Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-19 / 90. szám, csütörtök
RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 19. leporolt hírmorzsák Válogatás a Komáromi Lapok Komárommegyei Közlöny 1898. április 23-i számából Az elemi csapások által okozott károk Az elemi csapások által okozott károknak adó elengedés czéljából való bejelentése körül követendő eljárás tárgyában a pénzügyminisztérium 20995. szám alatt elrendelte miszerint a nagyobb birtokosoktól és uradalmaktól az elemi károk külön írásbeli bejelentése megkövetendő mig a földmives osztályhoz tartozó kisbirtokosok érdekében a megbízottak általi bejelentés elfogadható, illetőleg az a méltányosság szélső határig kiterjeszthető. Szerenád Dalegyesületünk működő kara Konkoly Thege Bélát az egylet ügybuzgó tevékeny elnökét névestélye alkalmával tegnap este sikerült szerenáddal tisztelte meg s szívélyes óvatiókban részesíté. Az uj munkástörvény ismertetése A munkadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi II. tcz. végrehajtása tárgyában a munkás igazolványokról, a gazdasági munka szerződések megkötéséről, a szerződés felbontásának eseteiről, a szerződés teljesítéséről, a gazdasági napszámásokról, a hatóságokról és eljárásáról f. évi április hó 24-én délután 3 órakor a városháza nagytermében nyilvános felolvasás fog tartatni. A tanulságos felolvasásra Tátray József kir. tanácsos polgármester külön meghívókat is bocsátott ki a gazdaközönség részére, a mezőgazdasági munkásokat pedig hirdetmény útján hívta fel a megjelenésre. Altiszti bál A helyben állomásozó cs. és kir. 6. Vártüzér-ezred altisztjeinek tánczestélye ma este tartatik meg özv. Fábián Józsefné termeiben. A mulatság a mutatkozó nagy érdeklődésből ítélve, teljes sikerrel biztat s derék altisztjeink bizonyára alaposan helyre fogják pótolni, amit a farsangban elmulasztottak. Új találmány Többször említettük már, hogy Nemesszeghy Kálmán tb. alkapitány, helybeli szorgalmas méhészünk saját találmányu s igen elmés szerkezetű méhkaptáraival s uj mézpergetőjével nagy feltűnést keltett szaktársai körében s több kiállításon méhészeti gyűlésen kerültek bírálat alá találmányai s közelismerést arattak. Megütik a dobot el kell masírozni Van egy ilyen népdal is, mely a katona élet szigorú figyelmét illusztrálja. Most azonban nem erről van szó. A dobot a jelen esetben a város dobosa fogja megütni s a jámbor adózók ingóságai fognak masírozni a - városmajorba. A polgármesteri hivatal ugyanis elrendelte, hogy az 1898. év első negyedére esedékes adók, illetékek s az adók módjára behajtandó egyéb díjak és járulékok fejében lefoglalt tárgyak összehordassanak. E tárgyak amennyiben az árverésig ki nem választanák f. hó 26-ik és következő napjain a város.majorban elfognak árvereztetni. Tehát fizessünk, mert különben lesz: Bum ... bum! Ki ad többet érte. Nem parancsol nékem a biró... Ez a nóta járja most Komáromban. Itt van a sorozás! Serkedző baj- szu ifjú legények járnak fel s alá az utczákon szemeikben a katonai önérzet előjeleivel... Nagy a csoportosulás a városháza előtt s itt ott egy-egy könyben úszó szülői arcz is felmerül. Ma délután aztán vége lesz mindennek. A sorozó bizottság befejezi működését s a „tauglich“ és „untauglich“ jelzőt nyert ifjúság egyformán meg- murizza a nagy nap emlékét! Október elsején aztán jön vagy a „hapták“ vagy a hadmentességi adó! Pénz kormányozza a világot! Könnyű és biztos módot nyújt az együtt-kormányzáshoz a m.kir. szab. osztálysorsjátékban való részvétel, melynek fő elárusítói Fehér Lajos és Társa Budapest, Gizella-tér 5. szerencsesorsjegyek legpontosabb szállításáról biztosítanak. A Fehér Lajos és Társa czég a legjobb hírnévnek örvend, ennélfogva ajánlatos, hogy a most kezdődő új sorsjá- • tékhoz a megrendelésekről ezen a czégnél idejekorán gondoskodjunk, miután a sorsjegykészlet a nagymérvű érdeklődés folytán apad. Válogatta: Kamoncza Márta Procházka István Illusztrációs felvétele Szívesen áldoznak időt és energiát, mert a közös játék felszabadít, és lehetőséget ad önmagunk megismerésére A színjátszás örömei Szetén Választhatnak és választhatók Szetén az egyetlen építészeti nevezetességnek a 18. században épült barokk stílusú Szent László-templom számít (Tóth István felvételei) Hazánkban is több politikai és társadalmi funkciót töltenek be a gyengébb nem képviselői Az Ipó Színpad társulata mindig megmosolyogtat Az esztrádműsor 1999 februárjára állt össze. A bemutató estéjén zsúfolásig telt a szetei kultúrház, ami azt bizonyította, hogy az emberekben a tévézés kényelme ellenére is van igény az élő kultúra iránt; a nézőtéren idős emberek és kisgyermekek egyaránt izgatottan várták a műsort. A vidám jeleneteket és a tinik mondern táncbetéteit jóízű kacagás és taps kísérte. Az Ipó Színpad a környező falvakban is fellépett. A siker újabb munkára serkentette a színjátszókat. Az első műsor tapasztalataiból adódóan már köny- nyedén ment a szervezés. A csoport tagjainak jelentős része sokoldalú, így a szerepelésen kívül ki-ki egyéb feladatot is vállalt; biztosította például a technikai felszerelést, díszletet festett, kelléket gyűjtött, jelmezt varrt, koreográfiát készített vagy éppen szövegkönyvet írt. A munka gyümölcse természetesen a felszabadult játék és a közönség elégedett tapsa volt. A lelkesedés tehát nem hagyott alább, így 2001 tavaszán ismét eszt- rádműsorral állt elő az Ipó Színpad. Az előző két év élményei alapján a közönség már egy-egy szereplő színpadra lépésekor érzékeltette - fel-feltörő nevetéssel, össze-össze- csattanó tenyérrel - különleges várakozását. a szereplők pedig móká- zásukkal igyekeztek felhőtlen szórakozást biztosítani a lelkes közönségnek. Az idén sem maradt el a színjátszók tiszteletére adott polgármesteri fogadás és a környező falvakbeli vendégszereplés Az Ipó Színpad tagjai szeretik a színjátszást. Szívesen áldoznak időt és energiát, hiszen a közös játék felszabadít, és lehetőséget ad önmagunk és a társak mélyebb megismerésére. Tenni önmagunk lelki-szellemi karbantartásáért, cselekedni egymásért, örömet adni másnak: jó érzés - állítják az Ipó Színpad tagjai, akik ebből az élményből táplálkozva készülnek a következő műsorra. N. TÓTH ANIKÓ zete község, a történelmi Hont megye falucskája igazi festői tájon fekszik: keletre a Börzsönyi-hegyek zárják a látómezőt, északnyugatra lankás domboldalak váltakoznak szántókkal, szőlőhegyekkel és erdőkkel. A falu szélén folyik az Ipoly - szeteieknek pa- lócos egyszerűséggel Ipó - helyenként természetes kanyargással, a víztükör fölé hajló vén füzekkel, egy-egy bedőlt fatörzzsel; másutt kiegyenesített derékkal, gátak közé kényszeredetten, mégis ismerős illattal töltve meg a levegőt. A faluban mindössze 161 ház áll, egyetlen építészeti nevezetességnek a 18. században épült, barokk stílusú Szent László templom számít, amit kívül különleges formájú toronysisak, belül a védőszentet ábrázoló oltárkép és egy szépen faragott szószék díszít. Szetének 320 lakosa van, zömében magyarok. A kis közösséget nagy összetartás, segítőkész lélek és nyitottság jellemez. Tagjai nem az anyagi értékekben hisznek elsősorban; az érzelmi gazdaságot, az egymás iránti tiszteletet, a közösségi életet tartják a legnagyobb kincsnek. Ennek egyik megnyilvánulásaképpen - az önkormányzat lelkes fiatal tagjainak kezdeményezésére - 1998 őszén megalakult a falu színjátszó csoportja, az Ipó Színpad. A rendezői munkára a falu szülöttjét, a Nagyölveden élő Tóth Istvánt kérték fel, aki pedagógusi pályafutásának több mint negyven esztendeje alatt számtalan színdarabot és esztrádműsort állított színpadra kisdiákokat és felnőtteket is beavatva az amatőr színjátszás örömeibe. Az Ipó Színpad olvasópróbái magánházaknál folytak (a szetei kultúrházban ugyanis nincs állandó fűtés); ez kitűnő lehetőséget adott arra, hogy az egyes jelenetek szereplői, a „munka” utáni baráti-családias beszélgetésekben jobban megismerjék egymást. A beállításokat természetesen színpadon tartották. KAMONCZA MÁRTA a már természetesnek vesszük, hogy a parlamenti és az önkormányzati választásokon nők is választhatnak és nők is választhatók, azaz a gyengébb nem is rendelkezik aktív és passzív választójoggal. Vannak női parlamenti képviselőink, községvezetőink, sőt járási hivatalvezetőnk is. A 107 ezer lakosú Komáromi járásban a járási hivatal élére az 1998-as parlamenti választásokat követően dr. Keszegh Margit került. A prágai Károly Egyetem jogi karán végzett hölgy három éve a köz megelégedésére irányítja az apparátus munkáját. A járás 41 települése közül hét élén áll nő jelentős részüknek felsőfokú végzettsége van és van közöttük olyan, aki az 1989-es változásokat követő első szabad választások óta, azaz immár 11 éve áll a község élén. Tóth Kurucz Mária izsai polgármester pedig a 13 komáromi járásbeli községet tömörítő Hídverő Társulás ügyvivőjének tisztjét is ellátja, s nagyon jól teszi a dolgát. A községvezető hölgyek között dr. Szabó Olga páti polgármester személyében egy parlamenti képviselő is van. A nők tehát mára már bebizonyították: ezen a területen is képesek a férfikollégáikhoz hasonló teljesítményt nyújtani. Abban, hogy a világ jelentős részén a nők azonos jogokat - beleértve a választójogot is - élveznek, nagy érdeme van a XX. század elején a szüfrazsettek (a szavazati jogért küzdő nőknek) mozgalmának, mely 1903-ban az angliai Manchesterből indult. Ebben az évben alapította Emmeline Pank- hurst 45 éves özvegyasszony, a Nők Társadalmi és Politikai Egyesületét, a WSPU-t. A tömörülés tagjai évekig elszántan harcoltak a nők választójogának kivívásáért. Tüntetéseket szerveztek, politikai rendezvényeken hívták fel magukra a figyelmet, de ha kellett az erőszaktól sem riadtak vissza: az abban az időben a belügyminiszter posztját betöltő Churchillt például korbácscsal támadták meg, egy másik elszánt szüfrazsett a miniszterelnöknek London egyik leghíresebb hangversenytermében tartott beszéde alatt az orgonából ugrott ki, így kívánva hatásossabbá tenni követelését. Akcióikkal természetesen kivívták a hatóság ellenszenvét. A rendőrök a harcos hölgyeket egyre gyakrabban börtönbe vetették, az éhségsztrájkolókat az orrukon keresztül, renkívül fájdalmas módon táplálták. Mindezzel nem tudták elérni azt, hogy az öntudatos asszonyokat elrettentsék szándékuktól, sőt idővel a korábban gyakran a gúny tárgyáva vált mozgalomnak sikerült kivívnia a közvélemény rokonszenvét. Mindehhez az is hozzájárult, hogy egyre több nő lépett a munkaerőpiacra, akik erélyesen követelték a férfiakkal azonos munkavállalás mellett velük a részesülést azonos fizett- ségben és bánásmódban. Követelésük mindennek ellenére eredménytelen maradt: a brit alsóház A Komáromi járás negyvenegy települése közül hét élén áll nő. 1912- ben elvetette a választójog nőkre való kiterjesztését. Ez azonban csak olaj volt a tűzre, a szüfrazsettek minden korábbi ténykedésüket felülmúlva egyre erőszakos- sabbak és harciasabbak lettek. 1913- ban napirenden volt, hogy az öntudatos nők sósavval öntötték le a férfiak kedvenc időtöltése helyének tartott golfpályákat. Később még tovább mentek: vidéki vasútállomásokon gyújtogattak. Egy szüfrazsett pedig felhasította a National Gallery nagy értékű festményét, Velazquez: Rockeby Vénuszát. Ez az alkotás szerintük megtestesítette azt a hagyományos látásmódot, ahogyan a férfiak századok óta szemlélték a nőt, akiben nem egyenrangú partnert, hanem vágyaik tárgyát látták. 1913. június 4-én történt az a haláleset, amely ugyancsak fokozta a szüfrazsettek mozgalma iránt érzett társadalmi rokonszenvet. A mozgalom harcos aktivistája, Emily Davidson, az egyik legnépszerűbb sportversenyen, az epso- mi derbin a vágtató állatok elé vetette magát. V. György lova taposta halálra. A haláleset egyesítette az időközben több irányzatra szakadt mozgalmat, amelynek harcosai az első világháború idején félretéve minden belső ellentétet, háttérbe szorítva eredeti követelésüket, a választójogért való küzdelmet, önzetlenül ápolták a harcokban megsérült katonákat. Kitartó munkájuk 1918-ban meghozta az első eredményt: az angol parlament döntése értelmében a 30 éven felüli nők megkapták a szavazás jogát, ami csak azért számított „félsikernek“, mert ugyanez a jog a férfiak esetében, már azokat megillette, akik a 21 életévüket betöltötték. A teljes egyenlőségre még tíz évet kellett várni. A mozgalom alapítójának, Emmeline Pankhurstnak megadatott, hogy megélje a nők választójogát szabályázó törvény 1928-ban történt királyi szentesítését.
