Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-24 / 94. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 24. Gazdaság és fogyasztók Szlovákiában tartósan magas marad a munkanélküliség Jövőre még rosszabb lesz Az éghajlat változása globális problémává vált, ezért az általános felmelegedés globális megoldást igényel Kéznél van a megújuló energia ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nagykapacitású erőmű irányítóközpontja. Szlovákiában a döntő szerep továbbra is a hő- és az atomerőműveké lesz. (Archív felvétel) 2000 év alatt Földünk népessége 250 millióról 6 milliárd- ra emelkedett, 50 év múlva pedig, az előrejelzések szerint, már 10 milliárd ember él majd a Földön, ebből 8 milliárd az ún. harmadik világban. Vajon lesz elegendő energia ennyi embernek? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A történelem megmutatta, hogy a jólét egyik alapja az energia fel- használásában rejlik. Ha a szegény országok (magas születési rátával) energiafogyasztását összehasonlítjuk a fejlett gazdasággal rendelkező országok energiafogyasztásával, látjuk, hogy annak csak töredékét teszi ki. Például az egy főre eső elektromos áramfogyasztás 1994-ben az USA-ban 12 711 kWó/év, Németországban 6 528 kWó/év, Szlovákiában 4 718 kWó/év, míg Kínában ez az érték 780 kWó/év, Indiában 420 kWó/év, Csádban pedig összesen 14 kWó/év volt. Az energiahiány nagyon komoly gondokat okozhat a világban, destabilizálhatja a politikai helyzetet, az életszínvonal csökkenéséről nem is beszélve. A világban megtermelt energia 80%-át jelenleg fosszilis fűtőanyagokból állítják elő. A készletek azonban egy idő után kimerülnek, nem beszélve arról, hogy a vegyiparban ezek az anyagok nélkülözhetetlenek. A jelenlegi ütemű éves kitermelés esetén a kőolajkészletek 45, a gáz 70 a szén pedig 250 évre elegendő. Ezenfelül a fosszilis fűtőanyagok nemcsak kén- és nit- rogénoxidokkal, hanem szénmo- noxiddal is terhelik a környezetet, ami a globális felmelegedést, s ezzel együtt az éghajlati változásokat okozza. A Föld átlaghőmérséklete az elmúlt száz év alatt 0,6 °C- kal emelkedett. A következő 100 évben 1,5-3,5 °C-os emelkedés várható, néhány szakember szerint akár 2-5 °C-os is lehet az emelkedés. Az éghajlat változása globális probléma, ezért globális megoldást igényel. Ezzel próbálkozott legutóbb a japán Kiotóban, majd Hágában szervezett konferencia, ám sikertelenül, mert csak rész- megoldásokat javasoltak, mivel ezek csak az OECD országaira és a volt szocialista államokra vonatkoznának. Ráadásul az USA megtorpedózta az egyezményt. Azokra a térségekre (fejlődő államok), Az energiahiány nagyon komoly gondokat okozhat a világban. ahol az üvegházhatást előidéző gázok nagymértékű emelkedése várható, ezek a korlátozások nem érvényesek. Fejlődésükhöz egyre több energiára lesz szükségük, s ezt a számukra a leginkább hozzáférhető forrásból, a szénből fogják előállítani, ami pedig a környezetre gyakorolt hatását tekintve a legelfogadhatatlanabb fosszilis fűtőanyag. Európa és Észak-Amerika éppen ezért egyre inkább mellőzi, s használja inkább a földgázt, ami azonban a magas ára miatt a fejlődő országok számára nem elérhető. A gáz égésekor szintén keletkezik szén-dioxid, ám kb. 40%-kal kevesebb mint a szén esetében. Az évszázad második felében az éghajlati változások komolyan veszélyeztethetik az életet a Földön. Legtöbbünk ezt a saját bőrén ugyan nem tapasztalja meg, de morálisan ez feljogosíthat a tétlenségre? Mi lehet a megoldás a jelen és a jövő számára? Megpróbáljuk legalább felvázolni, hogy miként kéne előrehaladni. Azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy csak globális megoldás lehetséges. Az üvegházhatással