Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-24 / 70. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 24. Politika 5 Választási rendszerek és törvények Szlovákiában - Európa nagy jelentőséget tulajdonít a stabil szabályoknak Mondd, te hogy választanál A szabad választások intéz­ménye a demokratikus tár­sadalom alappillérét alkotja, amely nélkül nem létezik va­lódi demokrácia. A szabad választások lakmuszpapír­ként tükrözik a politikai jo­gok és szabadságjogok be­tartását az adott társada­lomban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem csoda, hogy a posztkommu­nista térségben észlelhetők voltak és ma is észlelhetők olyan törekvé­sek, melyek a hatalom megőrzésé­re irányulnak. Ez pedig a választá­si verseny szabályainak megvál­toztatásával, a médiumok kézben tartásával, esetleg a választási eredmények meghamisításával ér­hető el. Ennek lehettünk tanúi Ju­goszláviában és Horvátországban. A fejlett, demokratikus Európában a stabil választási szabályoknak rendkívüli jelentőséget tulajdoní­tanak, mivel a jogbiztonság, a ki­számíthatóság és a visszaélések ki­zárásának biztosítékai. Tájainkon ezt csak 1989-ben tuda­tosítottuk. Addig ugyanis a szabad választások fogalma Közép-Kelet- Európa országaiban ismeretlen volt. A ‘89-es változások legjelentő­sebb eredményeként 1990-ben Csehszlovákiában sor került az első szabad választásokra. Ekkor az ará­nyos rendszert vezették be, amely lehetővé tette, hogy a pártok, moz­galmak a szavazatoknak megfelelő arányban képviseltessék magukat a törvényhozásban. A parlamentbe jutás alsó küszöbe három százalék volt. Az arányos választási rendszer tehát 1990 óta érvényesül azzal a különbséggel, hogy 1992-ben öt százalékra emelték a parlamentbe jutás alsó küszöbét (kettes- és hármaskoalíciók esetében 7%, né­gyes- ötöskoalícióknál 10%). 1998- ig a parlamenti választásokról szó­ló törvényt többször is módosítot­ták, viszont ezek csak technikai jel­legű változtatások voltak, melyek nem jelentettek különösebb be­avatkozást a választási verseny sza­bályaiba. Nem úgy a ‘98-as módo­sítás. Ekkor csúcsosodtak ki a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom (HZDS) azon igyekezetei, me­lyeknek a választási rendszer lénye­ges megváltoztatása volt a célja. Egy tanulmány szerint az új köz- igazgatási felosztás lehetőséget adott arra, hogy ha arányosról többségire, vagy kombináltra mó­dosítják a választási rendszert, megsokszorozódjanak a HZDS esé­lyei. A rendszer módosítását ugyan a koalíciós partnerekkel sem sike­rült elfogadtatni, a szabályokat vi­szont alig több mint három hónap­pal a választások előtt lényegesen megváltoztatták. A legvitatottabb beavatkozás a koalíciókat juttatta A legvitatottabb beavatko­zás a koalíciókat juttatta hátrányos helyzetbe. hátrányos helyzetbe azáltal, hogy a koalíció minden tagjának öt száza­lékot kellett elérnie az egész koalí­ció sikeréhez. A vitatott módosítás megtiltotta, hogy a kereskedelmi tévékben is lehessen választási kampányt folytatni, ráadásul az or­szágot egyetlen választási kerület­be sorolta. A pótképviselők kivá­lasztása pedig kizárólag a pártveze­tésen múlott, függetlenül a prefe­renciaszavazatok arányától. A vál­toztatások jóváhagyásának az al­kotmánybíróságon is voltak utó- zöngéi. A kampány korlátozására és a pótképviselők kiválasztásának módjára vonatkozó passzusokat alkotmányellenesnek minősítette. Az 1998-as parlamenti választáso­kat követően az SDK, SDE, MKP és SOP alkotta kormánykoalíció még időben korrigálta a helyhatósági választási törvény deformációit, a parlamenti választásokat szabá­A közigazgatási reform új választási törvény el­fogadását feltételezi.­lyozó jogszabályban viszont csak minimális változtatásokat eszkö­zölt, az átfogó megoldást későbbre halasztotta. A jelenleg is érvény­ben lévő törvény tehát továbbra sem szabályozza a kereskedelmi médiumokban folytatott kam­pányt és a választási megfigyelők­ről sem rendelkezik, a preferencia­szavazatok súlya pedig minimális, ha van egyáltalán. 1999 elején az országnak már csak­nem egy éve nem volt elnöke, ezért sürgősen meg kellett oldani a köz­vetlen államfőválasztás kérdését. A parlament alkotmánymódosítást, és a közvetlen államfőválasztásról szó­ló törvényt fogadott el. A gyorsaság azonban a minőség rovására ment, és a választás megvalósításánál kü­lönféle komplikációk léptek fel (kedveződen időbeosztás, rövid, 13 napos kampány). Tehát nem csak a parlamenti választásokról rendelke­ző törvényre kell odafigyelni. Rá­adásul a közigazgatási reform új vá­lasztási törvény elfogadását feltéte­lezi, a regionális önkormányzatok­ba történő választásokról szólót. A fent említett techniakai okokból az elnökválasztásról rendelkezőt is módosítani kell, a helyhatósági vá­lasztásokra vonatkozó törvény pe­dig az integráció miatt szorul módo­sításra. Tehát ha tetszik, ha nem, módosítani kell a választási törvé­nyeket, és ez jó alkalom arra, hogy kölcsönösen kompatibilissé tegyék őket. Ha ugyanis a jelenleg hatályo­sakat összehasonlítjuk, feltűnik, hogy kompatibilitásról szó sincs. Il­lusztrációként csak néhány példa. Az államfőválasztás kampánya csak 13 napig tart, szemben a 23 napos helyhatósági és a 28 napos parla­menti választási kampánnyal. A voksolás időtartama az egynapos választások esetében a parlamenti választásoknál a legrövidebb (7:00- 18:00), a helyhatósági- (7:00- 20:00) illetve az elnökválasztással (7:00-22:00) összehasonlítva. Már két héttel a parlamenti választások előtt tilos közzétenni a közvéle­mény-kutatások eredményeit, ami élesen szembetűnő különbség az ál­lamfőválasztás előtti háromnapos tilalommal. A koalíció pártjai egyelőre nem tud­tak megállapodni a választási tör­vény módosításában. Ha viszont a közeli, vagy a távolabbi jövőben rá­szánják magukat, érdemes lenne megfontolni, hogy nem volna-e jobb az összes választási törvényt egy közös kódexben rögzíteni. Vi­szont ha a problémákat nem orvo­solják, továbbra sem lesznek kivéd- hetők a 98-ashoz hasonló célzatos beavatkozások. Egy megoldás a sok közül az is, hogy az államfőválasz­táshoz hasonlóan az alkotmányban rögzítsék a választási rendszer alapelveit, esedeg törvényben tilt­sák a választásokról szóló törvé­nyek röviddel a választások előtt történő módosítását, (szm) A Pozsonyi kerület az egy főre jutó GDP tekintetében, a vásárlóerőre átszámítva már elérte az Európai Unió átlagát A többi kerület leszakadt Pozsony. A Pozsonyi kerület az egy főre jutó bruttó hazai összter­mék (GDP) tekintetében, ha azt átszámítjuk a vásárlóerőre, akkor már elérte az Európai Unió átla­gát, jelentette a Szlovák Statiszti­kai Hivatal. Pozsony messze elhú­zott az ország többi kerületétől, olyannyira, hogy a többi nagyré­gió - a trencsénit leszámítva - még az Unió átlagának 50 száza­lékát sem éri el. A főváros és a vi­dék közötti szakadékot jól jelzi, hogy bár az előbbiben lakik az or­szág minden kilencedik polgára, mégis csupán 5 százalékkal része­sedik a munkanélküliségből. A fő­városi átlagfizetés az országos szint 130 százalékán mozog; en­nek köszönhetően az országos át­lag olyan magas, hogy azt a többi kerület közül egyik sem éri el. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy Pozsony adja Szlovákia bruttó hazai össztermékének kö­zel egynegyedét. (SITA) A legfontosabb gazdasági mutatók kerületi lebontásban Kerület A GDP 1999-ben A GDP az Unió átlagában Munkanélküliség 2000-ben Átlagbér 2000-ben Pozsony 192,4 100,0 7,2 14 882 Nagyszombat 84,8 50,0 16,4 10 584 Trencsén 83,2 44,0 15,0 10 378 Nyitra 91,3 41,0 20,8 9 681 Zsolna 94,8 40,0 18,5 10 218 Besztercebánya 91,3 44,0 21,9 9 898 Eperjes 78,3 32,0 22,1 9 087 Kassa 109,2 46,0 25,6 11 121 Országos átlag 815,3 49,0 18,6 11 430 A GDP a bruttó hazai össztermék nagyságát jelenti milliárd koronában, a második oszlopsor pedig az egy főre jutó vásárlóerőt tükrözi, ha az Unió átlagát 100-nak vesszük. (Forrás: Szlovák Statisztikai Hivatal) Már megint rólunk döntenek - nélkülünk Két lépéssel közelebb az Európai Unióhoz Magyar kar helyett? Szlovákia rekordja SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Nemzetiségi Kultúrák Karának létrehozásáról is hajlan­dó tárgyalni a Magyar Koalíció Pártja. Ismeretes, a párt magyar pedagógusok képzését biztosító külön fakultás létrehozását szor­galmazta. Ivan Macura javaslata, amely már a Nyitrai Konstantin Fi­lozófus Egyetem Akadémiai Taná­csa elé is került, összevonással számol: a hungarisztika, a roma kulturális, illetve az általános is­kolák első fokozatának számára pedagógusokat képző tanszékek egy új karon belül működnének majd, amely biztosítani hivatott a szlovákiai kisebbségek művelődé­sét. Szigeti László oktatásügyi ál­lamtitkár a hírrel kapcsolatban megjegyezte, az említett tervezet valószínűleg nem azonos azzal, amire a kormány ajánlást tett. „Egyelőre az egyetem rektorának döntésére várunk, arra, hogyan reagál a kormány határozatára” - szögezte le. Az MKP politikusai vi­szonylag pozitívan értékelik az új kar létrehozásának gondolatát, hiszen más kisebbségek számára is biztosítaná a pedagóguskép­zést. Kérdéses azonban - mondta Szigeti -, hogy a javaslat kidolgo­zója ismeri-e a nemzetiségi iskola- rendszer problémáit is igényeit. „Érzésem szerint már megint ró­lunk döntenek, nélkülünk” - szö­gezte le annak kapcsán, hogy a Nyitrán tanuló magyar diákokat nem vonták be a helyi diákszállók­ról folyó párbeszédbe. Dunahidasról került maszlag a gyógyteába Elégtelen ellenőrzés SITA -HÍR Pozsony. Néhány hétig tartó nyo­mozás után kiderült, hogyan került maszlag a Herbex cég által forgal­mazott gyógyteakeverékbe. A szennyezett alapanyagot a duna- hidasi termelőszövetkezet szállítot­ta még tavaly októberben, benne a törvény által nem engedélyezett, ám norma által nem tiltott masz­laggal. A rendkívül mérgező nö­vény magjait azonban csak mikro­szkóppal lehet megkülönböztetni, így az elégtelen ellenőrzés miatt ke­rülhetett a gyártási folyamatba. TASR-IN FORMÁCIÓ Brüsszel. Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások huszonki­lenc fejezetéből tizenkettőt valószí­nűleg már a jövő hét folyamán elő­zetesen lezártnak tudhatunk majd, akkor ugyanis lekerül a tárgyaló- asztalról a jogilag kényesnek számí­tó szabad áruforgalomról, illetve a gazdasági és monetáris unióról szó­ló két fejezet. A Ján Figel’ külügyi államtitkár által vezetett szlovákiai küldöttség a jövő pénteken - az Eu­rópai Unió svéd elnöksége alatt elő­ször - hat új fejezetet nyithat meg. Különleges jelentőséggel bír egyéb­ként az említett szabad áruforga­lomról szóló fejezet: Szlovákia min­den bizonnyal gyorsasági csúcsot dönt meg ennek megtárgyalásával, ugyanis novemberben kezdte el a tárgyalásokat a fejezettel kapcso­latban, és márciusban már le is zár­ja. A jövő hét folyamán Magyaror­szág és Lengyelország is befejezheti a tárgyalásokat e témával kapcso­latban. Ismeretes, hogy a szabad áruforgalom egyike a négy szabad­ságnak, melyre az EU belső piaca épül. Egy tagállam eszerint nem akadályozhatja a kereskedelmet. Robert Fico panaszaira meghívás volt a válasz Valaki megint hazudik SITA-HIR Pozsony. Nem alakít ki a külföldi tőke beáramlását elősegítő felté­teleket a kormány. Mikulás Dzu- rinda nem mond igazat. Tavaly összesen alig félmilliárd dollárnyi' külföldi befektetés történt, nem kétmilliárd, ahogy a kormányfő állítja, jelentette ki a Smer elnö­ke. Robert Fico szerint a Szlovák Takarékpénztár és a Szlovák Táv­közlési vállalat privatizációját ­ezekkel együttvéve tényleg két­milliárd dollár áramlott az or­szágba - nem lehet külföldi be­fektetésnek tekinteni. A kormányfő egyébként tegnap délután jelezte, a Szlovák Gázmű­vek (SPP) magánosítását előkészí­tő és ellenőrző bizottságban egy helyet felajánl Ficónak. Tette mindezt egy levél alapján, mely­ben a Smer elnöke elégedetlensé­gét fejezte ki az említett vállalat privatizációjával kapcsolatban. RÖVIDEN Hetvennyolc milliárdos bevétel Pozsony. Meghaladták a 78 milliárd koronát a Szociális Biztosító tavalyi bevételei, tehát az állami költségvetésben tervezettnél 109 százalékkal több pénz folyt be. A biztosító különböző alapjaiban egyébként 4,15 milliárd korona halmozódott fel, továbbá hatszáz millió koronát sikerült megtakarítani a nyugdíjalapból. (SITA) Borra vágyik a Matica slovenská Pozsony. Borkóstolóra (is) kér állami támogatást a Matica, derült ki a szlovák kulturális tárcához intézett kérvényekből. Az idei évre tervezett több száz kulturális rendezvény közül néhányat aligha le­het annak nevezni, állítja a tárca szóvivője. A Matica az ominózus borkóstolón kívül például a trencsénteplici fürdőidény megnyitásá­hoz és befejezéséhez is kér az adófizetők pénzéből. (SITA) Egyenrangúságot a népcsoportoknak Kassa. A Szlovákia északkeleti részén élő ukránok, ruszinok, uk­rán-ruszinok, rusznákok, kárpáti és kárpátaljai ruszinok a nép- számláláskor szabadon vallhassák meg nemzetiségüket - ez a célja az említett népcsoportok képviselői által szervezett aláírásgyűjtés­nek. Petícióval fordulnak a legmagasabb közjogi méltóságokhoz, nehogy az 1991-es népszámláláshoz hasonló történjen. Akkor ugyanis két nemzetiséghez - ruszin, illetve az ukrán-ruszin - sorol­ták a külön identitástudattal rendelkező népcsoportokat. (TASR) Együttes fellépést sürget az LDÚ Pozsony. A nacionalista műemlékrongálások elleni állásfoglalásra szólították fel a pártokat a liberális demokraták (LDÚ). A párt szó­vivője kijelentette: elítélik a szervezett akciókat, melyek feszültsé­get gerjesztenek a nemzetiségek között. A szóvivő együttes fellé­pést sürgetett a nacionalizmus elleni harcban. (SITA) Móricot nem érdekli Malíková Pozsony. Éles szóváltásra került sor a napokban Anna Malíková és Vít’azoslav Móric között. Móric szerint a Szlovák Nemzeti Párt el­nök asszonya azzal vádolta őt, hogy részt vesz az ellene indított le­járató kampányban. Móric kijelentette: alaptalanok az elnök vád­jai, őt nem érdekli Malíková magánélete. (TASR) Bizakodó az EB küldöttsége Pozsony. Stratégiai szempontból Szlovákia érdekes az EU számára, közölte az Európai Bizottság küldöttségének vezetője. Walter Rochel szerint a schengeni határok 1500 kilométerrel való kiter­jesztését jelentené Szlovákia kimaradása a bővítés első hullámá­ból, szemben azzal a 97 kilométerrel, amelyet az ukrán határ tesz ki. Ugyanakkor Szlovákián keresztül vezet néhány fontos távközlé­si vonal, illetve gázvezeték. (TASR) Dánia után Belgium következhet Pozsony. A külügyi tárca tegnap üdvözölte Dánia döntését a szlo­vák állampolgárokkal szembeni vízumkényszer eltörléséről, s re­méli, hogy a „szlovákiai spekuláns bevándorlók” ezt nem használ­ják majd ki. Egyébként várható, hogy az EU vízumpolitikájának összehangolására hozott döntés értelmében Belgium is hasonlóan jár majd el. (TASR) MVSZ: közgyűlés Párkányban Párkány. Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának el­nöke mára hirdette meg a világszövetség felvidéki országos taná­csának újjáalakuló közgyűlését. A Párkányban 11 órakor kezdődő tanácskozásra meghívták az MVSZ egyéni és kollektív tagjait, vala­mint a múlt év májusa óta jegyzett tagvárományosokat, (ú) Parlamenti vita az ország biztonsági stratégiájáról Féltik az országhatárt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az ország biztonsági stratégiájáról szóló dokumentum megvitatása volt a parlament teg­napi ülésének fő napirendi pontja. Jozef Stank védelmi és Eduard Kukán külügyminiszter egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a közép-eu­rópai politikai helyzet megváltozá­sa, illetve az európai integrációs fo­lyamat követelte meg az új straté­gia kidolgozását. A vitában első­ként Irena Belohorská (HZDS) szó­lalt fel, és a legerősebb ellenzéki párt támogatásáról biztosította a dokumentum előterjesztőit. Hang­súlyozta, a brüsszeli NATO-köz- pont is elvárja, hogy ez a kérdés ál­talános támogatást élvezzen, és en­nek a HZDS eleget tesz, hiszen ők is az euroatlanti integrációt támo­gatják. Jozef Tuchyna független képviselő úgy vélte, a stratégia elő­terjesztett szövegéről nem szavaz­hatnak, mert az sérti az alkot­mányt. Egyebek mellett alkot­mányellenesnek nevezte a doku­mentum azon pontját, amely a köz­ségeket is felelőssé tenné a bizton­ságért. Ezt Szabó Olga (MKP), Path polgármestere azzal cáfolta, hogy a községeknek jelenleg is köteles­ségük a biztonság szavatolása. Ivan Simko (SDKÚ) badarságnak ne­vezte Tuchyna állítását, szerinte a stratégia azért sem sértheti az al­kotmányt, mert nem törvény, csu­pán egy irányt mutató dokumen­tum. Ladislav Orosz (SDL) szerint Tuchyna azért próbálja akadályoz­ni a szavazást, mert az ő javaslatait nem foglalták bele a dokumentum­ba. Ján Sítek (SNS) 15 módosító ja­vaslatot is felsorolt, egyebek mel­lett azt, hogy a szövegben szereplő euroatlanti kifejezést helyettesít­sék európaival. További javaslata az volt, hogy a szuverenitás és in­tegritás szavatolása mellett foglal­ják bele a szövegbe az államhatár sérthetetlenségét is, mert 1918-ban és 1938-ban is volt már példa arra, hogy nemzetközi egyezmény alap­ján megváltoztatták az államhatá­rokat, miközben az új egyezmény­be foglalt integritást és szuvereni­tást nem sértették meg. A biztonsá­gi stratégiáról folytatott vita után Eduard Kukán külügyminiszter elő­terjesztette a Vitás Kérdések Békés Megoldásáról Szóló Európai Egyez­ményt, valamint az egykori Cseh­szlovákia által kötött barátsági szer­ződések megszüntetését indítvá­nyozó javaslatot. Ez utóbbi pl. az Afganisztánnal, Líbiával, Jemen­nel, a szocialista Vietnammal és egész sor további állammal 1961 és 1989 között megkötött szerződések felbontását javasolja. A két utóbbi javaslatról és a biztonsági stratégiá­ról tartandó szavazást keddre ha­lasztotta a parlament, (gl)

Next

/
Thumbnails
Contents