Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-26 / 96. szám, csütörtök
8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 26. Április 22-én idén is megtartották a Föld Napját Az éghajlati viszonyok egyre viharosabb változása alátámaszthatja a minden eddiginél borúlátóbb feltételezéseket Csendesen, serényen ÚJ SZÓ-INFORMÁCÓ Pozsony. Már 31 éve annak, hogy a környezet gyorsan romló állapotáról szóló hírek az Egyesült Államokban országos tüntetéseket váltottak ki. Ezek résztvevői megfelelő törvényi garanciákat követeltek a helyzet javítására. Az akció várakozáson felül sikerült, olyan folyamatok indultak be, amelyek nemcsak ott, hanem szerte a világon sok mindent megváltoztattak. Azóta április 22-én sokan világszerte a Föld Napja akció keretében hívják fel a figyelmet arra, hogy még messze vagyunk a kívánt állapottól. A kilencvenes évekkel szemben a Föld Napja nálunk idén csekély szerepet kapott a legnagyobb nézettséggel rendelkező elektronikus médiákban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történik semmi, országszerte mind a hivatalos, mind pedig a civil szféra események sorozatát szervezi ebből az alkalomból. Ezek legfontosabb küldetése a politikusoknak jelezni, hogy a környezettel nem csak a választási kampány során kell törődni, illetve tudatosítani a polgárokkal, hogy maguk is sokat tehetnek környezetük kíméléséért. A környezet védelmével foglalkozó mai odalunkon lapunk szintén szeremé felhívni a figyelmet a legfontosabb hazai és külföldi eseményekre, témákra, amelyek sajnos egyébként gyakran elvesznek a harsányabb hírek forgatagában, (ti) Országszerte egy éven át tanulmányozzák az élővilágot Mi mozog a ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Rávehetők-e még a gyermekek arra, hogy a számítógépeken, a hipermarketeken és a szórakoztató központokon kívül a természet iránt is érdeklődjenek - erre tesz kísérletet az Élő Természet címmel a napokban induló országos akció. Ennek keretében diákok csoportjai egy éven keresztül figyelik egy-egy kiválasztott terület élővilágát, és tapasztalataikat naplóban rögzítve küldik el az akciót szervező Szlovák Környezetvédelmi Ügynökségnek. Miroslav Tončík igazgató szerint arra számítanak, hogy a gyermekek iskolai ismereteiket a természetben kamatoztatva jobban érdeklődnek majd környezetük iránt. A szervezők eredetileg az ország összes iskoláját megszólították, a felhívásra reagálók ezekben a hetekben kapják meg a kért anyagokat. Az előre elkészített nyomtatványok és segédanyagoknak köszönhetően szinte minden típusú élőhely vizsgálható, fák között? az erdősávoktól a réteken keresztül a tavakig és a patakokig. A szervezők ezenkívül ajánlott állat- és növényfajok megfigyelését is kérik, ez ugyanis az országos elterjedésvizsgálatot is lehetővé teszi. így tehát az akcióban részt vevő diákok tudományos következtetések levonásában is segítenek. Az egész kampány brit Darwin Initiative és a Szlovák Gázművek anyagi támogatásával valósul meg. Tomáš Kizetől, a projekt vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az iskolás csoportokon kívül családok jelentkezését is váiják, bár erre - tekintettel a vegetációs időszak kezdetére - már csak május elejéig van lehetőség. Az akció várhatóan az elkövetkező években is folytatódik - a megfigyelések után a fiatal természetvédők javaslatokat tehernek a helyzet javítására az általuk kiválasztott teriiketen. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást a kizek@sazp.sk email címen, illetve a 088/4132 153-as telefonszámon kaphatnak - az akció szlovák elnevezése Živá príroda (-ti-) Színes és fehér használt üvegek tárolására alkalmas korszerű szemétlerakók. Jó lenne, ha nem csak a Föld Napján gondolnánk a környezetvédelemre, a hulladék szakszerű elhelyezésére. (Archív felvétel) Az alkotmány nyilvánítsa a barlangokat állami vagyonnak Világörökségünk részei ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Jozef Hlaváč, a barlangfelügyelet igazgatója szerint a külföldi tapasztalatok ismeretében javasolták, hogy az alkotmány nyilvánítsa a barlangokat állami tulajdonnak. Korábban ugyanis a jogi helyzet szerint a föld alatti térség a felszíni telek tulajdonosáé volt. Ezek