Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-29 / 74. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 29. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Sürgős kölcsön F.I.: Egy magántársaság előnyös feltételekkel szava­zott meg számomra kölcsönt, melynek fejében saját tulaj­donban levő ingatlant kell le- terheltetni. A tulajdonlapok felmutatásakor elakadt az ügyintézés, mivel azokon egy- egy idegen személy is szere­pel, bár velük a nagyszüleim már régen rendezték a dol­got. A kataszteri hivatal nem adhat ki hibás tulajdonlapot! BERNÁTH SZILVIA Hajói értelmezem, a problémát az jelenti, hogy azok az ingatla­nok, melyeket elzálogosítana a kölcsön fejében, nem az Ön kizá­rólagos tulajdonát képezik, ha­nem a tulajdonlapok tanúsága szerint más társtulajdonosok is léteznek. Ha ez valóban csak té­vedés, a járási hivatal kataszteri osztálya kiküszöbölheti a hibát. Ha viszont a tulajdonviszonyok még sincsenek rendezve, akkor Oroszország fizetett Moszkva. Oroszország tegnap 44 millió dollárt utalt át a Pári­zsi Klubhoz tartozó kormányok­nak, és ezzel márciusban esedé­kes törlesztési kötelezettségét teljesítette. Az év végéig még 3,73 müliárd dollárt kell tör­lesztenie. A teljes tartozás 48,4 milliárd dollár kamatokkal együtt, ebből 40,2 milliárd dol­lárt a Szovjetuniótól örökölt adósság teszi ki. Oroszország a Nemzetközik Valutaalapnak is törlesztett 25,1 millió dollárt, ugyancsak teljesítve márciusi lejáratait. Az idén 2 milliárd dollárt kell visszafizetnie az IMF-nek. (MTI) Januári folyómérleghiány Frankfurt. Az euróövezet folyó­mérleghiánya januárban 8,5 milliárd euróra emelkedett a de­cemberi 4,8 milliárd euróról, de csökkent a tavaly januárihoz ké­pest, amikor 10,4 milliárd eurót jegyeztek. A kisebb deficit a fo­lyó átutalások 2,5 milliárd eurós többletének volt köszönhető. A mérlegadatnál figyelembe vet­ték Görögországot is, amely 2001 január 1-jétől tagja az eu- ró-övezetnek. A közvetlen és a portfolió beruházások összesí­tett nettó kiáramlása januárban 50 milliárd euró volt, egy év óta a legnagyobb. Ez jórészt a port­folió befektetések rendkívül nagy, 45,5 milliárd euró kiáram- lásával magyarázható. (MTI) Kaliforniában nő az áramdíj San Francisco. Az energiavál­ság következményeként kalifor­niai áramfogyasztók millióinak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk: a közüzemi szolgálta­tókra felügyelő hatóság enged­élyezte az azonnali, 30 százalé­kos áremelést. Ennek értelmé­ben az eddigi kilowattóránkénti 7 centről 10 centre emelkedik a tarifa Kaliforniában. Az áram­mal takarékoskodók kedvez­ményt kapnak a megemelt díj­ból. Eddig Kaliforniában az át­meneti áramhiányok megszün­tetésére a sorozatos áramszüne­tek rendszerét vezették be egyes időszakokban. (MTI) Eladják a Slovalcot Pozsony. Holnap íiják alá a ga- ramszentkereszti Slovalco tár­saság egy részének eladásáról szóló szerződést. A Slovalco- részvényeket az Európai Újjáépí­szerzódés alapján, vagy bírósági eljárás, esetleg közjegyző által írt elbirtoklásról szóló jegyzőkönyv útján rendezhetné az ügyet. A szerkesztőségnek nem áll módjá­ban, hogy beleszóljon a szóban forgó cég ügyintézésébe, vagyis abba, hogy a cég engedje menet­közben intézni a hivatalos ügye­ket, miközben a kölcsönt előre folyósítja. Feltételezhető, hogy a társaság amúgy is egy belső sza­bályzat alapján működik, melybe senkinek sem enged beleszólást.. Ha Ön valóban ettől a társaságtól szeretne kölcsönhöz jutni, akkor fogadjon fel ügyvédet, aki köz­benjár a társaságnál (bár a siker nem garantált), és sürgősen ren­dezni kezdi az ingatlanok tulaj­donviszonyát. Ez azonban a hiva­talok és bíróságok leterheltségét ismerve sajnos így is hosszadal­mas folyamat lesz. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa tési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a norvég Norsk Hydro társaság vásárolja meg. A két társaság együtt jelenleg a rész­vények 24,5 százalékát birtokol­ja, ami a vásárlást követően 50 százalékra nő. (SITA) Pozsony. A stratégiai fontossá­gú földgáztározókkal rendel­kező Nafta Gbely 2000-ben 140,6 millió korona veszteséget könyvelt el; a cég működési nyeresége 1,06 milliárd koro­nára rúgott, a pénzügyi műve­letek során viszont 981,7 millió korona veszteséget szenvedett el. A Nafta Gbely 2000-es for­galma egyébként 3,24 milliárd koronát tett ki. A 3,23 milliárd korona alaptőkéjű cég bankhi­telei 2,72 milliárdra rúgnak. A vállalat többségi tulajdonosa a Szlovák Gázművek, amely a részvények 55,91%-át birtokol­ja. A német Westfälische Fern­gas AG Dortmund, amelynek jogutódja az RWE Gas az elmúlt hetekben 10,9%-kal növelte ré­szesedését a Nafta Gbelyben, és ezzel tulajdonosi hányada eléri a 40 százalékot. (SITA) Sztrájk a német Lufthansánál Frankfurt. Németországban já­ratkimaradásokat és jelentős ké­séseket okozott a Lufthansa légi- társaság pilótáinak két és félórás figyelmeztető sztrájkja. 162 já­ratból 114-et érintett a munka- beszüntetés - közölte a pilóták egyesülete, a Cocpit. A Lufthan­sa szerint országos viszonylat­ban 82 járat maradt ki. A Cocpit a bértárgyalásokon több mint 30 százalékos béremelést és nyereségrészesedést követel. Ezt a Lufthansa elutasítja. (MTI) versenyben Berlin. Egyre-másra esnek kije­löltek a BMW tervezett új gyárá­nak potenciális helyszínei közül, ám egy magyar régió és egy cseh város is még benn van a kalap­ban. A hírt a müncheni autókon­szern illetékese is megerősítette Az eredetileg 250 pályázó közül mára csupán 12 város, illetve térség maradt versenyben, köz­tük Lipcse, Halle, Schwerin, Schönefeld, Hof, Schweinfurt és Fürth. A müncheni szóvivő nem kívánta pontosítani, melyik ma­gyar régió van még versenyben. Korábban Tatabánya, Szolnok és egy kelet-magyarországi megye került szóba mint lehetséges helyszín. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Veszteséges volt a Nafta Gbely BMV: 12 város A bécsi WIIW elemzői szerint a közép-európai és a balti államok már túljutottak az átalakulás nehezén Gyógyíthat a keserű pirula Václav Klaus hangsúlyozott határozottsággal vágott neki a piacgazdasági átmenetnek, ám legkevésbé sem al­kalmazta a csődtörvényt. A cseh gazdaság máig viseli ennek következményeit. (Fotó: Ekonom) Bécs. Nehéz az átállás a pi­acgazdaságra - ezt tükrözi az a felmérés, amely a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Ta­nulmányok Intézetében ké­szült. A WIIW elemzői sze­rint közép-európai és a balti országok már túljutottak a nehezén, azaz az átalakulás eredményeit már nem fenye­geti drámai visszaesés. ÖSSZEFOGLALÓNK Az 1990-es év eredményét alapul véve a 2000. esztendő végére a vizsgált 22 ország közül csupán Lengyelország, Szlovénia, Magyar- ország és Szlovákia teljesítménye haladta túl a rendszerváltás előtti GDP értékét, Csehország és Mace­dónia megközelítette a „fordulat éve” adatait. A többiek - köztük a FÁK-államok - elmaradtak 1990-es teljesítményüktől. A sort Moldova zárja egészen katasztrofális ered­ménynyel. Az egyes országok között kialakult különbségek több konkrét okra ve­zethetők vissza. A szóban forgó álla­mok 1990-ben távolról sem azonos pozícióból indultak és igencsak el­térőek voltak a piacgazdaság törté­nelmi hagyományai. Közép-Európá- ban ezek a tradíciók általában létez­tek, keletebbre és délebbre haladva azonban egyre gyengébbeknek, kezdetlegesebbeknek mutatkoztak. Az utóbbi országokban a kommu­nizmus térnyerése előtt agrártársa­dalmak működtek, és nem épültek ki azok az alapok, amelyekhez a pi­acgazdaságra történő átmenet me­gindulásakor vissza lehetett volna nyúlni. Másik fontos kérdés, hogy a tervutasításos rendszer mennyire kemény diktatúrával párosult, vagyis hogy az adott ország vezeté­se csírájában elfojtotta-e a magán­kezdeményezéseket, vagy éppen­séggel - különösen a rendszer fen­nállásának az utolsó egy-másfél év­tizedében - cinkos kacsintással tá­mogatta azokat. Az utóbbira a leg­szemléletesebb példa Magyaror­szág, ahol a 68-as reformok egészen más körülményeket és feltételeket teremtettek, elsősorban a mentali­tásban, mint az ortodox tervgazdál­kodást megtartó országokban. Ez jó alapnak bizonyult a 80-as évekre, amikor kisvállalkozások egész sora született meg, mintegy ugródeszkát képezve az 1990 utáni átalakulás­hoz. Külön kell vizsgálni a külföldi tőke szerepét a térség országaiban. A kilencvenes évek első néhány esz­tendejében az adott ország kiinduló feltételei keltették fel a tőke ér­deklődését, később viszont már az addig elért eredmények dominál­tak a befektetők döntéshozatalá­ban. A bécsi intézet szakértői a leg­fontosabb eredménynek a struktu­rális átalakulás tempóját, a moder­nizálás kézzelfogható következmé­nyeit tekintik. Pozitív példaként említhető a magyar exportszerke­zetet, amelynek 60%-át gépek és berendezések teszik ki. Ellenben a román kivitel ma is nyersanyagok­ra, félkész árukra, nem igazán fej­lett technológiát képviselő termé­kekre épül. A térségen végigpillant­va egyértelműsíthető, hogy ahol a külföldi tőke jelentősebb szerepet vállalt, ott teljesen új gazdasági szerkezetet alakított ki. A 90-es évek elején emlékezetes vi­ták zajlottak az úgynevezett sokkte­rápia célszerűségéről. Nem egy esetben derült ki utólag, hogy azok, akiket a közvélemény a sokkterápia elszánt szószólójaként tartott szá­mon, az általuk hozott döntésekkel inkább a fokozatos átmenetet favo­rizálták. Vaclav Klaus Csehországa például hangsúlyozott határozott­sággal vágott neki a piacgazdasági átmenetnek, ám eközben még csak fokozatosan sem alkalmazta saját csődtörvényét - a krachok száma a gyakorlatban a nullával volt egyen­értékű. A cseh gazdaság máig viseli ennek negatív következményeit. Az ellenpélda Magyarország, amelyet közgazdászkörökben inkább a gra- dualizmusra, tehát a fokozatosságra való törekvés tipikus eseteként szoktak emlegetni, sokkszerű hatást gyakorolt a gazdaság szereplőire. Utólag tehát megállapítható, hogy a döntő a fejlődésben az volt, mennyi­re bizonyult képesnek az adott kor­mány pragmatikusan, előítéletektől mentesen, külső tanácsokra és ön­nön józan eszére egyaránt hallgatva a saját helyzetére optimális receptet kidolgozni és azt elfogadtatni. Az adott gazdaságra nézve előbb- utóbb keserves következményekkel járt a presztízsszempontok érvénye­sítése - ilyen volt például a cseh ko­A nagy bajokat csak a nagyon keserű orvosság gyógyítja. róna árfolyamának hosszú időn át folytatódó mesterségesen magas szinten tartása. (Napjainkban a hor- vát kuna árfolyamrögzítésével kap­csolatban lehet hasonló gyakorlatot tapasztalni, s a következmények is hasonlóak.) Ahol viszont túl tudtak- tudnak lépni a presztízsszemponto­kon, simábban alkalmazkodnak a változó körülményekhez. A gazda­ságpolitikai döntések fontos szere­pének illusztrálására a térség orszá­gaiban immár klasszikusnak számí­tó példa az 1995-ös magyar stabüi- zációs program. Ennek utólag lehet ugyan egyes elemeit kritizálni (kü­lönösen ami a Bokros-csomag kom­munikálását illeti), de összességé­ben így lehetett megteremteni azo­kat a makroökonómiai feltételeket, amelyek révén hosszú idő után vég­re sikerült olyan növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot, amely elviselhető szinten tanja a külső egyensúlyhiányt. Ilyen egyenletes, stabil növekedést legfeljebb még Szlovénia mutat fel a térségben. S ez döntő szerepet játszhat az EU- csaüakozás időzítésében is. Richter Sándor, a WIIW szakértője szerint a közép-európai és a balti or­szágok már túljutottak a nehezén, az átalakulás eredményeit ezekben a gazdaságokban már nem fenyege­ti drámai visszaesés. (Kedvezőtlen külső körülmények, rosszabbodó konjunktúra legfeljebb lassíthatja a fejlődésüket.) A komolyabb veszély csak a keletebbre, délebbre fekvő országokat fenyegeti. Románia és Bulgária a példa rá, hogy milyen szűk marad a gazdasági mozgástér ott, ahol a politikusok nem bírják idegekkel, a lakosság türelemmel az átalakuláshoz elengedhetetlen lé­pések megtételét. A nagy bajokat csak nagyon keserű orvosság gyó­gyítja - más szóval az életszínvonal átmeneti csökkentése megkerülhe­tetlen. Jelenleg még az a jellemző, hogy mielőtt a terápiát végigvihet­nék, az adott kormány megbukik, a következő pedig kezdheti újra a ki­törési kísérletet. Sokat jelent, ha egy ország képes elhitetni a potenciális befektetőkkel, hogy stabü, kiszámít­ható, békés környezetet tud terem­teni. (A Népszabadság alapján) Terjed a száj- és körömfájás. A brit hatóságok fontolgatják az oltások megkezdését a fertőzött térségekben Meghosszabbított kiviteli tilalom MTI-HÍREK Brüsszel/London. Az EU állandó állatorvosi bizottsága állásfoglalása értelmében Nagy-Britannia és Íror­szág esetében április 19-ig, Hollan­dia esetében április 6-ig hosszabbít­sák meg a száj- és körömfájás jár­vány miatt életbe léptetett kiviteli korlátozásokat. A rendelkezések ér­telmében Nagy-Britannia egész te­rületéről tilos a betegségre fogékony élőállatokat exportálni, illetve friss húst, hústermékeket, tejet és tejter­mékeket az ország más részeibe, más EU-tagországba, valamint har­madik országokba szállítani. Kivé­telt csak a megfelelően kezelt ter­mékek képezhetnek. Észak-írország esetében a nem kezelt termékek ki­viteli tilalma csak arra az egyetlen körzetre vonatkozik, ahol a beteg­ség előfordulását észlelték. Írország és Hollandia esetében az élőállatok exportálásának tilalma az ország egész területére vonatkozik, az érin­tett és nem kezelt termékek szállítá­sának tilalma viszont csak azokra a körzetekre, ahol az eddigi fertőzé­sek felléptek. Franciaország egész területére kitexjedő általános