Új Szó, 2001. április (54. évfolyam, 77-99. szám)

2001-04-10 / 84. szám, kedd

F| Politika ÚJ SZÓ 2001. ÁPRILIS 10. Húzzák-halasztják a Matula-ügyet Pozsony. A „Matula-ügy” tegnapi bírósági tárgyalását ismét elnapolták. A több mint három éve tartó eljárást teg­nap a védőügyvédek hiányzá­sa miatt kellett elnapolni. Az ügy érdekessége, hogy az ügyvédek már két hónapja tudták a tárgyalás időpontját, mégsem értek rá. A Matula- ügy azért is érdekes a szlová­kiai igazságszolgáltatás tör­ténetében, mivel az ügyész­ségnek és a bíróságnak nem sikerült a hároméves vizsgá­lati fogság ideje alatt pontot tenni az ügy végére, így a galántai illetőségű gyanúsí­tottak több hónapja szabad­lábon védekeznek. (SITA) \ Feljelentették Čarnogurskýt Pozsony. „Az ostravai szék­helyű cseh Union Banka felje­lentette Ján Čarnogurskýt a Ducký-féle váltókkal kapcso­latban” - írja a Mladá fronta dnes című cseh napilap. A bank szerint a szlovák igaz­ságügy-miniszter személyes közbenjárásával megpróbálja befolyásolni a bíróságot a bank és a Szlovák Gázművek (SPP) között folyó perben. A feljelentés még tavaly szüle­tett meg, de csak most hozták nyilvánosságra. A pozsony- óvárosi nyomozóhivatal je­lezte, az ügy kivizsgálását még tavaly novemberben ha­tározatlan időre elnapolta. A Ducký-féle váltókkal kapcso­latos másik bírósági tárgya­lást, mely a váltók valódisá­gát hivatott eldönteni, április 19-én tartják a Legfelsőbb Bí­róságon. (TASR) Ján Čarnogurský igazságügyi miniszter (archívum) Budajék szívessége Pozsony. „Az SDKÚ és az LDÚ közti egyezség hiánya befolyásolhatja szavazásun­kat egyes SDKÚ-s miniszte­rek visszahívási javaslatánál a parlamentben” - jelentette ki Ján Budaj. Az LDÚ elnöke úgy látja, mivel Mikuláš Dzurinda nem írt alá velük együttműködési szerződést, ők nem igazán kötelesek megtartani az SDKÚ-s mi­nisztereket, s jelenleg ezt csak szívességből teszik. Budaj reméli, hogy a minisz­terelnökkel a parlament má­jusi üléséig sikerül aláírni az egyezséget. (TASR) Gyermekfalu Récsén Pozsony. Hamarosan SOS gyermekfalut hoznak létre Récsén. A gyermekotthon a svájci központú SOS Kin­derdorf szervezet kezdemé­nyezésére jön létre, s a tervek szerint 60-8TJ gyer­mek elhelyezésére lesz al­kalmas. A programot a szo­ciális és családügyi minisz­térium, valamint a fővárosi önkormányzat is támogatja. Jelenleg 130 országban több mint 85 ezer gyerek él ha­sonló gyermekfaluban, ahol professzionális szülők neve­lik őket. (TASR) Minden szempontból logikus, hogy Szakolca és Szenice Pozsony megyébe tartozzon Az Erdőhát a főváros vonzáskörébe tartozik Szakolca/Pozsony. Az admi­nisztratív úton kettészakí­tott Erdőhát egyesítése min­denféle szempontból logikus lenne, a történelmi hagyo­mányok, a földrajzi tagoló­dás, de az emberek mentali­tása is emellett szól, jelen­tette ki Szakolca polgármes­tere, Jaroslav Riha. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Véleménye szerint az 1996-os mečiari közigazgatási reform ide­jén Nagyszombathoz csapott Sza- kolcai és Szenici járás mindig is Pozsony vonzáskörzetébe tarto­zott, és nem csak közlekedési szempontból. Nézete szerint az Erdőhát lakossága megelégedés­sel nyugtázná, ha a kettészakított régió északi és déli része ismét egy közigazgatási egységbe, Po­zsony megyébe tartozna. Persze ez mit sem érdekli a nagy- szombati HZDS- és KDH-alap­szervezetet, valamint a kicsit ké­sőn észbe kapó, de hozzájuk csat­lakozó SDL-t. A pártok aktivistái aláírásgyűjtésbe kezdtek a kerü­letjelenlegi határainak megőrzé­se érdekében, azzal érvelve, hogy Komárom megye helyett Somorja megye jönne létre. Nem hagyják zavartatni magukat attól sem, hogy a létrehozandó Nagyszom­bat megyében a magyar kisebb­ség aránya épphogy elérné a 30 százalékot. Azaz annyiban mégis befolyásolják őket a tények, hogy A főváros és térsége a leg­gazdagabb és a legdina­mikusabban fejlődő régió. a tiltakozó aláírásokat természe­tesen nem az Erdőháton, hanem Nagyszombatban gyűjtik, tüntet­ni pedig Pozsonyban fognak. Egyébként teljes mértékben ért­hető, hogy a Szakolcai és a Szenici járás Pozsonyhoz szeret­ne tartozni, ez pusztán a józan ésszel és a gazdasági érdekekkel magyarázható. A főváros és tér­sége a leggazdagabb és a legdina­mikusabban fejlődő régió, és megközelíti az európai uniós át­lagot is. A Pozsonyi kerületnek je­lenleg 617 049 lakosa van, a fővá­ros az éves nemzeti össztermék (GDP) negyedét állítja elő, és a szlovákiai befektetések 55,9 szá­zaléka itt valósul meg. A Statisztikai Hivatal adatai sze­rint a kerületben a fizetések 30,2 százalékkal magasabbak az or­szágos átlagnál, ez havi 14 882 koronát jelent. A munkanélküli­ség emberemlékezet óta itt a leg­alacsonyabb az országban, jelen­leg 6 százalék körül ingadozik; az országos átlag ennek 2,8-szoro- sa. Az elmúlt évben Pozsonyban adták át a legtöbb lakást, szám szerint 2677-et. Itt tanul az egye­temi, főiskolai hallgatók negyven százaléka, a kerületnek 13 kórhá­za és 23 speciális gyógyintézete van. (ú, sita, tast) Hat órán át küzdöttek a helyenként húszméteres magasságba csapó lángokkal Húsz hektár erdő égett le ÚJ SZÓ-HÍR Homonna. Húsz hektár erdő égett le vasárnapról hétfőre virra­dóra a kelet-szlovákiai Vihorlát hegységben, Porúbka község kö­zelében. A helyenként húszméte­res magasságba csapó lángokkal összesen hatvan tűzoltó, továbbá erdészek és önkéntesek küzdöt­tek hat órán át; összesen öt na­gyobb tűzfészket és több tucatnyi kisebbet kellett eloltani. A mun­kát hátráltatta a nehezen megkö­zelíthető terep és a sötétség. A szűk erdei ösvényeken nem tud­tak áthatolni a tűzoltókocsik és más erőgépek, traktorok, éjszaka pedig lehetetlen a levegőből tör­ténő oltás. Főleg fiatal fenyőfákat és ritka erdei aljnövényzetet pusz­títottak el a lángok. Szakértők szerint valószínűleg tá­bortűz okozta a Homonnai és a Nagymihályi járás határán húzódó erdő egy részének pusztulását, egyes hírek szerint vadászok rak­tak tüzet. A meg-megélénkülő szél további veszélyforrást jelentett a tegnapi nap folyamán, ugyanis a hamu alatt sok helyen kidőlt fatön­kök parázslónak, így a tűzoltók ügyeletet tartottak a térségben. A kárfelmérés megkezdődött, annyi biztos, hogy több mint egymillió koronás kár keletkezett, (-kát) Az illegális bevándorlók zöme önként távozik valamelyik nyugati jóléti államba Gazdasági menekültek elutasítva ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovákiában mene­dékjogért folyamodó menekültek között a legtöbb afgán nemzetisé­gű, őket az indiaiak, a bangladesi­ek, az irakiak, az etiópok, a nigéri­aiak és a kínaiak követik, tudtuk meg Bemard Prieceltől, a belügy­minisztérium migrációs hivatalá­nak igazgatójától. Míg tavaly már­ciusban a hivatalban 361 mene- kültstátus-kérvényt jegyeztek, idén márciusban már 750-et. A kérvé­nyezők 90 százaléka gazdasági okokból menekült el a hazájából, ez azonban nem ok arra, hogy Szlovákiában menekültként befo­gadja őket. A nemzetközi egyezmé­nyek és a szlovák törvények alap­ján erre a hazájában faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai üldözte­tésnek kitett személy jogosult. A menekültkérvényt a migrációs hi­vatalnak egy hónap alatt kell elbí­rálnia, és ha a kérvényező nem ért egyet a határozattal, a belügymi­niszterhez, majd a legfelsőbb bíró­sághoz fordulhat. Ha menedékjo­got kap, bevándorlóként kezelik és a migrációs hivatal hatáskörébe tartozik, ha kérvényét elutasítják, az idegenrendészet rendelkezik a sorsáról, és határozza meg, mennyi időn belül kell elhagynia az orszá­got. Az illegális bevándorlók 80 százaléka önként távozik, mert nem Szlovákiát tekintik végállo­másnak, hanem valamelyik jóléti nyugati államot. A menedékjogért folyamodók túl­nyomó többsége csak minimális Nyugdíjkiegészítés Miava. Egy 68 éves erdősori (Poriadie) asszony ellen indí­tottak eljárást a napokban, aki menekülteket bújtatott a cseh határ közelében fekvő házában. Az asszony tisztá­ban volt azzal, hogy ülegális határátlépők húzták meg ná­la magukat, és bújtatásukért pénzt kapott az embercsem­pészektől. (tasr) végzettséggel rendelkezik, sőt anal­fabéták is akadnak köztük. A hiva­talnak ritkán van dolga egyetemi végzettségű személlyel, ők többnyi­re Szlovákiában végezték tanulmá­nyaikat és nem kívánnak visszatér­ni hazájukba. Az idegenekről szóló törvény tavaly novembertől érvé­nyes módosítása szerint a korábbi gyakorlattal szemben a Szlovákiá­ba érkezett idegennek nem kell a határátlépést követő 24 órán belül menedékjogot kérnie, tehát az is a migrációs hivatalhoz fordulhat, aki már huzamosabb ideje tartózkodik ülegálisan az országban. Ugyan­ezen törvénymódosítás szerint csak 18 évesnél idősebb személy kérvé­nyezheti a menedékjogot, a régebbi törvény ezt a határt a 15. életévben határozta meg. Március végéig Szlovákiában ösz- szesen 458 idegennek ítélték meg a menekültstátust. Összesen 27 ál­lamból érkeztek, a legtöbb, 187 sze­mély afgán nemzetiségű, a követke­ző legnépesebb csoport az iraki, kö­zülük összesen 40-en kaptak mene­dékjogot. (gl) Közel két kiló aranyat találtak az ellenőrök a pozsonyi vámhivatal széfjében Számvevőszéki ellenőrzés az SPP-ben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Intenzíven készülünk arra, hogy az alkotmány módosí­tásának megfelelően megkezd­hessük az olyan intézmények gazdálkodásának ellenőrzését, mint a társadalombiztosítási ala­pok, illetve az állami részvétellel rendelkező vállalatok, jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Jo­zef Stahl, a Számvevőszék (NKÚ) elnöke. Ehhez azonban még mó­dosítani kell az NKÚ-ról szóló törvényt, arra számítanak, hogy ezt képviselői indítványként ter­jesztik a parlamentbe és július 1- jétől hatályba is lép. Tisztázni kell például, hogy a részvénytár­saságokban mekkora állami rész­vétel esetén végezhet ellenőrzést az NKÚ, Jozef Stahl szerint ennek 30 százalék feletti részesedés esetén lenne igazán értelme. így például jelenleg átfogó ellenőr­zés zajlik az állami vállalatként működő Szlovák Gázmüvekben (SPP), de miután azt várhatóan májusban részvénytársasággá alakítják át, júliusig felfüggesztik a vizsgálódást. Az elmúlt hónapokban végzett vizsgálatok során kiderült, hogy például a pozsonyi vámhivatal széfjében 1,8 kilogramm aranyat tartottak, de ez nem szerepelt a nyilvántartásban. Jozef Stahl sze­rint a hiányosságok nagy része gondatlanságra vagy tudatlanság­ra vezethető vissza. Néha korrup­ció gyanúja is felmerül, de mivel ezeket az eseteket nem vizsgálhat­ják, az ilyen ügyeket átadják a bűnöldöző szerveknek. A korrup­ció jobb felismerése érdekében uniós segítséggel hamarosan több mint 1300 államigazgatási alkal­mazottat képeznek át. (tb) Terítve van. Több ezer darab fagyasztott hústermék szóródott szét a csehországi rokycani közelében, amikor két kamion összeütközött tegnap hajnalban. A rendőrök és a tűzoltók hét órán át szedegették a fagyasztott és füstölt húsokat. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár 1,6 millió cseh korona. (ČTK-felvétel) Elnapolták a Lexa kontra Moment ügyet Bujkálva ne pereskedj SITA-HÍR Pozsony. A bíróság tegnap elna­polta az Ivan Lexa által a Moment hetilap ellen tett felje­lentés nyomán kezdett bírósági tárgyalást. A volt SIS-igazgató helyreigazítást és 100 ezer koro­na kártérítést követel, mivel a lap azt írta, hogy Lexát egyre több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Az ügy elnapolásá­nak nagyon prózai oka volt, a rendőrség nem találta otthoná­ban Lexát, s jelenléte szükséges az ügy folytatásához. Juraj Trokan, Lexa ügyvédje továbbra is azt állítja, nem tudja, hol van megbízója. Az ügyvéd egyébként jelezte, Ivan Lexa panaszával a stras- bourgi Európai Emberjogi Bíró­ság valószínűleg csak jövőre fog­lalkozik. Idén ugyanis még csak az 1998-as ügyeket tárgyalják, s ők 1999-ben fordultak a nemzet­közi bírósághoz, mivel úgy érez­ték, Lexa állampolgári jogai csor­bát szenvedtek és politikai üldö­zésnek van kitéve. Mérleget vont a Sideria-lstota egészségbiztosító A kevesebb gyógyszer is többe került PÉTERFI SZONYA Pozsony. Az 1998-as évi egyesü­lést lassan kihevertük, nehéz éve­ket tudunk magunk mögött, de tavalyi gazdálkodásunk már ki­egyensúlyozott voLt - foglalta ösz- sze a Sideria-lstota Egészségbiz­tosító működését Igor Dorčár ve­zérigazgató. A biztosító 2000-ben 3,1 milliárd koronát fordított a betegellátásra, ügyfelei száma vi­szont 384 914-re csökkent az 1999-es közel 425 ezer főről. Kinnlevőségeik meghaladják az 1,3 milliárd koronát, tartozásaik az 1,4 milliárdot. Mint az egészségbiztosítók mind­egyike, a Sideria-lstota is az inté­zeti kezelésre és a gyógyszerekre költi a legtöbb pénzt. A kórházak bevételeik 46,6%-át (1,9 milliárd korona), a gyógyszerköltségek 32,18%-át (939 ezer korona) emésztik fel. „Szerződéses orvosa­ink kevesebb gyógyszert írtak fel, 1,345 millió betegnek már csak 5 millió 751 ezer dobozt, holott egy évvel korábban 1,490 millió be­tegnek még 6 millió 258 ezer do­bozt közel 7,4 millió korona érték­ben. De a kevesebb gyógyszer is több mint 8,2 millió koronás ki­adást jelentett. A kategorizációba ugyanis besorolták a legkorsze­rűbb orvosságokat, amelyek drá­gák. Az orvosok gyógyszerfelírási szokásainak megváltoztatására törekszünk, nem korlátozni akar­juk őket, csupán azt szeretnénk, hogy ésszerűbben gazdálkodja­nak. Már- tárgyalunk arról, hogy egyszerre csak két hónapra ele­gendő gyógyszert íijanak fel, ugyanis, hogy minden gyógyszer- kategorizáció hírére az emberek készleteket halmoznak fel. Gyógy­szerekre havonta átlagban 70-75 milliót költünk, ám tavaly az utol­só negyedévben 45 millióval emelkedtek a kiadások.” A biztosí­tó szerint a bespájzolt gyógysze­rek zöme kárba vész. Az intézeti betegellátás anyagi ki­adásai a múlt év első hónapjaiban nem voltak kiegyensúlyozottak, ugyanis a minisztérium szabta meg a kórházaknak járó juttatás magasságát, ám voltak kirívó ese­tek, amikor a napi ágypénz 99 ezer koronát ért el. (Átlagban az ágypénz 1100 korona - a szerk. megj.) A második félévben rende­ződött a helyzet, ám a költségve­tés továbbra is hiányos. Az alap­ellátásra a bevételek 12 százalékát fordítja a biztosító, a szakorvosok kiadásaira 4 százalékot. A Sideria- lstota Egészségbiztosító a patikák felé tavalyi adósságait rendezte, jelenleg a januári gyógyszerszám­lákat téríti.

Next

/
Thumbnails
Contents