pedig az ismertebb, látogatottabb barlangok esetében anyagi feltételeket kezdtek támasztani. Az alkotmánymódosítás Jozef Hlaváč szerint garantálja, hogy a barlangokat továbbra is megfelelő szakmai garanciák mellett lehessen látogatni. A felettük található erdők tulajdonosaival pedig ezentúl csak az utak, illetve a parkolók kapcsán kell megegyezniük - a legtöbb esetben ez nem is okoz problémát. Nálunk a 12 látogatható barlang közül eddig ötöt soroltak az UNESCO világörökség részévé: a domi- cait, a gombaszögit, a jászóit, az ochtináit és tavaly óta a dobsinai jégbarlang is közéjük tartozik - ezzel az aránnyal az elsők vagyunk a világon. A barlangok éves látogatottsága meghaladja a 600 ezer főt, ezek fele külföldi. Az érdeklődők egyébként a hazai barlangokról az interneten a www.ssj.sk oldalon tájékozódhatnak. (ú) Az elfolyó édesvíz égető A táj vízmegtartó képességét nem műszaki létesítményekkel, hanem az erdészeti és mezőgazdasági módszerek változtatásával kell növelni. Ha ez nem történik meg, akkor a Föld néhány évtized múlva katasztrofális helyzetbe kerülhet. (Illusztrációs felvétel) Kassa. A globális felmelegedés bonyolultabb folyamat annál, hogy csak az üvegházhatással magyarázzuk - állítja a Föld Napja alkalmából az interneten közzétett tanulmányában Michal Kravčík ismert kassai vízmérnök, civil aktivista. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Feltételezései során abból indul ki, hogy a huszadik század volt az elmúlt évezred legmelegebb időszaka, ezen belül a kilencvenes évek a legmelegebb évtized, illetve 2000 a legmelegebb év. Tavaly extrém szárazságok és hőhullámok váltották egymást nagy természeti kataszró- fákkal. Márpedig az ENSZ prognózisa szerint 2025-ben már 3 milliárd ember él majd olyan körzetekben, ahol vízhiány miatt még az alapvető élelmiszereket sem lehet kitermelni. Ez olyan helyzeteket szül, amelyek egyértelműen nemzetközi konfliktusokkal fenyegetnek. Mindezt világszerte az ivóvíz kríziseként fogják fel, és nagyon kevesen hozzák összefüggésbe a bolygó kiszáradását a globális felmelegedéssel. Ez valószínűleg azért van így, mert a hidrológiai ciklust mindenki sérthetedennek tartja és azt hiszi, hogy a körforgás megváltoztatha- tadan. Ezenkívül az a gondolat is túlságosan mélyen gyökeret vert, hogy a felmelegedést csak a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során a légkörbe jutó szén-dioxid, illetve az így kialakuló üvegházhatás okozza. Michal Kravčík szerint azonban a hazai hidrológiai ciklus tanulmányozása is világosan mutatja, hogy ennek változása jelentős hatással van az éghajlatra és a meteorológiai jelenségekre. A hidrológiai ciklus lényege, hogy az elpárolgott víz eső formájában visszajut a felszínre, majd pedig újra elindul, hogy a szárazföldön, majd pedig a tengerekben párologva felhők alakulhassanak ki belőle. Ez a rendszer sokáig működött, a probléma akkor kezdődött, amikor az emberi tevékenység miatt csökkent az eső utáni első szakasz, a földbe beszivárgó kapilláris víz mennyisége. Emiatt a csapadék a korábbinál sokkal gyorsabban teszi meg az útját és jut el a tengerebe. Mielőtt az ember megkezdte volna az erők irtását, 1000 milliméteres éves csapadék esetén csak ennek ötödé folyt el a patakokban. Ma ez az érték a csapadék fele, vagyis az adott területről sokkal több édesvíz távozik, mint korábban. Egy 100 négyzetkilométeres, erdőtlenített terület így száz év alatt 3 milliárd köbméter vizet veszt el. Napjainkban a számítások szerint a kontinensek felületének 1 százaléka tekinthető urbanizáltnak. Ez az a terület, amelyről a tetők, az aszfaltborítás és a csatornázás miatt szinte azonnal eltávozik a csapadék. Ez a másfél millió négyzetkilométer 450 milliárd köbméter esővíz gyors továbbítását okozza az óceánok felé. Michal Kravčík szerint a hidrológiai ciklus ilyen mértékű sérülése száz év múlva az óceánok szintjének 80 centiméteres emelkedésével járhat. Márpedig az óceánokból elpárolgó víz mennyisége változatlan, így ha a kontinensekről kevesebb víz párolog el, alapvetően sérül a korábbi hidrológiai ciklus. Mivel az ily módon száz év alatt az óceánokba kerülő 45 ezer müliárd köbméter víz a légkörből fog hiányozni, ez egyben a felszínre jutó napsugárzás mennyiségét is növeli. A jelenség hazai méretekben is jól követhető. Az ebben az éghajlati övben korábban jellemző évi 700 milliméteres csapadék a 20. században 40 milliméterrel csökkent, sőt a síkságokon ez az érték 70 milliméter. Jelentősen növekedtek az évszakok közti különbségek: a nyári hónapokban az átiagos csapadék- mennyiség 35 milliméterrel nőtt, míg az év fennmaradó részében 75 milliméterrel csökkent. Más szóval nyáron évente 1,5 milliárd köbméterrel több esik, mint korábban, azon kívül viszont 3,5 milliárd köbméterrel kevesebb. Michal Karvčík szerint ez egy folyamat része, amely a 21. század második évtizedében Közép-Európában nyári természeti katasztrófák sorozatához vezet majd. A jelenleg már szokványosnak tekintett gazdasági intenzitás legfeljebb ötvenéves múltra tekint vissza, ez azonban egyben egy főre évi 300 köbméteres vízfogyasztással is jár. A csapadékvíz elfolyásának lassításával legalább annyit lehetne elérni, hogy a következő 100 milliárd köbhiánya méter vizet nem ötven, hanem nyolcvan év alatt vesztené el a bolygó vízháztartása. A kontinensek kiszáradása egyben az óceánok vízszintjének emelkedését is magával vonja. A körforgásból kimaradó víz extrém esetben egyméteres vízszintnövekedést okozhat. Ennél is komolyabb következmény viszont, hogy a kiszáradással járó felmelegedés a sarki jég és a gleccserek olvadását is kiváltja, ez pedig az óceánok vízszintjének ellenőrizhetetlen emelkedésével járna. A második világháború befejezése óta tapasztalt vízszintemelke- dés napjainkban is folytatódik, a mai tempóval ötven éven belül 40 centiméteres emelkedésre számítanak. Márpedig a jég formájában tárolt víz elolvadása esetén a vízszint legalább 70 méterrel magasabb lenne, mint jelenleg. Ez azonban már olyan kategória, amely egyéb folyamatok egész sorát váltaná ki. 25 billió tonna anyag eltűnése például a kontinensek mozgásában is változásokat okozna. Mindezek megelőzésére a vízgazdálkodás gyökeres átszervezésére lesz szükség. Az elmúlt hatvan év során az emberi beavatkozás miatt a korábbihoz képest 15 milliárd köbméter víz távozott az ország területéről, az időközben létesített víztárolók pedig csak 2,8 milliárd köbmétert fogadnak be. A táj vízmegtartó képességét tehát nem műszaki létesítményekkel, hanem az erdészeti és mezőgazdasági módszerek változtatásával kell növelni. Ennek nagyon egyszerű képlete lehet: aki valamilyen módon növeli a víz elfolyási sebességét, köteles lenne más módszerrel ugyanekkora megtartó kapacitás létesítésére. Ez a módszer a legnagyobb sikereket a szegény fejlődő országokban érhetné el, ahol a számítások szerint 100 millió dolláros ráfordítással akár 1 milliárd köbméternyi vizet is vissza lehetne tartani. Nálunk ez már nehezebb feladat lenne, de a megoldás a vízgyűjtők fokozatos átalakításával megtalálható. Michal Kravčík a legnagyobb problémának ezzel kapcsolatban azt tartja, hogy ez nem sorolható a nagy üzletek kategóriájába, hiszen sok apró beruházásra lenne szükség. Arra figyelmeztet viszont, hogy az alapvető szemléletváltásra legfeljebb tíz év áll a rendelkezésünkre. Májusban tüntetés lesz a környezetvédelmi tárca előtt Rio után 10 évvel újabb találkozó lesz Johannesburgban Gyengítik a hulladékról Nem szabad engedni szóló törvény erejét az amerikai nyomásnak ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Ha nagyipar jövedelméről van szó, a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények komoly lobbinyomásnak vannak kitéve. Ismerjük azt az esetet, amikor maga a hazai mini zöldpárt elnöke lobbizott - sikerrel - annak érdekében, hogy a hőerőműveknek ne kelljen teljesíteniük a levegőszennyezési normákat. Napjainkban a legnagyobb nyomás az új hulladéktörvény ellen nyilvánul meg. Ráadásul sikeresen, hiszen a parlament már hónapok óta halogatja annak megtárgyalását. Ennek oka, hogy a törvény a legfontosabb hulladékok esetében a gyártók és az importőrök számára díjat vezetne be, amiből azután a hulladékok újrahasznosítását dotálnák. Ez az érintetteknek nem tetszik, így SLICPEN néven létrehozott egyesületük mindent megtesz a törvény elfogadásának lassításáért. Radovan Pekník elnök szerint elsősorban azt szeretnék megakadályozni, hogy az ún recikládós alapba a többrétegű csomagolóanyagok, a papír és az üveg után is fizetni kelljen. Ráadásul szerinte recikládós alap még az uniós országokban sem működik, és azt javasolja: a problémával majd valamikor jövőre, egy külön törvény formájában foglalkozzanak. Kifogásolják továbbá, hogy az alap monopolhelyzetben lenne és nem biztosítana teret a versenynek a hulladékfeldolgozás során. Végezetül az alapba már akkor be kellene fizetni a megfelelő díjat, mielőtt a gyártó eladta volna termékét. A SLICPEN azt szeremé elérni, hogy a hulladékokat feldolgozó közhasznú társaságokat maguk a gyártók hozhassák létre és a törvény elsősorban azzal törődjön, hogy a kommunális hulladékokat gyűjtő önkormányzatoknak joguk legyen ezt leadni valahol. A parlamentben lévő javaslat ugyanis ezt nem biztosítja, így a SLICPEN szerint az önkormányzatok továbbra sem lesznek érdekeltek a szeparált hulladékgyűjtésben. A szervezet az általa javasolt modell működőképességének bebizonyítására a Szakolcai és az Ólublói járásban mintaprojektu- mot indított el. Nem elégedett a hulladéktörvény parlamentben lévő változatával a kassai Föld Barátai nevű dvil szervezet sem. A szervezet május 10-én 15 órára tüntetést is hirdetett a környezetvédelmi minisztérium elé. Az akción egy petíciót szeremének átadni a tárca képviselőjének, amelyben alapvető változást kémek a törvényjavaslatban. Eszerint betiltanák az egyszer használatos edényeket, a műanyag táskák ingyen osztogatását a kereskedelemben, a PVC-csomagolás használatát, a recikládós alapba minden papírterméket besorolnának, illetve megtiltanák külföldi hulladék égetését a hazai égetőművekben, (ti) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Idén lesz tíz éve annak, hogy 1991-ben a brazíliai Rióban sokéves küzdelem után az ENSZ égisze alatt a világ legtöbb államfője vagy kormányfője közösen hirdette meg a fenntartható fejlődés programját. Miklós László kö- nyezetvédelmi miniszter keddi sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a múlt héten megkezdődött a dél-afrikai Johannesburgba tervezett tízéves találkozó előkészítése. Ekkor került sor ugyanis New Yorkban a riói találkozón elhatározott évenkénti miniszteri találkozóra, amely döntött a következő globális konferencia megrendezéséről, ennek célja az elmúlt tíz év során bekövetkezett változások értékelése. Miklós László egyébként erről a tíz évről úgy vélekedett, hogy az intenzív environmentális diplomád- ai igyekezetnek köszönhető, hogy a vüág állapota globálisan nem romlott, a fejlett országoké pedig kifejezetten javult. Enélkül ugyanis szerinte ma valószínűleg katasztrofális állapotokat tapasztalnának. Bár a johannesburgi nagy konferencia vezérgondolatáról nem született döntés, valószínű, hogy a leggyakrabban emlegetett téma az ún. Kyotói Egyezmény sorsa lesz. A globális felmelegedés okainak visszaszorítására hivatott és főként a széndioxid-kibocsátás csökkentésére törekvő megállapodás már eddig is sok vihart kavart. Olyannyira, hogy amikor tavaly Hágában a világ környezetvédelmi miniszterei az egyezmény életbe léptetésére gyűltek össze, az Egyesült Államok vétója miatt végül kénytelenek voltak dolgavégezet- lenül távozni. Ez a múlt héten New Yorkban is napirendre került. Az ENSZ akciót kihasználva a klímakonferenciának jelenleg elnöklő holland környezetvédelmi miniszter az összes ENSZ régió képviseletében 40 ország minisztereit hívta össze. Ők Miklós László vitavezetésével próbáltak meg kiutat találni a patthelyzetből. Kiderült, hogy az egyezmény életbe léptetése ellen mindössze a világ széndioxidkibocsátásának harminc százalékát produkáló Egyesült Államok lép fel. Képviselője azzal próbálta magyarázni az új elnök, George Bush elutasító álláspontját, hogy ők hamarosan új egyezményre tesznek javaslatot. Ezt azonban mindenki elutasította és kitartott az eredeti megállapodás életbe léptetése mellett. így abban egyeztek meg, hogy idén júliusban mégiscsak megtartják a Bonnba tervezett következő találkozót. Miklós László szerint egyébként az annak idején Kyotóban elfogadott intézkedések is csak minimálisnak tekinthetők, így nincs értelme azok további lazításának, (tuba)