tila­lom mellett foglalt állást az állator­vosi testület mind az élőállatok, mind az érintett termékek kivitelét és szállítását illetően. Az intézkedés április 12-ig lesz érvényben, de ha április 2-ig nem észlelnek további fertőzéseket, és ha az addigi vizsgá­latok mindegyike negatív ered­ményt hoz, akkor a következő nap­tól kezdve az érintett termékek szál­lításának tilalmát regionalizálják. Az Európai Bizottság szakvéle­ményt kért a párizsi Nemzetközi Ál­lategészségügyi Hivataltól (OIE) ar­ról, hogy a száj- és körömfájásjár­vány terjedése miatt szükségessé válhat-e a betegségre fogékony ál­latkerti állatok beoltása is. Mivel a száj- és körömfájást a hasított patás állatok kaphatják el, elvben az olyan fajok is veszélyben vannak, mint a zsiráfok vagy zebrák. Időköz­ben a brit kormány javasolta a par­lamentnek, hogy Nagy-Britanniá- ban tiltsák be az ételmaradékok fel- használását az állatok etetésében. A gazdaságok jelentős része betartja a moslék felforralását előíró szabá­lyokat, ezzel magyarázható, hogy az ország sertésállományának alig másfél százaléka kapta meg a fertőzést. Nagy-Britanniában 20 na­pos eladási tilalmat rendelnek el az újonnan vásárolt állatok, juhok, szarvasmarhák, kecskék továbbadá­sára, hogy elejét vegyék a betegség esedeges gyors terjedésének. A ha­tóságok is szigorúbban fogják el­lenőrizni az országba érkező hús­szállítmányokat, hogy feltartóztas­sák az illegális kereskedelmet. A jár­vány megfékezése után tervezik az eredetjelzés bevezetését is az élőál­latok származásának megállapítá­sára, mozgásának nyomon követé­sére. A szigetországban eddig közel 700 gazdaságában azonosították a vírus jelenlétét. A járvány megféke­zése érdekében a szakhatóságok el­rendelték valamennyi állat leölését a fertőzött gazdaságokban a beteg­ség megjelenésétől számított 24 órán belül, és a tetemek 48 órán be­lüli megsemmisítését. A fertőzött te­rületeken több mint 1200 állatorvos dolgozik éjjel-nappal, és a brit kor­mány további szakemberek segítsé­gét kérte külföldről. A hadsereg nyolcszáz katonája segíti az állatok elégetését és elföldelését. A hatóságok mérlegelik az oltások megkezdését. Terveik szerint Devon és Cumbria grófságban mintegy 100 ezer szarvasmarhát beoltanának a száj- és körömfájás ellen. Az EU en­gedélyezte e rendkívüli intézkedés megvalósítását. Az intézkedés „vé­dekező jellegű” és nem jelenti a tö­meges védőoltások visszaállítását. Töredékére esett vissza a húsexport Brüsszel. A járványos állatbetegségek - a szivacsos agysorvadás (BSE) és a száj- és körömfájás - miatt sok országban elrendelt im­porttilalom drasztikusan visszavetette az EU húsexportját: jelenleg a marhahúsexport 93 százalékkal, a sertésexport pedig 73 százalékkal kisebb a tavalyinál. Az uniós marhahús exportja már tavaly is csök­kent 1999-hez képest, mivel szinte minden állam reagált valamilyen formában a BSE-járványra: tavaly 650 ezer tonna marhahúst adtak el harmadik országokba, az 1999-es 960 ezer tonna helyett. Sertéshús­ból, évi 408 ezer tonnával, Oroszország a legnagyobb felvevő, a 281 ezer tonnát vásárló Japán előtt. Jelenleg átmeneti időre mindkét or­szág leállította az EU-ból származó sertéshús bevitelét. A beviteli ti­lalmak jelenleg 1,1 millió tonna sertéshúsra vonatkoznak. Tavaly a sertéshús összexportja 1,5 millió tonna volt az EU-ból. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents