Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)
2001-04-03 / 78. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 3. Gazdaság és fogyasztók fg A Pozsonyi kerület egyre inkább elhúz az ország többi régiójától. A főváros tavaly már elérte az Európai Unió átlagát Botrányos osztrák rádiótársaság milliárdos követelése Szakadék tátong a régiók között Pozsony. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a Pozsonyi kerület a vásárlóerő paritásra átszámí tott egy főre jutó bruttó haza össztermék (GDP) tekintetében elérte az EU átlagát, s ezzel a volt szocialista országol régióinak sorában Prága mögött a második helyen áll. Ezzel párhuzamosan Szlovákia többi kerülete egyre inkább elmarad a főváros mögött. SIDÓ H. ZOLTÁN A Pozsonyi kerület az egy főre jut( bruttó hazai össztermék (GDP) te kintetében, ha azt átszámítjuk < vásárlóerőre, akkor már elérte a; Európai Unió ádagát. Pozsom egyre inkább elhúzott az ország többi kerületétől, olyannyira, hogi a többi nagyrégió - a nagýSzomba tit leszámítva - még az Unió átla gának 50 százalékát sem éri el. / főváros és a vidék közötti szakádé kot jól jelzi, hogy bár az előbbiber lakik az ország minden 9. polgára mégis csupán 5 százalékkal része sedik a munkanélküliségből. A ta valyi fővárosi átlagfizetés (14 882 korona) az országos szint 130 szá zalékán mozog; ennek köszön hetően az országos átlag (11 43C korona) olyan magas, hogy azt £ többi kerület közül egyik sem ér el. A sokkal magasabb átlagbérek A fővárosi átlagfizetés az országos szint 130 százalékán mozog. nek, na meg a gombamód nyíló hipermarketeknek köszönhetően a Pozsonyi kerület adja a kiskereskedelmi forgalom 41 százalékát. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy Pozsony adja Szlovákia bruttó hazai össztermékének 23,5 százalékát, a hozzáadott-értéknek pedig mintegy egyharmadát. A főváros és vonzáskörzete egyre inkább elhúz a többi nagyrégiótól: 2000 első felében ide összpontosult a beruházások 59,9 százaléka, míg a legelmaradottabb Eperjesi kerületbe mindössze az invesztíciók 3,1 százaléka áramlott. Pozsony és a vidék ellentéte több tényezőnek köszönhető. A főváros központi intézményei, a minisztériumok, vezérigazgatóságok, a bankok, s nem utolsósorban a Volkswagen autógyár, valamint a Slovnaft jelentősen hozzájárulnak a 15 ezer koronás határt ostromló átlagbérek eléréséhez. Az sem elhanyagolható tényező, hogy míg a munkanélküliség országos aránya a riasztó 20 százalék körül mozog, addig Pozsonyban alig 7 százalékot tesz ki az állástalanok aránya. Végezetül a vidék és a főváros demográfiai szerkezete is gyökeresen különbözik; az utóbbiban a szlovákiai szintnél jóval alacsonyabb a 15 éven aluliak és a nyugdíjasok aránya, ellenben látványosan magasabb a gazdaságilag aktívak részesedése. Az 1999-es adatok szerint országos szinten mindössze a lakosság 35,4 százaléka gazdaságilag aktív, ellenben Pozsonyban ez a mutató 57,4 százalékvolt. E három tényező, vagyis a minimális munkanélküliség, a sokkal több foglalkoztatott és a magasabb átlagbér azt eredményezi, hogy a fővárosi régió szemmel láthatóan magasabb életszínvonalat garantál, mint az ország bármely más térsége. Ez a számok nyelvén a következőt jelenti: 1999-ben a Pozsonyi kerület 618 ezer lakosa 57,5 milliárd korona bevételhez jutott, míg a vele szinte azonos népességű Trencséni kerület 610 ezer lakosa mindössze 26,8 milliárd korona bevételt könyvelhetett el. A különbség a két kerület között több mint 100 százalékra rúg, s tegyük hozzá, hogy a Trencséni kerület egyébként az átlagosnál fejlettebbnek mondható. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor Pozsony és a vidék közötti különbség még az eddiginél is jelentősebb lesz. Ezekben a hetekben országszerte 49 városban szabadulhatunk meg régi, már működésképtelen televíziónktól Legalább százezer készülék jut a szemétbe ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Áprilisban és májusban a Philips cégnek köszönhetően országszerte 49 városban szabadulhatunk meg régi, működésképtelen televíziónktól. Ezzel a környezetre komoly veszélyt jelentő berendezéseket semmisítenek meg szakszerűen. A televízió napjainkban az egyik leggyakrabban használt elektronikus termék. Annak viszont kevés figyelmet szentelünk, hogy mi lesz a sorsa a használhatatlan készülékeknek, pedig becslések szerint hazánkban évente 110-160 ezer darab kerül a hulladékba, az Európai Unióban pedig ez a szám meghaladja a 25 milliót. Márpedig a televíziókészülékek egy sor nagyon veszélyes elemet is tartalmaznak, amelyek a hulladéktárolókban kilúgozódva megkezdik a vándorlásukat a természetben, különösen a vizekben. Az elemzések szerint egy színes televízió 89%-a üveg, 10%-a fém, a maradékban viszont kb. 0,02%-ig olyan mérgező anyagok vannak jelen, mint a kadmium, az ólom, az ítrium, a nikkel és a bárium. Az elhasználódott televíziók szakszerű megsemmisítése ezért nem egyszerű, és nem is olcsó folyamat. A szétszerelt készülékek anyagának jó részét, főként a fémeket, a műanyagokat, az alaplapokat és a fából készült szekrényeket általában újrahasznosítják. A képernyőt viszont a legszigorúbb előírásoknak megfelelő tárolókban helyezik el. Az ezzel fogalkozó cégek adatai szerint egy-egy készülék megsemmisítési költsége általában 6 euró körül mozog. Nálunk eddig senki sem foglalkozott ezzel a témával, főként azért, mert az érvényes jogszabályok a gyártók, illetve a forgalmazók számára nem teszik ezt kötelezővé. így azután ha valaki a környezet kímélése érdekében megfelelő helyre szerette volna juttatni régi készülékét, erre egyszerűen nem volt lehetősége. Pedig a jelenlegi hulladékgazdálkodási törvény alapján az önkormányzatoknak, illetve a vállalkozóknak elvben bizonyítaniuk kellene, miként gondoskodnak az általuk termelt hulladékok, így a régi készülékek szakszerű elhelyezéséről. Azonban főként az önkormányzatok esetében anyagi okok miatt ez a téma fel sem merül. Az igazi megoldás az lenne, ha a hulladékgazdálkodási törvény a gyártók, illetve a szállítók kötelességévé tenné a régi készülékek átvételét. Erre azonban előreláthatólag csak a 2002-re tervezett módosításban kerül sor, amikor is az üyen költségeket fedező ún. reciklációs alapot az elektronikai hulladékra is kiteijesz- tik. A Philips elektronikai cég viszont addig is igyekszik csökkenteni a hulladéktárolókba kerülő tévé- készülékek számát. 1998 óta világszerte futó Philips Eco Vision elnevezésű programja részeként idén nálunk is tévélomtalanítást tart. Ennek keretében április és május folyamán országszerte 49 városban adhatjuk le régi készülékeinket. Karol Svoboda, a Phüips Slovakia vezérigazgatója szerint a televízió annyira a mindennapi életünk részévé vált, hogy szakszerű likvidálása egy-egy társadalom környezetvédelmi érzékenysége fokmérőjének is tekinthető. Az akcióba 121 üzlet kapcsolódott be, két hónap alatt ezekbe vihetjük el régi televízióinkat. A világ egyik vezető elektronikai cégének számító Phüips pedig kedvcsinálóként minden Üyen készülék után általa gyártott új televíziókra vásárlási kedvezményt biztosító szelvényt ajándékoz a környezetüket védeni igyekvő tévékészülék tulajdonosoknak. A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. április 1-jén) 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla ČSOB 4,90-5,20 5,40-5,70 5,806,10 6,306,60 6,506,80 6,606,90 1,505,50 Bank Austria Creditanstalt 4,65-5,50 4,65-5,50 5,306,15 5,456,30 5,506,35 5,556,40 1,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,207,50 3,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,00-6,20 5,10-6,30 5,106,30 5,206,405,306,50 1,50 Investičná a rozvojová banka 5,40-5,60 5,70-6,20 6,206,50 6,90 7,00 7,107,30 2,204,50 Istrobanka 5,40 5,80 6,30 6,70 6,90 7,10 2,50 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,005,756,25 2,003,75 Pol'nobanka 4,90-5,10 5,20-5,90 5,706,30 6,106,60 6,206,60 6,306,85 2,254,25 Prvá komunálna banka 5,00 5,50-5,80 5,806,10 6,306,60 6,606,90 6,807,10 2,003,00 Tatra banka 5,30-5,80 5,706,20 6,106,60 6,156,65 6,356,85 2,00 Devin banka 5,50-5,70 6,306,60 6,807,10 7,307,60 7,908,30 8,508,80 2,005,50 Slovenská sporiteľňa 4,90-5,00 5,505,60 5,805,90 6,256,506,506,75 2,00 Všeobecná úverová banka 5,30 5,45-5,85 5,156,45 6,606,80 6,756,95 6,907,10 2,303,80 Fizetnie kell az ST-nek? TASR-HÍR Pozsony. Az osztrák CDI társaság tegnap 2 milliárd koronás váltójának kifizetésére szólította fel a Szlovák Távközlési Vállalatot (ST). A CDI képviselői szerint a társaság birtokában további, összesen 22,5 mü- liárd korona értékű váltó van, amelyeket még 1998 áprilisában František Eke, a távközlési vállalat akkori igazgatója állított ki. Az osztrák társaság szerint a váltók iránt több ismert európai bankház is érdeklődött, ők azonban a korrekt, tárgyalásos megoldás hívei. A távközlési vállalat képviselői ugyan tudnak a váltók létezéséről, ám nem hajlandók azokat jogos követelésként elismerni. A CD International Rádió körüli bonyodalmak 1996-ra nyúlnak vissza, amikor a távközlési vállalat beszüntette a rádióadás sugárzását a 96,6 MHz-es frekvencián, amelyet eredetileg a szlovák közszolgálati rádiónak adtak ki. A CDI annak ellenére jelentette fel a távközlési vállalatot, 2,3 milliárd koronás kártérítést követelve, hogy a rádióadás sugárzásának leállítását maga a rádió- és tévétanács rendelte el. A tanács a sugárzás leállítását azzal indokolta, hogy az adás beindításáról egyáltalán nem tájékoztatták a tanácsot, miközben az adó Szlovákia 0,6 százalékát fedte le műsorával, mivel az adást az osztrák hallgatóknak szánták. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Nyereséges a hazai bankszektor Pozsony. A szlovákiai bankok és a külföldi pénzintézetek szlovákiai kirendeltségei januárban, a tavalyi év azonos időszakához képest' 108 %-kal magasabb, 770.6 millió koronás nyereséggel gazdálkodtak. A jegybank elemzése szerint a hazai bankszektor kiadásai az év első hónapjában elérték a 17,4 milliárd koronát, míg bevételeik 18,2 milliárd koronát tettek ki. (TASR) Kevesebb energia fogyott Pozsony. Egy átlagos szlovák háztartás-tavaly 2681 kWh vü- lanyenergiát fogyasztott, ami 1999-hez képest 5,3%-kal kevesebb. A villamosművek szakemberei szerint a legnagyobb csökkenést, több mint 9%-ot, azoknál a háztartásoknál tapasztalták, ahol villanyenergiával futenek. A hazai háztartások villanyenergiafogyasztása ezzel jelentősen elmarad a környező országok fogyasztásától, Csehországban az éves fogyasztás 3400 kWh, Ausztriában 3880 kWh. Magyar- országon ugyanakkor a szlovákiainál alacsonyabb, 2033 kWh-ás fogyasztást regisztráltak. (TASR) Hatalmas hiány a költségvetésben Pozsony. Az állami költségvetés hiánya az idei első negyedévben csaknem hétszer akkora volt, mint a tavalyi év azonos időszakában, elérve az 5,7 milliárd koronát. A költségvetés bevételei március végén 49,9, kiadásai 55.6 milliárd koronát tettek ki. Az állami költségvetés az idén 37,2 milliárdos hiánnyal számol, 180,5 milliárd bevétel és 217,7 milliárd kiadás mellett. (SITA) Munkahelyek a világhálón Pozsony. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tegnaptól az interneten keresztül is lehetővé teszi pozsonyi munkáltatóknak az új munkahelyek bejelentését. Az új munkahelyeket a hivatal honlapján, a www.nup.sk címen jelenthetik be. A szolgáltatást a munkaügyi hivatal egész Szlovákiára szeretné kitetjeszteni. (TASR) Hitelcsomag a Kassai hídra Pozsony. Az Általános Hitelbank (VUB) tegnap 0,6 milliárd koronás áthidaló hitelt hagyott jóvá az 5. pozsonyi Duna-híd finanszírozására. A híd építése, előzetes számítások szerint 3,6 müliárd koronába kerül, aminek a felét az Európai Befektetési Bank hiteléből finanszírozzák. (TASR) Késlekedhet a kötvénykifizetés Pozsony. Ha a vagyonalap nem kapja meg a Szlovák Takarék- pénztár privatizációjából elkülönített teljes pénzösszeget, akkor későbbre halaszthatják a vagyon- alapi kötvények kifizetését - nyilatkozta az alap szóvivője, Tatjana Lesajová. Peter Magvaši munkaügyi miniszter a privatizációból befolyt összeg elosztását kérte a kormánytól, mivel a Szociális Biztosítónak 2 milliárd hiányzik a nyugdíjak kifizetésére. (SÉTA) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 50,50 SLSP DEM 22,81 VÚB Osztrák schilling 3.24 VÚB, SLSP, IRB Svájci frank 29,23 VÚB Angol font 72,18 VÚB Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 48,54 CSOB DEM 21,81 Tatra banka Osztrák schilling 3,10 Tatra banka, IRB Svájci frank 27,98 Tatra banka Angol font 68,86 Devin banka Érvényes április 3-án. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. április 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,610 Magyar forint (100) 16,349 Angol font 70,504 Német márka 22,297 Cseh korona 1,264 Olasz líra (1000) 22,523 Francia frank 6,648 Osztrák schilling 3,169 Japán ien (100) 39,426 Spanyol peseta (100) 26,210 Kanadai dollár 31,481 Sváici frank 28,579 Lengyel zloty 12,117 USA-dollár 49,724 Átlagbérek kerületi lebontásban 2000-ben (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Az adatok koronában értendők
