Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 20. Kultúra 9 Ridley Scott nagyszabású, az ókori Rómában játszódó eposzát tizenkét kategóriában jelölték Oscar-díjra Rekordot dönt a Gladiátor? 1997-ben a Titanic tizenegy Oscar-díjat kapott, ezzel be­állította a Ben Húr című film addigi rekordját. Vajon vélet­len, hogy a 2000. év Oscar-dí- jainak jelölései között talál­ható Gladiátor, amely min­den idők rekordjára, tizenkét Oscarra tör, ugyanúgy a ró­mai korhoz kötődő történel­mi film, mint a Ben Húr? VAJDA BARNABÁS A Gladiátor negyven év óta az első, római korról szóló amerikai törté­nelmi film. Mind képi minőségét, mind epikus jellegét tekintve méltó utóda az amerikai filmes hagyomá­nyoknak, például a Ben Húrnak (1958), vagy az utolsó nagy törté­nelmi eposznak, az 1963-ban be­mutatott Cleopátrának. Ez utóbbi azonban filmtörténeti fordulatot is jelentett. A kész változatban majd­nem négyórás Cleopátra elkészítése ugyanis olyan sok pénzbe került, hogy majdnem csődbe döntötte a 20th Century Fox súdiót. Még Elizabeth Taylor és Richard Burton remek teljesítménye sem volt elég ahhoz, hogy a belefektetett pénz a mozikban megtérüljön. A monu­mentális történelmi filmek forgatá­sa főleg azért problémás, mert több száz vagy ezer szereplőt kell egy­szerre mozgatni, csak egyetlen alka­lommal lehet minden jelenetet föl­venni rengeteg kameraállásból. A stúdiónak ez rendkívül drága: a színtér, a díszletek építése meg a színészek bére már a hatvanas évek­ben is drága volt, a mai sztárgázsi­kat ismerve pedig egyenesen képte­lenség lenne így filmet készíteni. Nem véleden, hogy azóta csak elvét­ve készültek Hollywoodban törté­nelmi nagyfilmek. A Gladiátorban ezzel szemben a számítógépes tech­nika olyan virtuális valóságot ho­zott létre, amelyben újjászületett a Kr. u. 2. századi Róma, egy máltai amfiteátrumban újjáépült a Colos­seum, és elég volt kétezer statisztát fizetni ahhoz, hogy a filmen ötven­ezernek hasson. Mi több, a modern technika virtuálisan föltámasztotta az égjük szereplőt: Ohver Reed, aki a gladiátoriskola tulajdonosának szerepét játszotta, szívrohamot ka­pott a forgatás során, korábbi felvé­telek fölhasználásával és számítógé­pes „csalás“ segítségével mégis vé­gig tudta játszani szerepét. Kr. u. 180-ban Marcus Aurelius ró­mai császár hadjáratot folytat észa­kon a germán törzsek ellen, és ép­pen csatát nyer - így kezdődik a film. A győzelem kivívásában orosz­lánrésze van hű és tehetséges had­vezérének, Maximusnak, a Spa­Maximus (Russell Crowe) az arénában (Archív felvétel) nyolnak. A győztes csata után Ma­ximust (Russell Crowe) titokban magához hívatja a haldokló császár (Richard Harris), hogy inkább ő ve­gye át a trónt, ne pedig vér szerinti fia, Commodus (Joaquin Phoenix). Amikor Commodus tudomást sze­rez erről, megöli apját és kiirtatja Maximus családját. Mint minden történelmi film esetében, itt is föl­merül a történelmi hitelesség kérdé­se. A Gladiátor ebből a szempontból nem áll rosszul, bár természetesen egy játékfilm esetében ez csak mel­lékes szempont. A valóságban Com­modus apja, Marcus Aurelius halála Az ókori Róma történetei alkalmasak arra, hogy új mítoszokat teremtsenek. után tizenkét évig uralkodott a Ró­mai Birodalom fölött. Nevéhez fű­ződik a Herkules-kultusz és a nagy­szabású gladiátorjátékok újjáélesz­tése, és megfelel a valóságnak az is, hogy személyében zsarnok termé­szetű, a római hagyományokat láb­bal tipró uralkodója lett a hatalmas birodalomnak. A film egyik vonula­ta, az összeesküvő szenátorok, tu­lajdonképpen ezt jelenítik meg, hi­szen Commodus tényleg megkezdte a szenátus politikai szerepének megnyirbálását, sőt uralkodása alatt szenátorüldözésekre, politikai gyilkosságokra is sor került. Nem csoda, ha ő maga is gyilkosság áldo­zata lett Kr. u. 193-ban. Commodus alakja a filmben nem­csak történelmileg