Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-19 / 90. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 19. Száz éve született Németh László. Több műfaj vonzásában alkotott, érdeklődése szinte mindenre kiterjedt A nyugtalanító magányos író A hetvenéves Gyüre Lajos köszöntése Kassa. Gyüre Lajos író és költő hetvenedik születésnapja alkalmából ünnepi estet rendez a Csemadok kassai városi választmánya, a Szlo- ~ vákiai Magyar írók Társulása, a Kassai Polgári Klub és a Löffler Múzeum, amely a mai est helyszínéül is szolgál. Az író munkásságát kollégája, Gál Sándor méltatja, műveiből pedig Dudás Péter színművésztől és Dezső Fruzsina szavalótói hallhatnak az érdeklődők. Az irodalom mellett zene is lesz, melyet a megzenésített verseiről híres Gezemice együttes, Gablyasz Péter zongoraművész, valamint Havasi József operaénekes szolgáltat. A műsort Szaszák György publicista vezeti, aki Gyüre Lajos Bojtárnak lenni című új kötetéről is beszélget a szerzővel. A kezdés időpontja este hét óra. (-juk-) SZÍNHÁZ ______________________POZSONY______________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Jožko Púčik karrierje 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Pokémon: az első film (amerikai) 16 Beépített szépség (amerikai) 18, 20.30 OBZOR: A jövő kezdete (amerikai) 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Árvák hercege (amerikai) 15.15 Tangó (spanyol) 18 A szív titkai (spanyol) 20 CHARLIE CENTRUM: Szélhámosok (amerikai) 19, 20.45 Magányosok (cseh) 18.45 Macskajaj (német- francia-jugoszláv) 20.30 A világ második legjobb gitárosa (amerikai) 17, 21 Betty nővér - Szappanopera (amerikai) 17 Otesánek (cseh-angol) 16.45 Aranypolgár (amerikai) 18 Valami Alenkából (svájci) 20 Katakombák (cseh) 19 KASSA ÚSMEV: The Watcher (amerikai) 16,18, 20 IMPULZ: Kilenc és 1/2 hét II (amerikai) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Bokszolok (amerikai) 15.30,17.45, 20 TATRA: Szélhámosok (amerikai) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ősz New Yorkban (amerikai) 17,19 LÉVA-JUNIOR: Szökevény vőlegény (amerikai) 16.30,19 Benkő Géza és Tóth Attila szatirikus estje újra látható Bokszkesztyű és Rózsa AJÁNLÓ Komárom. „A színpadon egy nagyméretű, másfél szobás lakótelepi lakás látható. A sarokban rácsos gyerekágy. Több sarok nincs a szobában. A színpadot csak egy szereplő takarja. A szereplőt egy mikrofonállvány takar-ná, ha volna...” - Sándor György előadói szövegeiből néhány évvel ezelőtt egy kétszemélyes előadást állított össze a Jókai Színház társulatának két tagja, Benkő Géza és Tóth Attila. Az Én egy analfabéta vagyok, avagy Bokszkesztyű és Rózsa, illetve Egyvégtére két vágta című produkció a két művész „partizánakciójaként”, a színháztól függetlenül jött létre. Benkő Géza és Tóth Attila Sándor György szatirikus, olykor a groteszk felé hajló szövegeinek segítségével egy aktuális, időszerű problémákra reagáló, közösÚJ SZÓ-HÍR Udvard. Április 28-án az Udvardi Művelődési Házban rendezik meg a szlovákiai magyar helytörténészek ötödik országos összejövetelét, melyen a szlovákiai magyar helytörténetírás múltjáról és jelenéről lesz szó. A tanácskozáson Roncsol László író beszámol a regionális helytörténeti kutatás eredményeiről és távlatairól. Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, filmrendező dr. Jankovics Marcell életéről és munkásságáról beszél, előadásának címe: Egy hűséges lokálpatrióta emlékirata. Strešnák Gábor arról tájékoztatja a jelenlévőket, hogy milyenek a kutatási lehetőségek a pozsonyi Állami Területi Levéltárban. A Zempléni Múzeum képeslapgyűjteményét Fazekasné Majoségi színházi estet hozott létre, amelynek bemutatása idején, 1994/95-ben politikai felhangja is volt. „Sokan kérdezték, miért hagytuk abba. Mi magunk is csak a közelmúltban jöttünk rá, hogy Sándor György annyira zseniálisan megírta az államelnököt, a kispolgárt, az igazgató urat, a tanár urat és a többieket, s nem utolsósorban a közönyt, hogy az érvényes minden helyzetben” - mondta Benkő Géza annak apropóján, hogy az előadást felújították, s újra látható a Jókai Színházban. Az alkotók a produkció egyik mottója szerint ajánlják ezt az előadást „mindazoknak, akik nem a felső tízezerhez, hanem az alsó ötmillióhoz tartoznak”. A „premier-repríz” holnap 19 órakor lesz a komáromi színház körtermében. Belépés díjtalan, kilépés tetszés szerint, (as) ros Judit mutatja be. Gráféi Lajos a komáromi erődrendszerről, B. Kovács István pedig a gömöri helytörténetírás eredményeiről tájékoztat. Molnár Imre történész Deáki község helytörténeti monográfiájáról tart előadást. Délután a helytörténészek kutatási lehetőségei kerülnek terítékre: Szakály Sándor az első és a második világháború jelentősebb felvidéki eseményeit és levéltári kutathatóságukat elemzi, Végh László a Bibliotheca Hunga- rica gyűjteményében lévő, a hely- történettel kapcsolatos kutatási lehetőségeket ecseteli. A találkozóra nemcsak a meghívottakat várják. Az érdeklődők az Udvardi Községi Hivatal telefonszámán - 0817/6484079 - jelentkezhetnek a szlovákiai magyar helytörténészek ötödik országos összejövetelére, (km) Magyarországon sohasem volt könnyű a szellemi nagyságok sorsa. Rendszerint már életükben sok igazságtalanságjut osztályrészükül, haláluk után pedig a sémákat gyártó szellemi iparosok prédájává lesznek, akiket módfelett felingerel, ha preparált áldozatukat nem tudják elhelyezni gyűjteményük valamelyik vitrinjében. LACZA TIHAMÉR Ilyenkor úgy segítenek magukon, hogy megcsonkítják őt - s többnyire megússzák a dolgot. Példát rengeteget mondhatnék, kezdve Szent Istvánnal egészen Petőfiig vagy éppen József Attiláig. A száz éve született Németh László sem kivétel, sőt bizonyos vonatkozásban archetípusa a félremagyarázott zseninek. Életének első fele egyfajta vesszőfutásnak is tűnhet, hiszen szinte minden írásával vitára ingerelt. A Nyugat novellapályázatának győzteseként, 1925-ben még azt úja Osvát Ernőnek, hogy a magyar szellemi erők organizátora kíván lenni, de alig egy évtizeddel később azt kell tapasztalnia, hogy egyeden olyan folyóirat van Magyarországon, ahová megkötöttségek nélkül írhat, s ez saját egyszemélyes lapja, a Tanú, amely már puszta létével is provokált, a benne közölt írásokkal pedig indulatokat gerjesztett az író-szerkesztő ellen. Németh László életének már-már tragikus vonása, hogy miközben állandóan megértő társakra vágyott, minden írásával azt demonstrálta, milyen magányos, mennyire képtelen beilleszkedni abba a szellemi társaságba, amely körülötte hullámzott. Indulásakor kritikáival keltett feltűnést és hívta ki maga ellen az írótársakat. Tanult szakmájához híven pontos orvosi ládeteket ad a bírált könyvekről, és diagnózisa az esetek többségében ma is helytálló. Németh László pályája azonban több sávon indult, az esszé, a dráma, a regény egyaránt vonzotta. Enciklopédikus műveltsége irritálta kortársait, akik rendszerint csak kisstílűén tudtak elégtételt venni maguknak. Ha fellapozzuk a Tanú évfolyamait, az ókori görög drámától az atomfizikáig mindenről olvashatunk benne. A kor legjelentősebb klasszikafilológusa, Keré- nyi Károly nagyra tartotta Németh Lászlónak a régi görögökről írt esz- széit, és ama ritka kivételek közé tartozott, akik barátjuknak vallották az írót. Ez az érdeklődés az antik irodalom iránt nemcsak jelentős tanulmányokat hívott életre, hanem segített formai kereteket kialakítani Németh több nagy ívű regényéhez és drámájához is. A Gyász, az IrgaJUHÁSZ KATALIN Kassa. Az ember kíváncsi lény, ez alól a kassai polgár sem kivétel, és ha egy kiállításnak a sejtelmes Top Secret címet adja az alkotó, szinte garantált a telt házas megnyitó. Pavol Megyesi a letisztult formák, kifejező színek, a harsány vizualitás és a precíz kidolgozás híve. E tekintetben szembehelyezkedik a filozofáló, mögöttes tartalmat megjeleníteni igyekvő trenddel. A kiállítás kurátora, Peter Tajkov szerint az egyszerűségre és érthetőségre való törekvést sokan a kommersszel azonosítják, vagyis ami könnyen dekódolható a tömegek számára, az szülte nem is „artisztikus” többé. E hozzáállás meglehetősen hibás, elég, ha az underground technozenének a kortárs komolyzenére gyakorolt termékenyítő hatására gondolunk. Megyesi alkotásaiban a titokzatosság dominál, ám korunk vizuális szimbólumai, a karakteres színek kifejező ereje megkönnyíti a néző dolgát. A berácsozott Top Secret felirat háttereként szolgáló piros színt Németh László 1901-1975 lom vagy az Iszony főhősét maga az író is előszeretettel hasonlította egy görög dráma nőalakjaihoz, s nem véletlen az sem, hogy ezek a regényei formailag is talán a legegységesebbek. Németh László az írás megszállottja volt, ám paradox módon éppen abban a műfajban alkotott a legkevesebbet, amely az első írói sikert hozta meg számára. Érdemes lenne megvizsgálni, miért állt tőle távol a kispróza. Véleményem szerint leginkább azért, mert az elbeszélés kínálta keretek túlságosan szűknek tűntek számára. Szerette témáját körüljárni, s megtalálta a módját, hogy többször is visszatérjen hozzá. Alig van olyan „történelmi drámája”, legyen az a Galilei, A két Bolyai vagy éppen a Puskin, amelyhez ne írt volna legalább egy esszét. S ha már a gondolkodás történetének nagy alakjairól írt drámai műveit hoztam szóba, érdemes szemügyre venni, kit tartott megmintázásra méltónak: csupa olyan személyiséget, aki perben állt korával. VII. Gergely, Húsz János, Galilei éppúgy Németh László szellemi rokona, mint Apáczai Csere János, Misztóthfalusi Kis Miklós, Semmelweis vagy Széchenyi. A róluk szóló drámáit sokkal sikerültebbek, mint az ún. társadalfelesleges magyarázni, ugyanígy evidens a technikai megvalósítását tekintve eléggé bonyolultnak tűnő, habszivacs űrszonda jelentése is. A művész egy szürke óriásgömbbe képernyőt épített, melyen végtelenített „videoklip” látható. A szürke különböző árnyalataival is remekül el lehet játszani, főleg, ha a minimalista formákhoz is affinitása van az alkotónak. A tájkép is átértékelődik Megyesinél, számítógéppel a felis- merhetetlenségig elmossa, és élénk színekkel érzékelteti a tájat. A titkos jelenlétet, az emberi lét legintimebb mozzanataiba való szégyentelen beleskelődést legjobban az Éjszakai fürdőzés sorozat érzékelteti, ahol a számítógépes animációnak köszönhetően azonosíthatatlan, ám jól kivehetően meztelen lubickolókat mustrálhatunk. Igazi posztmodern képzőművészet ez, amelybe Male- vicstől kezdve a pop-arton át egészen korunk formaközpontú művészetéig műiden olyan eszköz belefér, amely megkönnyíti egy rohanó világhoz alkalmazkodni kívánó fiatal alkotó önkifejezési igyekezetét. (Archiv felvétel) mi drámái, amelyek tulajdonképpen egy jellegzetes Németh László-i témára íródott variációk. Ezek főszereplője minden esetben a társadalom megjavításáról álmodó, de környezetének szorításában vergődő értelmiségi, aki világmegváltó terveihez társakat keres, miközben mindent felperzsel maga körül. Nincs még egy magyar író, akinek életművében a messianizmus olyan mély gyökereket eresztett, mint az övében. Még legjobbnak tartott társadalmi színműve, a Villámfénynél is tézisdráma, amelyben a mellékfigurák sokkal élethűbbek és hitelesebbek, mint a főhős. A trianoni tragédia a magyar szellemi élet legjobbjait késztette kiútkeresésre, s természetesen Németh Lászlót is állandóan foglalkoztatta a kérdés: hogyan lehetne az erőforrásaitól megfosztott magyarságot felemelni. Válasza, noha rokonszenves, végeredményben utópia: végre kell hajtani a minőség forradalmát, és létre kell hozni Kert-Magyaror- szágot, azt a paraszt-polgári társadalmat, amelynek tagjai a szellemi energiák bútokában ellensúlyozzák az anyagiak hiányát, mintagazda- sággá alakítják át az ország termőföldjeit és gyárait, miközben szabadidejükben görög drámákat olvasnak, és Bachot vagy Mozartot hallgatnak. A második világháború kitörése idején keletkezett, legnagyobb vihart kavart írása a Kisebbségben, amelyben azt fejtegeti, hogy a magyarság számára az egyetlen megoldás, ha visszatér ősi gyökereihez, azokhoz a mélymagyarokhoz, akik az igazi letéteményesei a nemzetnek. Tévedés volna primitív fajelméletként látni Németh elképzeléseit, de bírálóit sem ítélhetjük el, hiszen az efféle gondolkodás a fasizmus sötét árnyékában joggal kelthetett gyanakvást, sőt őszinte felháborodást is. Németh mentségére legyen mondva, mindig gyűlölte a diktátorokat és a kalodába záró eszméket. A világháború után a gyakorlatban is kipróbálhatta, hogyan lehetné a minőség forradalmának szállást csinálni. A negyvenes évek második felében a hódmezővásárhelyi gimnáziumban tanított, s felettesei megengedték neki, hogy a matematikától kezdve az irodalmon át egészen a kémiáig minden tárgyat ő adjon elő. A kommunista hatalomátvételt követően Németh László is kényszerhelyzetbe került. Regényeit nem adták ki, drámáit nem tűzték műsorra, azt viszont megengedték, hogy fordítson. Számos nyelven beszélt, és még több nyelven olvasott, a lefordított művek között egyaránt megtaláljuk Ibsen drámáit, Lev Tolsztoj Anna Karenina című regényét vagy Shakespeare néhány darabját. Németh László magánéletének eseményeit is közérdekű témává tudta emelni. Könyvet írt lányainak szellemi fejlődéséről, és nyomon követte a harmincas években kialakult magas vérnyomásának egyes stádiumait. Mindenre kiterjedő érdeklődéséről igazából csak annak lehet fogalma, aki olvasta Németh László irodalomelméleti, zeneesztétikai, tudomány- és művelődéstörténeti esszéit és tanulmányait vagy a modern fizikáról és természettudományról út eszmefuttatásait. Nem meglepő, hogy az eddigi legjobb Németh-mo- nográfiát egy hozzá hasonlóan sokoldalú ember, Vekerdi László írta, aki büszkén vallotta magát az író tanítványának. A nyolcvanas években Sándor Iván két kötetben (Németh László üdvtana, A Németh László pör) tett kísérletet arra, hogy a „kísérletező ember” (ez Németh legkedvesebb önjellemzése) szellemi arcképét megrajzolja. Furcsa fintora a sorsnak, hogy éppen a rendszer- váltást követő évtizedben esik a legkevesebb szó Németh Lászlóról, s művei csak a közkönyvtárakban hozzáférhetők, a kiadók alig veszik a fáradságot, hogy legalább fontosabb regényeit megjelentessék. Úgy tűnik, születésének centenáriuma sem kínált ehhez kellő ösztönzést. A kassai Löffler Múzeumban május húszadikáig láthatók Pavol Megyesi képzőművész legújabb alkotásai Top Secret, vagyis szigorúan titkos tárlat Megyesi egy szürke óriásgömbbe képernyőt épített, melyen végtelenített „videoklip" látható. (Archív felvétel) Helytörténészek országos találkozója április 28-án A lehetőségek kutatása