előidézett kedvezőtlen éghajlati változások megfékezése sürgős globális intézkedéseket tesz indokolttá. A sürgős lépések közül elsősorban a káros gázkibocsátások csökkentését említjük, amelyek a hő- és áram- termelésnél, a közlekedésben, gazdasági termelésben, stb. keletkeznek. A káros gázkibocsátások csökkentésének módjai közé tartozik a szénfűtéses erőművekben az energiaátalakulás hatékonyságának a növelése, a gáz- és az atomenergia nagyobb arányú kihasználása az elektromos áram és hőenergia termelésében, a fogyasztói oldalon pedig az energia ésszerűbb felhasználása. A megújuló energiaforrások hatékony felhasználása szintén az egyik járható utat jelenti. Ezek használata csak minimális mértékben terheli a környezetet. Tulajdonképpen ki- merítheteten hazai energiaforrásokról van szó, amelyek csökkentik az állam fűtőanyagigényét és mérséklik az energiabehozatalt, valutát spórolnak és új munkahelyeket teremtenek. A hazai megújuló energiaforrások a következők: napenergia, szélenergia, vízi energia, geotermális energia, biomassza. Szlovákiában a megújuló energián alapuló energiatermelő egységek szerepe (kivéve a vízi erőműveket) jelentéktelen. Világviszonylatban azonban egyértelmű a törekvés ezeknek a „tiszta” energiaforrásoknak az intenzívebb kihasználására, ezért az ország energiapolitikája tervezetének stratégiai céljai között szerepel ezek magasabb szintű felhasználása. Szlovákia megújuló energiáinak potenciális összessége 100 404 TJ/év, aminek jelenleg 24,6%- át használjuk ki. Ezen az elven működő energiatermelő egységek jelenleg összesen 24 741 TJ/év energiát termelnek, ami az összesített energiafogyasztás 3,5%-át teszi ki. A megújuló energiaforrások részesedése az energiatermelésben ebben az évtizedben a jelenlegihez hasonló szinten marad. A döntő szerep továbbra is a hő- és az atomerőműveké lesz. A megújuló energiaforrásoknak, a nagy vízi erőműveket kivéve, csupán kiegészítő funkciójuk lesz, mégpedig helyi és regionális szinten. Ezeknek a környezetkímélő energiaforrásoknak a reális fejlesztése csak a megfelelő gazdasági és szabályozási rendszerek kidolgozásával érhető el. Ezek a következők: reális energiaárak, ösztönző felvásárlási árak, állami és regionális dotációk, országos támogató programok, a berendezések hazai gyártásának támogatása, adókedvezmények és a kutatás erőteljes támogatása. Általánosan a legkevésbé környezetszennyező hatásúnak a vízi erőművek vülamosenergia-termelését tartják. Itt nem keletkezik hulladék, sem káros gázkibocsátás. Az elektromos energia előállítására igénybe vett víz sem használódik el, csak átfolyik a turbinákon. A vízi erőművek évente annyi áramot termelnek, aminek előállításához 5 millió tonna energetikai barnaszenet kellene elégetni. Általuk elkerülhető az égetéssel járó összes negatív hatás, ráadásul takarékoskodunk a fosszilis energiaforrásokkal is, melyeket a jövő generációk remélhetőleg ésszerűbben használnak majd fel. A vízi erőművek a szlovák energetikának olyan minőségű szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket nem képes semmilyen más energiaforrás biztosítani. Áz energetikai rendszer ezt kellően ki is használja, hiszen a vízi erőmű teljes kapacitásra való beindítása mindössze 1-3 percig tart, ezért hiánypódó energiatermelő forrásként szolgálhat bármelyik másik energiatermelő egység kiesése esetén. Ugyanilyen jól szolgál a nagy fogyasztók kiesése esetén, mert a szivattyús vízi erőművek beindítása is ugyanennyi ideig tart. Abban az esetben, ha ezeket a szolgáltatásokat a hőerőműveknek kéne biztosítani, ún. tartalékhő üzemmódban kéne őket tartani, tehát a kazánokban fűteni kéne, s előmelegítve tartani a gőzturbinát. Viszont így sem lehetne elérni ugyanazt a gyors felfutási időt, mint a vízi erőműveknél. A tartalékhő biztosítása tehát fűtőanyagot fogyaszt, viszont áramot nem termel. 1 MW teljesítményű tartalékhő éves fűtőanyag fogyasztása 1000 tonna szén. A vízi erőmű ezt a fűtőanyagmennyiséget megtakarítja, s az általa okozott környzetszennyeződést is megelőzi. A vízi erőművek, a Szlovák Villamos Művek Rt. termelőegyséA megújuló energiaforrásoknak csak kiegészítő funkciójuk lesz. geinek szerves részét képezik. Tavaly 12 927 GWó elektromos energiát termeltek. Az elektromos energia termelésére a folyók hid- roenergetikai erejét használják fel, ami folyamatosan megújuló, s ezért ellentétben az összes többi fosszilis fűtőanyaggal, kimeríthe- teden energiaforrás. A nagy víztározóknál működő vízi erőművek, (pl.: Orava, Krpeľany, Hričov, Nosiče), és a szivattyúval működő vízi erőművek (pl.: Liptovská Mara, Ružín, Dobšiná) segítenek az elektromosenergia-szükséglet napi ingadozásainak megoldásában. Napjaink technikai és technológiai fejlettségi szintje lehetővé teszi a vízi erőművekben specifikus gyártási folyamatok létrehozását. Ezek a következők: a primér energia nagy hatékonyságú átalakítása elektromos energiává, rugalmas kezelhetőség, ami magas szintű szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé, környezetkímélő technológiai folyamat, biztonságos működtetés, a technológiai berendezések és az egész erőmű magas élettartama, a termelési folyamat teljes automatizáltsága, távirányítású és kezelésmentes működtetés lehetősége, a termelési folyamat alacsony energiaszükséglete. Szlovákia elfogadott energetikai koncepciója alapján 2005-ig a ténylegesen kihasznált hidroenergetikai potenciál 53 százalékos lesz. (ért) Pozsony. Az elkövetkező öt évben nem csökken lényegesen a munka- nélküliség aránya Szlovákiában - derül ki a munkanélküliség okainak elemzését taglaló tanulmányból, amely Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes felkérésére készült. Az anyag szerint az állástalanok aránya 2002-ben tetőzik, mé- pedig 19,7-21,4 százalék között. Majd fokozatosan csökkenni fog, 2006-ra a munkanélküliek aránya 16,7 és 20,1% közöttire mérséklődik. A tanulmány szerint az optimista forgatókönyv 2002-ben 520 ezer, a pesszimista pedig 565 ezer állástalannal számol, 2004- ben ez a két adat 496 ezer, illetve 562 ezer, 2006-ban pedig 453 ezer, illetve 545 ezer fő lesz. A szlovákiai vállalatok lényegi szerkezetváltása 2003-ban fejeződik be, ennek során a cégek mintegy egytizede, vagyis kb. 870 vállalat jut csődbe. A cégek lépésváltása „közvetienül 200 ezer állást veszélyeztet” - szögezi le a tanulmány. Tavaly 2,12 millió fő dolgozott a nemzetgazdaságban, számuk 2006-ra mindössze 2,18— 2,27 millió főre emelkedik. 1999- hez viszonyítva 2006-ban 103 ezerrel nő a gazdaságilag aktív korban lévők száma, vagyis a jelenleginél is nagyobb feszültség lesz a munkaerőpiacon. A nyugdíjkorhatár fontolgatott emelése csak súlyosbítaná a helyzetet; a tanulmány szerint ha megvalósulna a munka- és szociális ügyi minisztérium terve, amelynek értelmében a férfiak 63, a nők pedig 60 éves korukban vonulnának nyugdíjba, akkor az állástalanok száma 2006- ban 700 ezer és 800 ezer fő között alakulna, ami már az elfogadhatatlan 25-28%-os munkanélküliség rémképét vetítené előre, (ú) gazdasági hírmorzsák A nem banki betétek nagysága Pozsony. Szakértői becslések szerint a nem banki jellegű betéti társaságokba eddig 13 milliárd koronát fektetett a szlovák lakosság. Csak az elmúlt fél évben több mint egymilliárd koronát helyeztünk el hasonló társaságokban. Egyes elemzések szerint a lakosság az említett összegből 4 milliárd koronának már bottal ütheti a nyomát. Szlovákiában mintegy 50 hasonló társaság működött, közülük mára csak 13 maradt fenn. A társaságok átlagos életkora négy év. (TASR) Új Ikea-központ épül Pozsonyban Pozsony. Jövő áprilisban nyitják meg a fővárosból kivezető Pozsonyivánkai út mellett épülő új Ikea-központot és Shopping Parkot. A 2,4 milliárd koronás költségvetéssel készülő üzlet- központban 80 üzlethelyiséget kínálnak bérbeadásra, melyek összterülete eléri a 70 ezer négyzetmétert. (TASR) Erste Bank az Interneten Prága. Az osztrák Erste Bank - a cseh Česká spofitelnával és a Szlovák Takarékpénztárral együtt - április végén beindítja új internetes platformját, a spark7.com-ot, amely felváltja a most működtetett s-Clubot. Az említett pénzintézetek ügyfeleinek az egyik legmodernebb platformhoz lesz hozzáférésük, melynek segítségével gyorsan és biztonságosan bonyolíthatják le értékpapír-piaci üzleteiket. (SITA) Szlovák bányászok Montenegróban Pozsony. A privigyei Felső- nyitrai Bányavállalat 2005-ben 300 ezer tonna barnaszenet szeretne bányászni a montenegrói Berany bányában. A privigyei vállalat ezt azután jelentette be, hogy a szerb Gradex céggel közösen alapított Gra- dex-HPB közös vállalatuk megszerezte a montenegrói bánya 73,5 százalékos részvénycsomagját. A részvényekért az elkövetkező egy évben 615 ezer márkát fizetnek. (SITA) A Doprastav eredményei Pozsony. Az egyik legjelentősebb szlovák építőipari társaságként a Doprastav Rt. a tavalyi évet 49,6 millió koronás nettó nyereséggel zárta, ami több mint 8 százalékkal haladja meg a cég előző évi gazdasági eredményét. Legjelentősebb befektetésük tavaly a cseh Metrostav 62 százalékos tulajdonrészének a megvásárlása volt, csaknem 950 millió koronáért. (TASR) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legkedvezőbb valutavétel Árfolyam Bank USD 49,02 ČSOB DEM 22,68 Tatra banka, VUB Osztrák schilling 3,22 VUB, SLSP Svájci frank 28,96 VÚB Angol font 70,92 ČSOB Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 47,20 Ľudová banka DEM 21,71 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,09 Tatra banka, IRB Svájci frank 27,77 Tatra banka Angol font 67,98 Devín banka Érvényes április 23-án. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. április 24-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,390 Magvar forint (100) 16,244 Angol font 69,334 Német márka 22,185 Cseh korona 1,260 Olasz líra (1000) 22,409 Francia frank 6,615 Osztrák schilling 3,153 Japán ien (100) 39,363 Spanyol peseta (100) 26,078 Kanadai dollár 31,068 Sváici frank 28,360 Lengyel zloty 11,890 USA-dollár 48,112 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. április 22-én) 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla ČSOB 4,70-5,00 5,20-5,50 5,706,00 6,206,50 6,306,60 6,506,80 1,505,50 Bank Austria Creditanstalt 4,65-5,50 4,65-5,50 5,306,15 5,456,30 5,506,35 5,556,40 1,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,207,50 3,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,00-6,20 5,106,30 5,106,30 5,206,405,306,50 1,50 Investičná a rozvojová banka 5,40-5,60 5,706,20 6,206,50 6,90 7,00 7,107,30 2,204,50 Istrobanka 5,20 5,60 6,20 6,60 6,80 7,00 2,50 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,005,756,25 2,003,75 Poľnobanka 4,90-5,10 5,205,90 5,706,30 6,106,60 6,206,60 6,306,85 2,254,25 Prvá komunálna banka 5,00 5,305,60 5,706,00 6,106,40 6,306,60 6,506,80 2,003,00 Tatra banka 5,305,80 5,706,20 6,106,60 6,156,65 6,356,85 2,00 Devín banka 5,20-5,50 5,906,20 6,406,60 6,807,00 6,807,10 7,107,30 2,005,50 Slovenská sporiteľňa 4,90-5,00 5,505,60 5,805,90 6,256,506,506,75 2,00 Všeobecná úverová banka 5,30 5,45-5,85 5,156,45 6,606,80 6,756,95 6,907,10 2,303,80