hiteles, hanem lélektanilag is. A Gladiátor érzékle­tesen jeleníti meg a történelmi tényt, hogy Commodus valóban ki- és beszámíthatadan volt, aki nem­csak hogy beleszeretett saját húgá­ba, Lucillába (Connie Nielsen), ha­nem kedvét lelte a gladiátorküzdel­mek szadizmusában is. A film egyik alapkonfliktusának forrása a két erős szereplő, Maximus és Commo­dus eltérő személyisége. Az egyik becsületes katonaként vívja ki a hír­nevet, míg a másik bestialitásban lelve örömét még tisztességtelen eszközökkel harcolva sem tud győzni. A történetírók feljegyezték Commodusról, micsoda pánik tört ki, amikor időnként bemerészke­dett az arénába: a császár esztelen módon nyilazott hol gladiátor el­lenfeleire, hol a nézőkre, hullahe­gyeket hagyva maga után. A 37 éves, új-zélandi születésű Rus­sell Crowe azon kívül, hogy Auszt­ráliában és hazájában számos szín­padi szerepet eljátszott, eddig húsz filmet forgatott. Ezeket a filmjeit azonban mifelénk csak kevesen lát­hatták. A bennfentes mellett a leg­ismertebb talán az L. A. - Szigorú­an bizalmas, amely 1997-ben a Titanic vetélytársa volt. Crowe rendkívül képlékeny színész. Ha kell, hízik, ha kell, fogy, de kondíci­óját mindig megtartja, és gladiátor­ként is rendkívül meggyőző. A film­ben nemcsak emberekkel, hanem állatokkal (tigrisekkel) is harcol. Az állatokkal való küzdelem a gladiá- toijátékok egyik „ínyencfogása“ volt. A rómaiak annyira élvezték és igényelték ezt a fajta .játékot“, hogy a Római Birodalom összeom­lásának idejére kihaltak az oroszlá­nok Mezopotámiában, Észak-Afri- kából örökre eltűntek az elefántok, és azóta híre-hamva sincs a Kaspi- tengeri tigrisnek. Az ókori Róma történetei - többször meggyőződhettünk róla - nagyon alkalmasak arra, hogy új hősöket, új mítoszokat alkossanak. Nem vélet­len, hogy a XIX. századi romantikus festészetnek és irodalomnak is ked­velt témái voltak. Úgy látszik, Róma még ma is kínálja a romantikát. A Gladiátor Maximusának személyé­ben Hollywood egy olyan magányos hőst állított színre, akinek nincs ba­rátja, nincsenek érzései és már csa­ládja sincs. A filmben nincs szerelmi motívum sem, csak a hősnek a ke- gyedenül elpusztított családja felett érzett fájdalma. Maximus magas rangú katonából rabszolgává, majd gladiátorrá válik, de abból is a leg- jobbá. Időnként megütköztetően nyersek a film képei, pl. a népván­dorlás kori háborúk borzalmát hihe­tetlen realitással ábrázoló nyitó jele­net, vagy az aréna kegyedensége. A rendező, Ridley Scott fölhasz­nált mindent: látványos témát, körbemozgó kamerát, modern videoklipek hangulatát idéző vilió­zó képeket, számítógépes techni­kát stb., hogy ezzel is lendületes, modern látásmódot adjon a törté­nethez. A Gladiátor új eposzt alko­tott. Most már csak az a kérdés, a dinóőrületből éppen csak kilábalt ifjúság mit kezd egy új hőssel, egy új eposszal. SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A sevillai borbély 19 HVIEZDOS- LAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: Liliom 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 10 Pink Floyd, Ritmusban 19 ___________________KOMÁROM________________ JÓ KAI SZÍNHÁZ: A kölyök 13 MOZI POZSONY HVIEZDA: Női vágyak (amerikai) 15.30, 18,20.30 OBZOR: Family Man (amerikai) 15.45,18, 20.30 MLADOST: Szerelem a szerelem? (svéd) 15.15, 20 Kék bársony (amerikai) 18 CHARLIE CENTRUM: Segíts, én segítek (cseh) 17 102 kiskutya (amerikai) 17 Magányo­sok (cseh) 18.45, 20.30 Sikoly 3 (amerikai) 18 Az utolsó tangó Pá­rizsban (olasz-francia) 18 Minden, amit tudni akarsz a szexről... (amerikai) 20.30 Végzetes találkozás (amerikai) 20.15 Harc az éle­tért (cseh) 20.30 Karácsony Alzbetával (cseh) 19 KASSA ÚSMEV: Női vágyak (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Sze­relem a szerelem? (svéd) 16.15,19.15 CAPITOL: Az uralkodó új ar­ca (amerikai) 15, 16.30 2001: A Space Travesty (amerikai) 18.15, 20.15 DRUZBA: Az uralkodó új arca (amerikai) 15.30, 17 Family Man (amerikai) 18.30, 20.30 TATRA: Horrorra akadva, avagy tu­dom, kit ettél tavaly nyáron (amerikai) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Női vágyak (amerikai) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Jég és föld között (amerikai) 16.30,19 GALÁNTA- VMK: Országúton (olasz) 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: A Millió dollá­ros hotel (német-angol-amerikai) 18 Magyar és olasz poéták találkozója Budapesten A költészet világnapján MTI-HÍR Budapest. Holnap, a költészet vi­lágnapján, magyar és olasz poéták adnak randevút Budapesten a Ma­gyar írószövetség és az Olasz Kultu­rális Intézet szervezésében. A ren­dezvénynek helyet adó olasz inté­zet tájékoztatása szerint a meghí­vott magyar költők között van pél­dául Ágh István, Baranyi Ferenc, Bella István, Faludy György, Ger­gely Ágnes, Juhász Ferenc, Lator László, Mezey Katalin, Orbán Ottó, Rakovszky Zsuzsa, Tandori Dezső, Tornai József és Zalán Tibor. Az itá­liai poétákat Silvia Bre, Enrico Testa, Patrizia Valduga, valamint Giulio Mozzi képviseli. A költők egy-egy versüket tolmácsolják a programban. Az eseményen mutat­ják be az elmúlt évi költészet világ­napi találkozón elhangzott műve­ket csokorba gyűjtő kiadványt. Az antológia a Nórán Kiadó gondozá­sában jelent meg. Faludy György, a meghívott költők egyike (Somogyi Tibor felvétele) Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO 1999. novemberi közgyű­lésén nyüvánította a költészet világ­napjává március 21-ét. Az Olasz Kulturális Intézet szervezésében ta­valy - egy dunai hajóúton - mint­egy 40 ország poétáinak részvételé­vel emlékeztek meg a világnapról. Szabó István kerülte a sematizmus minden formáját, nála a téeszesítés is tragédiába burkolva jelent meg Hősei morcos, büszke parasztemberek JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Nem szerencsés ilyen névvel szü­letni. E nevet hallván mindenkinek Oscar-díjas filmrendezőnk jut eszé­be. Pedig volt egyszer, nem is olyan régen egy magyar író, aki ha élne, a közelmúltban lett volna hetven­éves. Szabó István Keszthely mel- ,, lett, egy világtól eldugott kis hegy­községben, Cserszegtomajon szü­letett 1931-ben. Ahogy életrajzá­ban írja: „Elég korán kezdtem fele­más életet élni. Gogolt, Móriczot olvastam a kukoricaföld sarkán, déli pihenőkön, de ábrándoztam korszerű magtermelésről is, ha rö­vid időre elfáradtam az olvasástól. Végül a könyvek győztek - és ho­gyan, hogyan nem, elég korán ce­ruza is került a kezembe, meg- megírogattam a kapálás, széna­gyűjtés közben önmaguktól meg­születő történeteket. Ekkor váltam rossz paraszttá, ekkor láttam apá­mat eíszomorodni: az ablakpárká­nyon halmozódó könyvekből, a rosszul gondozott jószágból jól lát­ta, hogy a fiából sosem lesz minta- gazda. Mindezt bölcs szótlanság­gal vette tudomásul.” 1953-ban felkerül Pestre az egye­temre. Első verseit és novelláit az asztalfióknak írja, verseiről meg is állapítja egy barátja, hogy azok csak silány utánzatok, novelláiban Móricz és Kodolányi hatásával küszködik. (Kodolányival idővel nagyon jó barátságba kerül, hosszú levelezést folytatnak. A Magyar Rá­dió nemrég egész sorozatot készí­tett e levélgyűjteményből.) Első el­beszélése, A lázadó 1954-ben jele­nik meg az Új Hangban. Szabó Ist­ván nem hajol meg a kor szelleme előtt, kerüli a sematizmus minden formáját, nála a téeszesítés is tragé­diába burkolva jelenik meg. Példá­ul az öreg Mihály bácsi történeté­ben, aki nem tudja megbocsátani a fiának, hogy a keservesen megszer­zett három holdat bevitte a szövet­kezetbe. 1956-ban jelenik meg A lá­zadó című kötete, melynek hősei morcos, büszke parasztemberek, akik nem alázkodnak meg senki emberfia előtt. A címadó novella hőse Gyuri, a teknővájó cigány, akit megszégyenítenek, sárba taposnak, s áld fejszéjével áll bosszút az őt ért méltánytalanságért. Több novellája is idézi a nemzedéki viszályokat, az apa-fiú közötti harcot, amelyet egy­szer a lucernásban, kaszálás köz­ben, máskor a szőlőben, kapálás közben vínak „életre-halálra”. A forradalom alatt idejét az egyete­men, könyvtárakban tölti, s elsősor­ban szülőföldje tájszavai érdeklik. Ezek a tájszavak megjelennek írá­saiban is, hogy csak néhány gyöngyszemet említsek közülük: vidoran, kibizsdultak, darvadozik, kesehajú, tözgölődik, rajtémek, odacsarmókodik, s folytathatnám. Első novelláskötetének szinte vala­mennyi írása remeklés, ekkor még sokkal tragikusabb színben láttatja a falut, a kor változásait, mint a ké­sőbbi, inkább nosztalgiázó, vissza­emlékező írásaiban. A Csui könyvet lopni akaró Jancsija, a Vacsora mér­gezett levesét erőszakkal is magába öntő öregembere, a Nászéjszaka erőszakkal megházasított ifjú le­gényembere - egy-két vonással megrajzolt, erőteljes figurák, akik sorsszerűén rohannak a végzetük felé. Az erőszakos földtagosítást senki nem tudta olyan eredeti ödet- tel, mégis hátborzongatóan megír­ni, mint ő A légy című novellában, amelyben a térkép fölött ülő két em­ber vitájában egy szemtelen légy lesz a főszereplő, s kergeti őrületbe a téeszelnököt. Szabó István a hatvanas években egyre inkább visszahúzódik. Súlyos betegen, panellakásában írja vissza­emlékező, lírai erővel átitatott no­velláit. 1963-ban jelenik meg A va­rázslat kertje című kötete, amelyért ismét József Attila-díjat kap. Életé­ben még egy kötete lát napvilágot, 1972-ben a Ne nézz hátra. A hetve­nes években még regényt tervezget, amelynek már csak a szinopszisára futja rövidre szabott idejéből. 1976- ban halt meg. 1986-ban a kitűnő rendező, Gaál István megcsinálja élete egyik leg­szebb filmjét Szabó István önéletraj­zi ihletésű történeteiből. Az Isten te­remtményei Blaskó Péter, Kiss Mari remeklése mellett az akkor még fő­iskolás Rékasi Károly kiugrását hoz­za az író szerepében. A rendszervál­tás után Győri János irodalomtörté­nész végre kiadhatja az író hagyaté­kát - az egész életmű elfér egy vas­kosabb kötetben. Az az életmű, amely ott van valahol Móricz, Kodolányi, Tamási Áron és Galgóczi Erzsébet magasságában. Megjelent a Tábortűz 7. száma, sok érdekességgel A forradalom kis hősei LAPAJÁNLÓ ' Gazdag tartalommal, színvonalas írásokkal és színes képanyaggal megjelent a Tábortűz márciusi szá­ma. A címoldal a Bolyi Alapiskolá­ban készült, a 2-3. oldal a hónap érdekességeit, évfordulóit, jeles napjait ismerteti, a 4-5. oldalon a gyerekek beszámolói, tudósításai olvashatók. A népszerű Popcsokor rovat sok-sok érdekességet közöl a könnyűzene világából. A riport ez­úttal a Csallóközcsütörtöki Alapis­kolában készült, a Világcsavargó az olaszországi Genovába kalauzolja el az olvasókat, a Látogatóban ro­vat a Nagymegyeri Városi Könyvtár hétköznapjairól és a nagymegyeri gyerekek olvasási szokásairól közöl beszámolót. A hónap témája ezút­tal az 1848/49-es szabadságharc­ról készült, megemlékezéssel, a szabadságharc gyermekhőseinek ismertetésével és Utassy József Zúg Március című költeményének köz­lésével. A sportrovatban Kovács Ist­ván profi ökölvívó világbajnok győ­zelmével kapcsolatosan a boksz eredetéről, szabályairól és nagy egyéniségeiről szól az írás. Újdon­ságként a poszter egy Boeing 737/700-as repülőgép pilótafülké­jének képét közli. A barangolás a művészetben keretében a görög művészettel kapcsolatos érdekes­ségek kerülnek az olvasók elé. Az Állati rovat a gólyák életmódjáról közöl terjedelmes beszámolót. Az irodalmi rovat két elbeszélése a magyar szabadságharcról emléke­zik meg. Sok-sok vicc, rejtvény, fej­törő, a KT Könyvklub 4. tájékozta­tója és a V-Tech együttesről szóló írás zárja a Tábortűz márciusi, 7. számát, (b)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents