsolódott bele, köztük Szlovákia is. A konferencia arról szól, milyen jelentőséggel bír az idegen nyelvek ismerete, tanítása és elsajátítása, s hogy mennyire fontos átültetni ezt az oktatási rendszerbe. Tehát az oktatás keretén belül fokozottabb figyelmet kell szentelni az idegen nyelvek tanításának. Továbbá fokozottabb figyelmet kell szentelni az idegen nyelv ismeretének, az idegen nyelv által képviselt nemzetek kultúrája megismerésének, amely tulajdonképpen elősegíti a tolerenciára való nevelést, valamint azt, hogy Európa nemzetei egymáshoz közelebb kerüljenek. Valamennyi ország a maga módján foglalkozik a témával, konferenciákat, versenyeket, kiállításokat stb. rendez. Szlovákia rendezvénysorozattal járul hozzá az európai nyelvek évéhez, és ennek egy állomása a ma kezdődő konferencia. Később egyéb, más jellegű rendezvényekre kerül sor, szeptemberben lesz az a rendezvény, amely a határon átnyúló kapcsolatokat és a szomszédos országok nyelvének a kölcsönös elsajátítását, illetve annak ápolását fogja szorgalmazni. Éz elsősorban a határ merni régiókat érinti majd. Mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy Szlovákia is csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek népszerűsítik az idegen nyelvek tanítását. Ez azzal is magyarázható, hogy tudomásul kell venni, Szlovákiában a lakosság több mint 15 százaléka nem a többségi nemzethez tartozik. Tehát Szlovákiában egyfajta nyelvi gazdagság létezik, ami nagyon fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából, (fo)
