Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-20 / 66. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 20. Tegnap ismét tűzpárbajt vívtak a macedón biztonsági erők a Tetovo környéki albán lázadókkal (TASR-felvétel) Macedóniában küszöbön áll a polgárháború - A NATO csapatokat küld a határra Katonai válasz várható Háborús hangulat uralkodik Közel-Keleten Blokád Betlehem körül Német vállalkozó elrablása Bogotá. Szélsőbaloldali geril­lák elraboltak egy német szál­lodatulajdonost a latin-ameri­kai országban. Az idén már másodjára fordul elő, hogy külföldit ejtenek fogságba Ko­lumbiában. Hivatalos adatok szerint Kolumbiában tavaly 3706 embert raboltak el, köz­tük 22 külföldit. (MTI) A főbiztos visszavonul Genf. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa be­jelentette, tisztségét négyéves megbízásának szeptemberi Je- jártával nem kívánja meghosz- szabbítani. Az 56 éves politi­kus folytami kívánja a munkát az emberi jogok védelmében, de immáron az ügyvédként. „Ott többet tudok tenni az ügyért, mint egy bonyolult szervezet élén.” - indokolta döntését Robinson. (MTI) Orosz-bolgár kémbotrány Moszkva. Az orosz külügymi­nisztériumba kérették Bulgá­ria nagykövetét és közölték, hogy péntekig három bolgár diplomatának el kell hagynia az országot „a diplomáciai státusszal össze nem egyez­tethető tevékenységük miatt”. Moszkva a várakozásoknak megfelelően így válaszolt ar­ra, hogy a bolgár hatóságok felszólítottak három orosz diplomatát: egy héten belül hagyják el az országot. (MTI) Amerikai kémműholdak Washington. A műholdas megfigyelésekkel foglalkozó amerikai Országos Felderítő Szervezet megkezdte egy új kémműhold-generáció kifej­lesztésének szupertitkos ter­vét. A Los Angeles Times sze­rint a nagyszabású program­ban részt vevő cégek a „legna­gyobb titokban” országszerte toborozni kezdtek több ezer mérnököt 12-24 darab kém­műhold megépítésére. (MTI) Castro bízik a Kubaiakban Havanna. Fidel Castro meg van győződve arról, hogy halá­la után sem fog megváltozni a szigetország egypárti szocialis­ta rendszere, és senki nem lesz képes megváltoztatni a „forra­dalmi irányvonalat”. A nyüat- kozatra annak apropóján ke­rült sor, hogy Tribune ameri­kai médiavállalkozás enge­délyt kapott állandó iroda mű­ködtetésére Kubában. (MTI) Fidel Castro (Archív felvétel) Lezuhant egy helikopter Kijev. Nyolc katona életét vesztette, amikor Herszon kö­zelében lezuhant egy Mi-8-as típusú helikopter. A baleset ak­kor következett be, amikor azt ellenőrizték, a helikopter kész- e ejtőernyős ugrások végrehaj­tására. (MTI) Brüsszel/Moszkva. A koszo­vói békefenntartó erők erősí­téseket küldenek a macedón határra, hogy útját állják al­bán szélsőségesek átszivárgá- sának Macedóniába, ezt Lord Robertson NATO-főtitkár ígérte Szergyan Kerim mace­dón külügyminiszternek. MTI-HÍREK Robertson közlése szerint a NATO megerősíti diplomáciai jelenlétét Szkopjében, a KFOR pedig újabb erősítéseket küld a macedóniai ha­társzakasz hatékonyabb ellenőrzé­sére, anélkül, hogy bevonulna Ma­cedóniába. A NATO-főtitkár teljes támogatásáról biztosította a mace­dón kormánynak a válság leküzdé­sére tett lépéseit, üdvözölte a mace­dón parlamentnek az albán kisebb­ségre vonatkozóan tett nyilatkoza­tát. Hangsúlyozta, hogy a NATO és az EU országai a macedón kormány mögött állnak, és nem fogják tűrni az ország erőszakos kantonizálását vagy darabokra szakítását, határai­nak megváltoztatását. Ismét eh'télte az albán fegyvereseknek a macedón hadsereg és rendőrség elleni fegy­veres támadásait, és figyelmeztette őket, hogy ezekkel az akcióikkal sú­lyos kárt okoznak a térség minden albán kisebbségének. Egyben sür­gette az albán demokratákat, hogy ők is lépjenek fel a szélsőségesek el­szigeteléséért. A nemzetközi közös­ség gyors beavatkozását sürgeti Carl Berlin. Az UCK albán fegyveresei nemcsak a német katonákat, de az utóbbi hónapokban létrehozott sta- büitást is fenyegetik - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zei­tung. Most bosszulja meg magát, hogy a KFOR erői elnézőek voltak a koszovói UCK tagjainak lefegyver­zésével, és behunyták a szemüket, amikor a „felszabadító hadsereg” vezetői uszítottak. A NATO és a Belgrad. A szerb közvélemény többsége összességében háborús bűnökért, korrupcióért, választási csalásért és hatalommal való visz- szaélésért is felelősségre vonná Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt. A belgrádi Altematívakuta- tó Központ márciusi közvélemény­kutatása szerint a megkérdezettek 82 százaléka támogatta a volt ál­lamfőnek az említett visszaélések valamelyikéért történő felelősségre Bildt, az ENSZ-főtitkár balkáni kü- lönmegbízottja is. „Ami Tetovóban folyik, az már a polgárháború. Bár a szakadék peremére értünk, még mindig menthető a helyzet.” Bildt „roppant zavarbaejtőnek” tartja, hogy az elvben a NATO és az ENSZ ellenőrzése alatt álló terület szolgál egy szomszádos ország ellen irá­nyuló terrorista támadások kiinduló pontjául. „Annál szomorúbb ez, mert Macedónia a háború előtt az etnikai és emberi jogi tekintetben mintaszerű állam volt.” Bildt szerint a macedóniai kormánynak fenn kel­lene tartania az eddigi koalíciót, az albán lázadóknak nem szabad en­gedményeket termi. A NATO-nak alaposan fontolóra kell vennie, hogy a válság továbbteijedésének megakadályozása érdekében ne vesse-e be közvetlen módon a KFOR erőit - véli Lamberto Dini olasz kül­ügyminiszter. „Ismét kézbe kell ven­ni a dolgok menetét, mert a helyzet könnyen vezethet újabb, váratlan konfliktusok kitöréséhez. Meg kell előzni, hogy ez az újonnan keletke­zett tűzfészek vulkánná növeked­KFOR elmulasztották félreérthetet­lenül értésükre adni a szélsőséges eszmék hangoztatóinak: Koszovó protektorátus marad, melyben a KFOR szabja meg a szabályokat, még ha a érgió valamikor független lesz is - fogalmaz az FÁZ. Mivel ma ismét az egész térség stabilitása fo­rog kockán, a nyugati hatalmaknak robusztusabb fellépésre kell rászán­niuk magukat. A bejelentés, hogy az USA csökkenteni szándékozik a Bal­kánon állomásozó csapatainak lét­vonását. Ezen belül a válaszadók 49 százaléka mindegyikért elszámol­tatná Müosevicset; a csak háborús bűnök miatti számonkérést a meg­kérdezettek 4 százaléka támogatta, 29 százalék pedig a korrupciót, a választási csalást és a hatalommal való visszaélést tartotta a „domi­náns” vádpontoknak. Három hó­nappal ezelőtt a megkérdezettek­nek csak 41 százaléka vélte úgy, hogy Müosevicset mind a négy em­lített vád miatt felelősségre kell von­ni. Három százalék támogatta a jék”. Olasz lapértesülések szerint „ha folytatódnának a koszovói szél­sőségesek támadásai, elkerülhetet­lenné válik a katonai beavatkozás”. A lapok mindenesetre reményked­nek abban, hogy a diplomáciai erő­feszítések sikerrel járnak, már csak azért is, mert a koszovói „gerillák­nak” csak egy viszonylag kisebb lét­számú csoportja lépett akcióba. A Macedóniában kialakult válság ag­gasztja Moszkvát is. Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök arra utasította kül­ügyminiszterét, hogy próbáljon meg nemzetközi egységfrontot összekovácsolni Macedónia ügyé­ben. Igor Ivanov előbb a balkáni, majd a nyugat-európai vezetőkkel vitatja meg a közös álláspont elfoga­dásának lehetőségét. „Sajnos úgy alakul a macedóniai helyzet, ahogy attól féltünk” - mondta Putyin, aki az albán gerillacsoportok leszerelé­sét elmulasztó NATO-ra hárítja a fe­lelősséget az albán felkelésért. „Azok, akik felfegyverezték az albán szakadárokat, most nem tudják, ho­gyan bánjanak velük” - szögezte le az orosz elnök. számát, a legrosszabb időpontban hangzott el. A macedón állam kár­tyavárként omolhat össze, mivel sem a rendőrség, a hadsereg nem képes háborút vívni a gerillák ellen, figyelmeztetett a Frankfurter Rund­schau. A NATO és a KFOR katonai fellépését sürgette az albán szélső­ségesekkel szemben az Európai Néppárt képviselője. Brok szerint „megelőző intézkedés” gyanánt az UCK-val szembeni beavatkozás len­ne a leginkább célravezető. csak háborús bűnök miatti számon­kérést, 32 százalék pedig az egyéb visszaélések utáni elszámoltatást. A megkérdezettek 13 százaléka akkor ellenzett minden bírósági felelős­ségre vonást, 11 százalék pedig bi­zonytalan volt. A mostani felmérés­ben a megkérdezettek 46 százaléka támogatta, hogy Müosevicset adják ki a volt Jugoszlávia területén elkö­vetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek; 32 százalék ezt eüenezte, míg 22 százalék bizonytalan e kérdésben. MTI-JELENTÉS Betlehem. Az izraeli hadsereg teljes blokádot áhított fel Ciszjordániában Betlehem városa és a környező pa­lesztin falvak körül. Az intézkedésre azután került sor, hogy a Betlehem melletti Neve Dániel település köze­lében palesztin fegyveresek lelőttek egy zsidó telepest. A ciszjordániai izraeli haderők parancsnoka szerint a támadók Betlehem felé menekül­tek, a város déli bejáratánál, ame­lyet vasárnap nyitottak meg újra. A tavaly szeptember óta kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus áldoza­MTI-HÍREK Ungvár/Budapest. Tovább csök­kent a még elöntött települések, há­zak száma Kárpátalján. A legna­gyobb károkat a nagyszőlősi és a be­regszászi járásban regisztrálják. Kárpátalja minden járását és két na­gyobb városát érintette vagy érinti az árvíz. A Magyarországgal szom­szédos ukrajnai megyében tegnap még mindig 10 település van víz alatt (összesen 251-et érintett az áradás). Az elöntött épületek száma az egy nappal korábbi 1071-gyel szemben: 813-ra csökkent (össze­sen 33 539 ház volt víz alatt). A tér­ségben továbbra is a beregszászi já­rás 2 településén nincs áram, 4 falu­val nincs telefon-összeköttetés. Az MTI-JELENTÉS Varsó. A Szolidaritás Választási Ak­ció (AWS) égjük meghatározó tag- pártja, a jobboldali liberális Konzer­vatív Néppárt (SKL) küépése a kor­mánypártból az AWS bomlásának folytatódását vetíti előre, és tovább növeli a baloldal nagyarányú győ­zelmének esélyét az őszi parlamenti választásokon Lengyelországban - állapítják meg egybehangzóan a lengyel lapok. Az AWS 1997-ben el­sősorban azért győzött a választáso­kon, mert sikerült egyesítenie a len­Párizs. A baloldal történelmi győ­zelmet aratott Párizsban és elhódí­totta Lyont is a jobboldaltól a hely- hatósági választások második for­dulójában. A vidéki települések többsége azonban jobbra szavazott. A fővárosban Delanoe szocialista szenátor listája 91 képviselői helyet szerzett a 163 tagú párizsi városi ta­nácsban. Párizzsal a jobboldal ha­HUNOR PRESS Bukarest. Csaknem tíz százalékkal növekedett a kormányzó Társadal­mi Demokrácia Románia Pártja (TDRP) népszerűsége. Egy friss fel­mérés szerint ha most lennének a választások, a megkérdezettek 68 százaléka a jelenlegi kormánypárt­ra szavazna. A felmérés kiterjedt az életkörülményekre is: a megkérde­zettek majdnem kétharmada nem vár javulást a jövő év során. ATDRP 68 százalékkal nyerné meg a vá­lasztásokat, ami majdnem 10 szá­zalékkal magasabb, mint a legutób­bi felmérések eredményeiben. A második helyezett párt, a Nagy Ro­mánia 13,9 százalékkal, a harma­dik a Nemzeti Liberális Párt 7,5 szá­zalékkal. Ami az elnök személyét il­leti, Iliescu biztos befutóként indul­tainak száma 440-re emelkedett, közülük 360 a palesztin, 66 az izra­eli és tizenhárom az izraeli arab. Si­mon Peresz izraeli külügyminiszter kijelentette Izrael elvárja a Palesztin Hatóságtól az erőszak beszüntetésé­re tett ígéreteinek teljesítését. Benjá­min Ben Eliezer védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a palesztinok bele akarják rángatni Izraelt egy há­borúba. Az erőszakos cselekmények megfékezéséről tárgyalt tegnap Ariel Sáron izraeli miniszterelnök Colin Powell amerikai külügymi­niszterrel. George W. Bush elnök a tervek szerint ma fogadja Saront. gyományos fellegvára esett el, és magával rántotta a több mint négy- százezer lakosú vidéki erődítményt, Lyont is, ahol Raymond Barre volt miniszterelnök helyét nem tudták megőrizni a városban 30 éve kor­mányzó szövetséges jobboldali erők. A jobboldali szavazótábor ugyanakkor nemcsak Toulouse-t őrizte meg, de magához ragadott több mint egy tucat jelentős balol­dali erőközpontot. hatna a választásokon: a román ál­lampolgárok több mint fele rá sza­vazna. A kormány legnépszerűbb tagja Adrian Nastase miniszterel­nök, őt követik jókora lemaradással Rodica Stanoiu igazságügyi minisz­ter, Dan loan Popescu iparügyi mi­niszter és Mircea Geoana külügy­miniszter. A megkérdezettek majd­nem háromnegyede vallotta magát elégedetlennek az életkörülménye­ivel. Mint kiderült, a legjobban a betegségektől és az áremelésektől fél a lakosság. A román gazdaság­gal kapcsolatban főleg pesszimista vélemények fogalmazódtak meg, a jövő évre nézve a megkérdezettek majdnem kétharmada hasonló vagy rosszabb helyzetet jósol. A leg­fontosabb lépéseknek a munkanél­küliség és az infláció csökkentését tekintették a legtöbben. Heves tűzpárbaj Tetovónál Tetovo/Athén. Az éjszakai fegyvercsend után tegnap ismét tűzpár­bajt vívtak a macedón biztonsági erők a Tetovo környéki albán láza­dókkal, akik a várost körülvevő magaslatokon építették ki állásaikat. A kormányerők alapvetően Tetovo hegyoldalra kúszó, nyugati negye­deiből lövik a felkelőket. A biztonsági erők vasárnap „erős tüzérségi tűz” alatt tartották a magaslatokat, egészen éjfélig, majd néhány órás viszonylagos nyugalom következett. (MTI) Az egész régió stabilitása forog kockán - A macedón állam kártyavárként omolhat össze Vérszemet kaptak az albán gerillák MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A szerb közvélemény többsége felelősségre vonná Szlobodan Milosevics exállamfőt Mind többen támogatnák kiadatását MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kevesebb elöntött település, további áradások Kárpátalján Tetemes árvízkárok Szakadás a lengyel kormánypártban Szertefoszlott álmok Helyhatósági választások Franciaországban Párizs és Lyon „elesett” MTI-HÍR Egyre népszerűbb a román kormánypárt Iliescu és Nastase az élen árvíz sújtotta területeken a helyi la­kosságon kívül a szakszolgálatok 12 158 emberrel és 1910 géppel véde­keznek az árvíz ellen, végzik a károk felszámolását. Magyarországon az árvíz által ká­rosodott épületek, a mezőgazdasá­gi területek, az utak és hidak hely­reállításának becsült költsége eléri a 19 milliárd forintot. Az épületek­ben keletkezett kár összege mint­egy 4 milliárd forint, ezek helyreál­lításának költségei pedig megha­ladják a 8 milliárd forintot. A mező- gazdasági kár 6,1 milliárd forintot, az önkormányzati tulajdonú utak, hidak újjáépítése 1,5 milliárdot, az állami kezelésű utak helyreállításá­nak becsült költsége 3,56 milliárd forintot tesz ki. gyei politikai színtér csaknem vala­mennyi, a Baloldali Demokratikus Szövetséggel (SLD) nem együttmű­ködő erejét. Tagpártjai önmaguk­ban többnyire jelentéktelen politi­kai támogatással rendelkeznek. A januárban megalakult új jobbközép formáció, a Polgári Platform (PO) pedig még az SKL vezető politikusa­ival megerősödve sem képez ellen­súlyt az SLD-vel szemben - írta a Rzeczpospolita. Az SLD és a balol­dali, parlamenten kívüli Munka Uniója (UP) koalíciójára jelenleg a választópolgárok 54%-a szavazna.

Next

/
Thumbnails
Contents