Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-24 / 94. szám, kedd
8 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 24. A PKN és az OMV fúziójához csatlakozhat a Mól Rt. is Olajipari cégegyesülés Idén 1,8 milliárd dollár adósságot kell kifizetniük, és a Valutaalappal megkötendő újabb hitelmegállapodás bizonytalan Románia költségvetési válsága A Román Nemzeti Bank épülete. Ebben az esztendőben Romániának 1,8 milliárd dolláros adósságot kell kifizetnie. (Archív felvétel) MTI-HÍR Varsó. Minden jel arra mutat, hogy hamarosan létrejön a legnagyobb lengyel kőolajipari vállalat, a PKN Orlen és az osztrák OMV fúziója, amelyhez később csatlakozhat a magyar Mól Rt. - írta a Rzeczpospolita című lengyel napilap. A fúzióra vonatkozó döntés talán már az idei nyáron megszületik, bár ezt az OMV határozottan cáfolta. Az új konszern tőkéje csaknem 5 milliárd euró lenne. Andrzej Modrzejewski, a PKN Orlen elnöke már hosszabb ideje beszél a térségbeli olajipari vállalatok fúziójának szükségességéről. Hasonló kijelentéseket tettek az OMV és a Mól Rt. vezetői is. A lengyel napilap azonban úgy értesült, hogy jelenleg a PKN Orlen és az OMV fúziója a legvalószínűbb, s az utóbbi időben a lengyel kincstárügyi minisztériumban fel is gyorsultak a PKN 18%-os részvénycsomagja értékesítését célzó munkálatok. A Mól azért nem vehetne részt egyelőre a fúzióban, mert a magyar cég komolyan esélyes a gdanski kőolajfinomítóra. Az olajipar jövőjére vonatkozó lengyel kormányprogram pedig két független olajkonszern létrehozását irányozta elő, ami nem egyeztethető össze a PKN és a Mól összeolvadásával. Az OMV kétségbeesetten keres egy fúzióra alkalmas kelet-európai partnert, ezért fordult az osztrák cég igazgatósága a PKN Orlen felé. A PKN alulmaradt a Mollal szemben a szlovák Slovnaf- tért folyó versengésben, a Rafine- rija Gdanska privatizációjából pedig kizárták, ezért a jelen helyzetben az egyetlen tárgyalópartner az OMV maradt számára. A PKN és az OMV fúziója után hamarosan csatlakozhatna az új konszernhez a Mól Rt. De már a lengyel és az osztrák cég is sikerrel vehetné fel a versenyt a kelet-közép-európai olajpiacon az olajipari óriáscégekkel. A fúzió sürgetően fontos, mert a nyugati cégek expanzióra készülnek keleti irányban, és védekezni kell a Kelet felől várható támadásokkal szemben is. Bukarest. Romániában hagyománnyá vált, hogy a költségvetés tavasz közepére készül el. A Nastase-kabinet nem tért el a szokástól abban sem, hogy az idei költségvetés is megszorító jellegű, mérlege pedig negatív. A tervezett költségvetési hiány eléri a bruttó nemzeti össztermék 3,7 százalékát - a Nemzetközi Valutaalap szakértőinek nem kis rosszallására. HUNOR PRESS A költségvetési hiány krónikussá válása - egyéb jelekkel együtt - arra utal, hogy az országban valóságos költségvetési válság alakult ki, hogy nagy bajok vannak a költség- vetési rendszerrel, és természetesen felveti a nagy kérdést: honnan, miből lehet fedezni a költségvetési deficitet? Az ország bel-, és külső adóssága évről évre növekszik, mivel Románia csak nagy nehézségek árán juthat kölcsönökhöz, amelyekből befoltozhatja a költségvetési lyukakat. A hitelfelvételt természetesen az nehezíti meg, hogy az országnak nem sikerül megállapodást aláírnia - és főleg a korábbiakat betartania - a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal, ami sokat ront Bukarest hitelképességén. A nehezen megszerzett kölcsönöket ugyanakkor igen nagy kamatokkal adják. Az ország pénzügyi megbízhatatlansága miatt a hitelező kockáztat, a kockázatot pedig meg kell fizetni. A belső kölcsönök kapcsán elég, ha megemlítjük, hogy tavaly például a lakossági megtakarítások reálértéke 19,4 százalékkal csökkent, ami viszont jelzi az életszínvonal gyors romlását. A költségvetés és a gazdaság között szoros kölcsönhatás létezik. A költségvetés természetesen alapvetően kihat a gazdaság fejlődési ütemére és irányára, a gazdasági fejlődés pedig meghatározza a költségvetés struktúráját és jellegét. A komoly gondokkal küzdő gazdaság körülményei között csakis megszorító jellegű költség- vetést lehet kidolgozni, amely közelről sem fedezi az egyes ágazatok tényleges szükségleteit. Az idei költségvetés szerint a bevételek névleges értéke a tavalyi 250 702 milliárd lejről 352 995 milliárd lejre emelkedik a gyarapodásban természetesen benne foglaltatik az inflációs ráta is. Még világosabb mindez, ha a gyarapodást a bruttó nemzeti össztermékben elfoglalt hányadokkal szemléltetjük. így a költségvetési bevételek a tavalyi 31,5 százalékhoz képest idén a GDP 32,6 százalékát képezik. A kormány ígérete szerint a bevételek növekedéséhez idén nagyobb mértékben járulnak hozzá az adók, ez a növekedés azonban nem az adók növelésének, hanem jobb behajtásának eredménye lesz. Ez azt jelenti, hogy fokozzák a nagy adózók ellenőrzését, szükség esetén végrehajtással élnek az adósokkal szemben, vagyis „megszorítják a csavart”. Más kérdés az, hogy a legszigorúbb ellenőrzés és végrehajtás mellett sem tudnak majd pénzt kicsikarni onnan, ahol valóban nincs. Ezzel Nastaséék is tisztában vannak, alighanem ezért helyeznek különleges hangsúlyt a gazdaság talpra állítására. A tervek szerint a gyarapodás az iparban 5,7, az építkezésekben 5,4, a szállításokban pedig 4,7 százalékos lesz, de növekedést várnak a mezőgazdaságban is, még ha csak szerény 1,2 százalékosat is. A költségvetés lehetőségei adottak, a pillanatnyi gazdasági helyzet függvényében alakulnak. Az viszont már a kormányon múlik, hogyan fekteti be, használja fel a szerény pénzügyi eszközöket, azaz, miként jelöli meg a kiemelt célkitűzéseket. Ilyen szempontból jó jelnek mondható, hogy a tervek szerint az év során 6,2 százalékkal csökkentik a kormánykiadásokat. Az elgondolás jó - csak valósuljon is meg. Fontos természetesen a tevékenységi szektorok számára kijelölt alapok volumene is. A költségvetés ilyen tekintetben a fő hangsúlyt a szociális védelemre helyezi. Az e célra fordítandó összegek elérik a bruttó nemzeti össztermék 10,6 százalékát, a tavalyi 9,7 százalékkal szemben. A második helyen, 4 százalékkal az oktatás áll, majd az egészségvédelem következik 3,7 százalékkal. Ez önmagában nem lenne baj, a gondok ott kezdődnek, hogy a teljes költségvetés 14,3 százalékát fordítják szubvenciókra és más, hasonlójellegű kiadásokra. Mindez természetesen a legnagyobb mértékben hozzájárul a költségvetési hiányhoz, amelynek fedezése az állam - és vele együtt valamennyiünk - további eladósodásával jár. Ebben az esztendőben Romániának 1,8 milliárd dolláros adósságot kell kifizetnie, ami nem lesz könnyű dolog, márcsak azért sem, mert a Valutaalappal megkötendő újabb készenléti hitelmegállapodás helyzete teljesen bizonytalan. A 4,7 százalékos költségvetési deficit igen magas, és ne feledjük, a mutató megtervezésénél erőteljes gazdasági fellendülésre számítottak. Ha ez elmarad - és semmüyen garancia nincs rá, hogy bekövetkezik - akkor a költségvetési hiány ennél természetesen akár jóval nagyobb is lehet, ami a legnagyobb mértékben kihat majd a költségvetés további sorsára is. gazdasági hírmorzsák Terjeszkedik a magyar OTP Budapest. A legnagyobb magyar bank, az OTP az elkövetkező öt éven belül legalább három környező országban kíván jelen lenni, bár konkrét szempontokról még korai lenne beszélni - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Csányi László, a bank elnök-vezérigazgatója. A szlovák IRB átvilágítása jelenleg is folyik, ajánlatot májusban kell tenniük a szlovák pénzügyminisztérium felé. A szlovák bank nyereségét a vezér- igazgató szerint helyben költenék el fejlesztésekre, (ú) Térségünk lassuló növekedése London. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank idén a közép- és kelet-európai térség 27 országában a gazdasági növekedés ütemének csökkenésére számít. A bank 3,7 %-ra csökkentette a térség növekedési előrejelzését. Tavaly a növekedés még elérte az 5,4 %-ot. Willem Buiter, a bank közgazdásza szerint a térség kilátásai továbbra is pozitívak, az 1999-ben elkezdődött kedvező gazdasági folyamatok azonban folyamatosan lassulnak. (SITA) ugdíjbiztosítás Az öregkor szép szakasza lehet életünknek. Erre azonban időben fel kell készülni A BENEFIT nyugdíjbiztosítással az Ön jövője is biztosabb. SLOVENSKA POISŤOVŇA VK-178
