Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-24 / 94. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 24. Hiába kaptak Djukanovicsék több szavazatot, eredményük kevés a kiválás megszervezésére. Montenegró kar­nyújtásnyira van a függetlenné válástól. (Fotó: TASR/AP) Montenegrói választások - Milo Djukanovics szoros győzelmét jósolják Szerény szavazatfölény Brigita Schmögnerová az EBRD londoni közgyűlésén Támogatott felzárkózás HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pokolgépes robbantás Iszlámábád. Pokolgép rob­bant tegnap reggel Iszlámá­bád egyik külvárosában, egy zsúfolt piacon. A meréftylet- ben húszán megsebesültek. Egyelőre senki nem vállalta a robbantást, és a rendőrségnek sincs gyanúsítottja. (MTI) Neonácik randalírozása Moszkva. Neonácik sorozatos rendbontásokkal emlékeztek megMoszkvában Adolf Hitler születésnapjáról, megkéseltek egy csecsent és leromboltak egy piacot. A rendőrök csak­nem félezer bőrfejűt vettek őrizetbe. (MTI) Üldözött katolikus papok Kínában Peking. A kínai rendőrség őri­zetbe vett egy római katolikus püspököt több paptársával együtt. Si En-hsziang még nagypénteken került a hatósá­gok fogságába, amikor Pe- kingbe látogatott. Kínában a hatóságok külföldről irányí­tott ellenséges elemekként tartják számon a Vatikánnal szoros kapcsolatban álló kato­likus püspököket, és felforga­tóknak tekintik őket. A pápá­hoz hű katolikus egyház ezért illegalitásban működik. (MTI) Beszüntetett vizsgálat Berlin. A frankfurti állam- ügyészség megszüntette a vizsgálatot annak ügyében, vajon hamisan tanúskodott-e Joschka Fischer német kül­ügyminiszter a Carlos- csoporthoz tartozó Hans- Joachim Klein volt terrorista pere folyamán. Az ügyészség szerint a miniszter semmi va- lódant nem állított arról, hogy milyen kapcsolatban állt Margrit Schillerrel, a Vö­rös Hadsereg Frakció terror­szervezet volt tagjával. (MTI) Joschka Fischer. Vájkáltak a múltjában. (Archív felvétel) Közel a győzelemhez Tokió. Koidzumi Dzsunicsiro, a reformokat sürgető japán törvényhozó igen közel ke­rült a kormányfői tisztség megszerzéséhez azzal, hogy a Liberális Demokrata Párt el­nökválasztásának első fordu­lójában földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. Ha Koidzumi a második forduló­ban is győz, csaknem bizo­nyosan ő lesz Japán követke­ző miniszterelnöke. (MTI) Kadhafi fekete Afrikája Tripoli. Khadafi líbiai elnök a CNN hírtelevízió jelentése sze­rint kijelentette: ki kell űzni a fehéreket Afrikából, kultúráju­kat pedig el kell törölni, és kárpótlásra kell őket kötelezni a gyarmatosítás miatt. A líbiai elnök a nyugati nagyhatalmak fő afrikai ellenlábasa, Európá­ban és Amerikában terroriz­mussal vádolják őt. (o-) Belgrád/Podgorica/Róma. Csupán néhány ezer szava­zattal vezet a voksok 99,3 százalékának összeszámlása után a Montenegró független­ségét támogató koalíció a Ju­goszlávia fenntartását szor­galmazó tömörüléssel szem­ben a vasárnapi montenegrói választásokon leadott szava­zatok nagy részének összesí­tése után. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A montenegrói központi választási bizottság jelentése szerint a két fő vetélytárs közül a Milo Djukanovics elnök nevével fémjelzett, független- ségpárti pártkoalíció a leadott vok­sok 42,05 százalékát szerezte meg, a szerb-montenegrói államszövet­ség fenntartását szorgalmazó Együtt Jugoszláviáért tömörülés a szavazatok 40,67 százalékát gyűj­tötte be. A szintén függetlenségpárti Liberális Szövetség a voksok 7,65 százalékát, a parlamentbe várható­an bejutó két kis albán párt - az Al­bánok Demokratikus Uniója és Montenegrói Demokratikus Szövet­ség Mehmed Bardhi - 1,17 százalé­kot, illetve 0,99 százalékot kapott. A részvételi arány 80,84 százalék, ami rekordnak számít a térségben. Bár a montenegrói választási bi­zottság még adós a hivatalos vá­lasztási eredményekkel - ezeket keddre ígéri -, többi szerbiai napi­lap címoldalán közölte jugoszláv megfigyelő szervezetek nem hiva­talos becslését, amely szerint a Milo Djukanovics koalíciója 35 Bukarest. A román politikusok gyanakvással fogadják a készülő státustörvényt, bár hivatalos állás­pontot nem fogalmaztak meg. A tervezetet egy tárcaközi bizottság is elemzi, a testület álláspontját még nem hozták nyilvánosságra. Már jóval a tervezet parlamenti vi­tájának elkezdése előtt, március elején Ion Iliescu államfő kijelentet­te, bár nem ismeri a tervezet részle­teit, attól tart, hogy a törvény elfo­gadása diszkriminációhoz vezethet Románia polgárai között. Iliescu akkoriban elismerte, hogy a státus­törvény elsősorban a magyar Or­szággyűlés ügye, ám megjegyezte, hogy nem tart üdvözlendőnek sem­miféle megkülönböztetést. Sokkal markánsabb véleményt fogalma­zott meg Adrian Paunescu PDSR- szenátor. A kormánypárti politikus szerint a státustörvény alkalmazása mandátumot szerezhet az állam- szövetség fenntartását óhajtó tö­mörülés 33 képviselői helyével szemben. (A kormányalakításra egyik sem elég.) A szoros ered­mény miatt egyelőre nem tudni, sor kerül-e a Djukanovics által ígért függetlenségi népszavazásra, mert a vetélytársak kiegyenlített küzdelme után a referendum nem kedvezne a koalíciónak. A belgrádi lapok általában a szaka- dárok vereségeként értelmezik az elszakadás pártiak szerény győzel­mét. A Danas című lap szerint hiá­ba Djukanovicsék kapták a legtöbb szavazatot, eredményük kevés a ki­válás megszervezésére. A koráb­ban Milosevicshez feltétlenül hű Politika című lap óvatosabban fo­galmaz. Félve figyelmezteti olvasó­it, Jugoszlávia egyetlen nagy válsá­got sem bírt ki: 1941-ben, és 1991- ben is felbomlott, és félő, hogy 2001-ben sem maradhat fenn mos­tani formájában. Bárki győz is azonban Montenegróban, a lakos­ság közel fele elégedetlen marad - emlékeztetett a lap. A Reuters hírügynökség elemzője szerint ha a tartomány lépéseket terme a függetlenség felé, az növel­elmagyarosodáshoz vezet. Parla­menti felszólalásában Paunescu azt állította, hogy a magyar kormány havi húszezer forinttal támogatja majd mindazokat, akik magyarnak nevelik gyermekeiket. Felháboro­dott, ugyanakkor ironikus hangvé­telű beszédében a PDSR-es szená­tor arra biztatta a románokat, hogy váljanak mindannyian „magyar-fe­leségekké”, azaz ne habozzanak ki­használni a státustörvény kedvez­ményeit. A román külügyminiszté­rium szóvivője szerint tárcaközi bi­zottság alakult a tervezet elemzésé­re. „A szöveg tanulmányozása fo­lyamatban van, következtetésein­ket hamarosan nyilvánosságra hoz­zuk” - hangzott a külügyminisztéri- umi tájékoztatás. A tervezet országgyűlési vitájának első napján újra állást foglaltak a román politikusok. Kormánypárti és ellenzéki képviselők egybevágó véleménye, hogy a státustörvény né a térség feszültségét, és bátoríta­ná a többi szakadár törekvést a Bal­kánon. Az olasz La Stampa szerint Montenegró karnyújtásnyira van a függetlenné válástól, s ha kiszakad Jugoszláviából, az nem a balkáni széthullás újabb fejezetének lesz a kezdete, hanem egy több évvel ez­előtt megindult átrendezési folya­matnak az utolsó mozzanata. A fia­tal és gátlástalan Milo Djukanovics elnök, aki Szlobodan Milosevics ko­rábbi jugoszláv államfő szövetsége­se volt az egység fenntartásában, ma a szakadás jelképévé és legfőbb előmozdítójává vált. A La Stampa szerint az európaiak túlaggódják Montenegró esetleges függetlensé­gét. Az olasz újság szerint az USA erre már rég felkészült, és a jugo­szláv válság természetes lezárása lenne Montenegró függetlensége. Montenegró a NATO jugoszláviai csapása óta határozottan Belgrád- tól független politikát folytat. Mon­tenegróban hivatalos fizetőeszköz a német márka, önálló törvények vannak érvényben, a helyi csendőr­séget az elmúlt években komolyan felfegyverezték, és Montenegró bojkottálta a legutóbbi jugoszláv választásokat. (MTI) diszkriminatív, mert helyzetelőny­be hozza a magyar nemzetiségű polgárokat. Ion Oltean demokrata párti képviselő szerint „a státustör­vény nem nevezhető demokrati­kusnak”, és nem is időszerű most, amikor mindanyian az Európai Unió felé haladunk. Radu Pod- gorean, a Képviselőház külügyi bi­zottságának kormánypárti elnöke kérdésünkre kifejtette, bár a stá­tustörvény elfogadása Magyaror­szág belügye, néhány kérdés még­is felmerül a jogszabály alkalma­zásával kapcsolatban. „Nehéz fel­mérni, milyen hatással lesz a stá­tustörvény a kétoldali kapcsola­tokra, hiszen a románok körében azt az érzést keltheti, hogy hátrá­nyos megkülönböztetést kell el­szenvedniük” - fejtegette a PDSR- es képviselő. Hozzáfűzte: nem tudja, hogy a státustörvény össze- egyeztethető-e a két ország uniós törekvéseivel. Óvatosabban fogal­London. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a követke­ző öt évben Oroszország, Ukrajna, Délkelet-Európa, Közép-Ázsia és a Kaukázus felé kívánja kiterjeszteni tevékenységét. A piacgazdasági át­alakulást segítő, pénzintézet a je­lenlegi szinten fenntartja program­jait a közép-európai és a balti orszá­gokban, hogy segítse ezen államok európai uniós csatlakozását - hang­súlyozta Jean Lemiere, az EBRD el­nöke a bank éves közgyűlésén. Kijelentette: az EBRD nem kér rész­vényeseitől tőkeemelést a követke­ző öt évben jövőbeni programjai­hoz. A banknak3,4 milliárd eurónyi kapacitása van évente a programok megvalósításához. Hozzátette, a pénzintézet a jövőben is szilárdan tartja magát mandátumához, azaz, amint egy befektetés életképes a magánszektor számára az EBRD Isztambul. Megadta magát a tö­rök hatóságoknak az isztambuli Swissotel szállodát megszálló cse- csen-barát csoport. A terroristák sértetlenül engedték szabadon tú­szaikat, és átadták fegyvereiket. A jelentések szerint mintegy 25- 30, símaszkot, fekete ruhát viselő fegyveres tegnap hajnalban meg­szállta a szállodát és foglyul ejtett mintegy száz, többségében külföl­di állampolgárt. A megriadt embe­rek menekülni próbáltak, mire a terroristák többször a levegőbe lőttek. Hatvan vendég és a sze­mélyzet 40 tagja a vészkijáratokon elmenekült. A 12 órás túszejtés délelőtt ért véget, amikor a cso­port szabadon engedte foglyait és fegyvereit átadva megadta magát a török rendőrségnek. A jelenté­sekben szereplő korábbi 25-30 ter­MTI-HÍR Bécs. Európai méretű csekkcsalási ügyben nyomozott sikerrel a linzi rendőrség: 12 olyan, zömmel olasz állampolgárságú személyt vettek őrizetbe, akik saját számlái­kon lopott csekkeket könyveltettek , el, hogy az összegeket aztán kész­pénzben felvegyék. A csalássoro­zatot a Németországban székelő, és vélhetően az olasz maffiához tartozó bűnszövetkezet hajtotta végre, amely „pénzügyekre” sza­kosodott. Nápolyban, Rómában és Milánó­ban a postai központokban a biz­tonsági személyzet segítségével el­mazott Nicolae Vlád Popa liberális szenátor. Kérdésünkre elmondta: természetesnek tartja, hogy a ma­gyar állam kedvezményeket bizto­sít a magyar nemzetiségűek szá­mára. „A státustörvénynek azon­ban nem szabad diszkrimináció­hoz vezetnie. Egy állam polgáraira egyazon előírások érvényesek, s itt elsősorban a határátlépésre gon­dolok” - jegyezte meg a liberális szenátor, hangsúlyozva, hogy a tervezetet csak sajtóhírekből isme­ri. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ- képviselő a sajátos román-magyar kapcsolatok lecsapódásával ma­gyarázza a politikusok élénk reak­cióját. Nem volt ugyanis hasonló visszhangja a horvát parlament döntésének, amelynek értelmében a romániai horvátok kettős állam- polgárságot nyertek. „A román fél akkor egyszerűen tudomásul vette a döntést” - emlékezett vissza az RMDSZ-es politikus. közreműködése nélkül, a bank kivo­nul belőle, és újfajta szolgáltatások, szektorok, új földrajzi térségek felé fordul. A bank a jövőben három te­vékenységre összpontosít: a szerke­zetátalakításra, az elmaradt helyi közösségek programjainak támoga­tására és a kis- és közepes vállalko­zások fejlődésének felkarolására. Ez utóbbi az EBRD egyik legsikeresebb programja - tízéves működése so­rán közel 100 ezer kisvállalkozás fi­nanszírozását segítette elő Közép- és Kelet-Európábán valamint a Füg­getlen Államok Közösségében. Az EBRD megalakulása óta 17,5 milli­árd euró befektetéssel segítette a térség államait. További 44,5 milli­árd euró külföldi befektetést mobili­zált, azaz összesen 62 milliárd euró befektetéshez segítette a tevékeny­ségi területét az elmúlt tíz évben. Az EBRD-közgyűlésén Szlovákiát Brigita Schmötnerová pénzügymi­niszter képviseli. (MTI, TASR) rorista helyett azonban a hatósá­gok csupán 13 személyt vettek őri- zetbe.Az AFP hírügynökség beszá­molója szerint hétfőre és keddre nemzetközi konferenciát szervez­tek a szállodába, amelyre ameri­kai, német, francia és magyar ven­dégek érkeztek. A terroristák ko­rábban kiadott közleménye szerint akciójukkal a csecsenföldi véres orosz hadműveletek ellen tiltakoz­tak. Nyilatkozatukban egyben bo­csánatot kértek Törökországtól és a török idegenforgalmi cégektől azokért a veszteségekért, amit az akció okozott. A Reuters jelentése szerint a szállodafoglalás kényes helyzetbe hozza a Törökországot, amelynek közvéleménye együtt érez a csecsen üggyel, ugyanakkor az ország politikusai tisztában vannak az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok jelentősé­gével. lopták a címzetteknek postai úton küldött csekkeket, melyek egy el­osztó hálózat útján kerültek a be­váltókhoz. Az utóbbiak a közben meghamisított csekkeket jóváí- ratták saját bankszámláikon, majd készpénzben felvették az összege­ket. A csekkeket hamar beváltot­ták, olyannyira, hogy a címzettek általában még nem is észlelték és nem jelentették a lopást, így a pénzintézetek minden további nél­kül elfogadták azokat. Az okozott kárt egész Európában eddig 140 millió schillingre becsülik, de szakértők szerint nem kizárt, hogy az összeg az ügy felgöngyölítésé­vel még növekszik. Jichák Jaakov őrizetben Államtitok és szerelem Jeruzsálem. Őrizetbe vették az iz­raeli atomfegyverprogram egyik ve­zetőjét- adta hírül a The Sunday Ti­mes. Jichák Jaakov az izraeli hadse­reg kutatási és fejlesztési hivatalá­nak volt a főnöke. Jaakovot atomtit­kok kiszivárogtatása miatt tartóz­tatták le. A 75 éves nyugállományú Jichák Jaakovot kihallgatták, mert viszonya volt egy orosz nővel, aki kapcsolatuk révén megtudhatott egyet s mást a tevékenységéről. A brit lap szerint az izraeli védelmi miniszter különleges belbiztonsági hivatala már március 28-án őrizet­be vette a kutatót, de a hatóságok megtiltották mindennemű anyag közzétételét az ügyről. Jaakov állí­tólag közvetlenül részt vett az izrae­li atomprogramban, egyrészt kato­naként, másrészt az ipari miniszté­rium volt vezető kutatójaként. A tu­dós 25 éve vonult nyugdíjba, (o) Újabb háborútól tartanak Berlin. Az Európai Unió államai attól tartanak, hogy újabb háború törhet ki a Balkánon, ha Montenegró kiválik Jugoszláviából. Joschka Fischer német külügyminiszter arra szólította fel Montenegró vezető­it, hogy ne tegyenek semmilyen egyoldalú lépést. Kérte őket, tárgyal­janak Szerbiával a békés együttélés lehetséges formáiról. Fischer hangsúlyozta: Belgrádnak és Podgoricának a demokratikus elveken alapuló új kapcsolatok megteremtéséről kell tárgyalnia. (MTI) HÁTTÉR Román politikusok bírálják a státustörvényt HUNOR PRESS A terroristák megadták magukat a török rendőrségnek Véget ért a túszdráma MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Európai méretű számlacsalási ügy Ausztriában Lefülelt csekkhamisítók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents